Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-04 / 29. szám

1970. február 4. SZOLNOK MEG tű NÉPLAP s A FALU ES A FILM A falusi mozik eredményét vizsgálva szembetűnő — kü­lönösen a 16 mm-es üzemág­ban — a látogatások számá­nak nagyarányú csökkenése. Sovány vigasz annak han­goztatása, hogy ez országos jelenség. Hasznosabb ennél az okoknak elemző vizsgála­ta. Felelősségteljes válasz­adás arra a kérdésre; mit tettünk „a művészet minden­kié” elv gyakorlati megvaló­sítása érdekében? □ Először is az vizsgálandó meg, hogyan „mindenkié” a művészet? Ügy, hogy a tár­sadalom spontán reagálása szabályozza a művészet tér­hódítását, vagy pedig úgy, hogy tudatos és tervszerű munkával segítjük az embe­reket a művészetek megérté­sében? Nem lehet vitás, me­lyik úton kell járnunk! Ha napjainkban egy-egy film látogatottságának a szá­mából s % filmeknek a kö­zönség körében való fogad­tatásából következtetnénk csupán a film. és a közönség viszonyára, hamis képet kap­nánk. Ebből a hangzavarból, a sokféle vélemény tengeré­ből ugyanis kevés értékítélet válna ki. Mégis örülnünk kell a közönség reflexióinak akkor is, ha ezt sokszor és sokan nem a legbölcsebb és leghozzáértőbb módon teszik. Az emberek ízlésfejlődése ugyanig hosszú folyamat és a tervszerű ráhatás erre a folyamatra — különösen tö­megméretekben — nagy tü­relmet igénylő munka. Ehe­lyett sokszor hajlamosak vagyunk arra, hogy a közíz­lés reális, józan megítélését egyszerűen elítéléssé torzít­suk. 0 A falu és a film — vagy tágabb értelemben a művé­szet és a közönség — új kap­csolatában mindenekelőtt - a a lehetőségek határait kell jól ismernünk. Tisztázni kell — például, hogy egy-egy alkalommal meddig terjedjen a filmmű­vészet iránt fogékonnyá ne- velendők köre? Minkenkire kiterjesszük, vagy a művelt­ségből kisarjadó szenvedé­lyesebb érdeklődés kifejlesz­tését az egyénre bízzuk? Véleményem szerint itt is az utóbb említett a helyes és a járható út. Lehetetlenre vállalkoznánk, ha a lakosság filmigényét, értékmérő ké­pességét, fogékonyságát már most úgy akarnánk fejlesz­teni, hogy mindenki számára egyazon . mértéket és mércét állítanánk. A jelenlegi ízlésszint két­ségtelenül és változatlanul a kommerciálódás irányába mu­tat A „csak” szórakozásnak az igénye felette áll a leg­több esetben az önművelés tudatos és tervszer igényé­nek. De felmerül azonnal áz a kérdés is; hogyan nevel­jük az embereket a filmek értésére? Lehet-e ezt ta­nítani vagy megtanítani? Hi­szen a vizuálitást és a szel­lemi erőfeszítést az igazság önálló keresését és felisme­résének örömét nem pótolja szabályoknak ismerete vagy megtaníttatása. Ha a neve­lésnek ezt a szabályokat ok­tató eszközét alkalmaznánk, még tovább szaporodnának az ilyen merev normatív íté­letek: Ez a film, jó ez meg rossz. Miért veszélyesek, károsak az ilyen merev normatív íté­letek? Miért nem szabad eh­hez szoktatni az embereket? Azért, mert az ember a leg- szckább esetben juthat el egy-egy feladat megoldásá­hoz a legrövidebb és a leg­kényelmesebb úton. A nor­matív megközelítés pedig éppen azért válik gyakorlat­tá, mert’ felment az önálló elemzés, gondolkodás igényé­től. Az ilyen ítéletekben le­het indulat, de az igazság, az élet ellentmondásainak fel­ismerésekor érzett és cselek­vésre ösztönző öröm már ke­vésbé. Ugyanakkor el kell vetni azt a téves nézetet is, hogy a vizualitás egyes emberek különleges adománya, képes­sége. A látás emocionális és racionális egysége juttat el egy-egy film élménnyé válá­sához bennünket. Ezt film- művészeti szabályok fontos­kodó bebiflázásával, vagy bifláztatásával nem lehet ki­fejleszteni. 0 A művészeit ereden­dően senkitől sem ide­gen. Nincs tehetséges és tehetségtelen tömeg, nin­csenek a művészetek megér­tésére hivatottak és arra nem rendelt emberek. De a mű­vészetek értése sem velünk született Napjainkban, ami­kor a televíziót a filmművé­szet egyik nagy versenytárs sának tartják, arra is fel kel­lene figyelnünk, és értékelni kellene, hogy a televízió mint növeli a művészetekkel ismerkedőknek a körét. A televíziónak ez a közvetítő szerepe ugyanis rendkívül fontos. A televízió soha nem fog­ja megszüntetni, vagy pó­tolni a filmet. Es a film sem a televíziót. A mozilátogatók száma 1969 első felében pél­dául mindössze 58 ezerrel csökkent az egész országban. Vidéken ennél sokkal gyor- sab ütemben nőtt a tv-ké- szülékek száma. A mozilátogatók megtartá­sában ma már sokkal dön­tőbb a műsorelosztás és a műsorpropaganda, mint atv- nek a terjedése. A műsorel­osztást megelőző igényfelmé­rés és a differenciált, réte­gekhez szóló (!) Dropaganda sokat segíthet a filmek ered­ményes forgalmazásában. És éppen ez az, ami különös­képpen falusi moziainknál hiányzik. Hol a propaganda, hol a műsorra tűzött film nem találja meg a közönséghez vezető utat, s ennek nagyon sokszor nem a film volt az oka, hanem az, hogy más ré­tegek körében propagáltuk, vagy akartuk kedveltté ten­ni a filmet, mint ahol annak lehetősége adva lett volna. A gyors eredményeket és sikert produkálni akaró, tar­talmilag, módszertanilag meg­alapozatlan munka nem hoz­hat eredményt. Az elmúlt években egy-egy tiszavirág-életű falusi film­klub megpróbálkozott azzal, hogy maga köré gyűjtsön 8—10 filmbarátot. Többnyire azonban a klubok vezetőinek felkészültségével volt baj; 0 A filmek nevelőhatását pedig sok-sok vonatkozásban nem pótolja és pótolhatja semmi. A képzelet-szegény ember zavaros, sokszor kao­tikus fogalomvilágot hordoz. A vizuális megértés erősö­désével jut el fokozatosan az ember a tartalmi tisztázás igényéhez. Valamiféle gazda­gabb, színesebb fogalomvilág megteremtéséhez. E folyamatnak kibontakoz­tatása és általánossá tételé pedig összhangban áll a tel­jes, a harmónikusan fejlődő emberi egyéniség kifejlődé­sével. Horváth Ferenc Munkaidő és tagjcvedelem Tapasztalatok a kunhegyesi Toros Október Tsz-böl Nagyobb termelési érték, magasabb jövedelem A jövedelmek differenciálódnak A DCM 4-ig Klinker égető forgókemencéje az eredeti tervek szerint 1970. június 30—ra készült volna el. A 60 méter hosszú, 4 méter átmérőjű forgókemence és az 56 méter magas hőkicserélő torony építésével és szerelésé­vel — tekintettel a cementhiányra — hamarabb elké­szültek. A hőcserélő torony és Klinker-égető forgókemence felfűtése után február elejére várható, hogy az országos hiányt enyhítő újabb forgókemence cementet gyárt. Ké­pünkön: A rövidesen üzembe lépő Klinker-égető forgó­kemence. (MTI foto—Mező Sándor felv.) Országos Kis lanVó Bori hímzőpályázai sége napi 12—14 órát dolgozik. Nyilvánvaló így az egy napra vetített jövedelem is másként fest. A munkaidő és tagjöve­delem alakulását legutóbb a kunhegyesi Vörös Október Tsz- ben vizsgáltuk. Ez a közös gaz­daság jól működik, de akadnak ennél jobban és sokkal rosszab­bul fizető termelőszövetkezetek is. galmát mutatja, hogy kétszázan — a dolgozó tagok fele — megkaphatták a fizetett szabad­ságot. Az egy hold háztáji föld jut­tatásához a férfiaknak leg­alább 200, a nőknek 150, 10 órás munkanap szükséges. Ah­hoz, hogy valaki betegségekor 70 százalékos táppénzt kapjon több mint 250 munkanapot kell dolgoznia. (Ezen alul csak 50 százaléknyi jár.) Mindenki tud­ja, hogy a másutt dolgozó biz­tosítottaknál ez másként van. A szövetkezetben a kötelező munkanapot a tagok több mint 90 százaléka túlteljesítette. Ha a betegségeket nem is számít­juk egy tag 210 munkanapot dolgozott tavaly. rii, hogy évi 10 ezer forintos keresethez 85 napot, 25 ezer fo­rinton felüli jövedelem elérésé­hez 306 munkanapot kellett dolgozni. Természetesen 10 órás munkaidőben számolva. A jövedelmek alakulását egyéb tényezők is befolyásol­ták. Így például a szakképzett­ség. A különböző ágazatokban százötven szakmunkás dolgozik a tsz-ben. Nyilvánvaló, hogy a magasabb szakképzettségű dol­gozók magasabb bért érdemel­nek és kapnak. A Vörös Október Tsz-ben — Farsangi édessége k A farsangi vendéglátó hetek alkalmából a megyei vendéglá­tóipari vállalat tésztakülönle­gességek bemutatóját rendezte meg kedden Szolnokon a Tisza­virág eszpresszóban. A vásár­lással egybekötött bemutatón több mint 60 féle tésztakülön­legességből válogathattak a vendégek. Habos, diós, mákos táskák, díszes torták, fánkok, zselés mignonok, gesztenyés, meggyes, hájas tészták, réte­sek, díszes szekfűkosár, ötféle poharas krém és sok más fi­nomság várta a vendégeket. Valamint kedves, figyelmes el­adók. Kovács Sándorné üzlet­vezető külön örült a nagy ven­dégjárásnak, miután ebben az eszpresszóban most először ren­deztek ilyen bemutatót, amely miatt az esti zárórát is meg­hosszabbították és mindaddig nyitvatartottak, amíg a vendé­gek jól érezték magukat. Irodalmi előadás a Verseghy könyvtárban Hétfőn este a megyei Ver­seghy könyvtár olvasótermé­ben dr. Czine Mihály irodalom- történész előadást tartott a fel- szabadulás utáni prózairoda­lomról. A több részesre terve­zett sorozat hétfői előadásában azokról az alkotókról beszélt, akik írói pályájukat még a fel- szabadulás előtt kezdték, de művészetük az utóbbi huszonöt évben érett be igazán. Az előadó először röviden vá­zolta a két világháború közötti irodalom helyzetét, legfőbb irányzatait, majd rövidesen is­mertette a szocialista irodalom két nagy alakjának, Illés Bélá­nak és Lengyel Józsefnek a munkásságát. Az előadás na­gyobbik részében azután a népi írók négy reprezentánsáról, Né­meth Lászlóról, Illyés Gyulá­ról, Szabó Pálról és Veres Pé­terről beszélt, a jórészt diá­kokból álló közönségnek. Dr. Czine Mihály, mint ez az előadáson kiderült, kiváló elő­adó, mindvégig lekötötte a je­lenlévők figyelmét. Mégis meg­gondolandó, hogy érdemes-e egyetlen órában (ennyi ideig tartott az előadás) hat élő klasszikusról beszélni. Az idő rövidsége miatt az előadó szin­te csak vázlatos életrajzok is­mertetésére, néhány könyv fel­sorolására és ajánlására szorít­kozhatott. Irány az egyetem Csütörtökön délután újra megkezdődik — illetve foly­tatódik — az iskolatelevízió 24 adásból álló matematika — fizika előkészítő tanfolya­ma, amely az egyetemeikre, főiskolákra és a felsőfokú technikumokba pályázó kö­zépiskolás diákoknak szól. Az adássorozat elsősorban a fizikai dolgozók hátrányos helyzetű, tehetséges gyer­mekeinek szeretne segítséget nyújtani, akik valamelyik felsőfokú tanintézetben akarják folytatni tanulmá­nyaikat és akik az egyete­mi KISZ bizottságok által patronált csoportokban fog­lalkoznak a felvételi vizs­gák anyagával. Az iskolatelevízió előké­szítő tanfolyama a felvételi vizsgák követelményeihez igazodik; a leggyakrabban előforduló fizika—matema­tika feladatok megoldását elemzi. Ezenkívül négy—öt perces riportfilm formájá­ban bemutatja a felsőfokú tanintézeteket. A társadalom különböző réte­gei közt szóbeszéd tárgya mos­tanában, hogy a tsz parasztok jövedelme túl gyorsan növek­szik és meghaladja bizonyos kategóriák átlagát. Arról azon­ban sokan megfeledkeznek, hogy a mezőgazdaságban a munkaidő nem 8 óra, nincse­nek szabad szombatok. A szö­vetkezeti tagok túlnyomó több­Tavaly Kunhegyesen is jó évet zártak. A halmozott ter­melési érték — 1967-hez képest — 42 százalékkal, a bruttó jö­vedelem 39 százalékkal nőtt. A tagok ossz munkadíja két év alatt 17 százalékkal emelkedett. (Ez a tsz a mélypontról indult, s erősödött meg.) Ismert, hogy a tsz törvény, s az ennek alapján kidolgozott, jóváhagyott tsz alapszabályok meghatározzák a kötelező mun­kanapok számát. Ez a különbö­ző juttatások elérésére ösztö­nöz. Kunhegyesen a fizetett szabadság eléréséhez például 250, az év végi kiegészítő része­sedéshez 200 — 10 órás — mun­kanap szükséges. A tagok szor­A Vörös Október Tsz-ben 1967-ben — 180 tízórás munka­napra — 12 927 forint, tavaly 15181 forint jövedelem jutott. A napi kereset (szintén 10 órá­ra vetítve) 64-ről 84,36 forintra emelkedett. Ám az utóbbi ága­zatonként is differenciálódik. Mert a növénytermesztők 70,50, az állattenyésztők 82,50, a trak­torosok napi 110 forintot ke­reshettek. Nem akarjuk felsorolni a tel­jesített munkanapok és az el­ért jövedelmek kategorizálását. De nem érdektelen megjegyez­Költségvetés , I970-re A jászberényi járási ta­nács ezévi első tanácsülését tegnap délelőtt tartotta meg a pártszékház nagytermé­ben. Az ülés legfanosabb prog­ramjaként a jászberényi já­rás összesített és a járási ta­nács saját 1970. évi költség- vetésének, valamint jászapá­ti nagyközség és a községek költségvetési szabályozóinak tervezetét Gubicz János, a járási tanács pénzügyi osz­tályának vezetője ismer­tette. A járási tanács végre­hajtó bizottsága 1970. január 1-től önálló bérgazdálkodási jogkörrel ruházza fel Jász­apáti nagyközség tanácsának végrehajtó bizottságát. az ottani középiskolai kollé­giumot és a csecsemőott­hont, valamint a jászárok- szállási gimnázium gazda­ságvezetését. Ugyancsak ja­nuár 1-től a felújítási elő­irányzat önálló tervezését és alapszerű kezelését engedé­lyezi Jászapáti, Jászárok- szállást Jászfényszaru és Jászkisér tanácsai részére. A költségvetés kiadásokat számbavevő javaslata az előző évhez viszonyítva 2639 millió forint emelke­déssel számol, amely 4,2 szá­zalékos emelkedésnek felel meg. A legnagyobb mértékben a kulturális ágazathoz tarto­zó költségek előirányzata emelkedett. Ez a 2264 mil­liós összeg 1969-hez képest 7,5 százalékos növekedést jelent A kulturális ágazaton belül saját erőforrásból 50 óvodai férőhely létesítésére, ezenkívül 2 általános iskolai napközi otthoni csoport fej­lesztésére kerül sor. A járási tanács saját 1970. évi költségvetéséi 27 656 millió forint bevétel­lel és ugyanilyen összegű kiadással, valamint 560 mil­lió forint tartalékösszegben állapította meg. A továb­biakban jelentés hangzott el a szociális feladatok ellátá­sáról és megvitatták a mű­velődésügyi állandó bizott­ság munkáját is. A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya — az érdekelt intézményekkel közösen — az idén nyolca­dik alkalommal hirdeti meg a Kis Jankó Bori országos himzőpályázatot A híres matyó himzőasz- szony emlékére alapított pá­lyázat célja a magyar népi hímzések hagyományainak, motívumainak felhasználá­sával olyan népi iparművé­szeti hímzések készítése, amelvek mind művészileg, mind hasz"á'atiiag megfe­lelnek a mai igényeknek. A nyilvános pályázaton s a tagok fele —állandóan dol­gozhat. Nincs idénymunka, az állattenyésztésben, a traktoro­sok télen a gépjavításnál kap­nak elfoglaltságot. A fejlesztési alap is emelkedik Bizonyára senki sem irigy 11 az állattenyésztőket. A kunhe­gyes! tehenészek hajnali fél négykor, a sertéstenyésztők fe' hatkor állnak munkába. Az előbbiek — osztott munkaide­jük van — délután kettőkor folytatják munkájukat s este hét óra után vetődnek haza. A baromfitenyésztők is napi 12 órát dolgoznak. A tsz többletjövedelmet ért el, így az alapszabály szerint az éves kereset 20 százalékát nyereségrészesedés címén fizet­heti ki. (A jövedelem- említett átlagaiban ez is benne van.) A munkadíj 80 százalékát egyéb­ként négy év óta garantálják. Ez vonzó a fiataloknak is. Ta­valy 53 új tagot vettek fel, az idén harmincegyen jelentkez­tek. A többletjövedelemből futja a beruházásokra is. A fejlesz­tési alap 1967-ben 3,2 millió, most csaknem 7 millió forint. (Plusz 1,8 millió forint az amortizáció.) Akkor nem volt biztonsági alap, most több mint 4 millió forint a tartalék. A fejlesztési és amortizációs alapból gépeket vásárolnak, gépjavító üzeni, fürdő és öltöző épül. Ügy véljük, a kunhegyesi példa jellemző megyénk terme­lőszövetkezeteinek nagy több­ségére. A többletjövedelmet és részesedést többlet munkával érték el. A munkaidő hossza a tsz-ekben még sokáig megha­ladja az iparban és másutt dol­gozókét. Máthé László néprajzi tájak himzőasszo- nyai, valamint a szakkörök tagjai, népi iparművészek vehetnek részt. A pályaművek beadási ha­tárideje július 25. A díjakat a mezőkövesdi Matyóházban megrendezendő kiállítás so­rán- augusztus 15-én adják át. A pályázat első három helyezettiét egyenként öt­ezer forint nívódíiial, vala­mint a Kis Jankó Bori em­lékéremmel tüntetik ki. Ezenkívül a legjobb hímzé­sek ké-=rttő:t összesen tizen­ötezer forint jutalomban ré­szesítik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents