Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-27 / 49. szám

1970. íetHfljár 357. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 NYUGI Négy megye körzeti döntője Szolnokon Az iskolai diákparlamentek után Szombaton délelőtt mérik össze tudásukat Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megye legjobb mezőgazdasági szo­cialista brigádjai. A MÉM, a MEDOSZ elnöksége, az OVH es a KISZ KB felszabadulási jubileumi vetélkedőjenek ed­digi versenyein Szolnok me­gyéből a Jászsági Állami Gazdaság es a Törökszent­miklósi Gépjavító Vállalat Egyetértés és Szamuely Ti­Törökszentmiklós, Bihari utca 18. Városszéli, roggyant kis ház. Messzire mutatja: lakójának sosem csak önma­gára volt gondja. Egy kis öregasszony lakja. Szikár kis teremtés. Özvegy Szilá­gyi Sándorné. A vái-osban mindenki ismeri. Arról me­sél, arról emlékezik, mikor ismertté lett a neve. — Hát én akkor sírtam örömömben. Mikor Barta- pusztára bekötöttük „ tele­font, ujjongott a nép. Azelőtt még orvost sem tudtak hívni sürgős esetben az ottaniak. Sánta Lajos, a szerelő beszólt: legelőször a főbíró asszonnyal szeretnék beszélni. Ez a kis anyóka Török­szentmiklós, s az ország el­ső demokratikus főbíró asz- szonya volt a felszabadulás után. Akkor még község volt Törökszentmiklós, s előtte egy nagygazda ült a főbíró székben. Árvái Ist­ván, a járási párttitkár hí­vatta a vöröskatona-felesé- get. Szilágyi Sándornét. — Sárika néni, egy kis pártmunka. • —- Jaj, kedves Árvái elv- társ. van nekem sok. Veze­tőségi tag vagyok az MNDSZ-ben, szervező tit­kár, meg szemináriumvezető a pártban. — Ez most más lesz. Sá­rika néni — nevetett a tit­kár. — Maga lesz a községi főbíró. — Ne bolondozzon Árvát elvtárs. Így is azt terjeszti a Kisgazda Párt a kommu­nistákat asszony, fakanalas parancsnok vezeti Törok- szentmiklóson. Meg aztán van itt főbíró, meg aztán... Mondhatott akármit. A párt jelölte. —■ Hanem a képviselőtes­tület nagyon hűvösen foga­dott. Őnekik asszony ne le­gyen főbíró. Ide férfi kell — mondák, hiszen nagyköz­ség ez, még akkor ide tarto­zott Tiszatenyő. meg Ken­gyel is. Meg is mondták, szégyen az asszony-főbíró. Az én, beiktatásom nem úgy ment, mint a Gonda Zsu­zsáé. Juhász Imrémé doktorra érti, Szolnok megye egyko­ri kommunista főispán asz- szonyára. Azért csak meg­választották, a kommunis­ták kiálltak mellette a kép­viselő testületben. Bement másnap Sári bíró a hivata­lába. Üres szobát talált, se szék, se asztal nem volt bor szocialista brigádjaj ér­demelték ki, hogy a megyét a területi döntőn képvisel­jék. Ott az orosházi, a mező- berényi, a helvéciai, a bajai, a hódmezővásárhelyi állami gazdasági, gépjavító vállala­ti, vízügyi igazgatósági szo­cialista brigádokkal talál­koznak. Az ünnepélyes dön­tő színhelye a megyei műve­lődési központ helyisége lesz. benne. Az MNDSZ asszo­nyok jöttek, azok rendezték be. Az első ügyfelei is asz- szonyok voltak, jöttek, kel­lene gyerekjátszótér. — Társadalmi munkában csináltuk. A gépgyár, a malom, a barnevál, a tég­lagyár segített. Hétszáz ko­csi földet hordtunk fel az öttóból. Ott dolgozott a rengeteg nép. Én is velük. Aztán kivezettük a vizet a katolikus temetőig. Azért majd megettek „ protestán­sok. Aztán padokat csinál­tunk a piactérre:. No, abból is baj lett. hogy mással tö­rődjön a főbíró, ne a pa­dokkal. Szakállasra bekötő utat vittünk. Elgondolkodik; — Kis dolgok voltak ezek, de mind újak, nagyon kellettek. így aztán hama­rosan megbékült velem a község. Addig férfi be nem tette lábát n főbiró hivatal­ba, most bejött az első férfi ügyfél, nagyon emlékszem rá, a Hegedűs bácsi. Azt mondja: főbíró asszony az arravalósiak, ahol én lakom, szeretnék, ha kijönne gyű­lésre. Én korán kimentem a Rózsa téri iskolához, aztán leültem az árokpartra. vár­tam ai embereket. A vége az lett, ott az árokparton tartottuk a gyűlést. Ebből aztán megint baj lett, a községi jegyző kifakadt, hogy micsoda főbíró az. aki az árokparton gyülésezik. Szomorkásán elneveti ma­gát — No meg azért is bán­tottak, hogy milyen ruhá­ban járok én. Kilenc élő gyermekem volt, uram tég- laverő. Gondolhatja elvtárs. Kaptam 260 forint fizetést, mondták az asszonyok, most már ruházkodjak Jaj. hogy gondoljátok, mondom nekik, hogy én ezt magamra lcölt- sem? Hát most már arra sincs időm, hogy foltozzak a gyerekekre, nekik kell a ruha. Bizony, olyan szegé­nyek voltunk, hogy mikor a ■ szolnoki rádióadók avatták, meghívott az elnökségbe Bebrits Lajos miniszter. Nem mertem felmenni. Ezért kérdőre vont Gonda Zsuzsi. Mondom neki: hát idefigyeljél, ilyen festő ru­hában hogy mehetnék én az elnökségbe? Mikor az MNDSZ kong­resszuson felszólalt, a húgá­tól kért ruhát. — Mégis milyen csúfot űzött velem „ kisbíró. Ki­A szolnoki állami gazdasá­gok boltja mögötti telek kö­ré drótkerítés került. És egy tábla: „A telekre lépni élet- veszélyes és tilos!” Az emberek csoportokba verődve keresik az életve­szély okát. Fel nem robbant bombát rejt a föld mélye? Esetleg mérgező anyaggal permetezték ott a havat? A találgatókat ezennel megnyugtatjuk: nyugi! Csak a borozó tűzfala dűlhet ki minden pillanatban ezért a telek lezárása* Az üzletben zavartalan a forgalom. Az illetékesek sze­rint bent nagy vész nem le­het, mivel a tűzfal csak ki­felé dőlhet. Tehát, ha egy nagy robaj remegteti meg a boltot, sem­mi vész, lehet kérni a követ- kező kört a borkóstolóban. Csak a tűzfal omlott le. Ga­rantáltan kifelé. — Pb — írta a főbíró hivatal ajtajá­ra, hogy 10 őr átöl nem fo­gadok, mert szoptatok. Nem volt lelkem megbüntetni mikor kiderült. hogy ő tet­te. Szegény ember volt. Be­hívtam, elbeszélgettem ve­le, hogy mi ne áskálódjunk egymás ellen. S tudja-e, hogy nem a hivatalban szoptatok én, mert tényleg kicsi babám is volt akkor, hanem a gyerekek etetik otthon tehéntejjel a kislá­nyomat, míg én gyűlésekre járok. Nagyon elrestellte magát, de ez a cselekede­tem bizalmat is szerzett. Bejöttek a mezőőrök, tu­dom-e mit prédikált a pap vasárnap a templomban? Azt prédikálta híveinek. Akárki akármit mond, ti csak nevessetek. Bánni tör­ténik veletek, ti csak ne­vessetek. — Gondolkodtam, hogy ebben ugyan semmi nin­csen, hadd nevessen, aki akar. De aztán kiderült, nem úgy kell ezt érteni, hanem úgy, hogy ne vesse­tek. A reakció arra bíztatta akkor a gazdákat, csak any- nyit termeljenek, mi ma­guknak elég, éheztessék ki a rendszert. Megtörtént, hogy egy nagygazda ocsút vetett, a másik meg üres garattal járatta a földet. Nehéz főbíróság volt a Sárika nénié. A tanácsvá­lasztás előtt, 1950-ben levál­tották. Máig se nagyon tud­ja. hogy miért. — Én aztán kimentem a szövetkezetbe, dolgoztam a földön. Megválasztottak párttitkárnak, öt évig vol­tam a Dózsa Tsz párttitkára. Most nyugdíjas. Otthon olvasgatja a Népszabadsá­got, Néplapot. A Néplap le­velezője volt, hosszú ideig — mondja. Nem telnek szürkén napjai. A kerületi pártszervezet Vezetőségi tag­ja, a városi pártbizottság tagja A törökszentmiklósi munkásőr zászlóalj ünnepi egységgyűlésén ismertem meg. Kemény férfikezek nagy szeretettel segítették fel az elnökségbe. A zász­lóalj anya — mondták, ö kötötte rá a szalagokat a csapatzászlóra. — A munkásőrök nagyon figyelmesek, mindig hívnak, mindig küldenek értem. Törökszentmiklós, Bihari utca 18. Városszéli kicsi ház. Lakóját egy egész vá­ros tiszteli, szereti. Borzák Lajos Véget ért a középiskolák és a szakmunkásképző isko­lák diákparlamentjeinek ülése, megválasztották a kép­viselőket a megyei diákpar­lamentbe. A következő há­rom hót a felkészülés idő­szaka lesz. összeszedik azo­kat a legfontosabb kérdé­seket, amelyeket a küldöttek felvetnek a megyei tanács­kozáson. Ezekben a napokban egy­úttal megvonják az iskolai diákparlamentek mérlegét is, elemzik hasznosságát, haté­konyságát. Ez utóbbit első­sorban .e jogos panaszok or­voslása és a megvalósítható javaslatok realizálása alap­ján. A tanácskozások első ta­pasztalatainak mérlegelése alapján is megállapítható, hogy a diákok éretten, fe­lelősségteljesen éltek joga­ikkal. Nem voltak „udvariasak* nem hallgattak el úgyne­vezett kényes kérdéseket sem. elsősorban az iskolai élet visszásságait vették célba. örvendetes, hogy az igazgató és a tanárok jelenléte sem vette el a kritika élét. A ta­nácskozások megrendezésé­ben nem egységes elvet kö­vettek. Egyes iskolákban meghívták az igazgatót és a tanárokat, máshol a felvető­dött kérdéseket írásban jut­tatták el hozzájuk, mert sze­mélyesen nem voltak jelen az ülésen. A különböző mód­szerekről lehetnek eltérő vé­lemények, a diákok azon­Csütörtökön délelőtt a Ságvári Endre megyei műve­lődési Központ nagytermé­ben ültek össze a megye újító pedagógusai, az újító­mozgalom jelenlegi helyzeté­nek és fejlesztésének meg­tárgyalására. A mozgalomnak Szolnok megyében nagy hagyományai vannak. Már 1952-ben helyi kiadvány jelent meg az ok- tató-nevelőmunka javítá­sáért tevékenykedő pedagó­gusok munkájáról. Sajnos az utóbbi időben — mint Makó Menyhért, a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya iskolai csoportjának vezetője mondotta — évről-évre csökkent a me­gyében élő pedagógusok által benyújtott technikai és módszertani újítások száma. Az elmúlt évben például ösz- szesen csak kilenc újítást terjesztettek elő. , Ez szám­szerűen is sokkal kevesebb a néhány évvel korábbi ered­ményeknél, de különösen ke­vésnek tűnik, ha az iskolák tárgyi technikai feltételeinek időközben elért fejlődésével vetjük ö"sze. A munka aktivizálása ér­dekében a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya és a Pedagógusok Szakszervezete Szolnok megyei Bizottsága ban általában tisztában van­nak azzal, hogy számukra melyik a legmegfelelőbb. A tanácskozáson érthetően az iskolák mindennapi életé­vel foglalkozó kérdések ve­tődtek fel leggyakrabban. Ezek elbírálása és a meg­felelő intézkedések megtétele az iskolák igazgatóinak, ta­nárainak a feladata. A fel­merült kérdések többsége a diákélet valóságos gondjaival foglalkozik, megoldása hely­be». külső segítség, vagy na­gyobb anyagi eszközök igény- bevétele nélkül is lehetséges. Néhány esetben olyan apró gondok ezek. amelyekkel ta­lán nem is kellett volna a diákparlamentig várni, az is­kolai KISZ-szervezet. vagy egy-egy osztályközösség már korábbam is felvethette vol­na az igazgatóval vagy a tanárokkal folytatott beszél­getésben. Kevés volt a realitásoktól elrugaszkodott panaszvagy igény. Ezek jórésze is ab­ból adódott, hogy a diá­kok nem ismerik minden­hol megfelelően az iskolai munka irányításának me­chanizmusát. nincsenek tisztában, milyen intézke­dések megtételére van jo- ’ ga az igazgatónak. Egy küldött például felve­tette, jó lenne, ha az iskola vásárolna egy autóbuszt. Az igazgató felvilágosította az érvényben lévő pénzügyi ren­delkezésekről és megmagya­rázta, hogy kérését nem le­het teljesíteni. Az ilyen, és ehhez hasonló toljesíthetet­több segítséget ad a pedagó­gusoknak. Elkészült az „Űjí- tási szabályzat” tervezete, amelyet végleges formában az érdekeltek észrevételeinek figyelembevételével fogad­nak el, s amely a megyében szabályozza ezt a munkát. Surgyi István, a Pedagógu­sok Szakszervezete SzolnoK megyei Bizottságának titkára elmondotta, hogy a szakszervezet irányításá­val bizottságot hoznak lét­re, amely segítséget ad majd az újító pedagógu­soknak. A bizottság nemcsak az újí­tások megszületésében, ha­nem elterjesztésében, pro­pagandájában is segít majd. Alkalomszerűen, de legalább félévenként tájékoztatót bo­csát közre, megyei újítási napokat rendez, ankéttal, ki­állítással, jutalmazással egy­bekötve. A tájékozódás meg­könnyítése érdekében kap­csolatot tart más megyék újítóival. A meghívottak közül töb­ben is kifejtették nézeteiket erről a kezdefnényezésről. többek között óvatosságra in­tettek a módszertani újítások kísérletezésének és alkalma­zásának kérdésében. Nem szabad, hogy a módszertani kísérletek a tanulók számár a lein óhajok felvetődése azon­ban azt bizonyítja, hogy a diákok nem eléggé tájékozot­tak az iskolavezetéssel ösz- szefüggő kérdésekben. Felvi­lágosításuk sok kimondott, és ki nem 'mondott irreális elképzelés helyesbítését előse­gíthetné. Meg sem kísérelhetem az összes felmerült probléma összefoglalását, hiszen a menzán naponta megismét­lődő tumultustól a KISZ-ve- zetőség munkájának bírála­tán át egyes tankönyvek színvonalának, néhány tanár szakmai és pedagógiai mun­kájának kritikájáig szinte mindenféle kérdés napirend­re került A különböző szintű KISZ bizottságok mindenhol fi­gyelemmel kísérték a ta­nácskozásokat s ez már eleve biztosíték arra, hogy a megyei diákparlament ülését gondosan, a valósá­gos problémák figyelembe vételével rendezik meg. Március 17-én összeül a megyei diákparlament. A na­pirendjére kerülő kérdések, legalábbis részben, más ter­mészetűek lesznek, olyanok, mélyek nemcsak egy iskola, hanem egy egész megye diákifjúságának gondjait, ja­vaslatait elképzeléseit feje­zik ki. Az iskolai diákparla­mentek üléseinek kedvező tapasztalatai alapján azon­ban joggal remélhetjük, hogy a küldöttek az új, na­gyobb felelősséget igénylő feladatoknak is sikerrel ele­get tesznek. B. A. kedvezőtlen helyzetet te­remtsenek. Módszertani kér­désekben csak az a pedagó­gus újítson, aki a követel­ményeknek a hagyományos módszerekkel is eleget tud tenni. Több felszólaló enüí tette, hogy a meglévő szemléltető esz­közök kihasználtsága nem megfelelő, mivel különö­sen a bonyolultabb gépek a helytelen kezelés miatt gyakran elromlanák. Általában magasabb szintű technikai képzettségre volna szükség. Több bírálat érte a szem­léltető eszközök legfőbb elő­állítóját a TANÉRT vállala­tot, mivel termékei a fel­szólalók véleménye szerint — nem mindig érik el a kí­vánt minőségi színvonalat, áruk pedig esetenként indo­kolatlanul magas. Bizonyos eszközök helybeni elkészí­tésével a pedagógusok jelen­tős megtakarítást is elérhet­nek. Az ülés végén 3 meghí­vottakkal ismertették az újí­tási bizott'ág névsorát,- amely tizenöt tagból áll, akik külön általános és középisko­lai csoportban fognak dol­gozni. 8. A. Borkóstoló nyílik Jászberényben A jászberényi ÁFÉSZ és a Szegedi Pincegazdaság közösen létesített borkóstoló helyiségét szombaton nyit­ják meg. A munkálatok nagyrészét házilagosan, saját szakembereikkel végezték, hasonlóan a berendezési tár­gyak elkészítését is. Ízléses, faragott bútorokkal rendez­ték be a százhúsz személyt befogadó helyiséget, népraj­zi, muzeális díszítő eleme­ket, dísztárgyakat helyeztek el a hangulatosság fokozá­sára. A bort, az e célra ké­szített mini-hordókban szol­gálják fel. Érdekesség, hogy a hordók is megvásárolha­tók. A távlati , tervekben ugyanebben az épületben ÁFÉSZ étterem megnyitása szerepel. Ennek elkészültéig hideg ételeket, grill-csirkét árusítanak a borozóban. Az étteremben pedig majd ma­gyaros ételspecialitásokat szolgálnak fel. NEGYVENOTOSOK ■! r • r f rr f r r Szilagyaié, a íobiro Újító pedagógusok tanácskozása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents