Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

1970. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 íeSBS* 24; (Tudósítónktól) A Nagykunsági Tsz-ek Területi Szövetsége megtar­totta 1970. évi első küldött­gyűlését. Napirenden az 1969-es évi tervfeladatok tel­jesítése és az ' 1970-es évi munkaterv jóváhagyása, va­lamint a két év költségve­tésének megvitatása szere­pelt. A küldöttgyűlés egy­hangúlag jóváhagyta az el­múlt év értékelését és a tervezett feladatokat' Első­sorban a szövetség informá­ciós tevékenységét, a tsz ve­zetők és a szakemberek ösz- szefogását értékelték pozití­van. Nagyra értékelte a kül­döttgyűlés a testületi munka szánvonalát. A küldöttgyű­lések, az elnökség és a há­rom választott bizottság munkája az elmúlt évben tervszerű volt és igén ered­ményes. A szövetség jelen­tős segítséget adott a ter­melésfejlesztés. az áruforga­lom. a szövetkezeti és szo­ciálpolitikai, valamint a köz- gazdasági kérdésekben. A küldöttgyűlés igen hasz­nosan egészítette ki az 1970. évi munkatervet, a küldöt­tek kérték, hogy szövetség fordítson még nagyobb gon­dot az ártámogatási és hitel­kérdésekre. Szükséges a pre­mizálási rendszer kidolgo­zása. Még fokozottabb fi­gyelmet kell fordítani a tsz- ekben működő bizottságok oktatására és munkamód­szerük további csiszolására. Nagyon jelentősnek tartják a küldöttek, hogy a szövet­ség segítségévei előbbre jus­sanak a betegellenőrzésben. Terv szerint minél hamarabb meg kell oldat ni a itsz-ek belső ellenőrzését, azon túl, hogy az apparátus végez belső ellenőrzéseket, ki kell alakítani a tagszövetkezetek szakembereiből a társadal­mi ellenőrzési hálózatot. Sok segítséget kaptak már a termelőszövetkezetek a szerződéskötésekhez, de en­nek hatékonysága nem volt egyértelmű. Ezért kérték a küldöttek, hogy a szerződé­seket általában nagyobb egy­ségenként, a szövetség mun­katársának jelenlétében kös­sék a termelőszövetkezetek. A következő napirend, amelyet Nyikos Károly a kisújszállási Búzakalász Tsz elnöke egyben az üdültetési bizottság elnöke terjesztett elő, a táj területen dolgozó tsz-tagok üdültetésével fog­lalkozott. 1970-ben a következő főbb kérdésekkel foglalkozik a szövetség: a szakember el­látottság, szarvasmarha és sertéstenyésztés fejlesztésé­nek helyzete, szocialista brigádok helyzete, tevé­kenységi kör bővítése. a kö­zös és a háztáji kapcsolata, ajánlás a termelőszövetke­zeti vezetők premizálására. Akik nem értek rá el táradni Veteránok fogadása a városi népfront bizottságnál A Hazafias Népfront Szol­nok városi elnöksége tegnap délután fogadást adott azok tiszeletére, akik 25 évvel ez­előtt a földcsztó bizottság­ban, a nemzeti bizottságban, valamint a párt- és állami vezetésben tevékenykedtek. A baráti találkozón Rácz Gyula, a városi népfront el­nöke üdvözölte a mintegy húsz résztvevőt, majd Agócs Mátyás titkár emlékezett a felejthetetlen tavaszra, ame­lyen akkor Szolnok négy- száznyolcvanhét földigénylő­je között mintegy kétezer­kétszáz katasztrális hold földet osztottak ki. A hét­száznál is több házhely igénylőnek pedig 60 ka­tasztrális holdnyi területet mértek szét. Hegedűs László egy 1943- ban kiadott tejjegy üres oldalára gépelt házhely ki­utalást is magával hozott. A területre ugyan sohasem épített, de a kiutalást azóta is őrzi. Mások emlékeiket hozták magukkal, azt eleve­nítették fel, azt mondták el. Aranyos, kedves, megőszült öregek ültek együtt tegnap délután a Barátság klubban, s arról beszéltek, milyen rö­vid volt az a negyed évszá­zad, amelyben annyi min­dent megcsináltak és közben nem értek rá elfáradni. Partizánok találkozója Szolnokon Harcokban edzett, őszhajú Veteránok találkoztak teg­nap Szolnokon az MHSZ székhazában A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom, a Tanácsköztársaság vörös katonái, a spanyol nemzeti brigád volt harcosai és a második világháború parti­zánjai közül azokat hívta meg baráti találkozóra az MHSZ megyei vezetése, akik a megyében élnek. A meghívottakat Váczi Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, Vágó Ernő, a Magyar Partizán Szövetség titkára, Vass Lajos, az MHSZ megyei titkára, Fehér Jó­zsef, a megyei KISZ bizott­ság első titkára fogadták. Az ünnepi megemlékezést dr. Zsmurin Lajos tartotta. Méltatta a résztvevők harcai­nak jelentőségét, a 25 év eredményei megteremtésében való aktív közreműködését, s arra kérte valamennyiüket, hogy gazdag tapasztalataikat kamatoztassák a felnövekvő nemzedékünk nevelésében. Bugyonij egykori katonái, Zalka Máté bátor harcosai, a különböző partizán csopor­tok tagjai ezután a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskolára látogattak, ahol Brassói Tivadar főiskola pa­rancsnok köszöntötte a ven­dégeket. Élményszámba me-> nő műrepülést mutattak be a főiskola hajózói, majd a földetérés után kölcsönösen mondták el élményeiket a múlt és a jelen katonái. — Alig száz méterrel odébb az ejtőernyősök kiképzése tar­tott. A partizánok közül többen is érdeklődéssel fi­gyelték az ifjú katonákat, s megjegyezték: bizony Kijev- ben annak idején nem kap­tak ilyen kiképzést. Szinte egyetlen ugrás nélkül dob­ták le őket a hátországba, ahol fegyveres akcióikkal se­gítették a Vörös Hadsereg előnyomulását. Az egész napos program következő állomása a Tisza- ligeti KISZ-tábor volt. Ifjú kommunisták, ifjú gárdisták és úttörők fogadták a ven­dégeket A három nemzedék találkozásán Fehér József rö­vid tájékoztatójában többek között szólt arról is, hogy az ifjúsági szervezet úgy igyek­szik nevelni a fiatalokat, hogy az örökséget, amelyet az idősektől átvettek, ne él­jék fel, hanem gyarapítsák azt. A veteránok emelkedtek ezután szólásra és ki-ki sa­ját élményeivel igyekezett színesíteni a kedves találko­zót. A partizánok megköszönve a szívélyes fogadtatást az­zal búcsúztak, hogy a jövő­ben is tettrekészek, s a bé­kés viszonyok között azon fáradoznak, hogy a. ma fia­taljai is internacionalista szellemben nevelődjenek. Eskü a vörös lobogóra (Folytatás az 1. oldalról.) jönnek a szalag felkötők. Szilágyi Sándomé. a vá-os első demokratikus főbírója a zászlóanya. A járás nevé­ben Gyűjtő Imre járási párt­titkár, Fehér Miklós járási tanácselnök köti fel a szala­got a csapatzászlóra. Török- szentmiklós nevében Magyar János városi pártti+kár, Ráczi Sándor városi tanács­elnök, s a kisújszállásiak sza­lagját Horváth István, a párt városi titkára, Oláh Lajos, a városi tanács elnöke hozta. Vezényszavak pattognak. Levett sapkával, ökölbe szo­rított jobb kézzel a nép szí­ne előtt, az új csapatzászló előtt esküsznek a munkás­őrök — Munkával, fegyverrel, felvilágosító szóv~l... — mindig hűek maradnak a munkásosztály nagy ügyéhez. Szép, megható percek ezek Esküt tesz a munkáshadse­reg. A társfegyveres testü­letekkel együtt mindig ké­szen áll szent hazája védel­mére, népe oltalmára. A tö­meg szeretettel nézi kérges­kezű, fegyvert szorító fiait. A honvéd zenekar a Klap­ka indulóra vált. Megalakul a díszmenet. Ütemes taps kíséri a csizmák kemény kop- pamását. a munkásőrök fö­lött magasan leng a vörös selymű csapatzászló. Borzák Lajos Foto: Napv Zsolt Kovács Sándor, egységparancsnok megcsókolja az új csapatzászlót Jubileumi közgyűlés a TEMPÓ nál Készülődés április 4-re Fegyveres erőink — mint erről már beszámoltunk — minden eddiginél nagyobb arányú, színpompás díszszem­lével köszöntik hazánk fel- szabadulásának 25. évfordu­lóját A parádéra alaposan megváltozik a felvonulási tér arca: már „teljes gőzzel” folynak a műszaki-technikai előkészületek, készülnek az ünnepi dekorációk, hogy méltó keretet adjanak a ju­bileum egyik központi ese­ményének. A dísztribün ezúttal két­szer olyan méretű lesz, mint az előző díszszemlék alkal­mával. Innen nézik majd végig a fegyveres erők, va­lamint a budapesti fiatalok felvonulását a Párt és állami vezetők, s a testvéri orszá­gokból az évfordulóra ha-' zánkba érkező küldöttségek. Szemközt, a Gorkij fasor bejáratánál jelmondatok, fel­iratok idézik majd az elmúlt negyedszázad kiemelkedő ál­lomásait, s itt helyezik el Marx, Engels és Lenin nagy­méretű képeit. A MÉMOSZ-székház felőli oldalon a lelátók a Hősök terétől az Ajtosi Dürer sorig húzódnak majd. A hatalmas tér „hangosítá­sán” a híradó alakulatok ka­tonái dolgoznak: több kilo­méter hosszúságú vezetéket építenek ki és a tér külön­böző pontjain összesen több mint száz hangszórót sze­reinek fel. Szombaton délután tartot­ta a 10. mérlegzáró közgyű­lését a szolnoki Múzeum ét­teremben a megyei TEMPO Ksz. Kertész Miklós, a szövet­kezet elnöke az elmúlt év munkáját értékelve elmond­ta, hogy 1969-ben a TEMPO mintegy 20 millió forint ter­melési értéket produkált, ami az előző évihez képest 22 százalékos növekedést je­lent. Az ipari szolgáltatások megkétszereződtek és a szö­vetkezet tevékenységének egyharmadát jelentik. 6.5 millió forinttal; A lakossági szolgáltatás 2 millió 362 ezer forint volt, ami a tervezett 75 százaléka. A lemaradás oka az, hogy a vidéki részlegek munkája — a jászberényi kirendeltséget kivéve — a lakossági szol­gáltatások terén nem érte el a kívánt eredményt A szövetkezet nyeresége 3 millió 600 ezer forint volt melyből a dolgozók 44 mun­kanap bérének megfelelő ösz- szeget kaptak. Az elmúlt évben bevezetett új szolgál­tatások; a TÜZÉP-telepi bér- fűrészelés, tűzoltókészülékek javítása, a gázszerelési tevé­kenység és az árukiszerelés, ahol csökkent munkaképes­ségűeket foglalkoztatnak. — Mezőtúron építőbrigád állt munkába, Kunszentmárton- ban viszont meg kellett szün­tetni a TEMPÖ-t a gyenge termelési eredmény miatt. Az 1970/71-es évre terve­zett beruházás — a Rékasi úti telep felépítése és az új szolgáltatóház átadása — megoldja a szövetkezet egy régi problémáját, a szét­szórtságát. Remélik, hogy ez a gazdasági eredményeket is kedvezően befolyásolja majd. Az idei év terveiről szólva az elnök szerint már az in­dulásnál sok gondjuk van. A Jászkürt utcai épületeik egy részéből rövidesen ki kell költözni a műhelyeknek és néhány irodának. Ezek át­menetileg különböző bérle­ményekben kapnak helyet. A költözködés a felvevő iro­dájukat egyelőre nem éra ti, az továbbra is a helyén ma­rad. A gondok ellenére jelentős fejlesztést terveznek. A ter­melési értéket 10 millió fo­rinttal kívánják emelni, a lakossági szolgáltatásokat pe­dig szeretnék megkétszerezni. A tsz szövetség jelentős segítséget nyújt a gazdaságoknak Küldöttgyűlés Karcagon

Next

/
Thumbnails
Contents