Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-30 / 25. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. január 30. | ÜZENET VIETNAMBÓL 2. KŐ ÉS ANTRACIT Haiphongtal északnak tartva, rövidesen a hegyek közé érünk, a kanyargó út előtt hirtelen nyílnak ki a hegyek; ránkviUan a tenger békés-kék vize. A sziklaszirtek, mintha tudomást sem vennének erről, továbbra is ritmikusan emelkednek ki a tájból, immár a Halong-i öböl vizéből. Csodálatos látvány köszönt itt ránk: a Leszálló Sárkány öblében a Csodák Barlangja és másne- vezetsségek. Vidéki utam előtt többen is emlegették, hogy ki ne feledjem programomból Bedalont. Nos, „Bedalon”-t hiába kerestem. Aztán kiderült, hogy ez nem más. mint a Halong-i öböl franciás elnevezése; Bale d’Halang. Mesebeli táj Mondják, ez a világ egyik legcsodálatosabb tengerpartja — s én el is hiszem, mert ha a többi csodás partot nem is ismerem, itt. ahol a nyílt tenger tulajdonképpen csak húsz kilométernyire kezdődik, ahol hívógatóan integetnek a meredeken felmagasodó, zöld-szöszös, hegynyi sziklák — mesebelivé változik a táj. Akik itt élnek, a halász szövetkezet tagjai, persze a természet más ajándékait keresik pillangószárnyú vitorláshajócs- káikkal. A hongai szakaszon gémnyakú daruk rakj ált uszályokba a szenet. Innen indulnak a sínek is a bányák felé. Itt- ott elkanyarodunk a tengertől. hogy aztán Cam Pha- nál ismét rácsodálkozhassunk a szíriekre. A természet szépsége itt sem feledtetheti azonban, hogy a hegyek gyomra nagy értékeket, igazi kincset rejt. Ezek felmérése, feltérképezése még korántsem fejeződött be. A Deo Nai külszíni antracit- bánya látványa pedig tényleg versenyre kelhet a Halong-i sziklákkal. A hegytetőre kapaszkodván, a szerpentinről állandóan szinte karnyújtásnyira láttuk a bányásztelepülést, a mólót, a tengert. Másfelől valósággal kitüremkednek a hegyoldalból a szabályosan sorakozó, vastag szénerek. Fent sem szűnünk meg csodálkozni. Itt valóban érzékelhető az ezer méter tengerszint feletti magasság — kőhajításnyira. mélyen lent, párásán lélegzik a tengeröböl vize. A külszíni fejtés monumentális méretei között pedig hangyaként" birkóznak a heggyel a bányászok. Hatalmas teherautók, s óriási szovjet exkavátorok engedelmeskednek az embernek: így fogy a hegytető. Fantasztikus készlet A franciák egykor rabló- gazdálkodást folytattak itt. Csak a szén-érre álltak rá, meddőhordással nem bajlódtak. Deo Nai — s nyilván a környék más kilenc bányaüzeme is — csak úgy mutatja meg igazi kincseit, ha tervszerűen, szervezetten termelik ki a szenet. Fantasztikus mennyiségű készlet rejtőzik itt, s a ragyogóan fényes antracit nyolcezer ka- lóriás. Nem volt könnyű a bányászok munkája az amerikai légitámadások négy esztendeje alatt; nem könnyű most sem. Mint elmondták, a meddőkőzet keménysége például a korábbihoz képest három-négyszeresére nőtt. Nem kevés probléma forrása aztán maga a klíma, a trópusi éghajlat A nagy esőzések idején a robbantás sokszor nehézségekbe ütközik, a berendezést, a gépeket is kikezdi az idő. Sokszor alkatrészhiány miatt állnak le egy-egy géppel. Ezért is építettek az utóbbi években két üzemet az alkatrész-ellátásra. Mindez persze inkább csak ízelítő a Deo Nai, a Thong Nhat a hongai és más bányaüzemek életéből. — Sok szakemberre van még szükségünk — ezt is említette .Nguyen Huy Tro elvtárs. a tartományi ágit prop. osztály vezetőhelyettese, a megyei újság főszerkesztőhelyettese. — Jelenleg körülbelül ezren folytatnak tanulmányokat a Szovjetunióban, Lengyelországban. Kínában, a Német Demokratikus Köztársaságban. né- hányan már haza is tértek közülük. To Tan Sang, a Deo Nai bánya igazgatója, aki a külszíni fejtésen kalauzolt bennünket. elmondta, hogy a nyolc órai munkaidőből sokszor csak öt-hat óra az effektiv termelő tevékenység, részben az alkatrészhiány miatt, de a műszakváltás sem megy ma még elég gyorsan, szervezetten. Ezért is igyekeztek javítani mindenekelőtt a vezetési módszereken: A vezetés szívonalnöve- lése szervezettebbé tette a munkát. A bányarész vezetőségének egy tagja mindig a munkahelyen tartózkodik, az igazgatóság egy tagja pedig a műszakváltáskor jelenik meg a helyszínen, hogy konkrét tanácsokat és utasításokat adjon. Kedvezmény a bányászoknak Jelentős kedvezményekben, támogatásban részesülnek a vietnami bányászok. A havi 26 kilogramm rizs már önmagában jóval több, mint a fejenkénti országos átlag, s ehhez tegyük hozzá azt is, hogy amíg még a vezetők is csak fele rizst, fele liszt arányban kapják meg fejadagjukat, a bányámun- kások — kedvezményként — csak rizst kapnak. Több cukor. hús jut nekik, ellátásuk folyamatos, s bérük is több az átlagos munkás kereseténél: a külszíni munkán kétszeres, a földalatti munkahelyen háromszoros ez az arány. Premizálással is ösztönzik a bányászokat, szociális helyzetük is kedvező. Cseréptetős házakba költöznek mind többen, háztájit kapnak, megfelelő orvosi ellátásban részesülnek. — Abban, hogy idei részarányos termelési eredményük 49 százalékkal magasabb. mint a tavalyi — tájékoztatott mée az igazgató —, jelentős szerepe van a párt munkájának, s ezzel kapcsolatban a többi közt a demokratizmus fokozásának is. (Elvittek ’ például egy munkaértekezletre, ahol az általános tájékoztató után a brigád\ ezetők sorban elmondták eredményeiket, gondjaikat, s így szinte egymástól lesik el a jó módszereket.) — A munkások természetesen nem a termelés általános műszaki-technikai kérdéseibe szólnak bele, de például fő gondjuk, az alkatrész-probléma megoldásában nagyon sokat segítettek már eddig is újításaikkal, s azzal is, hogy sok brigád vállalta: maga javítja gépeit, A következő időszak tennivalóiról Tro elvtárs ezt mondta: — Most a jövőre, a távlatokra gondolva alakítjuk ki a bányaüzemeket — nem a termelés gyors mennyiségi növelése az elsődleges célunk, hanem bányászatunk korszerű jövőjének megalapozása. Bat, úgy hiszem, a gazdasági élet általános jellemzőjének is tekinthetjük. Jenkei János (Következik: Az ország sebei) f Uj városközpontok az NDK-ban Iita: Catherine Gittis Amióta az NDK csak létezik, immár több mint húsz év óta, az ország egyetlen óriási építkezés. Üj üzemek, házak tízezrei, egészen új lakónegyedek és városok épültek ezen évek során. Az építés arányainak nagyságáról ékesen szól az a tény, hogy az összes nagyvárosok, mint Berlin, Drezda, Lipcse, Karl Marx-Stadt, Rostock, vagy Magdeburg — amelyek a második világháború során mind-mind súlyos károkat szenvedtek — ma már újra felépültek. Drezdának, a gyönyörű félmilliós városnak több mint 80 százaléka pusztult el. Csupán a városból 17 millió köbméter-romot kellett eltávolítani, új házak építéséhez csak a romok hosszú évekig tartó lebontása és eltakarítása után lehetett hozzákezdeni. Mai szemmel nézve nagyon egyszerűek azok az új épületek, amelyek kezdetben épültek, de akkor az volt a jelszó, hogy minél előbb lakásokat tudjaA régi Berlin parádés útja, a Brandenburgi Kapuba torkolló „Unter den Linden” nemcsak régi, gyönyörű épületeit kapta vissza. A berliniek és a/. NDK fővárosába látogató külföldieknek kedvelt találkozó helye a „Lindencorso” vendéglátóipari komplexum Régi és üj épületek harmonikusan fonódnak össze az ezeréves Elba-parti város, Magdeburg városképében. A tanácsháza előtt évszázadok óta álló lovashoz új látványosság társul: a 110 méter magas, hatszögletű épület, a „Gépesítés Háza”. Ez lesz a megváltozott városközpont kiemelkedő látványossága nak teremteni. E kezdeti évek óta azonban nagy léptekkel fejlődött az építési technika. Az építészek munkájának jellemzői ma: az üveg, a vasbeton és a könnyű épületelemek. Három év óta a várostervezőknek az a feladata, hogy 14 kerületi központnak és a fővárosnak, Berlinnek új arculatot adjanak. E nagyarányú vállalkozás felöleli e városok általános beépítési és közlekedés-politikai problémáit. A tervek kidolgozásában résztvettek a városi tanácsok, a várostervezők, a gazdasági és a közlekedési szakemberek, s nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a vitákba a városdk lakossága is. A tervek születésénél az eddiginél sokkal jobban figyelembe vették e városok megnóvekedett, új szerepét, úgy hogy a most jóváhagyott tervek már a jövő szükségleteit is kielégítik. Az ugrósánc és az ember lehetőségei A jugoszláviai Planinában, a híres síparadicsomban tavaly felépítették a világ legnagyobb ugrósáncát. Planina több mint 30 évvel ezelőtt vonult be a síugró sport történetébe. Bradl osztrák sportoló 101 méteres teljesítményével akkor döntötte meg a 100 méteres rekordot, Abban az időben sokan nagyon veszélyes sportnak tekintették a síugrást Külön törvény tiltotta, hogy valaki 100 méternél nagyobbat ugorjék. A tilalom ellenére Bludek és Greeses konstruktőrök tökéletesítették az ugrósáncot és a már említett Bradl 1938-ban egy nem hivatalos versenyen 107 méterrel túlszárnyalt minden korábbi eredményt. A második világháború kezdete előtt egy német versenyző 118 métert, 1958-ban pedig egy svájci versenyző 120 métert ugrott. Miután Oberstdorf városban új ugrósánc épült, a világrekordot most már az NSZK-ban döntötték meg, — az osztrák Hantschning 124 métert, a jugoszláv Slibor pedig 141 métert ugrott. Az építők azt állítják, hogy az új planinai ugrósáncon fantasztikus eredményt — 160 métert — lehet elérni, a végső határ pedig a 180 méter. Nevezetes emberek mondásai Rossini Alberto Sordi Rossininek bemutattak egyszer egy énekesnőt, akinek Rossini egyik operájában kellett fellépnie. Nem tartozott éppen a legjobb énekesnők közé. Amikor bemutatták Rossininak, így szólt: — Mester el sem tudja képzelni, mennyire félek! — Hát még én! — válaszolta gondolkodás nélkül Rossini. Anatole France Anatole France egyszer felvett egy fiatal gyorsírónőt, akit egyik barátja ajánlott. Az író így szólt a fiatal lányhoz: — Hallom, hogy nagyon jó gyorsíró. — Igen, 130 szót írok egy perc alatt. — Százharminc szót egy perc alatt?! De kicsikém, honnan veszek én ennyit? Alberto Sordi ismert olasz filmsztárt igen szellemes embernek tartják. Egyszer egyik barátja megkérdezte tőle: — Mit gondolsz, mekkora keresete legyen annak az embernek, aki meg akar nő-; sülni? — Háromszor annyi! —• hangzott a válasz. Rothschild Rothschild báró egy napoi) konflison ment London külvárosába. Amikor megérkezett, megkérdezte a kocsist, mennyivel tartozik. Kifizette, de egy penny borravalót sem adott. A kocsis ránézett a pénzre és szemrehányóan azt mondta: — Hát, báró úr, a fia nagyobb gavallér. Ö egy font borravalót adott! Az öreg Rothschild elnevette magát: — Könnyű neki, milliomos apja van! ;,Csóválják”-e csóvájukat az üstökösök? Dr. D. R. L. Jones és A, J. Meadows professzor, a leicesteri egyetem tudósai nemrégiben felülvizsgálták azoknak a megfigyeléseknek anyagát, amelyeket Bessel végzett 1835-ben, a híres Halley üstökös észlelésekor. Bessel annakidején egy hónapon keresztül figyelte az üstökös csóvájának a Naphoz viszonyított helyzetét (ismeretes, hogy a csóva a Nappal ellentétes oldalon áll, mindig az üstökös feje fordul a Nap irányába), s azt tapasztalta, hogy a csóva 4,6 napos periódussal hol az egyik, hol a másik irányba lendül ki az üstököst a Nappal összekötő képzeletbeli egyenestől. A kitérés szöge 30—30 fok volt. Az 1960-ban megfigyelt Burnham-féle üstökös esetében ugyancsak észleltek egy ilyen természetű jelenséget. Az oszcilláció a Bumhamüstökös esetében 3,9 napos volt és amplitúdója csupán 15 fokra terjedt. Amikor az üstökösök a Naptól igen távol vannak, még nincs csóvájuk. A jellegzetes „uszály” kifejlődése csak a Naphoz viszonylag közel történik. A csóva említett ingadozása, kilengése az üstököst a Nappal összekötő egyenes irányától feltehetően azzal magyarázható, hogy a Nap hidromágne- ses zavarokat kelt a csóva anyagában. Az elméletileg várható periódus 3—4 nap amely — bár kisebb ugyan a megfigyeltnél, — de mégis közel áll az eddig észleltekhez. A Napból érkező korpuszkuláris sugárzásban bekövetkező időszakos változások is eredményezhetnek bizonyos mozgásokat az üstökös csóván belül, de ezek a mozgások nem periodikusak. Veszített súlyából a Plútó? Az égi mechanika részleteiben járatlan embert meglepi a csillagászati számítások pontossága, amelyek néha sokkal hibátlanabbak, mint azok a számítások, amelyek közvetlenül a Földre vonatkoznak. Pedig a csillagászati mérések gyakran közvetett úton történnek. A Plútó, a naprendszerhez tartozó legtávolabbi bolygó tömegének meghatározása például az összes többi bolygó részéről a Neptunus bolygó pályájára gyakorolt gravitációs hatás igen bonyolult kiszámításán alapszik, bár a Neptunus a 125 éve tartó rendszeres megfigyelés óta a Nap körüli útjának mindössze kétharmadrészét tette meg. Az utóbbi időben azonban kiderült, hogy lényeges eltérések vannak a korábbi számítások eredményei és a gyakorlati megfigyelések között. A kérdést csak 2000- ben sikerül majd megoldani, amikor a Neptunus befejez egy teljes fordulatot a Nap körül. A Jupiter ismeretlen szputnyikja Sydneyben a rádiófizikai laboratórium munkatársai a Jupiter kisugárzásánál a dé- kaméteres hullámsávban rezgésmodulációt észleltek. Ilyen modulációt a bolygó ismeretlen szputnyikjai idézhetnek elő. A moduláció periodikus volta nem egészen 5 másodperccel tér el annak a szputnyiknak a forgási idejétől, amelynek létezését annakidején már Bawell és Wilson csillagászok Is feltételezték. Ezenkívül olyan rendellenességeket is regisztráltak, amelyeket valószínűleg a Jupiter egyik ismert szputnyikja, az Amalthea idéz elő, s kevésbé rendszeres effektusokat is rögzítettek, amelyeknek előidézője egy nyilvánvalóan nemrég „foglyul ejtett” szputnyik, amelynek még nincs stabil pályája. A *
