Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-24 / 46. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1070. február 3C I PAPP ZOLTÁN: EGY MAGYAR - ALBIONBAN 7. Templomhajók fedélzetén Űj szovjet daru-helikopter A képen látható MI—10 K helikopter-típus eredetileg nem a polgári személyforgalom céljaira készült — en- nek ellenére ott is használják —, hanem nagyméretű, sú- lyos tárgyak szállítására. A szovjet Polgári Avatikai Ku­tatóintézetben néhány évvel ezelőtt fejlesztették ki ezt a típust, s azóta már nagy sorozatban való gyártását is el­kezdték. A több tonnás terhet a gép „hasa” alatti füg­gesztőkötelekre erősítik fel. A pilóta a szállítmánnyal el­repül a kijelölt cél fölé, ott egyhelyben „állva”, lebegés­ben tartja a gépet, miközben a helikopter orra alatti fülkéből külön szakember irányítja a teher süllyesztését vagy emelését, pontosan a kívánt helyre történő letevését. Építkezéseknél, fakitermelésnél, csőfektetésnél stb. ma már nélkülözhetetlenek a daru-helikopterek, különösen a te­lepülésektől távoleső, kiépített úthálózattal nem rendel­kező vidékeken. A véletlenek matematikája Készültem (természetesen. Szívósan, módszeresen, kö­rültekintően. Műtörténetből. Jeless hazai szerzőnket for­rásként hasznosítva megtud­tam, hogy %z angol gótika öt szakaszra tagozódik. Kez­detben volt a transitional style (átmeneti stílus). De ami vele elkezdődött az még nem az igazi. Mihelyt azonban átcsap az early englisch-be (korai angol stí­lus), akkor már érzékelhető, hogy az utánzást kezdi ere­detivé növelni az elhatalma­sodó nemzeti büszkeség. A decorated style (díszítő stí­lus) egyetlen szépséghibája — persze kizárólag hazafiúi szemszögből megítélve a té­nyeket —, hogy díszítő for­mációi a kőrácsozatok fran­cia genesnsű halhólyag mo­tívumaira emlékeztetnek, őket követi a per pedicular style (függélyes stíl), amely valami okból előszeretettel dédelgeti » vertikalitást. Ám az angol gótika betetőződése mégis a Tudor-style térnye­rése. Hogy milyen sajátosan eredeti nemzeti dologról van szó, azt az úgynevezett Tu­dor-ív megjelenése jelzi. Az ív eme faja fejlődésének kezdeti szakaszában — s ezt a történelmi tapasztala­tok is alátámasztják ■ - ag­resszív: hegyes lándzsaalak­zatot kultivál, amely később lapossá és nyomottá szeli- düL Ami viszont minden kétséget kizáróan a konszo­lidáció jele. Brit-létezéstechnika . — építészetben elbeszélve, aminek bőséges a példatara is: Londonban a Westmins­ter apátság temploma Can- terburyben.. Salisburyben és Winchesterben a székes­egyház. Valamennyit végig­jártuk’— sőt még a felso­roltaknál többet is — abból az idegenforgalmi beidegzo- döttségből kiindulva, amely a múltat — még végül mo- notonul ismétlődő megnyi­latkozásában is — százszo­rosán fontosabbnak és meg­ismerésre is méltóbbnak tartja a jelennél. Fő- és oldalhajók, nor­mann oszlopok, román szen­télyek, minden felettük le­vőnél régibb altemplomok, csillag- és keresztboltozatok, négyzeti tornyok, egynvílású kapuzatok, kötegpillérek, fa- mennyezetek, valamint azok maradványai. körüljárós szentélyek, szobrok, faragvá- nyok, zászlók, ülőkék, bib­liák, síremlékek: a lehető legrégibb és legeredetibb anglikán teljesség, amely a hagyományt és a látványos­ságot évszázados rutinnal párosítja. A légkör mindenesetre még az országban uralkodó viselkedési normákhoz ké­pest is — hogy úgy mond­jam — meglehetősen de­mokratikus. Itt lehet han­gosan beszélni: végig lehet tolni az évszázadok koptatta márványkockákon a csecse­Velence hetven éven belül elpusztul Milánóba három napos nem­zetközi értekezletet hívott össze az UNESCO, Velence megmenté­se érdekében. A szakemberek megállapították, hogy amennyi­ben sürgős intézkedéseket nem tesznek, Velence hetven éven belül víz alá kerül, ötven évvel ezelőtt még tíz évenként 1 cen­timétert süllyedt a talaj, amely­re a város épült., — az elmúlt tíz év folyamán évi 5 centimé­tert. A laguna vize ugyancsak l centiméterrel emelkedik tíz évenként. Ezen adatok alapján, ki lebet számítani, hogy a város világhírű terei, utcái, az épüle­tek alagsora hetven éven belül víz alá kerülnek. Olasz és külföldi szakemberek megegyeztek abban, hogy a talaj­felszín süllyedésének fő oka a földalatti víz mennyiségének csökkenése. Ennek okai: artézi kutak ásása a városban és kör- nvékén, másrészt a vizek és fo­lyók elvezetése áramtermelés céljából, ami azzal a hatással ís járt, hogy jelentősen csökkent kí artfcci kutak vízmennyisége* niővel bélelt gyerekkocsit meS lehet fogni ** faragva- 30kf \ÍÖnt lehet hagyni a satyakot — mint egy super­market ben. azzal a különb- Ä51- h°Sy i« * hit és a .rendkívül változatos relikviái jelentik a bőség és 1 821 nte kimeríthetet- teinek tűnő választékát. Mindössze egyetlen tiltó rendelkezésről tudok: ez udvariasan arra híva fel a figyelmet hogy az érdeklő­jük +/ kedv®nc négylábú­juk tarsasagaban térjenek be a patinás falak közé Kutyája magára hagyása viszont nagyfokú udvariat­lanságot tételez föl egv dzsentlemenről. aki ad vala­mit önnön kifogástalanságá­ra. A megoldás természete­sen csak a könnyebb ellen­állás irányában realizálód­hat. Együtt mennek. A Westminster Abbey-ben áppen csúcsforgalom van Ember ember hátán, bábeli hangzavar. 1066-ban itt ko­ronázták királlyá Hódító Vilmost. De meg kéne nézni I. Edward trónusát, már csak azért is mert ülőkéje alatt hever az ún. sconei kő, amiről a legenda azt tartja, hogy Jákob rajta nyugtatva fejét álmodott ar­ról az égbe nyúló lajtorjá­ról. amelyet Leiter Jakabbá személyesített hazánkban a fordítód tévedés. Ügy hi­szem; ez a Westminster Abbey egyetlen magyar vo­natkozása — még szerencse, hogy csak mi tudunk róla- reputációnkat — ha valaki azt itt egyáltalán méltányol­ni akarná — így- sikerrel megőrzendő. Az apátsági templom — temető is egy­ben. Itt nyugszik — sok mással együtt — Vérengző Maria. Erzsébet, a lenyaka­zott skót királynő, Stuart Mária, Newton, Darwin _ j elezve, hogy a halál színe előtt mindannyian egyfor­mának számítunk, noha hír­nevünkhöz esetleg egymástól eltérő úton-módon jutot­tunk. Tanulságos hely a Poet’s Comer, az a sarok is, ahol a költők nyugszanak — köztük Chaucer és Spencer. (Hazai utánzását nem javas­Az első guyanai rabszolga felkelés 207. évfordulóján 1970. február 23-án kiáltot­ták ki a köztársaságot. Ek­kor az angol királynőt, kép­viselő brit főkormányzót felváltotta a Nemzetgyűlés által hat év időtartamra megválasztott és annak fe­lelős köztársasági elnök. (Az elnök az államfői hivatal mellett egyben a hadsereg főparancsnoka is, viszont po­litikai és végrehajtó hata­lommal nem rendelkezik, ez a miniszterelnök hatásköré­be tartozik.) Gayana azon­ban nem szakad el teljesen Nagy-Britanniátél — egyko­ri gyarmattartójától, hanem továbbra is a Nemzetközös­ség (Commonwealth) tagja marad. A hazánknál több mint kétszer nagyobb, de a gazda­ságilag hasznosított partvi­dék kivételével szinte tel­jesen lakatlan ország — ha­talmas kiterjedésű őserdői­ben kb. 27 500 őslakos indi­án kóborol — fejletlen mo­nokultúrás gazdaságot sú­lyos bel- és külpolitikai el­lentéteket örökölt. 1966-ban történt függetlenné válása után világgazdasági jelentő­ségű bauxittermelése (1968- ban 4,75 millió t, a világ ter­lom, mert az igényeket ki­elégítendő. templomsorokat kellene létesítenünk, lévén zsebkendőnyi területű ha- zank a lírában nagyhata­lom.) A winchessteri székesegy­házban található „ szigetor­szág legrégibb — fennma­radt — kovácsoltvas készít­ményé; a Salisbury-iének viszont a tornya tart — ma­gassági _ rekordert; „ Can- ÍS* P6dig * legtekinté­lyesebb, igaz, e városka a központja az anglikán egy­házak, s székhelye a Can­terbury-í érsekeknek _ n évsorukat márványtábla őrzi templomuk előcsarno­kának falán. Londonban, - Szent Pál székesegyházból viszont ki­zavartak bennünket — énn szertímtás folyt — miközben a 30,5 meter átmérőjű ku­polát bamulgattuk, keresve a híres suttogó erkélyt amelynek az a sajátossága- hogy nem őrzi meg az el­hangzott szó titkát. Igy aztán Turner síremlékét se láthat­tam, pedig jobban érdekelt volna, mint Nelsoné. Utoljára maradt Coventy. 1941. november 15-én min­den ^ addiginál gyilkosabb erejű bombazápor zúdult a városra, nagy részét _ a sz ékesegyházat is — fel­gyújtva, elpusztítva. Göring légügyi marsall e naptóI kezdve nevezte a városok földdel egyenlővé tételét- coven tryzálásnak. A régi székesegyháznak csak a falai maradtak meg. Szupermodern, új istenháza épült nellette; 1962-ben szentelték fel, de a régi remjait is meghagyták. Azt hiszem, ez a világ egyetlen ma is működő romtemploma. Teteje az ég, ablakainak üvege a levegő.’ Az oldalfalnál szobrot ál­lítottak. Egv saőmyalak néz farkaaszemet az ide beté­rőkkel. Talpazatára azt vésték: Ecce homo. Csak a kérdőjelet hiányo- lom. mert másmilyennek hi­szem magunkat Mi ugyanis építünk. Következik: A MÁSODIK NEM — MINIBEN melésben a negyedik helyen áll) továbbra is kanadai és USA társaságok tulajdoná­ban maradt így a kitermelt batisdt nagv-obb részét to­vábbra is feldolgozás nélkül szállítlák Észak-Am erikába és Nagy-Britanniába. Ugyan­csak külföldi — főleg angol Évszázados vita Az 1526-os mohácsi ütkö­zet, amely „mohácsi vész” néven vonult be a magyar történelembe és amely kiin­duló pontja volt a másfélszá- zados török hódoltságnak, kerek évfordulójához közele­dik: hat év múlva lesz 450 éve. Bár ez az időpont még eléggé távol van, az előkészü­letek már megkezdődtek, hogy az egész ország méltó­képpen emlékezzék meg a honvédő csatáról és az elesett magyar katonákról. Amint a történelemből is­meretes: a hazánk területére benyomult török csapatok augusztus 29-én ütköztek ösz- sze a Mohácsnál felvonult királyi sereggel. A csata sor­sa alig másfél óra alatt el­dőlt A huszonötezres magyar hadnak több mint a fele meg­semmisült: a harcosok a tö­rök fegyverektől véreztek el, a menekülők a Duna mocsa­ras árterületén lelték halálu­kat Az elesettek között volt a fiatal király, II. Lajos és a fővezér, Tömöri Pál kalo­csai érsek, valamint az or­szág sok más vezetője. A te- metetlenül maradt hősi ha­lottakat a közeli Siklós vár- 1 úrnője, a legendáshírű Kam- i zsai Dorottya — Perényi Im­re nádor övegye — hahtoltat- ta el. S itt a rejtély: hová te­mették a harcosokat Az elmúlt több mint négy­száz év alatt sokan és sok­szor kutatták át a „mohácsi vész” színhelyét, ám elszórt, porladó csontokon kívül alig találtak mást A legtöbb eredményt a pécsi Janus Pannonius Múzeum munka­társai érték el, akik évekkel ezelőtt Sátorhelyen — a ha­tárban szántó traktorosok be­jelentése nyomán — rábuk­kantak néhány közős sírra és fel is tárták ezeket. Az ása­tások azonban csakhamar abbamaradtak és azóta is szünetelnek, mivel a régészek nem találtak megfelelő tám­pontot a további kutatások­hoz. Hagyományos ásatási módszerekkel nem is lehetne folytatni a hajdani csatame­ző felkutatását. A nehézségek láttán szüle­tett meg a gondolat, hogy a honvédség segítségét kérjék ehhez a kegyeletes, de min­denképpen nehéz és bonyo­lult munkához. A repülőgép­ről történő felderítés, légi fényképezés ugyanis olyan talajelszíneződéseket regiszt­rálhat, amelyek nyomára ve­zethetnek a csata temetkezé­si helyeinek. A tömegsírok elhelyezkedése és egyéb — az ütközet során elpusztult — objektumok feltárása biztos támpontot nyújt a régészek­nek, hadtörténészeknek az évszázados vita eldöntéséhez: hol zajlott le ténylegesen a mohácsi csata? — társaságok irányítják az export szempontjából fontos nádcukor termelését is. Bá­nyatermékei közül a gyé­mánt, mezőgazdasági termé­nyei közü a rizs. kopra, ká­vé, kakó jelentősebb. A belpolitikai feszültségek okozója a főleg mezőgazda­ságban dolgozó indiaiak (a múlt században és száza­dunk elején szerződéses mun­kásokként kerültek Guyaná­ba) és a nagyrészt városlakó, iparban, szolgáltatóiparban foglalkoztatott négerek (az egykori rabszolgák leszárma­zottai) ellentéte, amely már korábban a legerősebb gu­yanai párt a Népi Haladó Párt kettészakadásához ve­zetett Ezt kihasználja a kor­mánnyal szemben álló. főleg európai származású nagvbur- zsoázia, amely a múlt év elején nyílt lázadást szított a további előrehaladás fé­kezésére. Ugyanakkor súlyos gyarmati örökség Venezuela területi követelése, amely az ország területének körülbe­lül kétharmadát érinti és a holland fennhatóságú Suri- name-mal fennálló határvita. „ te* TERE 4 — Kedves jelenet a vasárnapi ebédnél, amikor a csirkemell villa alakú csontjának két szárát két gyermek addig húzza, amíg az egyik szár le nem törik. A babona azt tart­ja, hogy akinek a kezében a hosszabb osont marad, an­nak a kívánsága teljesül. Jog­gal vetődik fel a kérdés: mi­lyen esélyeik vanak a gyere­keknek, hogy javukra dőljön el az „erőpróba”? Azt szok­tuk mondani, hogy ez csu­pán a véletlenen múlik. Mindennapi tapasztalataink azt mutatják, hogy a vélet­len jelenségek körében is határozott törvényszerűségek érvényesülnek, természetesen csak akkor, ha sok véletlen jelenséget egyidejűén figye­lünk meg. A megfigyelések, kísérletek számának növelé­sével valamely esemény gya­korisága egyre jobban meg­közelít egy bizonyos számot, amelyet az esemény valószí­nűségének nevezünk. Ilyen megfogalmazásban a való­színűség matematikai foga­lom, az a szám, amely meg­adja, hogy az esemény az esetek hányad részében kö­vetkezik be, illetve, hogy az összes eseménynek hányad része „kedvező” valamilyen szempontból. Ha bekövetkez­tének valószínűsége lehetet­len, akkor ez a szám 0, ha bekövetkezte bizonyos, vagy­is minden esetben bekövet­kezik, 1. 0 és 1 közé esik minden más lehetőség. Ezek után röviden meg is fogalmazhatjuk a matemati­ka egyik fontos és fiatal fe­jezetének, a valószínűség­számításnak a tárgykörét: a véletlen tö­megjelenségekre érvényes törvényszerűségeket tárgyal­ja, vagyis olyan összefüggé­seket állapít meg, amelyek sok egyedi esemény hatásá­nak a következményei. Mit „profitálhat” például a nyelvész a valószínűségszá­mításból? Különböző nyel­vekben az egyes hangok más-más gyakorisággal for- dulnak elő. Az előfordulások gyakorisága — valószínűsé­ge — jellemző a nyelvekre. Ha azt is megvizsgálják, hogy bizonyos hangok után milyen gyakorisággal fordulnak elő más hangok, vagy pedig szó­tagokkal, szavakkal végeznek hasonló elemzést, nemcsak bizonyos nyelvekre, hanem egyes írókra jellemző adatok­nak is birtokába juthatna^ Ilyen jellegű módszerekkel — ma már az elektronikus számítógépeket is igénybe véve — lehetőség nyílik va­lamely irodalmi alkotás — vagy éppen zenemű — isme­retlen szerzőjének a felkutat tására is. A biológiai, orvosi, mezőgazdasági kutatások is nagy hasznát vehetik a valószínűségszámításnak. Ha például nagyobb számú, bi­zonyos tulajdonságokkal ren­delkező állatot kereszteznek, előre meghatározható, hogy milyen tulajdonságú utódok várhatók. A műszaki szakem­berek is sok feladatot oldhat­nak meg a valószínűségszá­mítás segítségével. Meghatá­rozhatják például a kábelhá­lózat tervezéséhez a telefon- beszélgetések átlagos időtar­tamát, kiszámíthatják a ra­dioaktív atom élettartamát keletkezésétől az elbomlásig, megállapíthatják egy autó­busz megállóban a két egy­mást követő kocsi érkezése közt eltelt időt, következtet­hetnek a gyártásfolyamatban előforduló selejt mennyiségére stb. Gyakran előfordul, hogy bizonyos fajta gépek nem dolgoznak állandóan, hanem csak bizonyos időpontokban kapcsolják be őket. Ilyenkor kiszámítják az egyidőben dol­gozó gépek valószínűségét s arra méretezik az energiahá­lózatot Sokszor sKidjuk a meteo­rológusok előrejelzéseit, pe­dig a valószínűségszámítás megmutatja, hogy nincs is olyan könnyű dolguk, ugyan­is nagy számú, egymástól független valószínűségi vál­tozóval kell dolgozniuk. Ha ezek közé egy véletlen ha­tás „beékelődik”, azonnal felborítja a korábban kiszá­mított valószínűségek rend­jét, a prognózist. Végezetül néhány sző a sokunkat érdeklő lottó és totó játék nyerési valószínű­ségeiről. „Megnyugtatásul” közöljük, hogy a 90 számból 43 949 268 féle ötös számkom­binációt lehet kialakítani, s ezek közül mindössze egy az ötös találat (a valószínűség 0,0000000228). A totó 13 ta- lálatának a valószínűsége valamivel jobb, „mindössze** 0,000000444, ha találomra töltjük ki az egyhasábqg) szelvényű, . , , Guyana köztársaság

Next

/
Thumbnails
Contents