Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-24 / 70. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. mártftts 24. Elefánt-karambol Cél: a hatékonyabb munka Eszköz: az érdekeltség fokozása közgazdasági kísérletek szovjet vállalatoknál „Haj, regő, rejtem..." A kritika túlnyomó többségében a rangos, jól hangzó műveket választja. Így fennáll a veszélye, hogy elmegy kevésbé hangzatos, de színvonalban, értékében egyenrangú műsorok mellett, így van ez elsősorban a gyermekműsorokkal. A néprajzkutató úttörők országos versenyének e heti fordulójára azt hiszem minden dicsérő jelzőt el lehetne fogyasztani, és még akkor sem tudnánk eléggé érzékeltetni az élményt, amit ez a kerek egy óra adott A három, helytörténeti, honismereti szakikor „Kis- pajtás’'-korú tagjai természetes egyszerűséggel. közvetlenséggel. magabiztosan adtak számot környezetükben feltárt érdekes néprajzi, helyrajzi felfedezéseikről. S ezek az adatok, beszámolók népszokásokról, viseletekről, megtörtént és mondabeli esetekről azt is elárulják, hogy felderítésük. feldolgozásuk bizony sók munkát jelentett. Hangsúlyozni kell ezt azért is, mert 10—14 éves gyerekekről van szó! A három rész közül a vajszlói úttörők ormánsági műsora volt a legegyenletesebb, sok meglepetéssel, újdonsággal. Az összeállításért Rácz Miklósnét illeti a dicséret. A miskolciak műsora, előadásmódja volt a legmaga- biztosabb. de tartalmilag kissé a felszínen mozgó — ..Könnyű, de biztos-’ — lehetett a jelszavuk. (Fazola Henrik öskohójárói és az avasi borpincékről bizony már sokat hallottunk.) A hozzánk legközelebb állóknak. a jászárokszállási tanyasi iskola szakköröseinek sem volt szégyenkezni valójuk. Műsoruk — Faragó •lenőné írta — színvonalas volt. de úgy érezzük, mégsem ez a legfontosabb, amiről írni érdemes. Az előadásmód. a tájszólásban is tiszta, kifejező beszéd és a tehetség egyértelmű megnyilvánulása megdöbbentően szép. Az „ kis pöttömke fiú úgy mondja a rnesét, annyi átéléssel, hatásos kifejező- erővel, hogy nem akarunk hinni a fülünknek. S ezek a fiúk, lányok tanyasi gyerekek. Műsoruk a bizonyíték. hogy ma már ez a szó: tanyasi, nem jelent feltétlenül szellemi távolságot a többiektől, a nem tanyasiaktól. S ez valahogy nagyon jó. Táskarádió Vasárnap kora délután jelentkezik rendszeresen. Kő András a műsorvezető. Kor- • rekt, szellemes és ha egy kicsit lazább tudna lenni, fokozná a műsor fiatalos hangvételét. Az összeállítás színes, kitűnő beat. érdekes kaleidoszkóp-szerű rövid írások, riportok tarkítják. Halljuk Illéseket — szóban és hangszerrel —, angliai élményeikről számolnak be. Van egy riport, egyetlen kérdésre: kivel találkozna és kivel nem a legszívesebben? Válaszolnak a járókelők, néha nagyon meghökkentően, de egy-egy válasz sokszor komplett bizonyítvány (jó és rossz értelemben a kérdezettre1 Van még foci és meseízű grafikáiról beszél Gross Arnold, van Koncz Zsuzsa és Frédi egér az esti mesék tv kedvencei közül. Kellemes időtöltés, valóban a táskarádió hallgatók műsora ez a sorozat, méltán néps'°’ ű a fiatalok között. — trömböczky — Az utóbbi időben a szovjet újságokban és folyóiratokban egyre gyakrabban találkozunk ilyen címekkel: „Mire tanít a scsekinói kísérlet?”, „A scsekinói kísérlet elterjedése”. ,,A scsekinói stafétabot”, ,-A vegyészek után a kohászok következnek”. Már maguk a címek is tanúskodnak, az új módszer népszerűségéről. Miért lőtt a scsekinói kísérlet megvitatás tárgya a párt Központi Bizottságának ülésén? Miért foglalkozott vele eev különleges, Össz- szövetségi szeminárium? Röviden ismertetnénk a kísérlet lényegét. A ScsekiElőrebocsátjuk, hogy a scsekinói módszer teljes összhangban áll a szovjet vállalatoknál három év óta bevezetés alatt álló közgazdaság] reformmal. Ismert, hogy ez a reform a vállalati munka mércéjéül a nyereséget, a jövedelmezőséget állította. Ennek természetes velejárója a gyártmányok folyamatos értékesítése és a termelés megfelelő gazdaságossága. Az új módszerre áttért vállalatok többsége sikeresen, végzi munkáját és teljesíti a három fő mutatóban előírt feladatát. — Az új gazdaságirányítási módszerre való áttérés kezdetétől — 1966-tól számítva — a scsekiifói kísérlet a ’ ’elentősebb — mondatta Kosztadov vegyipari miniszter. Segítségünkre van a legjobb módszerek felkutatásában. kipróbálásában, ellenőrzésében. Eredményei — a gazdasági reform keretében — kedvező hatást gyakorolnak a népgazdaság struktúrájának alakulására. A scsekinói vegyészek kb. három éve dolgoznak az új módszerrel. Ezalatt jelentős lépéseket tettek előre. A termelékenység megkétszereződött, a termelés 86,6%- kal növekedett, ugyanakkor 1000 dolgozó felszabadult a Így pl. alkotó módon vették át a baskíriai olajbányászok és feldolgozók a scsekinói tapasztalatokat Ez annyira jól sikerült, hogy önálló — baskíriai — módszerről beszélhetünk. Ennek lényege, hogy az egész kollektívát közvetlenül érdekeltté tette a létszám csökkentésében. A női Vegyipari Kombinátnak néhány évre előre — 1971-ig bezárólag — megállapították a termelési tervét, és a változatlan béralapját. A béralapot a dolgozók létszámának csökkenése esetén sem változtatják meg. Ennek alapján a kombinát kollektívája ösztönzést kapott, hogy a termelést kisebb létszámmal folytassa, mivel a megtakarított béralap a vállalat dolgozói között elosztható, mégpedig fele közvetlenül a többet vállalók részére, a másik fele pedig — az ösztönzési alap révén — a vállalat többi dolgozói közül az arra érdemesek számára. Ügy tűnik, hogy ilyen eredmények mellett a termelékenységnek is növekednie kell, pedig ez nem következett be. Bár az utóbbi években a termelés növekedésének kétharmada a termelékenység növekedésével jött létre, az eredményt nem tartják megnyugtatónak. Arra a következtetésre jutottak, hogy az eddigi ösztönzők nem voltaic elégségesek, ezért újabb forrásokat kell felkutatni. Így jutottak el a scsekinói kísérlet gondolatáig. népgazdaság számára. A fizetés 30,7%-kal növekedett. Ezek az eredmények megfelelnek az adott időszak célkitűzéseinek, sőt közel egy évvel előbbre tartanak. A kedvező eredmények hatására harminc vállalat, mintegy kétszázezer főnyi összlétszámmal, bekapcsolódott a ksérlebe. Ugyanakkor mondhatjuk-e, hogy a scse- kto'; mellett más — voronyezsi, baskíriai, kujbisevi — kísérletek is folynak? Igen is, nem is. Az alapelvek azonosak! minden esetben, de a megvalósítás útja különböző. Ez megfelel a vállalatok jellegéne1' közgazdasági feltételeinek. Basnyeftyhimzavodi Egyesülés több vállalatot foglal magába, ezeknek különböző feltételei, körülményei vannak, így pl. az egyiknél felesleges munkaerő, a másiknál munkaerőhiány mutatkozott Ha ilyen esetekben azonos feltételeket szabnak, egyik, vagy másik vállalat érdemtelen előnyhöz is juthat. Ezért döntés született, a bért alapmegtakarítás 30%-át a vállalatok egv e célra létesített központi alapba fizetik be, amely — figyelembe véve a termelékenységet, a termelési normatívákat — elosztásra kerül a vállalatok között. Ezzel ki''-"'"említik azt a különbséget, amely a tartalékait már alaposan kihasználó és a „sétálgató” vállalatok között mutatkozott. Még egy újdonság a bas- kiriai módszerben. Az ösztönzési alap nagysága közvetlenül a termelékenység növekedésének ütemétől iügg. Ha az egyes vállalat termelékenységi növekedési mutatója magasabb az egyesülési átlagnál, minden egyes százalék, az ösztönzési alap 7%-os növekedését jelenti. Ez a vállalat kollektíváját — az igazgatótól a munkásig — a termelékenység növelésére ösztönzi. iVeiH „ földrajzi* jelleg Az eredményről korai lenne beszélni, mivel a baskíriai módszer mindössze hathónapos. Igaz, az eredmények annál beszédesebbek. 1600 munkáskéz felszabadult, a termelékenység 9%-kal növekedett — az előző félévi 1.6%- kal szemben, A termelés megkétszereződött, a mérleg szerinti nyereség 18,9%-kal növekedett a korábbi 4,8%-kal szemben. Ezt a kísérletet három évre tervezik. 1971 végére több mint 3 ezer dolgozó válik átirányíthatóvá más területre. A termelékenység 17, az átlagbér 13%- kal növekedik. Az új vállalatgazdálkodási módszereknek az a lényeges vonása, hogy nem adminisztratív intézkedések, hanem alapos közgazdasági és mérnöki számítások szülöttei. Sokan a kísérletek „földrajzi” jellegére hivatkoznak, mondván, ott kerültek bevezetésre, ahol rendkívül szűkében vannak a munkáskéznek. vagyis északon és keleten. Ez így igaz, de mindez nem zárja ki, hogy a tapasztalatokat az ország bármelyik gazdasági—földrajzi területén felhasznál iák. M. Antipov A lombikbébi — ábránd? Az orvostudomány és a biokémia szenzációs fejlődése ellenére a lombikból nyert bébi a jövőben is ábránd marad. A nyugatnémet Orvosi Kamara 15. Nemzetközi Továbbképző Kongresszusán, amelyet Badgasteinben rendeztek kereken 1700 részvevővel, dr. Peter Hans Hofschneider, a müncheni Max Planck Biokémiai Intézet professzora azt a reményt is kudarcra ítéltnek tartotta, hogy mesterséges úton valamilyen „szuperembert” lehetne előállítani. Nem lehet például genetikai mesterkedésekkel különleges magas értelmi szintet, vagy kiváló zenei tulajdonságokat kialakítani. A kutatás jelenlegi állása szerint csupán az képzelhető el, hogy bizonyos „született” defekte- ket, úgynevezett „gén-sebészettel”, mint például öröklési tényezők be-, vagy átültetésével esetleg befolyásolni lehet. Ennek során valószínűleg bizonyos „sejtbolygók” válnak jelentőssé, amelyeket talán egyes vírusok „átalakításával” lehet nyerni. Hofschneider professzor kifejezést adott annak a reménynek, hogy körülbelül két-három év múlva lehetségessé válik bizonyos örökléstől függő megbetegedéseknek és hajlamoknak, mint például a cukorbajnak az öröklési tényezők különleges tei'ápiájával való gyógyítása. A földkéreg „mozaikja” A földkéreg még erősebben megrepedezett, mint gondoltuk —, jelentette ki két amerikai geológus, a miami Atlantic Oceonagraphic and Meteorological Laboratories két munkatársa: Paul Grim és Walter Sproll. A legfrissebb geofizikai elmélet, a „tábla-tektonika” teóriája szerint, a földkéreg a nagy táblák mozaikjából áll, amelyek kölcsönhatása (összenyomódás, kinyúlás, súrlódás) adja a magyarázatát a vulkánok működésének, a földrengéseknek és a kontinensek mozgásának. Hány ilyen tábla van? Xavier le Pichon francia oceanográfus megközelítően hatra becsülte a számukat. Paul Grim és Walter Sproll nem vonja kétségbe ezt az „alapszámot”, de úgy gondolja, hogy kell lenni szerényebb méretű tábláknak is, amelyek mozgása a nagyméretű „alaptáblákhoz” képest, magyarázatot ad bizonyos regionális jelenségekre. Ügy vélik, hogy két ilyen táblát fedeztek fel az „Oceo- nagrapher” nevű hajón tett körsétájuk során, egyrészt Panamától és Costa Ricától délre, másrészt Columbiától nyugatra, a Csendes-óceánban. Az első ilyen „plakettet”, — amelyet „Kókusz-táblának” kereszteltek el, északon a Mexikó, Guatemala, Nicaragua és Costa Rica partja mentén húzódó középamerikai árok, míg a „Naz- ca-táblát” Panama & Kolumbia határolja. Geológusaink szerint a „Kókusz-tábla” észak felé halad a panamai törésvonal mentén és a közép-amerikai árkon keresztül süllyed bele a földkéregbe. Mint tudjuk, az óceán közepén fekvő gerincekből kikerülő kisebb táblákat a földkéreg a tengermély nagy árkain keresztül nyeli el. A gyógyító zene A zene jótékony hatását már az ókorban felismerték és ezért kisebb zenekarokat, énekeseket és táncosokat hoztak a betegek közé. — A történelemből tudjuk, hogy Rabutin tábornok, a búskomor Apor István gyógyítására saját doktorát küldte el, aki a beteg megháborodott elméjének csendesítésére hegedűsöket hozatott, akik a beteg fejénél muzsikáltak. Ma már kétségtelen, hogy a zene élettani elváltozásokat okoz a központi ideg- rendszerben. Szovjet fizioló- gusoknak sikerült elektronikus mérőeszközökkel regisztrálni ezeket az elváltozásokat. Megállapították, hogy különösen az izmok „hallgatják” figyelmesen a zenét. Egyik dallam csökkenti az izomtónust, a másik fokozza. Utóbbit igazolja a fáradtan menetelő katonák esete, akik az induló hangjaira csodálatosképpen felfrissülnek és egyszeriben elfeledik fáradtságukat. Ismeretes, hogy a termelékenység az üzemekben a nap folyamán változik. Kezdetben alacsonyabb, majd másfél-két óra múlva eléri a maximumot, dél felé ismét esik. A második napszakban ugyanez megismétlődik. A zene egyenletesebbé teheti a termelékenységet ési megszünteti a hullámzást. Ilyenkor igen fontos a megfelelő zene kiválasztása. A nem bonyolult munka mellé erősen ritmusos zene való, az igényes, komplikált műveleteket végző dolgozóknál nyugodt, semleges dallamok. — Tapasztalat az, hogy a zene két óránál tovább ne tartson, mert a szervezet megszokja a zenét és egy idő múlva elvész stimuláló ereje. A zenére a szív és az erek reagálnak az izmok után a legjobban. Kimutatták, hogy a zene hatására a pulzusszám csökken, a szívösszehúzódás erősödik az erek kitágulnak, a vérnyomás csökken. Természetesen ez csak abban az esetben következik be, ha a zene esztétikai élvezetet szerez. Ellenkező esetben a pulzus meggyorsul, romlik a szívműködés. Ahhoz, hogy a zene kellemesen vagy hátrányosan hat az emberi szervezetre, elsősorban az egyén zenei műveltségétől függ. Másként hat a klasszikus zene a szervezetre, és másként pl. a népdal. Érdekességként említjük meg, hogy a zene intenzív hatása a szervezetre csak akkor jön létre, ha már ismert melódiák hangzanak el. A zenei adás tartama és hangereje függ a foglalkozástól is. Kísérletek folynak a fogászatban is. Fejhallgatót tesznek a pánciens fülére, amelyen keresztül fogfúrás közben a környezet zaját elnyomó zenét hallgathat. Tanaka, japán professzor a Magyar Gerontológiai Társaság egyik kongresszusán beszámolt a zeneterápiáról az öregek gyógyításában. 1964 novembere óta 344 betegnél, akiknek átlagos életkora 71 év volt, gyógyszeres, valamint egyéb kezelés mellett bevezetett zeneterápia hatására a fekvő betegek 35,3 százaléka gyógyult meg. A Japánban alkalmazott rehabilitációs eljárás feltétlenül felhívja a figyelmet a zenetechnika alkalmazására a gyógyítás területén. Bizonyos, hogy a zene talán már a közeljövőben jelentékeny helyet foglal el az emberi gyógyászatban. A mai napig megmagyai- rázhatatlannak tűnik a zene hatása a növényekre, amelyeknek tudvalévőén ideg- rendszerük nincs. Megfigyelés szerint a zene fokozza a sejtek protoplazmájának mozgását és fokozza növekedésüket. A napokban jelent meg a hír, hogy az ottawai egyetemen egy biológusnő az őszi búza kísérleti vetését nyolc héten át zenével „szórakoztatta”. Az eredmény meglepő volt, az ötezer rezgésű hanghullámok megháromszorozták a szokásos termést. A kísérletet tíz esetben ismételték meg, az eredmény mindig ugyanaz volt. A különös jelenségre egyetlen magyarázatot találtak: a zene rezo- náló hatása érvényesül a sejtekben, a megsokszorozódott hanghullám energia befolyásolja a növény anyagcseréjét. Ha már a mező- gazdaságnál tartunk, említsük meg, hogy állítólag a tehenek tejho7ama is megnő a zene hatására. Méree a jövedelmezőség A scsekinói kísérlet Alkotó módon A franciaországi Monllucon mellett különös szerencsétlenség történt: egy cikusz von- talókocsija egy híd korlátját átszakítva a kis folyóba zuhant. A vontató magával rántotta a ketrcckocsit, amelyben 4 elefánt volt. Az egyik elefánt vizbefúlladt egy másik kisebb sérülésekkel úszta meg a balesetet. — (Telefotó — AP—MTI—KS)
