Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

1970. február I. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP s Tudománypolitikánk teendői Irta: Eidey-Giuz Tibor Az MSZMP KB tudo- mánypalitikai irányelvei, amelyek a tudósok és tudo­mánypolitikusok százainak bervonásávtal, közel kétéves előkészítő- munka után a múlt nyáron kerültek elfo­gadásra. és jutottak nyilvá­nosságra, alapul szolgálnak a következő évek tudomány- politikai tevékenységéhez. Az irányelvek — a dolog természete szerint — nem részletekig menő utasítások, amelyeket egyszerűen csak végre kellene hajtani, ha­nem ideológiailag jól meg­alapozott, mélyen a gyakor­latban, a társadalmi valóság­ban gyökerező, a jövőt vilá­gosan, felvázoló egységes koncepciók, összehangolt el­gondolások, amelyek fel­A jelen és a A tudománypolitikai jel­legű állami intézkedések kö­rébe tartozik pl. annak el­határozása, hogy a nemzeti jövedelemből mekkora há­nyad jusson kutatásra és műszaki fejlesztésre. To- vábbmenően el kell határoz­ni, hogy az erre jutó anyagi keretek miként osztandók fel a távolabbi jövőt szolgáló alapkutatásokra, a közeljövő­beli haladást előmozdító al­kalmazott kutatásokra és a termelés közvetlen fejleszté­se által igényelt alkotó tevé­kenységre. El kell dön­teni továbbá azt is, hogy milyen arányban jus­son a kutatásra és fejlesztésre előirányzott eszközökből a különböző tudományágakra (fizikára, kémiára, biológiá­ra, közgazdaságtudományra és egyéb társadalomtudomá­nyokra, matematikára stb.), ill. a különféle termelési ágakra (híradástechnikára, gyógyszer- és növónyvédö­ölelik a liazai tudományos élet minden jelentősebb vo­natkozását A tudománypolitika rend­kívül szétágazó tevékenység összefoglalója, az újat al­kotó munka előmozdítója. A tudománypolitika egyaránt magában foglalja egyrészt a konkrét állami intézkedése­ket valamint elméleti és gyakorlati, továbbá egyéb tevékenység-típusok kap­csolataira vonatkozó elgon­dolásokat; másrészt közéleti magatartásra, tudományos- társadalmi viszonyokra, a tevékenységek tárgyainak és módjainak a megítélésére vonatkozó elveket és számos más lehetőséget ami nem realizálható valamiféle álla­mi intézkedéssel. jövő kutatása szeriparra, gépiparra, mű­szeriparra, mezőgazdaságra stb.). Ebbe a körbe tartozik annak elhatározása is, hogy a kutatás milyen arányban follyék önálló kutatóintéze­tekben, egyetemi tanszéke­ken és üzemi laboratóriu­mokban; milyen módon tör­ténjék a kutatás terjedelmé­nek, kapacitásának bővítése, eredményességének és haté­konyságának a növelése: új kutatóintézmények létesítése, vagy a meglévőkben a mun­katársak számának a növelé­se. vagy a meglevő lét­szám keretein belül a tudo­mányos színvonal emelése, vagy a műszerfelszerelés kor­szerűsítése és bővítése ál­tal. Vajon kevesebb nagy vagy több kis kutatóintéz­mény előnyösebb-e; mily mértékben célszerű a vi­dékre telepítés, és milyen elvek érvényesüljenek vidé­ki kutatási centrumok léte­sítésében. Erőforrásaink szétfoigácsolása helyett Tudománypolitikai és ipar- politikai állami intézkedé­sekkel küszöbölhető ki a tu­dományos autarchiára való törekvés, vagyis azon igye­kezet. hogy az ipari és me­zőgazdasági termelés, vala­mint egyéb gyakorlati tevé­kenység fejlesztése teljes egészében, hazai kutatáso­kon alapuljon. Ez a tudo­mánynak úgyszólván min­den ágazatában olyan in­tenzív kutatómunkát igé­nyelne, ami messze megha­ladná erőinket. A múltban ilyen irányú próbálkozások erőforrásaink szétforgácsolá- sához vezettek. Ezért körül­tekintő mérlegeléssel kell el­dönteni, hogy milyen ered­ményeket vegyünk át kül­földről. és milyen — erőfor­rásainkkal arányban álló — kutatásokat végezzünk ed itthon. Utóbbiakra viszont megfelelő erőket kell össz­pontosítani. A tudománypo­litikai irányelvek minden­esetre határozottan megálla­pítják, hogy a termelés kel­lő ütemű fejlesztése érdeké­ben a jövőben nagyobb arányban kell külföldi licen­ciákat vásárolni, mint eddig. Állami intézkedéssel tör­tént a tudománypolitika fel­ső irányítására hivatott tu­dománypolitikai bizottság létrehozása, amelyben az il­letékes miniszteréLnökhe- lyettes vezetésével, a kuta­tásban leginkább érdekelt or­szágos főhatóságok vezetői tevékenykednek. E bizottság részben a kormány közvet­len tanácsadója, részben a Minisztertanács átruházott hatáskörében intézkedik is. Reform az akadémián Tudományos testületek ál­tal előkészített, és a kor­mány. valamint az Elnöki Tanács által elhatározott in­tézkedés a Magyar Tudo­mányos Akadémia reformja. A reform a tudomány meg- növekedett társadalmi jelen­tőségének és az eddigi ta­pasztalatoknak a figyelembe vételével az akadémia belső szerveseiét alakítja át. Az új szervezet egyrészt az ed­diginél jobben lehetővé te­szi. hogy az akadémia tudo­mányos testületéinek általá­nos tudománypolitikai, vala­mint a szaktudományok elvi és módszertani kérdéseiben való állásfoglalásai, a kuta­tási tervekre, valamint a tudományos munkásság ered­ményeire vonatkozó megíté­lései országszerte is kellően befolyásolják a kutatási te­vékenységet elősegítvén en­nek *. ©ra^Já.ttel való kap­csolatát Másrészt viszont a reform elősegíti, hogy az akadémia saját kutatóintéze­teinek az igazgatása hatéko­nyabbá, korszerűbbé. de egyben egyszerűbbé is vál­jék. anélkül, hogy az inté­zetek jól értelmezett önál­lósága csorbát szenvedne. Egyike a következő idő­szak legfontosabb tudomány­politikai teendőinek a mint­egy 1985-ig terjedő másfél évtizedre vonatkozó orszá­gos távlati kutatási terv kidolgozása. Ez — a dolgok természete szerint — nem a régi értelemben vett, utasí­tásszerű intézkedés lesz. ha­nem azon országos jelentő­ségű feladatok fő vonalainak a kitűzése, amelyek sok in­tézmény együttműködését igénylik. Ajánlásokat tar­talmaz majd a terv, a meg­valósítás érdekében szülr'á- ges összehangolt együttmű­ködésre is. Az országos táv­lati kutatási tervnek szoros kölcsönhatásban kell készül­nie a népgazdaság távlati tervével, de nem egyszerűen annak a folyománya. Lényegesen befolyásolja a távlati kutatási tervet az. hogy a távlati népgazdasági terv által kitűzött konkrét célok elérése milyen hazai kutatásokat igényel. Viszont a népgazdaság távlati terve sem független attól, hogy milyen problémák elfogad­ható időn belüli kidolgozá­sa remélhető hazai kutató helyektől. Tudományos prognózisok A jó tervezéshez tudni kel­lene azt. hogy mit hoz a jö­vő. A jövőt ugyan nem le­het biztosan előre látni, bi­zonyos valószínűségigei azon­ban lehet rá következtetni. A jelenlegi helyzet felmérje alapján, a fejlődés és egj^b változások törvényeinek is­meretében lehet tudomá­nyosan bizonyos következte­téseket levonni a jövőre, amint azrt például a meteo­rológiai prognózisok teszik. A tudományágak fejlődésére, valamint a gazdasági-mű­szaki viszonyok alakulására szintén kidolgozhatok prog­nózisok, amelyek elősegítik a távlati tervek megalapozá­sát Az ilyen prognózisok — a meteorológiáikhoz hasonló­an — persze nem abszolút megbízható leírásai a jövő­nek. hanem csak többé-ke- vésbé valószínű megközelíté­sei. Egyrészt mert a valóság hihetetlenül sokoldalú, be- láthatatlanul szétágazó ösz- szefüggései miatt a jelenlegi helyzetet is csak hiányosan, megközelítően ismerjük: másrészt a változások törvé­nyeit sem ismerjük teljesen, hanem legfeljebb fő voná­saiban, megközelítően. Mind­ezekből következik. hogy a jövőre vonatkozó követ­keztetések, vagyis a tudo­mányos prognózisok sem nyújthatnak teljes biztonsá­got. De mégis i-dmtősen hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a haladást minél jobban szol­gáló terveket dolgozzunk ki, tudomásul véve, hogy e ter­vek szerinti tevékenység bi­zonyos kockázatot is rejt magában. Amire nincs paragrafus A tudománypolitikai irány­elveknek számos olyan vo­natkozása is van, sok olyan kérdésben is ad tájékozta­tást. amelyek nem önthetők j konkrét állami intézkedések alakjára. Nagy mértékben segítenek azonban a nézetek és csele­kedetek megítélésében, és irányt mutatnak a haladást leginkább támogató maga­tartás és tevékenység kiala­kításában. Ilyenek a tudo­mány szabadságára, a tudo­mányos élet demokratizmu­sának növelésére, a kutatási eredmények objektív értéke­lésének kidolgozására, a vita­szellem növelésére és a vi­ta általi megbélyegzés el­leni, valamint a tudomá­nyos monopóliumok elleni küzdelemre, a jóhiszemű tu­dományos tévedések megíté­lésére. a marxizmus egysé­gére és a tudományos igaz­ság megközelítésének külön­féle lehetőségeire, valamint módjaira, a társadalomtudo­mányolt & a napi politika viszonyára, a kutatók szak­mai és ideológiai fejlődésé­nek az elősegítésére, az alko­tó szellem kibontakozásának és érvényesülésének elő­mozdítására, és még sok egyébre vonatkozó megálla­pításai. HOL SZÓRAKOZZUNK ? Tiszafüredi fiatalok kérdezik Megjelent a Béke és Szocializmus új száma A kommunista és munkás­pártok elméleti és tájékoztató folyóiratának januári száma részletet tesz közzé Nemes De­zső: A lenini eszmék ereje cí­mű, a Kossuth Könyvkiadónál 1970-ben megjelenő könyvéből. A szocialista világrendszer ön­álló államok rendszere, a szo­cialista építés többnyire nem­zeti államok keretében fejlődik. Miután az új világrendszer or­szágainak együttműködése nem egyetlen föderatív állam kere­tében, hanem külön létező ál­lamok rendszerében fejlődik, ez új lehetőségeket teremt a szo­cialista országok számára, de egyben bonyolultabbá is teszi a nemzetek közötti új viszony fejlődését — írja Nemes Dezső. Pierre Gensous, a Szakszerve­zeti Világszövetség főtitkára 4 nemzetközi szakszervezeti moz­galom egységéért című írásában méltatja az 1969. októberében Budapesten megtartott VII. Szakszervezeti Világkongresz- szus jelentőségét. Üj szakasz kezdődött — állapítja meg a szakszervezeti világmozgalom erőinek konszolidálása és akti­vizálása, a dolgozók testvéri egy­ségének és egybeforrottságának megszilárdítása útján. Vannak-e esélyei a NSZK új politikájának? — fejtegeti Her­mann Gautier, a Német Kom­munista Párt elnökségének; tagja, Raymond Guyot pedig, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja — aki 1935-től 1943-ig a Kommu­nista Ifjúsági Internacionálé főtitkára volt — most értékes tanulmányt ad közre a kommu­nista ifjúsági szervezetek nem­zetközi szövetségének történe­téről Megemlékezik a folyóirat Kliment Jefremovics Vorosilov elhunytéról, a nekrológot Sz. M. Bugyonnij, a Szovjetunió marsall ja írta. Off látszik, a Szolnokom időnként kirobbanó vita végiggyűrűzik a megyén. A fiatalok szórakozása nem­csak a megyeszékhelyén gond. Legutóbb Tiszafüred­ről kaptunk ilyen tárgyú le­velet. „Tiszafüred fiataljai az utóbbi időben nem tudnak hol szórakozni vasárnap dél­után" — írja a levél kül­dője. A továbbiakban azonban leszűkíti a kérdést egyetlen zenekar, a Főnix ügyére. Nem engedik játszani a Fő­nixet a művelődési házban — panaszolja. Nem hiszem, hogy a szó­rakozás kizárólag attól függ­ne Tiszafüreden, játszik-e a Főnix, vagy nem. Gyors számvetést csináltunk rendszeresen van zene a presszóban, a vendéglő­ben és említették, hogy a középiskolában is próbálkoz­nak egy zenekar létrehozá­sával, bár ez csak a közép- iskolások részére, zártkörű rendezvényen szerepel. A művelődési ház gyakran ren­dez bálokat, kénytelen is rendezni, ez az egyik legfon­tosabb bevételi forrása. Igaz, Debrecenből hív rendszere­sen egy triót, nem a Főnixet’ szerepelteti, de a zenekar maga is ritkán vállalt fellé­pést bálon, inkább klubdél­utánokon szerepelnek. Nem állítom, hogy a ti­szafüredi fiatalok el van­nak kényeztetve és tálcán kínálják nekik a szórakozá­si lehetőségeket. De a megol- d*<\t sem -ió irányban ke­resik. Főnix, vagy nem Főnix — nem ez a kérdés lényege. Hónapok óta készül a köz­ségben az ifjúsági presszó A művelődési ház biztosíta­na neíki helyet, a vegyes­ipari ktsz KISZ szervezete társadalmi munikában vállal­ta a berendezés elkészítését A munkával lassan halad­nak, nem a. saját hibájukból. Némileg szkeptikusan azt mondta róluk valaki; az egyetlen használható KISZ szervezet a járásban, ők végeznek minden társadal­mi munkát Nyilván van túlzás ebben a megállapításban. A szóra­kozni vágyó tiszafüredi fia­talok azonban bizonyára tud­nának segíteni, hogy a presz- szó hamarabb elkészüljön. Ez legalábbis az érdekeltek többségének, megoldaná a szórakozási gondjait. Az if­júsági presszóba úgyis kell zenekar. Nem hiszem, hogy az igények megfelelő egyez­tetésével ne tudnának meg­oldást találni az érdekéitek. A Jóakarat nem hiányzik egyik félből sem: — Szeretnénk, ha játsza­nának — mondotta Kovács Pálné, a művelődési ház igazgatója — természetesen akkor és úgy. ahogyan a 'érti programunk, lehetőségeink megengedik. Virág József; a zenekar egyik tagja többek között ezeket mondotta: *— Klubdélutánokon szive­den játszottunk, most is ját­szunk. ott ahová hívnak. Előfordult, hogy kézikocsi­val vittük ki a felszerelé­sünket Tiszaörvénybe, Ha rajtunk múlott, nem mulasz­tottunk fellépést. Nemrég az egyik tagot kizártuk, a visel­kedése miatt. Azért, hogy beat-zenész, még nem kell hőbörögnie. Regiszter szám­mal ellátott engedélyünk van. Ügy érezzük, szeretnek bennünket a fiatalok, m>i is szívesen játszunk nekik. B. A. STÚDIÓSZÍNPAD Evek óta beszélünk Szolno­kon egy stúdiószínpad létreho­zásáról. Néhány, Szolnoknál nagyobb városban máris meg­csinálták. Legutóbb a Békés megyei Népújság adta hírül, hogy február 7-én két egyfelvo- násos bemutatásával megnyílik Békéscsabán is a stúdiószínpad. Amíg csak Budapesten és a na­gyobb, többnyire egyetemmel rendelkező vidéki városokban volt, az egész kérdést köny- nyen el lehetett intézni egy kézlegyintéssel, ott többen igénylik, több erő, energia, s talán pénz is jut a fenntartá­sára. A békéscsabai példa azonban gondolkodóba ejt; ma­gától értetődik-e, hogy ott ha­marosan lesz stúdiószínpad, Szolnokon pedig az utóbbi idő­ben már szóba is alig kerül a létrehozása. Természetesen a dolog nem ilyen egyszerű. Számtalan rész­letkérdésből tevődik össze, amelyek külön-külön is meg­határozó jelentőségűek lehet­nek. Ezekről beszélgettem Berényi Gáborral, a Szigligeti Színház igazgatójával. — Véleménye szerint mi­lyen igényekre lehet biz­tonsággal alapozni egy stú­diószínpadot? — Szükséges, hogy legyen egy réteg, amelynek a színház­ban bemutatott darabok mellett másra is van igénye. Ez a ré­teg rendszerint nem olyan nagy létszámú, hogy az általa igé­nyelt darabokat be lehessen ik­tatni a hagyományos műsorba, de elég nagy ahhoz, hogy oda kelljen figyelni az igényeire. — Egy színház mikor tud eleget tenni ezeknek az igényeknek? — Akkor, ha a társulatban t annak művészileg kihaszná­latlan színészek és rendezők, akik ilymódon feladathoz jut­hatnak. Továbbá, ha rendelke­zik a színház a szükséges anya­gi — technikai lehetőségekkel. — Ezek alapján hogyan látja biztosítva Szolnokon egy stúdiószínpad létreho­zásának feltételeit? — A közönség részéről van igény olyan művek bemutatá­sára, amelyek egyelőre még csak kevesebb emberhez szól­nak. Színészeink, rendezőink is szívesen vállalnának ilyen fel­adatot. Néhány akadály azon­ban nagyon megnehezíti a munkát. Az első, a stúdiószínháznak alkalmas helyiség állapota. A második emeleti próbatermet akartuk átalakítani erre a cél­ra, de a színház átépítésekor rosszul tervezték az új épület­rész fűtőberendezéseit. Ha kint mínusz négy foknál hidegebb van, már télikabátban kell próbálnunk. Amíg ez a helyzet nem változik, szó sem lehet ar­ról, hogy ott télen előadásokat tartsunk. A színház kis létszáma is gondot okoz. Ha nem játszik valaki, akkor rendszerint pró­bál. A stúdió színházat csak túlmunkával lehetne megcsi­nálni, viszont ezért a túlmun­káért a színészeknek külön nem fizethetünk. Csupán a kö­telező fellépések között szá­molhatjuk el a stúdió színpadi előadást. Egy-egy stúdiópro­dukciót azonban vidéken rit­kán játszanak ötnél többször, de előtte huszonöt-harminc próbára van szükség. így a befektetett energia a művészek számára alig hoz valami gya­korlati eredményt. Van még egy dolog, amely nehezíti a helyzetet. Közel va­gyunk Pesthez, a színészek többsége pesti, ott a lakásuk, a családjuk. Ha van egy kis sza­bad idejük, azonnal elutaznak. Azt hiszem, hogy Pécsett, vagy éppen Békéscsabán jobban kö­tődnek a városhoz, mert távo­labb vannak Budapesttől. — A sokféle akadály fel­sorolásának az a summája, hogy Szolnokon jelenleg nem lehet megszervezni a stúdiószínpadot? — Az akadályok ellenére is kellene tenni valamit. Jelenleg még van egy bizonytalan pró­zai bemutatónk. Ha ez eldől, megcsinálunk minden szerep- osztást a szezon végéig, ezzel kiderül, hogy ki, mikor lesz szabad. Ha elegendő ember lesz hozzá, tavasszal, amikor a fűtésgondok megszűnnek, le­hetségesnek tartok egy-két stú­dióelőadást. Annál inkább, mi­vel van olyan színészünk, aki szeretne rendezni is. Az ilyen törekvéseknek teret adnánk, természetesen a rendezők kizá­rása nélkül. Előbb azonban konzultálni szeretnénk a békéscsabaiakkal, tájékozódni, hogy ők hogyan csinálták, és milyen terveik vannak a továbbiakban. Ügy tudom, hogy ott a KISZ véd­nökséget vállalt a stúdiószínpad fölött és később az előadásokat is az ifjúsági házban tartják. A KISZ, vagy valamely más szervezet védnöksége alatt er­kölcsi és anyagi támogatásával lehetséges volna, hogy az elő­adások ne úgy szerepeljenek, mint a színház produkciói és a közreműködő művészeknek fellépti díjat fizessünk. Az ilyen együttműködés igen nagy mértékben megkönnyítené a stúdiószínház létrehozását. B. A.

Next

/
Thumbnails
Contents