Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970 február 5. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Meglehet, kulcs eseménye lesz a Közel-Keletnek az az üzenet, amelyet a másik három nagyhatalom állam-, illetve kormányfői­hez intézett Koszigin, a Szovjetunió miniszterelnöke. Jóllehet tartalmát nem hozták nyilvánosságra, a szöveget Vinogradov, kairói nagykövet, az EAK elnökének is átnyújtotta. Ilyen formán alapja van Nasszer bizalmasa, Heikal lapja, az A1 Ahram meg­állapításának, amely szerint ez az üzenet a legfontosabb fejle­mény a közel-keleti konfliktusban tanúsított szovjet magatartás­ban 1967 óta. Magát az üzenetet az A1 Ahram nem ismerteti, meg­állapítja azonban, hogy Koszigin ebben egyértelműen leszögezte a szovjet álláspontot a közel-keleti kérdésben. Szükségessé — a kairói lap szerint — azért vált éppen most ez az állásfoglalás, mert Izrael az utóbbi időben fokozta támadásait elsősorban Egyiptom ellen. Továbbá azért, mert Nixon egyfelől újabb köz­vetlen arab—izraeli tárgyalásokat követelt, másfelől újabb harci repülőgépek Izraelbe szállítását helyezte kilátásba. S végül azért is, mert már több mint két esztendő eltelt a Biztonsági Tanács határozata óta (1967. november 22.) és annak végrehajtása még mindig késik. Ami az USA külpolitikáját illeti, most Afrikában próbál akti­vizálódni; Rogers külügyminiszter 16 napos afrikai körútra ké­szük Egyidejűleg folyik a szenátusban a külügyi bizottság vitája. Itt McGovern szenátor egy DNFF irányítása alatt álló saigoni kormány megalakítása mellett foglalt állást, ha ezzel, mint mond­ta, lehetséges lenne a távol-keleti helyzet stabilizálása. Hasonló­képpen figyelemreméltó Fulbright szenátor felszólalása, aki azért bírálta Nixont, mert az elnök költségvetési üzenete titokban tart­ja, mennyit szándékszik a vietnami háborúra fordítani. Fontos esemény kezdődik csütörtökön Varsóban; lengyel— nyugatnémet tárgyalások. Duckwitz államtitkár vezetésével már meg is érkezett a lengyel fővárosba az NSZK küldöttsége, a len­gyel delegációt Winiewitz külügyminiszter-helyettes vezeti. Érde­kes, hogy mind Varsóban, mind Bonnban óvnak a derűlátástól. Nyilvánvaló, hogy a lengyel tárgyaló fél számára a legfontosabb kérdés az Odera—Neisse határ elismertetése az NSZK által. Az is világos, hogy Bonn ezt szeretné megkerülni, mert ha gyakor­latilag és de facto elismeri is ezt a békehatárt, a de iure elisme­réstől — éppúgy, mint az NDK esetében — még mindig tartóz­kodni kíván. Aiders, a bonni kormány szóvivője is hangoztatta: Duckwitz igen nehéz feladati előtt áll s a tárgyalások eredménye bizonyta­lan. Pedig az ellenzéki CDU—CSU már eleve támadja a tárgyalá­sok tényét is. A közvélemény kutatások legújabb eredményei — amelyek a Brandt—Scheel kormány nagyfokú támogatásáról adnak számot — tulajdonképpen arra kellene ösztönözzék a bonni kor­mányt, hogy éppen ne a klerikális reakciós ellenzék tegyen en­gedményeket, hanem a lakosság jórésze támogatásával, a realitá­sok irányába haladjon bátran tovább. A jövő megmutatja majd — egyebek között Varsóban is — képes lesz-e a Brandt—Scheel kor­mány erre? (KIS) Otto Winzert, az NDK külügyminiszterét csehszlovákiai tárgyalásai során fogadta dr. Lubomir Strougal miniszterelnök. — (Telefoto — AP—MTX—KS) Lengyet—nyugatnémet tárgyalások PRÁGA A Rudé Právo közli; a csehszlovák külügyminiszté­rium nem akadályozza meg angol tudósítók akkreditálá­sát, ha azok tárgyilagosan is­mertetik a csehszlovákiai eseményeket. Viszont nem fogják akkreditálni azokat az újságírókat, akiket nemrégi­ben kiutasítottak Csehszlo­vákiából. BONN A közvélemény kutatás eredménye azt mutatja, hogy Eszak-Rajna-Vesztfáliában, — ahol júniusban tartományi választások lesznek, a szo­ciáldemokrata párt jelenleg erősen vezet. Arra a kérdés­re, hová szavaznának, ha a választásokat most tartanák meg, a megkérdezették 47 százaléka az SPD"t, 35 száza­léka a CDU-t és 4 százaléka az FDP-t nevezte meg, WASHINGTON Henry Kissinger, Nixon el­nök nemzetbiztonsági tanács­adója kedden fogadta azt a szovjet újságíró küldöttséget, amely Lev Tolkunovnak, az Izvesztyija főszerkesztőjének vezetésével tartózkodik az Egyesült Államokban. — A szovjet újságírók megbeszé­lést folytattak Mike Mans- field-del, a demokrata párt szenátusi csoportjának veze­tőjével, Gerard Ford-dal, ja köztársasági párt képviselő- házi csoportjának vezetőjé­vel és Fulbright szenátorral, a szenátus külügyi bizottsá­gának elnökével. VANDENBERG Ion meghajtású „Sert—S"* mesterséges holdat bocsátot­tak az Egyesült Államokban földkörüli pályára. A mester­séges égitest körülbelül ezer- kilométeres magasságban ke­ring bolygónk körül. WASHINGTON „Faj üldözés ellen küzdő” bizottság alakult az amerikai hadseregben — jelentette be Laird hadügyminiszter. A bizottságnak az a feladata, hogy megkönnyítse az ameri­kai hadsereg kötelékeiben szolgáló fehérek és négerek érintkezését. NEW YORK Parázs jelenetek után szer­dán New Yorkban folytató­dott a Fekete Párduc nevű harcos néger mozgalom 13 tagjának pere. Kedden a tár­gyalóterem közönsége heve­sen tiltakozott a mozgalom hígjainak üldöztetése ellen és fasisztáknak bélyegezte a bíróság tagjait. A bíróság vé­gül is elrendelte a tárgyaló­terem kiürítését és a váldot- takat elvezettette. CORDOBA Diákok százai rohamozták meg és foglalták el az ar­gentin Cordoba város egyete­mi kórházát. A diákok ak­ciójukkal az ellen tiltakoz­nak, hogy az orvosi egyete­men a szegénysorsú diákok szempontjából megkülönböz- tetető vizsgarendszert vezet­tek be. LORI ÉNT Közvetlenül felszállás után lezuhant a francia légierő egy Neptune típusú repülő­gépe. Félő, hogy a fedélzeten tartózkodó 12 főnyi személy­zet valamennyi tagja ször­nyethalt. Csütörtökön Varsóban — az NSZK fennállása óta először — hivatalos legyei—nyugatnémet tárgyalások kezdődnek a két ország viszonyának normalizá­lásáról. A nyugatnémet küldött­ség vezetője, Duckwitz külügyi államtitkár, két beosztottja kí­séretében szerdán elutazott Varsóba. Bonnban közölték, hogy bár Duckwitz tavasszal nyugdíjba megy, utána is veze­tője marad a nyugatnémet de­legációnak, ha a tárgyalások el­húzódnának. A nyugatnémet fővárosban láthatóan csökkenteni igyekez­nek mindenfajta derűlátást a varsói tárgyalásokkal kapcso­A csehszlovák hírügynök­ség kommunista pártbizott­sága megvizsgálta Miroslav Sulek ügyért, aki 1968 au­gusztusában a hírügynökség vezérigagatója volt. Az az­óta átalakult pártbizottság megállapította, hogy 1968 augusztusában a tömegtájé­koztatási eszközök kampányt folytatták a közvélemény­eién Miroslav Sulek ellen, akit kolláborálással és a csehszlovák nép elárulásával vádoltak. A kampány alapjául a CTK pártbizottságának augusztus 23-án hozott hatá­rozata szolgált, amely dur­ván támadta Suleket és a pártmunka minden elvével ellentétben arra szólította fel a CTK munkatársait, hogy ne hajtsák végre Sulek uta­sításait. A CTK új pártbizottsága a vizsgálat alapján elhatá­rolja magát az 1968. augusz­tus 23-án hozott határozat­tól és kijelenti, hogy Miros­lav Suleket alaptalanul rá­galmazták. A CTK pártbi­zottsága ilymódon teljes latban. Ahlers kormányszóvivő is hangoztatta, hogy Duckwitz nagyon nehéz feladat előtt áll és hogy a tárgyalások ered­ménye bizonytalan. A bonni óvatosság annak tudható be, hogy a lengyel sajtó a legutób­bi napokban nem hagyott két­séget afelől, hogy az Odera— Neisse határ feltétel nélküli el­ismerését a tárgyalások alapjá­nak tekinti. Duckwitz azonban — az MTI tudósítójának érte­sülése szerint — nem visz ma­gával kész szerződéstervezetet, csupán felhatalmazást arra, hogy olyan formulát keressen, amely kielégíti „a lengyeleknek biztpsított határokra való igé­nyét”. lav Suleknek. A CSKP KB elnöksége Husák első titkár elnökleté­vel kedden ülést tartott, ame­lyen megvitatta az ország felszabadulásának 25. éves jubileumával kapcsolatban rendezendő ünnepi esemé­nyek előkészületeit. Megál­lapította, hogy a jubileum, valamint Lenin születése századik évfordulójának megünneplése a jelenlegi helyzetben nagy politikai é3 eszmei jelentőségű. Az elnökség ezenkívül foglalkozott szervezeti kér­désekkel is, többek között a tagkönyvcsere lebonyolításá­val a CSKP KB-ben és a központi szervekben. Prágában ülést tartott kedden a csehszlovák for­radalmi szakszervezeti moz­galom központi tanácsának elnöksége és ezen megvitat­ta a CSKP KB januári plé­numának határozatait. A központi bizottság képvise­letében megjelent Evzen Er- ban, a CSKP KB elnöksé­gének tagja, a nemzeti front központi bizottságának el­nöke. Vietnam SAIGON Vietnami szabadságharcosok szerdára virradóan Saigon kö­zelében felrobbantottak egy ka­tonai jeepet. A saigoni hadse­reg egyik őrnagya életét vesz­tette. A fővárostól 33 kilométerre heves összeütközés bontakozott ki a DNFF egységei és ameri­kai csapatok között. Az ame­rikaiak helikoptereket is beve­tettek. Négy órával az összeüt­közés után a szabadságharco­sok tüzérségi ütegei tíz dárab 122 milliméteres rakétát zúdí­tottak a Bien Hoa-i légitámasz­pont területére, SAIGON Thieu dél-vietnami elnök szerdán újságíróknak nyilatko­zott, s többi között kijelentette, nincs szándékában új javasla­tokat terjeszteni a párizsi ér­tekezlet elé. Hozzátette, nem lát lehetőséget a vietnami béke megteremtésére 1970-ben. Karel Polacek kifejtette az elnökség előtt azokat az okokat, amelyek arra kész­tették, hogy lemondjon a központi tanács elnökének tisztéről, valamint a titkár­ságban és az elnökségben viselt tagságáról. Elmondot­ta, hogy mivel a szakszerve­zetek munkájában mutatko­zó hiányosságokért a fele­lősség részben őt terheli, to­vábbá becsületesen támogat­ni szeretné a pártot és a tár­sadalmat a konszolidáció folyamatának meggyorsításá­ban, a jövőben szeretne más területen dolgozni A szakszervezetek közpon­ti tanácsának elnöksége jó­váhagyta Polacek indoklását és elfogadta lemondását. Az elnökség ezután egy­hangúlag úgy határozott, hogy a szakszervezetek cseh és szlovák tanácsa elnöksé­geinek javaslatára a közpon­ti tanács következő rendes ülésén Jan Pillér jelölését támogatja - köznon'j tanác« elröl énekr tisztére. A köz­ponti tanács ötödik plenáris ülését február 11-én és 12- én tartják Prágában* Személyi intézkedések Csehszlovákiában elégtételt szolgáltat Miros­INDENFELÖ az Egyesült Államok politikájáról Még a The Washington Post is tartózkodóan kom­mentálja Nixon elnöknek az Unió helyzetét ismertető üzenetét. „Az üzenet az Unió helyzetéről nagyon rö­vid élettartamú politikai esemény. A szertartást kísé­rő harsonaszó és a pillanat varázsa csaknem azonnal szertefoszlik a benne foglalt ígéretek hagyományos bi­zonytalanságában” — han­goztatja és hozzáfűzi: „Ni­xon felvázolta azt, aminek el kell jönnie, anélkül azon­ban, hogy akárcsak világos célzást is tett volna arra, hogyan fog mindez megva­lósulni”. Az ugyancsak amerikai International Herald Tribu­ne szerint is „szónoki érte­lembein” mondott Nixon úja­kat, mikor .,új amerikai kí­sérletet, új koncepciókat és politikáit, új programokat, új útkeresést, újfajta ame­rikai életet, új szövetségi szellemet, új utat a jövő fe­lé” ígért — anélkül, hogy konkrét áttekintést adott volna a Fehér Házban el­töltött első évének ellenté­teiről, problémáiról, megol­dásáról a jövőben. A fenti értékelések mel­lett is so(k kommentár je­lent meg a világsajtóban az üzenetről, majd az azt kö­vető, január végi elnöki saj­tókonferenciáról és az elnök február 2-i költségvetési be­szédéről a közben lezajlott amerikai—angol tanácskozá­sokról — hiszen mindezek­ből összességében mégiscsak kibontakozott az Egyesült Államok jelenlegi világpo­litikájának általános vonal- vezetése. Mint a világlapok elmon­dották. Nixon megnyilatko­zásai „a béke és a bizton­ság fenntartása szükségle­tével” próbálja indokolni az új katonai költségvetést. Ennek keretében „a Penta­gon a többi között ki akarja bővíteni a Safeguard ellen- rakéta-rendszert, korszerűbb támadórakétákat akarnak bevezetni, jelentős összege­ket szánnak az új fegyver­fajták kifeileszitésére” — jelenti az AP. Magában Amerikában is legtöbb bírálat Nixon költ­ségvetése katonai program­ját érte. A New York Times például február 2-i vezér­cikkében a programot „fantasztikusan költséges­nek és veszélyesnek” mon­dotta. A Washingon Post szerint” a terv visszatérés a kormány kemény vonalá­hoz és semmiképpen sem se­gíti elő a fegyverkezési ver­seny lassítását vagy meg­szüntetését”. „A harc széles fronton fo­lyik az Egyesült Államokban a leszere’és hívei és a fegy­verkezési hajsza szószólói kö­zött” — mutatott rá nemré­giben egy cikkében az Iz­vesztyija. ..Nemcsak a köz­vélemény képviselői, hanem befolyásos politikusok és a fegyvergyártásban nem ér­dekelt üzletemberek is a .megnövekedett katonai ki­adások lényeges csökkenté­sét követelik”. „Természetesen naivitás lenne azt gondolni — írja a lap — hogy most majd visz- sízavonulót fújnak azok. akiknek a fegyverkezési haj­sza zsíros bevételi forrást, ki­apadhatatlan bőségszarut je­lent. Ugyanakkor viszont je­lentősen növekszik az ame­rikai nép széles rétegeinek ellenállása ezekkel a kö­rökkel szemben.” Nixon — mint az ameri­kai lapok közlik — bőven szólott, kérdésekre válaszol­va is a vietnami háborúról ..Az amerikai csapatok kivo­násának üteme a program teljesítésétől, a hadművele­tek szintjétől, illetve a pári­zsi tárgyalások alakulásától függ” — hangoztatta, utal­va arra, hogy „Párizsban ho.tpontra jutottak a meg­beszélések”. „Nixon nem félemlít meg bennünket, — válaszolta a dél-vietnami FELSZABADU­LÁSI HÍRÜGYNÖKSÉG, az amerikai elnök Vietnamot il* lető kijelentéseire. — Dél- Vietnam lakossága elszántán folytatja a harcot az agresz- szor ellen a győzelemig és nem fél a fenyegetésektől. 11a az Egyesült Államok valóban akarja a békét, a dél-vietna" mi nép kész a tárgyalásra a békéért. Ha viszont folytatja az agresszív háború fokozá­sát, abban az igyekezetében, hogy ,az erőhelyzetében le­gyen a harcmezőn és a tár gyalóasztalnál, megkapja a megfelelő választ.” A francia FIGARO közöl­te az egyik közvéleményku­tató intézet jelentését a fran­cia—amerikai viszonyról. Megkérdezték — és megvá­laszolták — az alábbi négy állapot közül mi tűnik a leg­jobbnak? A válaszok: 1. Katonai szövetség Fran­ciaországnak a NATO-ba visszatérésével: 12 százalék, 2. politikai szövetség kato­nai szövetség nélkül: 13 szá­zalék, 3. baráti kapcsolatok, kü­lönösebb szövetség nélkül: 44 százalék, 4. a lehető legnagyobb függetlenség: 20 százalék. — (Nincs véleménye: 11 száza­léknak.) Mint a PRAVDA londoni tudósítója írja „Wilson wa­shingtoni sajtóértekezletén és az angol parlamentben el­hangzott beszámolójában új­ból alátámasztotta korábbi nyilatkozatát a NATO meg­erősítésének szükségességé­ről. Az összeurópai biztonsá­gi értekezlet összehívásával kapcsolatban Wilson újból ki­jelentette, hogy az ilyenfajta értekezlet csak alapos előké­születek után lehet sikeres”. A NOVOJE VREMJA éle­sen elítéli az európai bizton­sági értekezlet megtartása ellen akcióba lépett „atlan- tista” erőket A szovjet heti­lap különösen két manőverre irányítja rá a figyelmet: egyrészt rámutat arra. hogy ezek a körök az utóbbi idő­ben mind gyakrabban szólí­tanak fel „óvatos lassúság­ra”. a biztonsági konferen­cia összehívását illetően, másrészt kísérleteket tesz­nek arra, hogy a jövendő értekezlet napirendjét a je­len szakaszban megoldásra még nem érett kérdésekkel terheljék. „Bárhogyan fondorkodia- nak is az összeurópai együtt­működés ellenzői, nem tud­ják gyengíteni a szocialista országok kezdeményezésének vonzóerejét, — hangsúlyozza február 2-i vezércikkében a PRAVDA. — Már 24 euró­pai állam foglalt állást az .európai biztonsági értekezlet összehívása mellett. Sokan közülük részt vesznek a ta­nácskozás előkészítésére irá­nyuló gyakorlati intézkedé­sek megvitatásában. Nem­csak Finnország, Ausztria és más, katonai szövetségeken kívül álló európai államok képviselői. hanem több NATO tagállam — köztük Norvégia. Dánia. Izland stb. — kormányai ismét leszö­gezték. hogy kívánatosnak tartiák a tárgyalások mi­előbbi megkezdését vala­mennyi európai ország kép­viselőinek részvételével. Az európai biztonsági értekezlet összehívása mellett foglaltak állást az Európa Tanács ja­nuár végén Strassbourgban megtartott tanácskozó gyű­lésének résztvevői is.” (KS)

Next

/
Thumbnails
Contents