Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

1970. január 50. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Itt a friss zöldhagyma Zeller az üvegházban — Szeretik a salátát a németek — Újabb fóliasátrak Termálvíz a lakásokban Tiszaföldváron Még 1959-ben elkészült Tisza- földváron az a termálkút, amely a következő évben léte­sített községi strandfürdőt és a tisztasági fürdőt ellátja víz­zel. Mivel a kútnak bő vízho­zama van — percenként 180 litert ad — a községi tanács elhatározta, engedélyt ad arra, hogy aki akarja bevezettetheti a csővezetékek mentén a vizet a lakásába. Kikötés: mivel a tanácsnak a csővezeték kiépí­tése mintegy 137 ezer forintjá­ba került, aki be akarja vezet­ni a termálvizet, annak ötezer forintot kell befizetni a tanács­nak. A községben eddig öten je­lentkeztek a Kossuth út lakói közül, hogy igényt tartanak a vízbekötésre. Sőt, közülük ket­ten, Takács István cipőgyári munkás és özv. Papp Imréné nyugdíjas, már termálvizet használ fürdőszobájában, de fűteni is ezzel akarnak majd. Veteránok vissza­emlékezései A Magyar Hanglémezgyártó Vállalat emléklemezekkel lép a közönség elé a felszabadulás 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából. A „Sza­badság” című lemez dokumen­tumokat, visszaemlékezéseket tartalmaz és ízelítőt a mozgal­mi dalkincsből. Az „így láttam Lenint” című lemezek azok visszaemlékezéseit őrzik, akik Személyesen találkoztak a nem­zetközi proletariátus tani tójá­val. A tiszaőrsi Búzakalász Ter­melőszövetkezet kertészeté­ből ezekben a napokban SO ezer csomag friss zöldhagy­mát szállítanak a MÉK-nek. Nem ez az első téli szállít­mányuk: december 20-án 18 000 forint értékű paradi­csomot küldtek Miskolcra, s más helyekre is 10 000 forint árú zöldpaprikát. A kertészetben az idén a 3250 négyzetméter felületű üvegházban és az 50 alumí­niumvázas fóliasátor alatt 800 000 forint értékű zöldsé­get akarnak termelni. Ami­kor ott jártunk, az üveghá­zakban kis faládákban már zöldellt a zeller, a petrezse- *» lyem: a kertészek sok pénzt várnak ebből, a háziasszo­nyok pedig, jó ízeket a le­vesbe. S a tavaszi szállítások? A tiszaőrsi kertészek április 10-ig Nyugat-Németországba 40 000 fej salátát exportál­nak. És piacra adnak majd 80 000 paprikát, 25 métermá­zsa paradicsomot, 20 méter­mázsa uborkát. Kertészetüket bővítő ter­veikről is beszéltek: mint­egy 600 000 forintos költség­gel az idén újabb 100 alu­míniumvázas fóliasátort akarnak felállítani, s vásá­rolnak négy termoventillá- tort is. „Fordítsátok fegyvereteket az elnyomók ellen..." Szedik a zöldhagymát a Búzakalász Tsz kertészetében Létszámmozgás, kooperáció és termelékenység Gondok a mesögépgyárban — Nehéz évet zártunk 1969- cel, rendkívül sok gátló ténye­zőt kellett leküzdenünk, me­lyek nehezítették tervünk telje­sítését. Évközben néha úgy látszott, hogy erőfeszítéseink hiábavalóak. — Ezzel kezdi be­szélgetésünket Szöllősi István, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyá­rának főkönyvelője. A gyár két telephelyen mű­ködik, a városközpontban és a A gyár főprofilja változatos. A szénabetakarítás teljes gép­sora itt készül. Többek között a kaszák, rendsodrók, gereb- lyék, rendfelszedők. Üj gyárt­mány a bálázógép, melynek kí­sérleti példánya már elkészült. — A kapacitás szűk, a meg­rendelés viszont sok — mondja a főkönyvelő. — Ezért koope­rálnunk kell más üzemekkel. Az utóbbi 6 év alatt ez a mun­ka tízszeresere ugrott. Többek között 14 gépjavító állomással kooperálunk. A törökszentmik­lósi és a cibakház! állomás be­csületesen szállít, a többiek nem. A miskolciak még tavaly­ról is tartoznak. Pedig szak­munkást, beállítót és meost is küldtünk segítségükre Mis­kolcra. A répcelaki robbanás — ké­sőn jött az import szénsav — az acélöntvények gyártását akadályozta. A Tomper öntvé­nyeket késedelmesen küldte a budapesti Szerszám- és Gép­elemgyár, meg az Acélöntő- és Csőgyár. Szinte hihetetlennek tűnik, de gyakorlattá vált: a törökszentmiklósiak öntőket küldtek a budapesti gyárakba. mezőtúri úton, a határban. A műszaki igazgatás így megosz­tott a két telephely között. A mezőtúri úton van a technoló­giai, termelési és gyártóeszköz gazdálkodási osztály. Bent az öntöde, a gyártás előkészítés egy része, a szerkesztési osz­tály, a forgácsoló, a kísérleti, és kovácsműhely. Az utóbbit rövidesen kitelepítik. A kettős telephely, a megosztottság sok nehézség forrása. A gyár besegít a kukoricabeta­karítás és a majoron belüli szállítás gépesítésébe (mobilga­rat, szállítószalag). Az NDK-val kooperálva többféle gép gyár­tását készítették elő. Ám őket először egyéb meg­rendelések teljesítésével fog­lalkoztatták ott. — Gyakran megtörtént, hogy a gyárvezetők utaztak a koope­ráló felekhez, s addig nem jöt­tünk el, míg nem adták át a megrendelt, leszerződött alkat-, részeket. Segíts magadon ••• Az ilyen akadályok gátolták a gyár termelését, a gépek sze­relését. A gyár ütemes szállí­tása felborult, emiatt kötele­zettségeit későn teljesíthette, év közben módosítanunk kellett a tervet, s változtattak a gyárt­mányok összetételén. De úgy, hogy ez ne érintse a tervezett teljes termelési értéket, az ár­bevételt és a nyereséget. A gyár éves mérlegbeszámo­lója most készül. Habók Lajos üzemgazdasági osztályvezető azonban a főbb mutatókról már megközelítően pontos tájékoz­tatást tudott adni. A mezőgépgyár 147 millió fo­rint halmozott, befejezett ter­melési értéket produkált. Ez megegyezik az éves tervvel. S 10 millióval — 6—7 százalékkal — több az előző évinél. A tel­jes termelési tervteljesítés ada­ta még ismeretlen. Az árbevé­teli tervet 100 százalékra tel­jesítették, a késztermék 3 szá­zalékát önállóan értékesítették a tsz-eknek. A tervezett nyereséget — 19.5 millió forint — előreláthatóan elérik. Ez 12—13 százalékkal több az 1968. évinél. A termelékenység emelkedett A termelékenység pontos mu­tatóit ezután munkálják ki. Az előzetes számítások szerint \ a termelési érték 6—7 százalékos növekedésének egyharmada a létszám növekedéséből, kéthar­mada a termelékenység növe­kedéséből származik. Ez min­denképpen pozitív, hisz számos tényező ellenkező hatást vál­tott ki. Az üzemgazdasági osztályve­zető szerint az 1969-re terve­zett teljes termelést és az 1968. évi tényt figyelembe véve — az összlétszámhoz viszonyítva — az egy főre eső termelé­kenység 7 százalékkal nőtt. Ez is dicsérendő dolog, különösen, ha a nagyarányú munkaerő- mozgást is figyelembe vesszük. Bár tavaly csökkent a mun­kásvándorlás, a mozgás mégis meghaladta az összlétszám egy- harmadát A mozgás csökkenté­sét béremeléssel igyekeztek el­lensúlyozni. A munkás kategó­ria bére tavaly — 1967-hez vi­szonyítva — 8,1 százalékkal nőtt. Máthé László Új gyártmány: a bálásógép A kooperáció tíssseresére nőtt Néhány nappal azután, hogy Debrecenben összeült a felszabadult ország Ideig­lenes Nemzetgyűlése, már első nyilatkozatában figyel­meztető szavakkal fordult a katonákhoz: „hlines más pa­rancs számotokra, mint a nemzet parancsa. Az ideig­lenes Nemzetgyyűlés a nem­zet nevében parancsolja: Fordítsátok fegy ever eteket a német elnyomók ellen, tá­mogassátok a felszabadító Vörös Hadsereget, csatlakoz­zatok a magyar szabadság- harchoz, a szerveződő új nemzeti haderőhöz". 1944 december végén a minisztertanács hadat üzent a fasiszta Németországnak. Ahhoz azonban, hogy ez a hadüzenet tettekben is meg­valósuljon. arra volt szük­ség. hogy a negyed évszáza­don át fasiszta szellemben nevelt hadsereg helyébe új fegyveres erő jöjjön létre, olyan, amely azonasulni tud és akar a nép érdekeivel. Az első kezdeményező lépést a két munkáspárt tette meg, amikor huszonöt évvel ez­előtt, 1945- január harmin­cadikén együttesen tett ja­vaslatot új típusú hadsereg megszervezésére. „A Honvédség, Néphadse­reg” hangzott a nyilatkozat, — amelyet a nemzet aíkarata hív életre, hogy létéért, be­csületéért, szabadságáért és függetlenségéért újra kezdje harcát, s biztosítsa a nem­zet helyét Európa szabadság­szerető néped között, s vívja ki az összes szabadságszie- rető népek megbecsülését. A kommunisták az Ideig­lenes Nemzetgyűlésben, sú­lyos történelmi tapasztala­tokra támaszkodva, kezdettől fogva síkra szálltak a sza­badságharcos, magyar fegy­veres erők mielőbbi megszer­vezéséért. Révay József ar­ról beszélt, hogy a Párt fenntartás nélkül támogat egy olyan tisztikart, amely Damjanich. Aulich, Nagy Sándor és Pöltenberg, Klap­ka és Perczel hagyományai­nak szellemében születik, újjá. Az ország felszabadult te­rületein már nemcsak a kommunista párt helyi szer­vezeted, hanem különböző, más demokratikus szerveze­tek is felismerték: itt az utobó lehetőség, a magyar nép számára, hogy hadsere­ge fellépjen az ősi ellenség, a német imperializmus ellen. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány felhívására a ha­difogoly táborokban katonák ezrei jelentkeztek a fasiz­mus elleni harcra, mind töb­ben tisztek is. A Szovjetunió kormányának intézkedésére a harcra jelentkezett ma­gyar hadifoglyokat szaba­doknak nyilvánították. A hu­szonöt évvel ezelőtt Buda felszabadításáért vívott har­cokban mintegy kétezer ma­gyar katona vett részt a Budai önkéntes Ezred zász- lai alatt Több más katonai egység is részt vett a szov­jet csapatok oldalán azokban a harcokban, amelynek so­rán az ország területét meg­tisztították a náci hordák­tól és nyilas szövetségeseik­től. A hadsereg tervszerű lét­rehozásához az első lépést a vezető szervek megalakítása jelentette. A fegyverszüneti szerződés megkötése és a Honvédelmi Minisztérium létrejötte után került sor az új hadsereg toborzására. Debrecenben, majd budapes- ten, aztán Egerben, Salgó­tarjánban tartottak nagygyű­léseket. amelyeken minde­nekelőtt az új hadsereg to­borzása került napirendre. Miskolcon a toborzás kez­detén kétezerhétszázan. Bor­sodban. ötezerötszázhúszan jelentkeztek. A főváros egyik kerületében huszonegyezren. Az ország felszabadult köz­ségied és városai, a munkába kezdő üzemek anyagi segít­séget, élelmet, gyógyszrt, fel­szerelést. járműveket aján­lottak fel az új hadsereg számára. Az ország felszabadu­lását követően még évek tel­tek eh — mint egész társa­dalmunk életében, úgy az újjászervezett hadsereg so­raiban is — míg megterem­tődtek mai Néphadseregünk működésének, helytállásának politikai és szervezeti felté­teled. V. F. Célunk a gazdasági munka segítése Beszélgetés a vasútüzemi pártbizottság titkárával Országunk gazdasági vér­keringését nagyrészt a vas­út biztosítja. Horváth Ist­vánt, a szolnoki vasútüzemi pártbizottság titkárát keres­tük fel és a pártmunkáról beszélgettünk. •— Milyen gazdasági eredményekkel zárták a múlt évet? — Sikereinket legjobban érzékelteti, ha azt mondom, hogy az állomás — a jó irá­nyítás és a dolgozók szor­galma alapján — szinte minden tényezőből élüzem szintet teljesített Nem volt ez könnyű dolog mert pél­dául a feldolgozott vasúti kocsik száma csaknem 120. ezerrel haladta meg az elő­ző évit. A helyből induló vonat pedig 2500-zal volt több. mint 1968-ban. Több volt az előírt terheléssel közlekedő vonat is. Kielégítő eredményeket ért ed a von­tatás, a pályai'enntartás és más szolgálati főnökség is. Gondjaink is adódtak. Ta- valv már üzemelt az új ren­dezőpályaudvar, ami a több vonat fogadásához, indításá­hoz feltétlenül hozzásegített bennünket. Ez egyben viszont azt is jelentette, hogy a dolgozók begyakorlása ebben az időszakban történt. Ami pedig minden új létesít­ménynél előfordulhat, itt is voltak berendezési és üze­meltetési zavarok. A gépre- várások száma tavalv csak­nem 4 ezer alkalommal volt több, mint előzőleg. Az is előfordult hogy a tehervo­natok menetrendszerűségét mozdonyok hiányában nem tudtuk betartani. E gondok enyhítésére vizs­gálatot végeztünk szakem­berekkel és nemrég döntött úgy az üzemi pártbizottság, hogy a rendezőpályaudvar egyéves működésének ta­pasztalatait az ebből adódó gondokat eljuttatjuk a vas­úti főosztályhoz. És amiben kell, segítséget kérünk. — Milyen feladatok megoldását segíti az idén a pártbizottság? Milyen célok lesznek ténykedé­sének alapgondolatai? — A vasútüzemi pártbi- ^zottság területén az alap­szervezetekhez több mint négyszáz párttag tartozik. Erre az évre már megha­tároztuk az alapvető teen­dőinket. Ezt nagyrészt úgy, hogy az alapszervezetektől javaslatokat kértünk arra. mivel foglalkozzunk. Ugyan­akkor a párt Központi Bi­zottságának tavaly novem­beri határozata alapján ké­szítettük a programunkat. Ebben az alapvető gondo­latok: a személyszállítás kul­turáltságának növelése. az áruszállítási igények mara­déktalan kielégítése, a for­galom gyorsítása, a munka- szervezés javítása, az ész­szerű önköltségcsökkentés, valamint a forgalombizton­ság fokozása. Mindezt elemző és kriti­kus értékelésekkel segítjük. Arra törekszünk, hogy az emberek mindenkor ismer­jék a feladatokat, tegyenek javaslatot azok végrehajtá­sára és maguk is ezek ér­dekében dolgozzanak. Külö­nösen fontos manapság a kocsigazdá’kodás. Nem le­hetünk elégedettek Például a vonóerő kihasználtságával sem. és rengeteg a kocsiál­lás is. A körülmények javí­tására megkeressük a szál­lító partnereket. Kérjük őket, hogy vetrvék figvelem- t>e a népgazdasági érdekeket Dolgozóinkat pedig arra biz­tatjuk. hogy ne nyugodjanak bele abba. hogy naponta né­ha többezer kocsink ácsorog kirakatlanul a vállalatoknál, sőt néha saját területün­kön is. — Hogyan ítéli meg Hor­váth elvtárs, elég haté­konyan segíti-e a gazda­sági tevékenységet a pártmunka? — Igen. Bár a mi mun­kánkat számokkal sohasem lehet mérni, de egyértelmű­en hiszem, hogy hatása a gazdasági eredménvekben benne van. Mindenképpen arra törekszünk, — és er­ről nagyon sokat is vitatko­zunk — hogy minden alap­szervezet és minden párttag segítheti az eredményesebb munkát Tavaly ősszel a pártbi­zottság mellett három tár­sadalmi bizottságot hoztunk létre. Az egyik a pártépíté- si. Ez olyan témákat vizs­gál meg, mint például a pártmegbízatások végrehaj­tassa. A másik a propaganda és művelődésügyi bizottság. Ez többek között az állami oktatásban résztvevőkkel tö­rődik, segíti a szakmai to­vábbtanulást. A munkaerő biztosítása érdekében pedig a szociális körűimén veVre fordít gondot. Megnézik töb­bek között a bejáró dolgo­zók helyzetét stb. A har­madik a gazdaságpolitikai bizottság a közeljövőben ta­nulmányozza. milyen volt tavaiv a mozdonyok, a jár­művek, a munkagé­pek kihasználtsága, mi­lyen fejlesztésekre van ná­lunk szükség. Jelentést ké­rünk tőlük a munkaerőván­dorlás okairól, és az embe­rek meghallgatása alapján a törzseárda kialakításának lehetőségeiről is tanácsko­zunk majd. Van tehát erre az évre is elég gazdag prog­ramunk. B. E. Munka­védelem a isz-esben A jászberényi járási tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt tartotta soronkövet- kező ülését. Első napirendi pontként megtárgyalták, el­fogadták és a februári ta­nácsülés elé terjesztik a jász­berényi járás összesített és a járási tanács saját idei költ­ségvetésének, valamint Jász­apáti nagyközség és a közsé­gek költségvetési szabályo­zóinak tervezetét. A továbbiakban szó esett a községi tanácsoknak leadott I. fokú ipari, kereskedelmi és hatósági jogkörök ellátá­sának tapasztalatairól, majd Lippai László, mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztály- vezető és Nagy Lajos, a NEB elnöke adott tájékoztatást a termelőszövetkezetek mun­ka- és egészségvédelmi hely­zetéről. A járás termelőszövetkeze­teiben használt új munkagé­pek maradéktalanul megfe­lelnek a munkavédelmi elő­írásoknak. A régi gépek vizs­gálatakor a jászapáti Alkot­mány Tsz bálázógépén, és az alattyáni Üj Élet Tsz si­lózógépén hiányzott a kardán védőburkolat. Emiatt ezeket kivonták a forgalomból. Tavaly négy tsz-ben épült új méregraktár. A jászkiséri Kossuth és a jászfényszarui Béke Tsz-ben pedig a meg­lévő raktárakat korszerűsí­tették. Két gazdaság kivéte­lével mindenütt vizsgázott személy kezeli a méregrak­tárt. A járás termelőszövet­kezeteiben megalakultak a munkavédelmi szervezetek. A balesetelhárítási és egész­ségügyi felelősök közül ezer- kétszázan végeztek tanfo­lyamot.

Next

/
Thumbnails
Contents