Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. január 30. | ÜZENET VIETNAMBÓL 2. KŐ ÉS ANTRACIT Haiphongtal északnak tart­va, rövidesen a hegyek közé érünk, a kanyargó út előtt hirtelen nyílnak ki a he­gyek; ránkviUan a tenger békés-kék vize. A sziklaszir­tek, mintha tudomást sem vennének erről, továbbra is ritmikusan emelkednek ki a tájból, immár a Halong-i öböl vizéből. Csodálatos lát­vány köszönt itt ránk: a Le­szálló Sárkány öblében a Csodák Barlangja és másne- vezetsségek. Vidéki utam előtt többen is emlegették, hogy ki ne feledjem prog­ramomból Bedalont. Nos, „Bedalon”-t hiába kerestem. Aztán kiderült, hogy ez nem más. mint a Halong-i öböl franciás elnevezése; Bale d’Halang. Mesebeli táj Mondják, ez a világ egyik legcsodálatosabb tengerpart­ja — s én el is hiszem, mert ha a többi csodás partot nem is ismerem, itt. ahol a nyílt tenger tulajdonképpen csak húsz kilométernyire kezdődik, ahol hívógatóan integetnek a meredeken fel­magasodó, zöld-szöszös, hegynyi sziklák — mesebeli­vé változik a táj. Akik itt élnek, a halász szövetkezet tagjai, persze a természet más ajándékait keresik pil­langószárnyú vitorláshajócs- káikkal. A hongai szakaszon gémnya­kú daruk rakj ált uszályokba a szenet. Innen indulnak a sínek is a bányák felé. Itt- ott elkanyarodunk a tenger­től. hogy aztán Cam Pha- nál ismét rácsodálkozhas­sunk a szíriekre. A termé­szet szépsége itt sem feled­tetheti azonban, hogy a he­gyek gyomra nagy értékeket, igazi kincset rejt. Ezek fel­mérése, feltérképezése még korántsem fejeződött be. A Deo Nai külszíni antracit- bánya látványa pedig tény­leg versenyre kelhet a Ha­long-i sziklákkal. A hegytetőre kapaszkod­ván, a szerpentinről állan­dóan szinte karnyújtásnyira láttuk a bányásztelepülést, a mólót, a tengert. Másfelől valósággal kitüremkednek a hegyoldalból a szabályosan sorakozó, vastag szénerek. Fent sem szűnünk meg cso­dálkozni. Itt valóban érzé­kelhető az ezer méter ten­gerszint feletti magasság — kőhajításnyira. mélyen lent, párásán lélegzik a tengeröböl vize. A külszíni fejtés mo­numentális méretei között pedig hangyaként" birkóznak a heggyel a bányászok. Ha­talmas teherautók, s óriási szovjet exkavátorok engedel­meskednek az embernek: így fogy a hegytető. Fantasztikus készlet A franciák egykor rabló- gazdálkodást folytattak itt. Csak a szén-érre álltak rá, meddőhordással nem bajlód­tak. Deo Nai — s nyilván a környék más kilenc bánya­üzeme is — csak úgy mu­tatja meg igazi kincseit, ha tervszerűen, szervezetten ter­melik ki a szenet. Fantasz­tikus mennyiségű készlet rejtőzik itt, s a ragyogóan fényes antracit nyolcezer ka- lóriás. Nem volt könnyű a bányászok munkája az amerikai légi­támadások négy esztendeje alatt; nem könnyű most sem. Mint elmondták, a meddőkőzet keménysége pél­dául a korábbihoz képest három-négyszeresére nőtt. Nem kevés probléma forrása aztán maga a klíma, a tró­pusi éghajlat A nagy eső­zések idején a robbantás sokszor nehézségekbe ütkö­zik, a berendezést, a gépeket is kikezdi az idő. Sokszor al­katrészhiány miatt állnak le egy-egy géppel. Ezért is épí­tettek az utóbbi években két üzemet az alkatrész-ellátás­ra. Mindez persze inkább csak ízelítő a Deo Nai, a Thong Nhat a hongai és más bányaüzemek életéből. — Sok szakemberre van még szükségünk — ezt is említette .Nguyen Huy Tro elvtárs. a tartományi ágit prop. osztály vezetőhelyet­tese, a megyei újság főszer­kesztőhelyettese. — Jelenleg körülbelül ezren folytatnak tanulmányokat a Szovjet­unióban, Lengyelországban. Kínában, a Német Demokra­tikus Köztársaságban. né- hányan már haza is tértek közülük. To Tan Sang, a Deo Nai bánya igazgatója, aki a kül­színi fejtésen kalauzolt ben­nünket. elmondta, hogy a nyolc órai munkaidőből sok­szor csak öt-hat óra az ef­fektiv termelő tevékenység, részben az alkatrészhiány miatt, de a műszakváltás sem megy ma még elég gyorsan, szerve­zetten. Ezért is igyekeztek javítani mindenekelőtt a ve­zetési módszereken: A vezetés szívonalnöve- lése szervezettebbé tette a munkát. A bányarész veze­tőségének egy tagja mindig a munkahelyen tartózkodik, az igazgatóság egy tagja pe­dig a műszakváltáskor je­lenik meg a helyszínen, hogy konkrét tanácsokat és utasí­tásokat adjon. Kedvezmény a bányászoknak Jelentős kedvezmények­ben, támogatásban részesül­nek a vietnami bányászok. A havi 26 kilogramm rizs már önmagában jóval több, mint a fejenkénti országos át­lag, s ehhez tegyük hozzá azt is, hogy amíg még a veze­tők is csak fele rizst, fele liszt arányban kapják meg fejadagjukat, a bányámun- kások — kedvezményként — csak rizst kapnak. Több cu­kor. hús jut nekik, ellátásuk folyamatos, s bérük is több az átlagos munkás kereseté­nél: a külszíni munkán két­szeres, a földalatti munka­helyen háromszoros ez az arány. Premizálással is ösz­tönzik a bányászokat, szo­ciális helyzetük is kedvező. Cseréptetős házakba köl­töznek mind többen, háztájit kapnak, megfelelő orvosi el­látásban részesülnek. — Abban, hogy idei rész­arányos termelési eredmé­nyük 49 százalékkal maga­sabb. mint a tavalyi — tá­jékoztatott mée az igazgató —, jelentős szerepe van a párt munkájának, s ezzel kapcsolatban a többi közt a demokratizmus fokozásá­nak is. (Elvittek ’ például egy munkaértekezletre, ahol az általános tájékoztató után a brigád\ ezetők sorban el­mondták eredményeiket, gondjaikat, s így szinte egy­mástól lesik el a jó módsze­reket.) — A munkások természe­tesen nem a termelés álta­lános műszaki-technikai kér­déseibe szólnak bele, de pél­dául fő gondjuk, az alkat­rész-probléma megoldásában nagyon sokat segítettek már eddig is újításaikkal, s az­zal is, hogy sok brigád vál­lalta: maga javítja gépeit, A következő időszak ten­nivalóiról Tro elvtárs ezt mondta: — Most a jövőre, a távla­tokra gondolva alakítjuk ki a bányaüzemeket — nem a termelés gyors mennyiségi növelése az elsődleges cé­lunk, hanem bányászatunk korszerű jövőjének megala­pozása. Bat, úgy hiszem, a gazda­sági élet általános jellem­zőjének is tekinthetjük. Jenkei János (Következik: Az ország sebei) f Uj városközpontok az NDK-ban Iita: Catherine Gittis Amióta az NDK csak létezik, immár több mint húsz év óta, az ország egyetlen óriási építke­zés. Üj üzemek, házak tízezrei, egészen új lakónegyedek és városok épültek ezen évek során. Az építés arányainak nagysá­gáról ékesen szól az a tény, hogy az összes nagyvárosok, mint Berlin, Drezda, Lipcse, Karl Marx-Stadt, Rostock, vagy Magdeburg — amelyek a második világháború során mind-mind súlyos károkat szenvedtek — ma már újra fel­épültek. Drezdának, a gyönyö­rű félmilliós városnak több mint 80 százaléka pusztult el. Csu­pán a városból 17 millió köb­méter-romot kellett eltávolíta­ni, új házak építéséhez csak a romok hosszú évekig tartó le­bontása és eltakarítása után lehetett hozzákezdeni. Mai szemmel nézve nagyon egy­szerűek azok az új épületek, amelyek kezdetben épültek, de akkor az volt a jelszó, hogy minél előbb lakásokat tudja­A régi Berlin parádés útja, a Brandenburgi Kapuba torkolló „Unter den Linden” nemcsak régi, gyönyörű épületeit kapta vissza. A berliniek és a/. NDK fővárosába látogató külföldiek­nek kedvelt találkozó helye a „Lindencorso” vendéglátóipari komplexum Régi és üj épületek harmonikusan fonódnak össze az ezeréves Elba-parti város, Magdeburg városképében. A tanácsháza előtt évszázadok óta álló lovashoz új látványosság társul: a 110 méter magas, hatszögletű épület, a „Gépesítés Háza”. Ez lesz a meg­változott városközpont kiemelkedő látványossága nak teremteni. E kezdeti évek óta azonban nagy léptekkel fejlődött az építési technika. Az építészek munkájának jellemzői ma: az üveg, a vasbeton és a könnyű épületelemek. Három év óta a várostervezőknek az a feladata, hogy 14 kerületi központnak és a fővárosnak, Berlinnek új arculatot adjanak. E nagyará­nyú vállalkozás felöleli e váro­sok általános beépítési és közlekedés-politikai problémá­it. A tervek kidolgozásában résztvettek a városi tanácsok, a várostervezők, a gazdasági és a közlekedési szakemberek, s nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a vitákba a városdk lakos­sága is. A tervek születésénél az eddiginél sokkal jobban fi­gyelembe vették e városok megnóvekedett, új szerepét, úgy hogy a most jóváhagyott tervek már a jövő szükségle­teit is kielégítik. Az ugrósánc és az ember lehetőségei A jugoszláviai Planinában, a híres síparadicsomban ta­valy felépítették a világ leg­nagyobb ugrósáncát. Planina több mint 30 évvel ezelőtt vonult be a síugró sport tör­ténetébe. Bradl osztrák spor­toló 101 méteres teljesítmé­nyével akkor döntötte meg a 100 méteres rekordot, Abban az időben sokan nagyon veszélyes sportnak tekintették a síugrást Külön törvény tiltotta, hogy vala­ki 100 méternél nagyobbat ugorjék. A tilalom ellenére Bludek és Greeses konstruk­tőrök tökéletesítették az ug­rósáncot és a már említett Bradl 1938-ban egy nem hi­vatalos versenyen 107 méter­rel túlszárnyalt minden ko­rábbi eredményt. A második világháború kezdete előtt egy német ver­senyző 118 métert, 1958-ban pedig egy svájci versenyző 120 métert ugrott. Miután Oberstdorf városban új ug­rósánc épült, a világrekordot most már az NSZK-ban dön­tötték meg, — az osztrák Hantschning 124 métert, a jugoszláv Slibor pedig 141 métert ugrott. Az építők azt állítják, hogy az új planinai ugrósán­con fantasztikus eredményt — 160 métert — lehet elérni, a végső határ pedig a 180 méter. Nevezetes emberek mondásai Rossini Alberto Sordi Rossininek bemutattak egy­szer egy énekesnőt, akinek Rossini egyik operájában kel­lett fellépnie. Nem tartozott éppen a legjobb énekesnők közé. Amikor bemutatták Rossininak, így szólt: — Mester el sem tudja képzelni, mennyire félek! — Hát még én! — vála­szolta gondolkodás nélkül Rossini. Anatole France Anatole France egyszer felvett egy fiatal gyorsíró­nőt, akit egyik barátja aján­lott. Az író így szólt a fiatal lányhoz: — Hallom, hogy nagyon jó gyorsíró. — Igen, 130 szót írok egy perc alatt. — Százharminc szót egy perc alatt?! De kicsikém, honnan veszek én ennyit? Alberto Sordi ismert olasz filmsztárt igen szellemes em­bernek tartják. Egyszer egyik barátja megkérdezte tőle: — Mit gondolsz, mekkora keresete legyen annak az embernek, aki meg akar nő-; sülni? — Háromszor annyi! —• hangzott a válasz. Rothschild Rothschild báró egy napoi) konflison ment London kül­városába. Amikor megérke­zett, megkérdezte a kocsist, mennyivel tartozik. Kifizette, de egy penny borravalót sem adott. A kocsis ránézett a pénzre és szemrehányóan azt mondta: — Hát, báró úr, a fia na­gyobb gavallér. Ö egy font borravalót adott! Az öreg Rothschild elne­vette magát: — Könnyű neki, milliomos apja van! ;,Csóválják”-e csóvájukat az üstökösök? Dr. D. R. L. Jones és A, J. Meadows professzor, a leicesteri egyetem tudósai nemrégiben felülvizsgálták azoknak a megfigyeléseknek anyagát, amelyeket Bessel végzett 1835-ben, a híres Halley üstökös észlelésekor. Bessel annakidején egy hó­napon keresztül figyelte az üstökös csóvájának a Nap­hoz viszonyított helyzetét (is­meretes, hogy a csóva a Nap­pal ellentétes oldalon áll, mindig az üstökös feje fordul a Nap irányába), s azt ta­pasztalta, hogy a csóva 4,6 napos periódussal hol az egyik, hol a másik irányba lendül ki az üstököst a Nap­pal összekötő képzeletbeli egyenestől. A kitérés szöge 30—30 fok volt. Az 1960-ban megfigyelt Burnham-féle üstökös eseté­ben ugyancsak észleltek egy ilyen természetű jelenséget. Az oszcilláció a Bumham­üstökös esetében 3,9 napos volt és amplitúdója csupán 15 fokra terjedt. Amikor az üstökösök a Naptól igen távol vannak, még nincs csóvájuk. A jel­legzetes „uszály” kifejlődése csak a Naphoz viszonylag közel történik. A csóva em­lített ingadozása, kilengése az üstököst a Nappal össze­kötő egyenes irányától felte­hetően azzal magyarázható, hogy a Nap hidromágne- ses zavarokat kelt a csóva anyagában. Az elméletileg várható periódus 3—4 nap amely — bár kisebb ugyan a megfigyeltnél, — de mégis közel áll az eddig észleltek­hez. A Napból érkező kor­puszkuláris sugárzásban be­következő időszakos változá­sok is eredményezhetnek bi­zonyos mozgásokat az üstö­kös csóván belül, de ezek a mozgások nem periodikusak. Veszített súlyából a Plútó? Az égi mechanika részle­teiben járatlan embert meg­lepi a csillagászati számítá­sok pontossága, amelyek né­ha sokkal hibátlanabbak, mint azok a számítások, ame­lyek közvetlenül a Földre vonatkoznak. Pedig a csil­lagászati mérések gyakran közvetett úton történnek. A Plútó, a naprendszerhez tartozó legtávolabbi bolygó tömegének meghatározása például az összes többi boly­gó részéről a Neptunus boly­gó pályájára gyakorolt gra­vitációs hatás igen bonyolult kiszámításán alapszik, bár a Neptunus a 125 éve tartó rendszeres megfigyelés óta a Nap körüli útjának mind­össze kétharmadrészét tette meg. Az utóbbi időben azonban kiderült, hogy lényeges elté­rések vannak a korábbi szá­mítások eredményei és a gyakorlati megfigyelések kö­zött. A kérdést csak 2000- ben sikerül majd megoldani, amikor a Neptunus befejez egy teljes fordulatot a Nap körül. A Jupiter ismeretlen szputnyikja Sydneyben a rádiófizikai laboratórium munkatársai a Jupiter kisugárzásánál a dé- kaméteres hullámsávban rezgésmodulációt észleltek. Ilyen modulációt a bolygó is­meretlen szputnyikjai idéz­hetnek elő. A moduláció pe­riodikus volta nem egészen 5 másodperccel tér el annak a szputnyiknak a forgási idejé­től, amelynek létezését an­nakidején már Bawell és Wilson csillagászok Is felté­telezték. Ezenkívül olyan rendellenességeket is regiszt­ráltak, amelyeket valószínű­leg a Jupiter egyik ismert szputnyikja, az Amalthea idéz elő, s kevésbé rendszeres effektusokat is rögzítettek, amelyeknek előidézője egy nyilvánvalóan nemrég „fog­lyul ejtett” szputnyik, amely­nek még nincs stabil pá­lyája. A *

Next

/
Thumbnails
Contents