Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

1970. január 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 • • Ot hónap — a jövő szolgálatában A megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságán rövi­desen véget ér- az első öthónapos szociológiai tanfo-f lyam. Úttörő volt ez a kísérlet; meghonosítani megyénk­ben a szociológiai képzésnek ezt a folyamatát. Milyen tapasztalatok gyűltek az öt hónap alatt? Er­ről beszélgettünk a hallgatókkal és a tanszék vezetőjével. Dr. ifj. Csordás József, a Rendelőintézet pártszer­vezetének titkára: — Az est; egyetem szako­sított tagozatának elvégzése után tanakodtunk, hogyan tehetnénk rendszeressé to­vábbképzésünket? Érdekel­nek, mint orvost és mint alapszervezeti titkárt a tár­sadalomtudomány időszerű kérdései. Beiratkoztunk ezért többen — volt évfolyamtár­saimmal együtt — erre a tanfolyamra. Az első hetek­ben azután meglepődtünk, annyi minden újnak, isme­retlennek tűnt Kételyeink támadtak; mit tanultunk mi eddig ezekről? Azután ki­rajzolódtak körvonalai; itt az eddig szerzett ismereteket mélyítik el, & olyan új ösz- szefüggések is kibontakoz­nak, amiről eddig valójában nem hallhattunk... Elfoglalt emberek vagyunk, mégis majd mindenki elolvassa ott­hon a kötelező, de még az ajánlott irodalmat is. Hosszú évek óta (tanulok az esrti egyetemen, de még ilyen ak­tív csoportnak soha nem voltam tagja. Persze, azért amit itt tanu­lunk, a gyakorlatban meg­valósítani, az életben hasz­nosítani nem lesz olyan egy­szerű... Nem megy ez ..auto­matikusan”), bizony... Rumpf Pál, a Nagyalföldi Köolajtermelő Vállalat párt- bizottságának titkára; — A megyei tájékoztatóban jelent meg. milyen oktatási formákra lehet jelentkezni. Megörültem, mert a termelő- munka szervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vezetési tevékenység számá­ra egyaránt hasznosak a szociológiai ismeretek. Ami­kor a pártfőiskolát elvégez­tem már akkor érlelődött bennem, alaposabban ismer­kednem kellene ezekkel a kérdésekkel. A társadalmi valóság mélyebb megismeré­séhez vezető tanulmányokat olvasunk itt. ilyen előadáso­kat hallgatunk és vitatunk meg. Az elmúlt esztendőben szo­ciológiai módszerek alkalma­zásával különböző felméré­seket és elemzéseket végez­tünk Vizsgálták az ifjúság­nak a egyik ' üzemben az üzemszervezési osztály, a műszaki értelmiségnek a helyzetét. Elemeztük egyes üzemekben a fluktuáció irá­nyát és okait. A párt- és a KISZ-szervezet, a gazdasági vezetés egyaránt élni kíván a jövőben a szociológia vizs­gálati módszereivel... Nagy Endre< a törökszent­miklósi Petőfi úti általános iskola igazgatója, az esti egyetem filozófiai tanszéké­nek tanára: — Amikor hírét vettem, hogy indul ez a tanfolyam, azonnal jelentkeztem. Szük­sége van minden pártpropa- gandistánaik és állami veze­tőnek arra, hogy képezze rna- gát szüntelen. Ügy látom, az iskolai oktatásban és a pártmunkában is hasznosítani tudom azt, amit tanulunk. Alapszervezeti titkár vagyok. Egy-egy jelentés elkészítése­kor fontos, hogy felsőbb szerveinknek ne futó benyo­másainkról adjunk számot, hanem a valóságos helyzet­ről. A tények vizsgálata és elemzése kötelező minden szinten. Ügy érzem, ebben segít ez a tanfolyam. És vi­lágszemléletében is gyarap­szik az ember. Elméleti is­meretekben igen sokat nyúj­tott ez a tanfolyam, most következnek a konkrét vizs­gálatok módszereiről szóló előadások. Valójában ez az, ami már átvezet a gyakor­lati alkalmazás területére* Ettől különösen sokat várok. Lévai István. az Oktatási Igazgatóság filozófiai tanszé­kének vezetője a most záruló tanfolyamról a következőket mondja: — Kettős célunk volt, ami­kor ezt a tanfolyamot meg­szerveztük. A megyei párt- bizottság propaganda és mű­velődési osztálya több olyan felmérést végzett, amely so­rán szociológiai vizsgálati módszereket is alkalmaztak. A pártmunka szükségleteit kívánták; kezdeményezzünk ilyen oktatást Másrészt ar­ra törekszünk, hogy minden járás, város területén legyed­nek képzett emberek, kik az ott folyó párt- és tömeg­szervezeti munkát ilyen esz­közökkel és módszerekkel segítik. A Magyar Szocialista Mun­káspárt 'Központi Bizottsá­gának Agitációs és Propa­ganda Osztálya, a Politikai Főiskola és a Társadalom- tudományi Intézet minden segítséget megadott ahhoz, hogy sikerrel fejezzük be ezt az öt hónapot. A tanfo­lyamon a hallgatók a kö­vetkező témákat dolgozták fel; A marxista szociológia tárgya és helye a tudomá­nyok rendszerében. a társa­dalom osztály- és csoport­szerkezete. az egyén szociali­zálásának folyamata, a poli­tikai magatartás, a közvéle­mény és a köztudat formá­lásának kérdései. ipar- és agrárszociológia, valamint módszertani kérdések. Az érdeklődés már indu­lásikor is nagy volt, azóta ez fokozódott. Néhány terü­let kivételével — Karcag, Kisújszállás. Mezőtúr és a tiszafüredi járás — minde­nütt működnek most már a megyei- és a járási, városi pártszervek munkáját a jö­vőben segíteni kész és ki­képzett aktivisták. Azt hi­szem ez a legnagyobb ered­mény... <CS) Készül a világ- irodalmi lexikon Világviszonylatban is párját ritkító kiadói vállalkozás az év első negyedében az Akadé­miai Kiadó gondozá­sában megjelenő. hat­kötetes Világirodalmi lexikon első kötete. A lexikon főszerkesztője Király István egyetemi tanár, szerkesztője Szer­dahelyi István, a szer­kesztő elmondta az MTI munkatársának: — Hasonló méretű világ- irodalmi lexikon még sehol sem készült; a mi összeállí­tásunk ugyanis — 30 ezer címszavával — még a tíz­kötetes szovjet lexikon ter­jedelmét is felülmúlja. Az olvasó számára áttekintést, összefoglalást nyújt az egész külföldi irodalomról. Nem­csak az egyes alkotókra vo­natkozó adatok találhatók majd meg benne gazdag bib­liográfiai anyaggal, amely a szerzők munkáinak magyar fordítására és a róluk szóló művekre is kiterjed, hanem irodalomtörténeti összefogla­lás is minden nemzet irodal­máról az irodalmi irányza­tokról és korszakokról. Bő helyeit kapnak irodalomtu­dományi cikkek, verstani, sti­lisztikai stb. ismertetések, amelyek a legkülönbözőbb műfaji, esztétikai kérdések­ben nyújtanak eligazítást. Ismertetjük az egzotikus né­pek irodalmának versformáit, műfajait is, amennyiben ezekre vonatkozóan mono­gráfiák állnak rendelkezésre, vagy más módon megközelít­hetők. — A vállalkozás méreteiből következik, hogy a munka­társak széles körével kellett dolgoznunk. A lexikon cik­keit mintegy 250 bel- és kül­földi szakember írja. Az anyag tekintélyes része kül­földön készül. így például a jugoszláv irodalomra vonat­kozó rész teljes egészében. — A most megjelenő első kötet az A—C-ig terjedő címszavakat foglalja magá­ban mintegy 130o oldal ter­jedelemben, 80 képoldallal. ;,Egy ember Keletről, aki megítetőzte Fellini Nyolc és fél-jét!” — a hatásvadász reklámpropaganda néhány országban így ajánlotta Andrzej Wajda Minden eladó című filmjét Egy másik beajánlás: „A Hamu és gyémánt világhírű rendezője filmre vitte a tra­gikus végű nagybarát, Zby- szek Cybulski életét.” Egyik megfogaljnazás sem igaz. A nagy alkotópáros életbenmaradottja — Wajda — mély művészi katarzissal vívódik ugyan Cybulski ha­lálán, de a Minden eladó fő­hőse még sem csak Cybulsky, pontosabban legalább ennyire Wajda is... De mit mond a rendező? ,,A film az élőkről szól, nem róla, mégis ő játssza a fő­szerepet. A cselekmény tel­jesen a képzelet szülötte.” Néhány mondat a Minden eladó előtörténetéről: Wajda Londonban tárgyalt Cybul- skivaj közösen megálmodott filmjük forgatókönyvéről, amikor megtudta a hírt, hogy a nagybarát nincs többé. Cybulski a varsói gyorsvonat alá esett. Innen Wajda filmjének emberi-művészi impulzusa. Minden eladó ihletése. Mennyi az összehasonlítási alap Fellini filmjéhez? Az olasz rendező is a filmkészí­tés kulisszatitkainak bemu­tatásakor, sőt leleplezésekor mondja el emberi tragédiá­jának mozzanatait és ars poeticáját. Mindez persze egy életforma bonckés alá vevé- sekor. Wajda is ezt teszi, de jobban kiszélesíti vizsgáló­dási területét. Ezáltal eljut egy sosem másodlagos tétel nagyerejű megfogalmazásáig; a művészet nem magánügy. S ez válasz arra is hogy a nagy lengyel rendező kilá- bolt magánélete egyre is­métlődő nagy válságaiból, amelynek mélypontját éppen Cybulski halála okozta. Az „önleltározás” során Wajda belátja, semmi sem ismét­lődhet meg, s ezzel figyel­meztet is — nagyon célra­törő megközelítéssel — ak­kor döbbenünk rá. hogy kap­csolataink elszemelytelened- nek, értéktelenednek, amikor már csak a hiányát érezhet­jük valakinek. Az elkésettség gondolatát azonban ezen a ponton még tovább általánosítja Wajda. Képsoraival rádöbbent ben­nünket nagyon sok értéket értékén alul kezelünk, — s mennyi mident elmulasztunk az életben. Öntépő kérdések sorozatát adja ez a film. Kitárulkozik az alkotó művész dilemmája, van-e értelme annak, amit csinál. milyen a hatásme­chanizmusa, eléri-e a célját? A rendezőn kívül a ■ fő­szereplők is méltóak az ihle­tő, halott-művész Cybulski emlékéhez. A rendezőt a nagyszerű Andrzej Lapicki játssza, feleségét a sztár Beá­ta TysZkiewicz a halott szí­nész feleségét pedig Elzbieta Czyzewska alakítja, a „sztár­jelöltet” a teenagerek bál­ványát Daniel Olbrychski játssza. Nehéz film Wajda új al­kotása — csak számunkra új, mert Lengyelországban már három éve bemutatták, a rendező azóta mór egy má­sik filmet is forgatott — de mindenkinek megéri meg­nézni, aki nem sajnál néha az önvizsgálódásra áldozni né­hány órát. — ti — „Füstös" rókák a Bakonyban Különös jelenségre figyel­tek fel a Bakonyban az er­dészek. Az utóbbi időben Bakonytamási környékén, az úgynevezett csehi erdőben elszaporodtak a szürkés fe­kete színű rókák, amelyek­ből eddig alig egy-két pél­dány bukkant fel. a vadá­szok szerint ezen a vidéken 10—12 úgynevezett füstösróka család tanyázik. a szűcsök örömére. A megszokottól el­térő színű prém ugyanis rendkívül keresett, ezért egy- egy példány után valóságos haj tó vadászatot rendeznek az erdészek. Rémtörténet A gázszámlás nyolcszáz milliárdot adott vissza, és mert rendőrrel fenyegető­zött, há a nyolc köteg egy­milliárdost el nem fogadom, elfogadtam. Különben is, közben eszembe jutott, hogy lent a körút sarkán száz- milliárdért megmérik a pon­tos testsúlyomat, a százmil- iiárdnak tehát igenis vásár­lóereje van. Le is siettem — hogy közben meg ne dráguljon — és megméret- keztem. 55 kiló és 70 deka voltam. Na jó — gondoltam — és továbbmentem. A Ki­rály utca sarkán találtam egy újabb mérleget. Ez is százmilliárdot kért. Mint­hogy nem árt ellenőrizni az egyik mérleget a másikkal, itt is megméretkeztem, 55 kiló és 60 dekát mutatott. — Ejnye csak — csóvál­tam a fejem — ezalatt a rövid út alatt fogytam vol­na? Vagv talán nem pontos a mérleg? Szerencsémre a Nemzeti Színház előtt is találtam egy mérleget. Megméretkez* tem. 55 kiló és 50 dekát mutatott. Most már megijedtem. Valami titkos féreg foga rághat, ez a balsejtelem gyötört. Ha ilyen tempóban fogyok, este hatra készen leszek. Ijedten siettem át a patikába. Hajlandó volt megmérni százmilliárdért. Itt 55 kiló és 40 dekát nyom­tam. — Bocsánat — kérdeztem a patikust —1 pontos a mérleg? . — Gramra — felelte. — Negyedórával ezelőtt egy másik mérlegen több voltam. — Alikor az nem volt pontos. Olyan meggyőzően mond­ta, hogy hittem neki. De azért a szemben levő másít patikában is megméretkez­tem százmilliárdért. Képze1 jék el kétségbeesésemet: itt már csak 55 kiló 30 deka voltam. Ennek már a fele sem tré­fa — gondoltam — és azon­nal elsiettem egy belgyó­gyász Ismerősömhöz. El­mondtam az aggasztó tüne­teket. Redőkbe ráncolt hom­lokkal hallgatott végig. Ala­posan megvizsgált, de sem­mit sem talált. Azt mondta: szívem, tüdőm, rendben van. nem érti a dolgot. Minden­esetre leküldött a házban levő patikába, mérjem meg magam és ha ugyanazon a mérlegen kevesebbet nyo­mok egy óra múlva, keres­sem fel, valószínűleg vérát­ömlesztést kell csinálni. Lesiettem a patikába: Megméretkeztem százmilli- árdért. Már meg sem töb- bentem, hogy itt csak 55 kiló 20 deka voltam. Félórát Lakáspöröm egyesztendős évfordulóján felkerestem el­lenfelemet, vitéz Kelevény Ervint s homlokomat rán­cokba vonva, így szóltam hozzá: — Uram. kerek egy éve verekszünk, s a lakás még ma sem az enyém, de nem is az öné. A népjóléti mi­nisztertől a kerületi rendőr­szobáig megjártunk . minden fórumot s hol maga járta járkáltam izgatottan a pa­tika előtt, aztán újra rááll­tam a mérlegre. Csaknem elájultam. 55 kiló és 10 de­ka voltam. Már csaknem befeküdtem a kórházba vérátömlesztés­re. amikor eszembe jutott, hogy mindenütt egy köteg százmilliárdossal fizettem. Ezért fogytam tíz dekát min­den mérés után. — Pardon — mondtam az orvosnak — vissza az egész. Nem fogytam egy dekát sem. — Meg kell vizsgálnom •— felelte komoran —, mert aki ma nem fogy, annak va­lami baja lehet. i meg, hol én jártam meg. Innen fellebbeztünk oda, amonnan emide, eminnen amoda és amonnan emide. Ám senki sem élhet örök­ké s egyszer önt is. engem is beutalnak majd az örök vadászmezőkre. Rút öreg­ségünk lesz, ha pörlekedés­sel töltjük. Azt ajánlom, döntsük el a dolgot ifatá- rozottan, férfiasán és egy- szersmindenkorra. — Mit óhajt tenni? — kérdezte fagyosan. — Amerikai párbajt ja­vaitok. Két golyót hoztam magammal, fekete az egyik, fehér a másik. Beleteszem ezt a két golyót a kalapom­ba, aztán húzunk. Aki a fe­ketét húzza, 24 órán belül főbelövi magát s ennek kö­vetkeztében a lakás a má­siké lesz. — Komolyan, beszél? — kérdezte izgatottan és fel­ugrott a helyéről. — Komolyan. Ez így to­vább nem mehet s ha ön olyan vitéz, mint ahogyan a névjegyén áll, az ajánla­tomat élfogadja. Ez némiképpen hatott rá, mert néhány percnyi gon­dolkodási időt kért. Mielőtt visszavonult volna, még azt mondtam neki: — ön vagy a fehéret húz­za, vagy a feketét. Ameny- nyiben netántán a fehéret húzná, a lakás az öné lesz s a legrövidebb időn belül meghitt családi körben ke­gyelettel áldozhat az emlé­kemnek. Ha viszont a feke­tét húzná, hát Istenem... Egy golyó a homlokba s nem kell többé protekció után járnia, nem kell be­adványt szerkesztenie, sem­mi gond, semmi izgatom... — Igen, igen... — felelte — de ön? Ügy tudom, hét gyereke van. — Mindegy. Ha én hú­zom a fekete golyót, nem fogom megszámolni őket. Tudni fogom a kötelessé­gemet. Néhány percig sápadtan 1 szett maga elé, aztán így szólt: — Noshát rendben van... Most mindjárt? — Igen, Elővettem a két golyót és beledobtam a kalapba. Lát­tam. hogy vitéz Kelevény 'ájaszéle remeg, de xnagan* is izgatott voltam. Június van — gondoltam —, arány­lag fiatal vagyok, s jön a forint... Mégis csak szép az élet.:. No de ne érzeleg­jünk ... Letakartuk a kalapot egy kendővel, s azután remegő kezekkel egyszerre nyúl­tunk bele mindketten. Az­után kihúztuk kezeinket. — Nyissa ki az öklét.. ? — mondta Kelevény halkan. — Nyissa maga. Farkasszemet néztünk, az­után mély lélegzetet vettem, és kinyitotam az öklömet. Tenyeremen ott pihent a fehér golyó. Üveges szem­mel meredt rá, aztán ki­nyitotta az övét. A fekete golyó volt nála. — Uram r- mondtam —, sajnálom. De higgye el, ez á fehér golyó sem főnyere­mény ... Még sok szalad­gálni valóm le§z az ügyben. .Megyek is. Nyugodjék bé­kében. És eltávoztam. Másnap délután izgatottan futottam át a lapokat. Meg­írja-e valamelyik rendőri ri­porter az öngyilkosság hí­rét? De nem írta meg. Örül­tem. Magánügy volt. Férfiak személyes ügye. nem tarto­zik a nyilvánosságra. Harmadnap reggel éppen a lakáshivatalba akartam bemenni, amikor csengettek. Kimegyek, ajtót nyitok. Vi­téz Kelevény Ervin áll ott. — Hogy-hogv? — kérde­zem. — Ön még él? — Igen. — Hát akkor? Zsebébe nyúlt és egv u..- tot vett ki. Átnyújtotta. Ki­nyitottam. A központi lakáshivatal, mint harmadfokú bíróság úgy döntött, hogy lője főbe magát, aki a fehér golyót húzta. (Folyt, köv.) i írta: Tahi László — Rajsok: Gácsi Mihálr A sors akarta Minden eladó Andrzej Wajda színes filingc

Next

/
Thumbnails
Contents