Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-06 / 4. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. január 6.-,ps Lélek és pofon Ha az ember 30 éven keresztül rózsaszín habfelhőben él, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy elkezd benne fuldokolni. De ha mégis lenne józan, önmagát mérlegelő pillanata, az csak arra jó, hogy értelmetlen életét felmérje. Kitömi már nem lehet, mert az embert a konvenciók, a környezet beidegződései eleve kudarcra ítélik. Vészi Endre hangjátéka — a Rádiószínház múlt évi termésének egyik legjobbja — ézt a problémakört tárgyalja egy nagy színész, Valentin Aurél történetén keresztül. A mindig operetthős-ízű figurákat, jó embereket játszó, népszerűségének tetőfokán álló színésznek el kell buknia, mikor igazán értékes, drámai erejű — de negatív — hős alakítására vállalkozik. Mert közönsége nem ezt várja tőle. Nem lehet egy életen keresztül tudatosan vállalt megalkuvásnak sorozatát egy pillanat alatt megváltani. Már késő. A hangjáték (teljesen konkrét történései ellenére) gondolati elemekben rendkívül gazdag cselekményanva- gával az emberélet építésének legáltalánosabb kérdéseit veti fel. De nemcsak gondolatébresztő. Kérdéseire felel is, ítéletet mond. határozott állásfoglalást ad az emberibb, a teljesebb élet mellett. Még akkor is ha ez az élet kevésbé kipámázott, nincs megtűzdelve rajongó levelekkel, kitüntetésekkel. Mert a külsőségeket, a felszint a belső, önbecsülés irányította biztonságérzet pótolja. Ezt az életvitelt csillantja fel ellenpólusként a nem túlságosan sikeres, de tehetséges és tudatos íróbarát figurája. Cserés Miklós dr. rendezése egyértelműen a gondolati tartalom kiemelésére koncentrált, a játék jó ritmusú, különösen a darab második fele ragadja meg a hallgatót sodró lendületével. Básti Lajos a színész szerepében őszintén és eszközte- lenül nyújt jó alakítást. So- mogyvári Rudolf fanyar humorú íróbarát és Mezei Mária kitűnően affektáló színészfeleségét kell még megemlíteni. Pjotruska Ha három kitűnő színészünk nem fogná össze még tőlük is meglepően színgazdag alakításának ezt a rádiójátékot — bizony aligha tett volna érdemes meghallgatni. Karácsony Benő legényének hősei jellegzetes kisvárosi figurák a húszas évek tájékáról. Regényfigurák, akikből alig tudott a rádióra alkalmazó Vati Papp Ferenc drámai hangjátéki hősöket teremteni. A széteső, itt-ott néhezenis követhető rádióváltozat mégis megőrzött valamit az erdélyi író szellemes, tragikumba hajló humorából. Részeiben élvezhető a játék. Egy-egy dialógus sziporkázó ötletei, a bizarr gondolatok —'1 és a három főszereplő. Először is Kállai Ferenc Csermelye. Tapintható hús- vér alakot formál a tehetséges, különcből, előre éreztetve tragikus sorsát. Ruttkai Éva, a színésznő szerepében megejtő bájjal bánik hangjával, az árnyalatokkal is beszél. A kirobbanó temperamentumáról közismert Latinovits Zoltán alakítja Baltazár Györgyöt, meglepően kiegyensúlyozott, visszafojtott, amolyan medi- tálgató — gondolkodó formában, de megőrizve a figura legfőbb értékét: fanyar, önirónizáló humorát. —. trömböczky «= Kettős n A nevelés legközkeletűbb értelemben folyamatos, rendszeres és céltudatos tevékenység, amelyet egy kevésbé kialakult személyiség alakítása érdekében végeznek. Ha egy ilyen kevésbé kialakult személyiséget — leggyakrabban gyermeket — egyszerre két, ellentétes tartalmú nevelői hatás ér, tikkor kettős nevelésről beszélhetünk. A felnőtteket is nap mint nap érik különféle hatások különféle felfogású, világnézetű emberek részéről. A felnőtt kialakultabb személyisége azonban kevésbé reagál ezekre a hatásokra. A kettős nevelés, mivel a serdülő, életkorával járó okok miatt hajlamos a végletekre, szükségszerűen konfliktust okoz. Látványosabb vagy kevésbé látványos formában ez a konfliktus szélsőséges formákat is ölthet. A megközelítően azonos hatásfokú nevelői ráhatások nem egyszerűen semlegesítik egymást, hanem bizonytalanságot, cinizmust, kiábrándultságot keltenek'. Ez pedig nyers, agresszív elutasítást eredményez mindenféle rá- hatási szándékkal szemben. Még akkor is, ha az elutasítást a serdülő nem fogalmazza meg nyíltan, bár ez is gyakran előfordul. A kettős nevelésnek számtalan konkrét formája lehetséges, a két leggyakoribb azonban a családon belüli, és a család valamint az iskola részéről megnyilvánuló eltérő tartalmú nevelés. Végső soron mindkettő azonos „eredményre” vezet Á családon belüli kettős nevelés legáltalánosabb, olykor már-már vígjátéki helyzeteket teremtő formája a szülők s a nagyszülők eltérő nevelési elveiből, világnézetéből ered. Ez az általában kisgyermekkorban jelentkező ellentét korán kiábrándítja a gyermeket. Lerombolja a felnőttek tekintélyét, s hamarosan megtanítja a gyermeket arra, hogy saját érdekeinek megfelelően kiját- sza egymás ellen a felnőtteket a családban. Ennek romboló hatását nem kell bővebben részletezni. Súlyosbítja a bajt, ha a szülők és nagyszülők a gyermek előtt kétségbe vonják egymás elveinek — többek közt nevelési elveinek — értékét és hasznosságát. Mivel a gyermek az őt ért hatásokat elsősorban érzelmileg fogadja, vagy utasítja el, az ellentétek érzelmi életét károsítják. , Később, iskoláskorban a család és az iskola eltérő vagy ellentétes nevelőhatása is teremthet konfliktusokat. A képlet ugyanaz, mint a családban folyó kettős nevelés esetén. A család és az iskola elvei leggyakrabban az .erkölcsi és világnézeti nevelésben keresztezik egymást. A család szerepe, funkciója és nevelő hatása is megváltozott, jelenleg is változóban van. Egyrészt nyitottabbá vált, csökkent összetartó ereje s hatása is, másrészt bizonyos izolációs, elkülönülési folyamat is tapasztalható. Az adott lehetőségek közötti „kivonulás” a társadalomból. Főleg ott, ahol ebben világnézeti okok is közrejátszanak. Ezek a családok őriznek ugyanis olyan konzervatív társadalmi politikai nézeteket, amelyeket éppen az önkéntes elszigeteltségből fakadó nagyobb egymásrautaltság miatt erőteljesebben képesek a fiatalokra hagyományozni. Az ilyen alapon létrejövő kettős nevelési helyzetben igen sok esetben még csak a hatások kölcsönös semlegesítéséről sem beszélhetünk. Többnyire a család hatása semlegesíti az iskoláét. Nehéz esetek A pedagógusok jól ismerik az ilyen környezetben élő gyermekeket; általában zárkózottak, őszinte véleményt csak igen ritkán, többnyire csupán társaik körében nyilvánítanak. Ha kérdik őket, mindig pontosan tudják, hogy hol mit várnak tőlük, mit „kell” mondaniuk. Megnyerésükre csak különleges nevelő egyéniség képes, bár a régebbi, mélyen rögződött meggyőződések megváltozása még a legjobb esetben sem megy végbe simán, kisebb- nagyobb belső ‘konfliktusok, sőt sérülések nélkül. És természetesen az sem elhanyagolható körülmény, hogy a jelenlegi iskolai munkában ritkán van lehetőség az oktató és egyéb, a pedagógusokra háruló tevékenység mellett személyekre „lebontott” nevelési feladatok megoldására. Az úgynevezett vegytiszta esetek természetesen igen ritkán fordulnak elő a nevelőmunkában. Általában minden hatásból érvényesül valami. A fiatalok az ellentétes hatásokból is asszimilálják az összeegyeztethető, vagy általuk összeegyeztethetőnek vélt elemeket. A család és az iskola mellé harmadiknak egyre erősödő "hatással lép egy újabb nevelési tényező; a fiatalok spontán létrejövő csoportosulása. Spontán csoportosulnak Az V. nevelésügyi kongresszus téziseiben szerepel egy megállapítás, amely különös nyomatékkai hívja fel a figyelmet ezekre a csoportokra. A család és az iskola csökkenő (és gyakran egymás hatását semlegesítő) befolyása következtében széles, társadalmi mező jön létre. Ezen belül mind erőteljesebben formálódik a fiatalok függetlenül, spontán módon alakuló társas élete. A baráti társaságokban, klubszerű tömörülésekben, zenekarokban intenzív társasélet folyik. Ez jelentős mértékben kiszakadt a család, az iskola, de még az ifjúsági mozgalom tényleges befolyása alól is, sokszor csak formálisan viselve magán ez utóbbi jegyeit Ezek a formák viszont beilleszthetők a nevelőmunkába. Igazán értékes hatásokat azonban csak akkor közvetíthetnek, ha nem az általuk teremtett szervezeti és intézményes keretekből való „kivonulás” eszközei lesznek, hanem azok mellett, pozitív nevelő hatásokat továbbítanak a maguk speciális eszközeivel és lehetőségeivel. Bistey András Tévéműsor és áramfogyasztás Egy-egy népszerű tévéműsor kezdeteikor a készülékek százezreit kapcsolják be, s a fogyasztás ugrásszerű megnövekedése —; a sok kicsi sokra megy alapján — még az országos energiaellátásban is észlelhető. A Magyar Villamos Művek Tröszt szakembereinek tapasztalatai szerint például egy igazi jó. amolyan régimódi futballközvetítés kezdetekor — ha a mérkőzés napvilágnál és nem a sütésfőzés idején, folyik — a terhelés 100—120 megawattal is megnövekszik. Ezzel szemben este ugyanekkora érdeklődés esetén a többlet egykettőre visszaesik 40—60 megawattra. Nem azért, mert a mérkőzés iránti érdeklődés csökken, hiszen ismételjük, most igazi futball közvetítésről van szó, hanem mert az egész család a képernyő előtt tömörül és a lakás minden más áramfogyasztó berendezését kikapcsolják. Bizonyítéka ennek az, hogy a két félidő közti szünetben a fogyasztás szinte rekordértékre ugrik, mert bekapcsolva marad a tévé is, de a családtagok elszélednek a lakás többi helyiségébe, felteszik főni a vacsorát vagy legalább a kávét stb.. stb. A legnagyobb arányú fogyasztásnövekedést azonban nem a legérdekesebb, hanem a közepesen népszerű műsorok okozzák. Ilyenkor tudniillik szinte semmi sem ellensúlyozza a készülék fogyasztását. A családnak csak egy része nézi az adást, a többiek nyugodtan dolgoznak másutt a lakásban, főznek, mosnak, vasalnak, tanulnak, — a villanyóra tárcsája pedig majd beleszédül a pörgésbe. De azért a tévé nézőinek ne legyen lelkiismeretfur- dalásuk az energia igénybe- I vétele miatt. Hiszen akárhány góllal terhelik is meg volt és talán egyszer még leendő „aranylábú fiaink” az ellenfél hálóját, a tévé- készülékek által elfogyasztott megawattok száma alig jelent gondot a normális, 2500 megawattos átlagterhelés mellett Az optimális vadállomány A vadászati szakemberek sokat vitatkoztak azon, hogy hazánkban tulajdonképpen milyen feltételek között alakulhat ki az optimális vadlétszám, és hogy egyáltalán mit is nevezhetnek optimális szintnek. A MAVOSZ most elkészítette tízéves fejlesztési tervét amely a sok kérdésre választ ad. A számok bizonyára megdobogtatják majd a vadászszíveket. A számok rendkívül érdekesen alakulnak. A fejlesztési terv szerint a nyúl- állománynak 954 000 és egy millió 248 ezer között kell lennie. A fácán-létszám akkor ideális, ha 1,2—1,5 millió körül alakul; Az állomány lényegében máris elérte a 25 évvel ezelőtti színvonalat A szakemberek az állomány fejlesztésében nagy fantáziát látnak, ezért szó van arról, hogy megkétszerezik az 1945-ös „létszámot”. A célkitűzéseket több megye már el is érte, de egyes vidékek messze elmaradnak a lehetőségektől. A sokéves átlag tapasztalatait figyelembe véve a fácánállományból évente 25—30 százalékot lőhetnek ki a vadászok. A fogolyállomány fejlesztési terve 1 milliós állományt tart optimálisnak. A fejlesztés első szakaszában a törzsállomány növelését irányozták elő. A szarvasállomány szám legfeljebb 8223 lehet. A cél az, hogy apróvadas területen egyáltalán ne legyen szarvas. Az ivararányt 3—4 év alatt akarják helyreállítani — a szakemberek az l:l-es arányt tartják megfelelőnek —, ezért a felesleges sutavadat kilövik. Az őzállomány 75 és 91 ezer között ingadozhat, itt fontos feladat, hogy eltávolítsák az állományból a selejt- állatokat. A tervek szerint a vaddisznóállományt úgy kell csökkentehi. hogy az ország területén mindössze háromezer dúvad maradhat. Ezt kívánja a vadászok és a mezőgazdászok érdeke. A fogszuvasodás megelőzéséért Az emberi fogazat elsősorban a rágás célját szolgálja, a fogak segítségével daraboljuk fel, őröljük meg a szilárd táplálékot. A tudományos vizsgálatok, állatkísérletek, statisztikai adatok azt mutatják, hogy a fogak romlási arányának emelkedésében a „főbűnös” a táplálkozási szokások megváltoztatása. Az étkezésben régen a nyers, vagy alig megfőtt, megsül húsok, rostos főzelékek játszották a nagyobb szerepet, amelyek erős. fokozott rágásra késztettek. Manapság főleg puha. pépes, a rágást alig igénylő ételeket fogyasztunk, kikapcsolva a fogazat egyik legfőbb funkcióját. Továbbá: táplálkozásunk összetétele is megváltozott; előtérbe kerültek a tészták, édességek, cukorkák. Hogyan indul meg a fogromlás? Hogyan keletkezik fogszuvasodás? Táplálkozás után a fogakon és a fogak között kis ételmaradékok tapadnak meg. Ha az ételpép hosszabb ideig, órákig a fogakon marad, a szájüregben vegyi bomlást idéz elő,, amelynek eredményeként savak keletkeznek. A sav főként azokból a szénhidrát- taltalmú ételmaradékokból, édességekből, tésztafélékből, cukrokból keletkezik, amelyek a szájban mindig jelen lévő baktériumok hatására szétbomlanak. a savak maróhatása közismert Az emberi test legkeményebb anyagát, a fogzománcot is meg tudja támadni, ha rendszeresen. és huzamosabb ideig jelen van. A sav a károsított zománc résein kérészül a fogállományt is felpuhítja, szétmállasztja. A fogbaín üreg keletkezik, koronája széttöredezik. Ha nem avatkozunk be idejébe«. a romlás az ideget is elérj és végül az egész fog elpusztul. Mit tehetünk a betegség megelőzéséért? Nem várhatunk arra, hogy a jövőben feltalálnak olyan biztos szert, amely a fogak romlását megakadályozza, mint ahogy a fluor-kezelés már jelentősen csökkenti a fogromlást. Az sem megoldás, ha mindent csak a fogorvosra bízunk, aki a szuvas fogakat kezeli és rendbe teszi. Saját magunk is gondoskodhatunk fogaink épségéről. Az egyik legfontosabb védekezés, ha korlátozzuk a szénhidrátokban gazdag táplálékok, cukorka, csokoládé, sütemények. tehát általában az édességek fogyasztását. Nem arról van szó, hogy ezeket egyáltalán ne fogyasz- szuk, de elsősorban a főétkezéshez kapcsolva együtt A túl sok szénhidrát nemcsak a fogakra, hanem az egész szervezetre is hátrányos. Különösen a fiatal, fejlődő szervezetnek van szüksége több húsra tejre, tejtermékre, tojásra. Ezért is helytelen, ha a gyermekeket már kicsi kortól a cukorka és csokoládé rendszeres fogyasztásához szoktatjuk. Különösen veszélyes a keksz- és édesség majszolása elalvás előtt Az is nagyon rossz zokás, hogy a kisgyermeknek cukorba mártott cumit adnak szopogatni. Ezek előbb-utóbb a legsúlyosabb fogromláshoz, fogpusztuláshoz vezetnek. Tény. hogy olyan gyermekközösségekben, ahol a gyermekek cak a főétkezéssel fogyasztanak édességet és szájápolásuk is rendszeres, csaknem felével kevesebb a fogromlás, mint más, hasonló korú gyermeknél. A megelőzés érdekében ajánlatos, hogy minél több olyan ételt fogyasszunk, amely rágásra késztet. A kiadós rágás erősíti a fogakat és ugyanakkor segíti a fogalt rejtett felszínének a depedékektől, ételmaradékoktól való tisztítását. Egyrészt mechanikusan ledörzsöli, másrészt bő nyálelválasztást indít meg és ily módon „leöblíti” a fogakat. Erre alkalmas lehet a rostos főzelék, a nem túlzottan kiíőtt, vagy hirtelen sült hús, a nyers gyümölcsök, és zöldségfélék. Igen hasznos, ha a kisgyermekeknek nyers karalábét, sárgarépát, aszalt gyümölcsöt adunk. Különösen egészséges az alma. amelynek ásványi só tartalma mellett tisztító hatása is érvényesül, ha étkezés után fogyasztjuk. Mindezek mellett a fogszuvasodás megelőzésében nagyon lényeges a rendszeres és helyes fogápolás. Célja kettős: eltávolítja az ételmaradékot. másrészt erősíti a fogínyt, megelőzi annak gyulladását. A leghelyesebb minden főétkezés után megtisztítani a fogakat, de á legfontosabb az esti, vacsora utánj alapos, a fog minden részére kiterjedő fogtisztítás. Éjszaka ugyanis hosszú ideig tapad a fogakon az otthagyott lepedék, s ez melegágya a szuvasodást előidéző sav keletkezésének. A fogak közötti résekhez leginkább rövid fejű és ritka sorú fogkefével tudunk a legjobban hozzáférni. Ha a fogak kefével való tisztítására minden főétkezés után nincs alkalmunk, legalább alaposan öblítsük tó a szánkat és így próbáljuk lesodorni a fogakról a rátapadó ételmaradékot. A fogszuvasodás megelőzéséért tehát nem kell visszatérni ..ősemberi’ szokásainkhoz, de egyszerű és ésszerű eszközökkel csökkenteni tudjuk a fogromlást. Ezenkívül tanácsos még akkor is felkeresnünk a fogorvost, ha nem fáj a fogunk. Legalább félévenként ellenőriztessük fogainkat! Dr. Métneki Eszter Vándorol-e az Antarktisz? Milyen lehetett bolygónk sok millió évvel ezelőtt? Milyen szárazföldek tűntek el és milyenek keletkeztek a nagy kataklizmák következtében? Évszáadok óta foglalkoztatják ezek a kérdések a tudósokat, akik erre • vonatt kozóan többféle hipotézist állítottak feL Az Antarktiszon kutatásokat végző amerikai tudományos dolgozók egy csoportja ügy véli. hogy sikerült megközelíteniük az egyik ilyen probléma megfejtését. Nézetük szerint a hüllőmaradványok, amelyeket a Déli sark körül, a hegyekben találtak, azt bizonyítják, hogy valamikor az összes déli kontinensek összefüggtek egymással. Egy másik, ma már kihalt állat maradványait, amely egykor a mai Dél-Afrika területén élt, az I. Sándor- földön, egy régi patakmederben talált megkövesedett hüllők és kétéltűek között is felfedezték. A Déli Sarkvidék, India, Dél-Afrika, Ausztrália és Dél-Amerika megkövesedett növényeinek hasonlósága alapján egyes tudósok úgy vélik, hogy ezek a szárazföldek 250 millió évvel ezelőtt összefüggő, egységes egészet alkottak. A Héli Sarkvidékhez legközelebb eső kontinenseken élt, s a szalamandrához hasonló kétéltű állat megkövesedett maradványait két évvel ezelőtt fedezték fel először az Antarktiszon. az elmúlt hetekben talált kopo- nyamaradvány alapot ad arra a feltételezésre, hogy ezek a kontinensek összefüggtek egymással, — jelentette ki dr. L. Goold amerikai geológus. A tudósok szerint az Antarktisz kezdetben közelebb volt az Egyenlítőhöz és évente néhány hüvelykkel eltolódva vándorolt mostani helyére. Az elleniét kiábrándítja a gyermeket
