Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

im. február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az ipari szövetkezetek nemzetközi együttműködése Jelentős nemzetközi mun­kaértekezlet résztvevőit bú­csúztatták néhány nappal ez­előtt Budapesten: befejező­dött egy megbeszélés-sorozat, amely cselekvőén hozzájá­rult hat szocialista ország szövetkezeti iparának együtt­működéséhez. Az OKISZ kezdeményezésére és meg­hívására a bolgár, a cseh és a szlovák, a lensvel, a mon­gol é® a román ipari szö­vetkezetek szövetségeinek el­nökei emlékeztetőt írtak alá a tárgyalások tartalmáról és a jövő feladatairól. A meg­hívottak az egyhetes talál­kozón több minit ötezer ipari szövetkezeteit és másfélmilliós szövetkezeti tagságot kép­viseltek. A megértést és a meg- egyzést segítette az az elő­terjesztés, amelyet az ÖKISZ — felmérve a múltbéli, egy­re erősödő kapcsolatokat — részletes javaslatokkal előze­tesen eljuttatott a szocia­lista országok szövetkezeti ipari szövetségeihez. E ta­nulmány megfelelően ele­mezte a mozgalmi és a kul­turális, a szakmai és a gaz­dasági kapcsolatokat, illet­ve a nemzetközi szövetke­zeti mozgalomban eddig ki­fejtett tevékenységet Részletesen tárgyalták a szolgáltatások közös fejlesz­tésének, az árucsere és a termékválaszték növelésének lehetőségeit, a közös licenc­vásárlások hasznát stb. Egy­hangúan igényelték, hogy az ipari szövetkezetek verseny- képes termékei hivatalosan kerüljenek fel az államközi kereskedelmi tárgyalás és megállapodások kontingens listájára Az elnöki értekezlet a tel­jes egyenlőség, az előnyök­ben való kölcsönös és ará­nyos részesedés elvéből ki­indulva gondolkodott és ha­tározott. Elhatározták nem­zeti és közös munkabizottsá­gok alakítását, amelyek elő­készítik a két vagy többol­dalú tárgyalásokat, és a konkrét megállapodások ter­vezetét. A tárgyalás emlé­keztetőjét megküldik más szocialista országok szövet­kezeti szerveinek, hogy azt tanulmányozhassák, s kap­csolódhassanak az általuk hasznosnak ítélt részle­tekhez. Az OKISZ kezdeményezé­se a szövetkezetek életében mindeddig egyedülálló. Ahogy a bolgár szövetségi elnök jellemezte: gazdaságtörténel­mi lépés...! Jurmics László Újabb Görgey-emlék a Vegyészeti Múzeumban Gyarapszik a várpalotai Magyar Vegyészeti Múzeum Görgey-gyűjteménye. ön­magát megnevezni nem aka­ró ajándékozó legutóbb pos­tán küldött egy kis famet­szetekkel díszített imaköny­vet. amelyet „Bucsánszky uram” könyvnyomdájában nyomtattak Pesten 1856-ban. Könyvészetileg nem különö­sebben értékes ritkaság, de érdekessé teszi, hogy Gör­gey Arthur tulajdona volt- neve is olvasható benne sa­játkezű aláírásával. A hadvezér Görgey em­lékét őrző múzeumi tárgya­kat a hadtörténelmi levéltár és múzeum gyűjti és gon­dozza De Görgey kitűnő kémikus is volt. Jelentős érdemei voltak többek közt Budapest igazi nagyvárossá fejlesztésében, mert mint a „Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten” műszaki igazgatója, 6 teremtette meg az újrendszerű, akkoriban korszerű nagyüzemi magyar téglagyártás feltételeit. A várpalotai múzeum ezért gyűjti a reá vonatko­zó emlékeket. Birtokukba van már levelezésének egy része és vegyészeti munkái, többek közt az a könyve is, amelyet a pálma- és kókusz- olaj vizsgálati módszerekről írt Százezer brigád versenyez a szocialista címért nak. 1967-ben például a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak megünnepléséhez kap­csolódott a verseny, 1968- ban az új gazdasági mecha­nizmus sikeres bevezetését segítette, tavaly a dicsőséges Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 50. évfordulójára bon­takozott ki nagy verseny, idén pedig a felszabadulás 25. évfordulóját és Lenin születésének 100. évforduló­ját kívánják a brigádok tag­jai jobb, eredményesebb munkával megünnepelni. Felszabadulásunk 25. év­fordulója, s Lenin születésé­nek centenáriuma új nagy lendületet adott a munka- verseny mozgalomnak. Száz­ezer brigád jelentette be, hogy versenyt indít a szo­cialista cím élnyeréséért, il­letve annak megtartásáért A munkaverseny nálunk több mint 20 éves múltra tekint vissza, s a nagy nem­zeti és nemzetközi ünne­pek szinte évről évre újabb és újabb lendületet, gazda­gabb tartalmat adnak az immár egész népgazdasá­gunkra kiterjedő mozgalom­Népszerű kezdeményezés Az elmúlt két évtized alatt sokféle munkaverseny indult Magyarországon, de tény, hogy még egyetlen kez­deményezés sem volt olyan népszerű, mint a szocialista brigádmozgalom. A mintegy százezer brigádnak már kö­rülbelül a föle legalább egy­szer elnyerte a szocialista brigád címet de van közöt­tük olyan is, mintegy nyolc­ezer brigád — melynek tag­sága megszerezte az arany­érmet ami azt jelenti, hogy ezek a kollektívák már nyolc éve megszakítás nél­kül teljesítik a szocialista brigád cím elnyeréséhez szükséges feltételeket A mozgalomban résztve­vők száma napjainkban már meghaladja a másfél milliót vagyis az összes bér­ből és fizetésből élőknek csaknem egyharmada vesz részt a szocialista brigádver­senyben. A kezdeményezők a vasipari üzemek voltak, de a mozgalom hamar túllépte az ipar kereteit, s ma már a kereskedelemben és közle­kedésben éppúgy megtalál­ható, mint a szolgáltató ága­zatokban, és a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek­ben. szovjet kikötők részére gyár­tott darukat tovább korsze­rűsíti, növeli azok üzem­biztonságát. Ennék érdeké­ben közvetlen kapcsolatot vettek fél a kikötőkben dol­gozó szovjet brigádokkal. Sok más brigád is keresi a lehetőséget, hogyan tud mi­nél szorosabb kapcsolatot te­remteni a testvér szovjet vállalatok brigádjaival. Ilyen kapcsolat már eddig is nagy számban jött létre. Erkölcsi és anyagi elismerés Ä közelmúltban jelent meg a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának és a Minisztertanácsnak az a határozata, amely intézkedik a szocialista brigádok er­kölcsi és anyagi elismerésé­ről. E szerint a legjobb bri­gádok elnyerhetik a kor­mány által adományozható legmagasabb címet: a Ma­gyar Népköztársaság Szocia­lista Brigádja kitüntetést. Természetesen ezért a címért magas mércének kell meg­felelniük és nehéz feltétele­ket kell telj esi ten iök a bri­gádoknak. erkölcsi elismeré­sük mellett azonban anyagi jutalmuk sem marad el. Az új rendelkezés ugyanis meg­teremti az erkölcsi és anyagi elismerés összhangját; e legmagasabb címet elérő szocialista brigádok tagjai 3000 forintot kapnak juta­lomként. N. L. Tájékoztató szülőknek és diákoknak A napokban újabb füzet­tel gyarapodott a pályavá­lasztással foglalkozó kiadvá­nyok sorozata. A Szolnok me­gyei Pályaválasztási Tanács 8. számú tájékoztatója átte­kintést ad az általános és kö­zépiskolákban végző Szolnok megyei fiatalok továbbtanu­lási és elhelyezkedési lehető­ségeiről. A tájékoztatót a tanácsi szakigazgatási szervek közre­működésével a Szolnok me­gyei tanács vb munkaügyi osztálya állította össze. A füzet első része az álta­lános iskolákban most végző fiatalokhoz szól. Részletesen beszámol a gimnáziumokba, szakközépiskolákba és szak­munkái képző intézetekbe ké­szülő fiatalok lehetőségeiről. A lányok gondjainak eny­hítésére külön foglalkozik az egészségügyi szaki skolákikal. A középiskolából kilépő fiata­lok továbbtanulási lehetősé-' geinek ismertetése mellett nem feledkezik meg azokról a tanulókról sem, akik az is­kola elvégzése után nem akarnak tovább tanulni. Is­merteti a kiadvány azokat a munkaterületeket, amelyek a tovább nem tanuló fiatalokra a legnagyobb számban tarta­nak igényt. A füzet végén részletes összeállítás olvasható azokról a kiadványokról, amelyek a szülőknek és pályaválasztás előtt álló fiataloknak további segítséget adnak. A tervezők anyagi érdekeltsége Választhat a meghízó Sok a rivális Hogyan lehetne egyeztetni a tervező vállalati és a népgazdasági érdekeket úgy, hogy a jövedelem érdekelt­ség ne csak a tervezés mennyiségének és árbevételének növelésére ösztönözzön, hanem a tervezett új létesítmény építésének, szerelésének, üzemelésének hatékonyságát is javítsa? Ebben a témában folytatott a megyei népi el­lenőrzési bizottság vizsgálatot a megyei tanács tervező iro­dájánál a csaknem három éven át végzett munka alap­ján. Több az egyedi lervezés Az iroda főként a megyei igények kielégítésére hiva­tott. Megyén kívüli megbí­zói alig vannak. Az utóbbi időben a megbízások száma is visszaesett. A tsz építkezé­sek közül — részben a vára­kozás, részben pedig a nem­rég létrehozott MEZÖBER tervezési tevékenysége miatt — az utak terveztetése esett vissza a tervező irodánál. Ta­valy az első háromnegyed évben csaknem 75 százalék­kal volt alacsonyabb a ter­vezési díj ebből a forrásból az 1967. évinél. Emellett azonban az iroda sok más­irányú — geodéziai jellegű — megbízást kap. Növeke­dett többek között az egye­di tervezések aránya is több mint 10 százalékkal a vizs­gált időszak alatt. Az érvényben lévő díjszá­mítási rendelet a tervezői szakmában egyértelműen ar­ra ösztönöz, — állapította meg a népi ellenőrzés —, hogy a tervezők minél ma­gasabb díjalapot érjenek el. Bizonyos fokig az iroda él ezzel a lehetőséggel. Szelek­tálják a megbízásokat. En­nek a módja sokszor az, hogy a nem jövedelmező, mégis munkaigényes, olykor kocká­zatos megbízásokat nem vál­lalják. Együtemű tervezés A népi ellenőrök megálla­pítása szerint az előtervezés. a tanulmányterv készítés aránya is visszaesett. Ennek mindenekelőtt az a magyará­zata, hogy a megbízók a ter­vezők számára nagyon hasz­nos előkészítési időszakot el­hagyják. Többnyire együte­mű tervezéseket kérnek. Még ritkább eset az, hogy egy-egy megbízó több alter­natíva kidolgozását kérje. Tavaly az első háromne­gyed évben mégrendelt nyolc tanulmányterv közül három. esetben fordult ez elő. Ennek ellenére — a megbízók meg­tartásáért — a többi öt eset­ben is választási lehetőséget tártak a „tervtanács” elé az iroda szakemberei. Itt adódik az a gond, hogy az építkezésekre vonatkozó elhatározások és a tervezés között nagyon nagyok az időbeni távolságok. Ha a megrendelők ezeket csökken­tenék. a szakemberek meg­fontoltabb, műszakilag át­gondoltabb terveket készít­hetnének. A tervezői verseny A megyei tervező irodának egyre több versenytársa is jelentkezik. Ktsz-ek, vállala­tok stb. hoznak létre terve­zőegységeket. " Ezeknek azon­ban gyakran nagy a szak­ember elszívó hatásuk az iro­dára. Ezt főleg a magasabb bérezésekkel érik el. Az iro­da ezt egyelőre másodállások engedélyezésével ellensúlyoz­za azoknál, akik az irodai munkákat kifogástalanul el­látják. A szakemberek vizs­gálata és, a beterejsztés alap­ján a megyei NEB javaslato­kat adott az iroda munkájá­hoz, a tervezők anyagi érde­keltségének fokozásához. 25 éves a szabad Magyarország ## n Rövidesen megnyílik a Szépművészeti Múzeumban a központi jubileumi kiállítás A kiállítás anyaga hat fő témára tagolódik: A felszabadulás témakör­ből a második világháború eseményeivel ismerkedhe­tünk, jelentős emlékanyag képviseli a munkásmozgal­mi és a polgári ellenállást. Ebben a teremben látha­tó a népi demokratikus ma­gyar állam kibontakozásának is több dokumentuma Az ország a népé témán belül 1945—47. politikai küz­delmeivel, a szocialista ál­lamrend kialakulásával, gaz­dasági eredményeinkkel és a gazdaságpolitikában elköve­tett hibáknak a társadalomra gyakorolt hatásával, majd az 1956-os ellenforradalom ese­ményeivel és bűneivel is­mertet bennünket a kiállí­tott anyag. A harmadik terem a szo­cializmus alapjai lerakásá­nak befejezéséig terjedő időszakot idézi; az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság, a kül- és belkereskedelem fejlődését. Fővárosunk Budapest a következő témakör. A téma kiemelését az is indokolja, hogy a kiállítás megnyitá­sára Budapest felszabadulá­sának évfordulóján kerül sor. A szocialista kultúra és a tudomány vívmányai lesz a negyedik témakör. Az iskola­Rövidesen megnyílik az a nagyszabású, köz­ponti jubileumi kiállítás a Szépművészéti Múze­umban. mely fontos sze­repet tölt majd be az ünnepi rendezvények sorában. A megnyitás előtt álló, gazdag anya­got felvonultató kiállí­tás a magyar népi de­mokrácia negyedszáza­dos fejlődését és társa­dalmunk mai életét mu­tatja be. rendszer, a közművelődés, a könyvkiadás, a sajtó, a film és a színház, a zenei élet, valamint a természet- és társadalomtudományok fej­lődésének dokumentumai láthatók itt. Ebben a terem­ben a kiállítás egész tarta­ma alatt folyamatos filmve­títés zajlik. Ifjúságunk —i címet viseli a következő témakör. Az if­júsági mozgalom történeté­vel, a fiatalok szórakozásá­val, a zene divatjának vál­tozásaival nyílik alkalom is­merkedni. Sportéletünk is itt szerepel; 25 év legna­gyobb győzelmeinek trófeái, érmei emlékeztetnek ben­nünket a magyar sportsike­rekre. „így élünk” címet visel a jubileumi kiállításnak egy külön teremben bemutatás­ra kerülő részlege. Itt hét­köznapjaink problémái, vi­dám epizódjai jelennek meg — legjobb karikaturistáink ábrázolásában. A február közepén nyíló kiállítás május végéig te­kinthető meg, minden nap díjtalanul. Kívánatos lenne, hogy az üzemek, intézmé­nyek, tomegszervezetek, a KISZ alapszervezetek és az úttörőcsapatok már most el­készítenék a kiállításra va­ló utazások és tanulmányi kirándulások tervét. A mú- zeám vezetői ugyanis — előzetes bejelentkezés ese­tén — nemcsak tárlatveze­tőt biztosítanak, hanem a múzeumnak Reneszánsz ter­mét a látogató csoportoknak (párt-, KISZ szervezetek, út­törőcsapatok, munkahelyi kollektívák) rendelkezésére bocsátják. Ebben a teremben ünnepi rendezvényeket, ülé­seket lehet tartani. (A ki­állítással kapcsolatosan az érdeklődőknek bővebb felvi­lágosítást nyújt a Munkás­mozgalmi Múzeum, telefon 360—580, valamint a Köz­ponti Múzeumi Igazgatóság Propaganda és Népművelési Csoportja, telefon 180—019.) Négy hír négy megyéből Egy esztendőn át folyt a vita a klubkönyvtárak és a falusi közkönyvtárak szere- | péról a Komárom megyei • Dolgozók Lapjá-ban. Febru­ár 1-én Mányoki László Ösz- szegezte az eszmecsere egy éves tanulságait. A klub­könyvtárak — hangsúlyozza — a népművelés alaovető intézményeinek munkáját hivatottak a jövőben sokkal hatékonyabban összehangol­ni. A Pest megyei Hírlap-han olvashatjuk: a ráckevei ABC áruházban bevezették a könyvek árusítását is. A kezdeményezés sikerrel járt, egy hónap alatt több mint tízezer forint értékű köny­vet vásároltak itt. Az Észak-Magyarország hasábjain Benedek Miklós írt elemző cikket Magyar fil­mek 1969-ben. Örvendetes. — írja Benedek Miklós —, hogy 1969 magvar fi’miei- ben napjaink problémái je­lentkeznek, 13 különböző műfajú és értékű film szól napjaink életéről. további kettő a közelmúltról, 3 a Tanácsköztársaság időszaká­ról, kettő a felszabadulás előtti időből választotta té­máját. örvendetes a fokozó­dó művészi és politikai fe­lelősség is, valamint az, hogy a magyar filmeket 1969-ben többen tekintették meg, mint a korábbi esztendők­ben. Általános iskolai hetek nyíltak Nyíregyházán — ad­ja hírül a Kelet-Magyaror- szág. Az előadások, viták, ankétok. az V. Nevelésügyi Kongresszus téziseiben sze­replő kérdésekről folynak. Nagy jelentőségű vállalások A szocialista brigád cím elnyeréséért folyó verseny­ben hazánk felszabadulásá­nak negyedszázados évfor­dulójára számos nagyjelen­tőségű vállalást tettek az üzemek, gyárak kollektívái. Így például több mint 60 vállalat kötött szocialista szerződést és közösen vállal­ta, hogy április 4-én, határ­idő előtt átadja a forga­lomnak a budapesti metrót. Több építővállalat arra vál­lalkozott, hogy 1970-ben. ter­ven felül több mint ezer la­kást épít, a Május 1. Ruha­gyár es a Vörös Október f'erfiruliagyar új mozgalmat indított „gyártmányaink jobb reklámja a kiváló minőség” címmel. A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár szocialista bri­gádjai felajánlották, hogy a lakosság által nagyon kere­sett terlyster szövetekből ter­ven felül egymillió négyzet- métert bocsátanak a keres­kedelem rendelkezésére. A Magyar Haió- és Da­rugyár több műszaki szo­cialista brigádja szerződést kötött és vállalta, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents