Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

1970. március 24j SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megkedvelték a szolnokiak az sarkán épült új benzinkutat Úttörő és a l'etőíi ut Ünnepélyesen átadták a lenini páncélautó mását A közelgő Lenin centená­rium alkalmából! — a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség és a Magyar Úttörők Szövet­ségének kérésére !— a Buda­pesti Jármű Ktsz és! a Cse­pel Autógyár fiataljai, Szo­cialista brigádtagjai eredeti dokumentumok alapján tár­sadalmi munkában elkészí­tették annak a I páncélautó­nak hiteles mását, amelyről a világ első proletár államá­nak megalapítóié, V. I. Le­nin 1917-ben elmondotta az emlékezetes áprilisi tézise­ket. A páncélgépkocsi ünne­pélyes átadására vasárnap délelőtt került sor Csepelen. Röpülj, Páva ! Szép, hasznos kezdeménye­zéshez kapcsolódik a Zene­műkiadó, amikor megjelente ti az országszerte nagy nép­szerűségnek örvendő televí­ziós népdalvetélkedő dal anyagának legértékesebb és legérdekesebb darabjait. Hallatlanul nagy jelentősé­gű gyűjtő-mentő mozgalom egyik értékes mozzanata ez az országos vetélkedő. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy egy rohamosan pusztuló életforma nem-pusz- tuló, de elfelejthető kultúrá­ját, művészetét feltárjuk és 'megőrizzük. A vetélkedő — ^helyesen felállított követel­ményeivel — megmutatta, hogy a nagy népdalgyűjtők »átfogó munkája után is Vmarad még feltárnivaló kincs népzenénkben —, ha nem is teljesen ismeretlen, rokontalan darabok, de szebbnél szebb, érdekes vál­tozatai már ismerteknek — tßy tárva elénk a népzene eredeti „életmódjának” lé­nyegét, azt, hogy a népdal változataiban él. Vajon nincs-e ellentmon­dás a népdal „szájról-szájra szálló” természete és e da­lok lejegyzett, rögzített alak- iának kiadása között? A le­jegyzések nem-e csak a ku­tató számára érdekesek? — kérdezhetné valaki. — Ne feledjük: éppen a szájhagyo­mányos megőrzésmód az, amin túljárt az idő; minden­ben írásbeliségre, vagy más rögzítési módokra törekszik az emberiség. Másfelől pe­dig: a népzene legjavához — amint az kiderül születésé­nek közegéből — viszonyunk már a nagy zeneművészethez való viszony, s ez maradék­talanul csak akkor lehetsé­ges, ha a népdalt írva-olvas- va is képesek vagyunk elsa­játítani. Kodály Zoltán szám­talanszor figyelmeztetett er­re — az Ö szellemében jár­nak el azok, akik e népdal­kiadvány létrehozásán mun­kálkodnak. A Röpülj, páva I. füzete, amely az első öt elődöntőn elhangzott dalokból ad válo­gatást, még márciusban nap­világot lát, a II. füzet meg­jelenését májusra tervezik. Az igényes válogatást, ösz^ szeállítást Béres János és Lengyelt! Miklós végezte, az anyagot a MTA Népzenei Kutatócsoport lektorálta. Az I. füzet 42, eddig még nyomtatásban meg nem je­lent, vagy igen kevéssé is­mert népdalt tartalmaz, a műsorok sorrendjében, köny- nyen énekelhető lejegyzés­ben. Minden dal mellett sze­repel annak neve is, aki azt a televízió kamerája előtt be­mutatta. A kiadvány címlapja is­mert a televízió közönsége előtt: a kecskeméti elődöntőn képernyőre került már. A kis gyűjtemény élén Er­dei Ferenc megnyitója áll. „Meghal a népdal, elrejte­zik, új életre támad: hal-, hatatlan” — mondja Or- tutay Gyula. Ezt a megúju­lást segíti, biztosítja vetél­kedőjével a televízió és meg­jelentetett gyűjteményével a «Zeneműkiadó. Fodor Ákos Tudományos ülés az akadémián A Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai bizott­sága és a Magyar Pedagó­giai Társaság — hazánk fel- szabadulásának közelgő 25. évfordulója alkalmából — az V. Nevelésügyi Kongresszus előkészítése jegyében hétfőn tudományos ülést rendezett az Akadémia nagytermében. A tanácskozást, U- amelyen Lugőssy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes és peda­gógiai, tudományos életünk több más ismert személyisé­ge is részt vett — Erdey- Gruz Tibor, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke nyitotta meg. A közönség irodalmi és művészeti fóruma Egyedülálló teljesítmény Olvasónk levele az őrjárat az égen tv-iilmről A főleg klatonai életről szóló mai téma nemcsak Molnár Géza írásának, de — véleményem szerint — a magyar filmgyártásnak is sok formában egyedülálló teljesítménye. A repülős katonák életé­nek csodálatos szépségeit, küzdelmes útját, örömeit, ne­hézségeit és esetenkénti buk- kanóit mutatja be a film nagyon plasztikusan. Sok játékfilmünk van már, ahol rendőröket, katonákat személyesítenek meg művé­szeink, de amelyiknek s_lnte minden cselekménye a nép­hadsereg hivatásos tisztjei­nek életét ábrázolja, még nem készült. Előnyére válik szlerintem a filmnek, hogy a természet légi és földi szépségeit, a bátorságot, a félelmet, a sze­relmet és a közönyt, a tel­jes bizalmat és az indokolt, felelősségteljes óvatosságot egymással összeférhető konf­liktusokban ábrázolja. A hajózó repülők — a filmrendező munkáján túl — Bíró Miklós operatőr ügyes­sógét dicsérik. A repülésnek igazi mesterei, tisztek és nö­vendékek egyaránt a film láttán saját életük egy-egy mozzanatára ismertek. Külö­nösen a startot, a földet érést és a levegőben való tartózkodást bemutató jele­netek során. A filmben kedvenc színé­szem, Huszti Péter Létait személyesíti. Gyermekkorá­tól bátor, vagány és makacs fiú Létai. Ebből erednek életé­nek későbbi „öngóljai”, s ez formál belőle végezetül ne­gatív hőst. Kimagaslóan jónak tar­tom Balázsovits Lajos Pá­dár alakítását. Szerény, okos fiú Dávid Gyulai növendék, kezdetben a félelem érzésé­vel viaskodik, később azon­ban társaival együtt hősies katona-helytállásról tesz ta­núbizonyságot. Hétről-hétre ! izgalommal, érdeklődéssel vágják a né­zők a tv-játék ; folytatását, mely — úgy érezzük -j- éle­tünkről, hétköznapjainkról szól. Barna Ferenc Szolnok „Ä munkásoké ■ ■■ rw iff a jovo...! Jól sikerült kórustalálkozó a Miiieneumban Hét munkás- és katona- kórus találkozóját rendez­ték meg március 21-én a MÁV Járműjavító Vállalat szolnoki üzeméinek művelő­dési házában. Felcsendült az ének, a MÁV Milleneum kórusának dalosai énekelték a munkás- indulót a találkozó nyitá­nyaként. majd Szabadkai Mihály, az üzemi pártbizott­ság titkára köszöntötte a találkozó résztvevőit. „A Magyar Tanácsköztársaság idején csendült fel először hazánkban a dal: A munká­soké a jövő! Azóta mindig szól ez az ének, nem szűnt meg hirdetni az igazságot, s bátorítani a harcosokat az elnyomatás kegyetlen évei­ben sem. Huszonöt eszten­dővel ezelőtt. 1944—45-ben Lenin fiai hozták el a sza­badságot, így ismét szaba­don szárnyal a dal.” Ezután a másfél esztendő­vel ezelőtt újjáalakult szol­noki munkásénekkar moz­galmi dalokat énekelt; a Varsavjankát, valamint Ale­xandrov: Fel a küzdelemre, hős haza című művét. Bu- day Péter szakavatott és temperamentumos vezényle­tével a Magyar Rádió Kó­ruspódiumán is bemutatko­zott énekkar imponáló biz­tonsággal oldotta meg az agitatív erejű mozgalmi da­lok. valamint a zeneileg fe­lettébb igényes követelmé­nyeket támaszttó Udvardy: Himnusz a napistenhez cí­mű kórusműnek tolmácsolá­sát. Fiatalokból és idős mun­kásokból áll a váci Füredi Mihály kórus is. Régi orosz forradalmi dalokat, magyar tömegdalokat énekeltek Kis­martoni Ferenc vezényleté­vel. A munkásokból és ka­tonákból álló kollektíva han­Kulturális küldöttség utazott a Szovjetunióba Ilku Pál művelődésügyi miniszternak, az MSZMP Politikai Bizottsága póttag­jának vezetésével hétfőn kulturális küldöttség utazott a Szovjetunióba, ahol már­cius 25"e és április 6-a kö­zött magyar kulturális napo­kat rendeznek. A küldöttség tagjai Simó Jenő művelődés- ügyi miniszterhelyettes, Do- bozy Imre író, dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora és dr. Bo­ros Róbert, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályveze­tője. Versmondó falusi fiatalok Négyen az országos döntőben képviselik megyénket Az „Ünnepelj velünk” programjának keretében ren­dezte meg a MÉSZÖV vasár­nap a szolnoki ÁFÉSZ klub­jában a falusi fiatalok me­gyei szavalóversenyét. A ki­írt verseny célja, hogy az elmúlt 25 esztendő magyar költészetével megismertesse a falusi fiatalokat, s meg­szerettesse velük a mai ma­gyar líra legszebb alkotá­sait A megyei válogatón szö­vetkezeti dolgozók, ÁFÉSZ-ek tagjai s ÁFÉSZ-tagok gyer­mekei. családtagjai vehet­tek részt. A május 9—10-én Esztergomban megrendezés­re kerülő országos döntőre, — melyet a SZÖVOSZ és a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága ren­dez majd — négy Szolnok megyei fiatal utazik; Füzesi Irén szövetkezeti adminiszt­rátor és Miskolczi Borbála szövetkezeti könyvelő Jász- kisérről. Szűcs Erzsé bet szö­vetkezeti bolti | eladó Jász- fényszaruról. valamint Kun János tiszaroffi fiatal, je­lenleg egyetemi hallgató. Ketten; Gömöri Mária és Sziráki Ágnes jászkiséri ver­senyzők jutalomként ugyan­csak Esztergomba utazhat­nak a verseny idején tapasz­talatokat gvűjtehi, a szava- lókat meghallgatni. ☆ A szavalok e vasárnapi versenyének — úgy tűnik — néhány figyelemre méltó ta­nulsága; 1. A falusi szövetkezeti mozgalom ma már mind a kóruskultúra, mind a mai mar-ír irodalom, közte köl­tészetünk népszerűsítésében, a közös éneklésnek és a vers­nek a falusi fiatalokkal tör­ténő megkedveltetésében pól­ó-mutató szerepet és egyben jelentős anyagi részt vállal. Negyven fiatal jött ezen a vasárnapon is a .megye min­den vidékéről, legtöbben szö­vetkezeti ifjúsági klubok, iro­dalmi színpadok tagjai. 2. A bejáró, falusi közép- iskolás diákok körében is számottevő ma már a szö­vetkezeti kulturális munka. A faluban rerdszeres és színes önképző, öntevékeny mun­kát biztosítanak a bejáró diákok számára, s a fiatalok közül mind többen, amikor elvégzik a középiskolát és leérettségiznek, szövetkezeti dolgozók lesznek. 3. Több helyen a falusi ÁFÉSZ-ek és a mezőgazda- sági terme’ őszövetkezetok közösen működhetnek ma már ifjúsági klubot, irodal­mi színpadot. Ennek hatása is érződik ma már a közre­működésben. (CS) gulatot teremtően dalolt, Bartók egyik kórusművének tolmácsolása azonban meg­haladni látszott pillanatnyi­lag erejüket. A szolnoki közönség taps­sal, meleg szeretettel kö­szöntötte a dobogóra lépő jászberényi munkáskórust Szabó Mihály karnagy ve­zényletével Kern: Zúg „ fo­lyó című művét, valamint a kórust vezető szerzőnek lsét tömegdalát szólaltatták me.g a herényiek. A férfi­szólamok kissé erőtlennek hatottak ezúttal, mindez fő­leg Kern művének tolmá­csolásakor érződött, a tö­megdalok viszont pezsdítő, lelkesítő hatása már jól ki tudott bontakozni, frissen,, elevenen "érvényesülhettek a női szólamok. Fiatalos, len­dületes produkciójuk sikert aratott, többször is érdemes lenne egy-egy alkalommal hallgatni a kórust. Ezután a karcagiak követ­keztek, a Déryné művelődési ház munkáskórusa. Nem kis öröm. hogy vidéki iparo­sítás nyomán gyors ütemben fejlődő kunsági városban a munkások körében is eleve­nen hat az éneklésnek és a zenének az a szeretete, amely Karcagon éveken s évtizedeken át hagyomá­nyossá vált. ígéretesen fej­lődő énekkart. Mészáros Fe­renc személyében pedig len­dületes, energikus karvezetőt nyílt alkalmunk megismer­ni. Kodály Zoltán, valamint Balázs Árpád egy-egy kórus­művét énekelték, majd há­rom mozgalmi dalt. Duna- jevszkij Éledi már, Dunatáj, Muragyelli: Ifjú békeharco­sok dala című művét han­gulatteremtő erővel, rokon­szenvesen tolmácsolták. Ezután a nagy létszámú és tradíciókkal rendelkező, aranykoszorús munkáskórus, a nagymarosi művelődési háznak kara lépett pódium­ra. Banchieri: Három tükör­ét, valamint Rimszkij-Kor- szakov egyik művét adták elő, sikert arattak Karai tömeg­dalával is. Rutinos kórussal nyílt alkalmunk ismerkedni, az énekkart Hernádi Ferenc és Kismartoni Ferenc vezé­nyelte. Eljöttek a találkozóra a tiszai öldváriak is. az ÁFÉSZ- nak a kórusa- Jordán Antal vezényletével régi forradal­mi dalokat. Giardini egyik művét, Karai egyik tömeg­dalát énekelték. Rokonszen­ves, fejlődő falusi kórusunk szép sikert aratott. Kopanov Fecské-jét a közönség meg­ismételtette. Befejezésül a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola és a szolnoki egész­ségügyi szakiskola kórusa Halász István vezénylésével Novikov és Lendvai tömeg­dalait énekelték, felcsendült továbbá ajkukon Balázs Ár­pádnak Szolnoki ének-e is. Ez a mű tavaly a nálunk kiírt kórusmű-pályázat díj­nyertes száma volt, egy év leforgása alatt közismertté vált, újra és újra felcsendül­nek dallamai versenydobo­gókon. Megjegyzés és javaslat: A mos megrendezésre ke­rült találkozó tanulságai mellett Tie menjünk el szót-' Iámul! A járműjavító „MÁV Milleneum’’ kórusa 1972-bert. lesz száz esztendős Érdemes lenne ekkor vagy már ek­korra a szakszervezetek se­gítségével és szervező mun­kájának eredményeként or­szágos tömegdal-bemutatóvá vagy országos munkáskórus­találkozóvá fejleszteni ezt a már így, kísérletében is ígé­retes kezdeményezést! Eset­leg díjak kiírásával emelni e programnak fényét, szín­vonalát. Így a falusi kórusok seregszemléje mellett, mely­nek az ÁFÉSZ-ek és a MÉ­SZÖV vált hivatott gazdá­jává. — évenként esetleg’ egymással váltakozva — a- munkáskórusok is Szolnokon rendezhetnének olyannyira sajátos színű és hangulatú találkozót. (CS) Kilencvenkilenc brigád versenye A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat igaz­gatósága és szakszervezeti bizottsága tavaly októberben felhívást adott ki felszabadu­lásunk 25. évfordulója méltó megünneplésére. Ebben a felhívásban hirdették meg a „Ki tud többet Magyaror­szág 25 éves szocialista fej­lődéséről?” című szellemi ve­télkedőt, amelyen a vállalat szocialista brigádjai vehet­tek részt. A verseny december ele­jén kezdődött. Az első hat fordulóban a brigádoknak írásban kellett válaszolni a megadott kérdésekre. Kéthe­tenként volt egy-egy forduló, mindegyikben tíz feladatot kellett megoldani. Ezzel egy- időben különböző megadott témákról pályaműveket lehe­tett benyújtani, amelyekre a brigádok maximálisan 20— 20 pontot és külön pénzju­talmat kaphattak. A kérdések nem voltak könnyűek, megoldásuk sok utánajárást, olvasást igé­nyel t­A versenybe 99 brigád ezerháromszáz tagja nevezett be és körülbelül 70 százalé­kuk mind a hat fordulóban beküldte a válaszokat. A maximálisan elérhető 300 pontból a hat úgyneve­zett levelező forduló után a legjobban szereplő szolnoki Pattantyús brigád 295-öt ért el, s ezzel elnyerte a szak- szervezeti bizottság által fel­ajánlott serleget. A legjobb eredményt elért brigádok közül 21 vett részt szombaton a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ­ban megrendezett nyilvános szellemi vetélkedőn. A részt­vevők az előző fordulókban megszerzett pontokat nem vitték magukkal a döntőbe. A színvonalas, izgalmas ve­télkedőn először holtverseny alakult ki két szolnoki bri­gád között A beruházási fő­osztály „Dr. Hága László” és az építési üzem „Petőfi Sán­dor” brigádja azonos számú pontot ért el. Végül az első helyet a „Dr, Hága László” brigád sze­rezte meg. Második a „Pe­tőfi Sándor” brigád, harma­dik az egri üzem „Mengye- lejev” brigádja. A három győztes 10 000, 8000 és 6000 forint jutalmat kapott, további öt brigádot szintén jutalomban részesí­tettek. Minden brigád meg­kapta Mocsár Gábor: Égő arany című könyvét amely a magyar olajipar történetét dolgozza fel. A Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat keverő» üzemi vezetősége SEGÉDMUNKÁSOKAT felvesz. Munkabér fizetés teljesit- ménv alapján. Üzemi ét­kezés biztosított Jelent­kezés: Törökszentmiklós. Május 1. u. 64 sz. alatt, volt gazdák malma iro­dájában.

Next

/
Thumbnails
Contents