Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

1970. Január 28* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kommunisták első nagygyűlése Pesten Agrárnapok, kamara­kórusok találkozója Még füstölögtek Pesten a romok, Budán harcok folytak, a? Szaba4»„g nevet viselő új lap első számaiban kétségbeesett embe­rek hozzátartozóikat keresték. Harsányi Imre debreceni iparka­marai titkár gyermekeit Évát. Zoltánt, Jánost, Burg Endréné Pest­erzsébetről Tomi fiát. A hatéves gyerek Simonies Ferike álnéven , bujkált. A tizenné'gyéves Katányi Katikát édesanyja kereste, Csereglei Judit pedig József nevű fivére után kutatott, akit Izsák községben láttak utoljára. Az író — Zilahy Lajos — így kezdte első vezércikkét: „Elek? Vakít a fénytelen téli reggel a pince sötétség? után, körmeim feketék, arcomon szakáll penésze, dúlt t agyamban még ott vannak a nagy szúró fények dörrenései, még, sajognak bennem a halálfélelem fekete szívgörcsei. De élek.” Hideg január vége volt, az emberek kifosztottan, éhesen, le­gyengültem tértek vissza betört ablakú lakásaikba, de szívükbe kezdett visszaköltözni a remény, az életkedv, a bizakodás. A fővárost felszabadító csapatok parancsnokának első számú rende­letét akkor ragasztották a falakra. Figyelmeztette a hatósági embereket- kezdjék meg hivatal, tevékenységüket, a kereskedel­mi és iparvállalatok tulajdonosait, hogy lássanak munkához, az orvosokat, hogy siessenek a segélyhelyekre és a kórházakba, a t papokat: tartsanak istentiszteleteket. Azokat, akik fegyver vágyé lőszer birtokában voltak arra kötelezte, hogy szolgáltassák bel azokat, a lakosságot figyelmeztették: hogy gondoskodjon az elsö­tétítés előírásainak betartásáról. Zsukov tábornok seregei 220 kilométerre közelítették meg Berlint, kétezer kilométerre voltak Sztálingrádtól. Magyar terü­leten a fővárostól nyugatra, Székesfehérvártól délre és délkeletre folytak súlyos harcok. Pesten sorra alakultak a demokratikus pártok kerületi szer­vezetei: valamennyi munkára, romtakarításra, az élet elindításá­hoz hívta segítségül híveit. Január 28-án Pest első békés vasárnap délelőttjén szabadság- ünnepélyt rendeztek a Magyar Színházban. A sebteben összeto- borzott zenekar Sergio Failoni-nak az Operáház olasz származású karnagyának vezényletével a Szózat-ot játszotta. Felhangzott az Internacionálé, melyet Bartók és Kodály művek követtek. A színészek Petőfi, Ady, József Attila verseket mondtak. A bujká­lásból visszatérve megjelent a reflektorfényben Székely Mihály, 6 hosszú némaság után újra szárnyalt csodálatos hangja. Aznap délután megtaitották a Magyar Kommunista Párt első nyilvános nagygyűlését a Magyar Színházban. 1919 óta első al­kalommal szólhattak nyilvánosan a kommunisták Budapest lakói­hoz. A gyűlés szónokai a nép hálájának adtak hangot, a felsza­badítókat köszöntötték, a békét, az élet újjászületését. Megállapították: hazánk túljutott a mélyponton, Hitler gyar­matából független ország lett. Népi demokráciát kell teremteni — hirdették — s annak legelső feltétele, — mondották — hogy szé­leskörű, gyökeres földreformot hajtsanak végre. A földosztás nemcsak a magyar paraszt évszázados álmát váltja valóra, de se­gít szétzúzni azt a feudális rendszert is, amely kétszer vitte Ma­gyarországot háborús katasztrófába. A kommunisták ezen a gyűlésen arról is beszéltek, hogy vé­get kell vetni a nemzeti gyűlölködésnek, mert a német és minden más Imperializmussal szemben, a szomszédos testvéri népekkel való szoros együttműködés nyújthat csak biztonságot a magyar népnek. Szóltak a munkásegységről, a demokratikus erők össze­fogásáról, felismerve annak szükségszerűségét, hogy a nép alkotó erőit együttes cselekvésre hívják fel. A nagygyűlést követően erőteljes lendületet vett a párt- szervező munka, a főváros kerületeiben Csepelen, Újpesten s a többi peremvárosban, s hamarosan a felszabadult Budapesten. Vadász Ferenc A Megyed Népművelési Ta­nács összeállította 1970 je­lentősebb közművelődési ren­dezvényeinek naptárát. Tovább folyik a járá­sok, városok részvételével a megyei felszabadulási rá­diósvetélkedő. Februárban rendezik meg a törökszent­miklósi járásban és Jászbe­rény városban, járásban az agrár napokat. Április hó­napban pedig jászsági könyv­tári napok lesznek. Kun- szentmártonban áprilisban felszabadulási emlékhönap keretében pedagógiai na­pok. úttörők járási kulturá­lis szemléjének és szocialis­ta brigádok szakmai, kultu­rális vetélkedőjének meg­rendezésére kerül sor. Mezőtúron felszabadulási hét keretében rendeznek tu­dományos ülésszakot, műso­ros esteket, ünnepi hangver­senyt, valamint színházi dísz­előadást. A Verseghy diák­napok célja az idén mai éle­tünknek bemutatása a kü­lönböző művészeti ágak se­gítségével. Időpontja pedig április 5—7. Jászberény város és járás népművelési intézményei májusban ismét megrende­zik a „Székely Mihály zenei napok”-aL Ez alkalommal előadások hangzanak el, fia­tal basszisták hangversenyé­nek megrendezésére kerül sor. Szolnokon május 15—17- én kamarakórusok országos találkozóját szervezik. Me­zőtúron októberben országos kerámia kiállítás nyílik. A népművelés sokféle for­máját már eddig is biztosí­tani tudó törökszentmiklósi kulturális napokra az idén október 5-től 24-ig kerül sor. Ugyancsak ebben az időben rendezik meg a jászsági kulturális napokat. A kereskedelmi partnerek sorában második as NDK Hazánk több mint 100 ál­lammal tart fenn rendszeres kereskedelmi kapcsolatot, s partenereik soraiban a Szov­jetunió után az NDK a má­sodik helyen áll. Az elmúlt évben a kétoldali szállítá­saink értéke meghaladta a 4.8 millirád devizaforintot és összkülkerekedelmi forgal­munkból több mint 10 szá­zalékkal részesedett a Német Demokratikus Köztársaság. A szállítások értéke 10 év alatt több mint kétszeresére növekedett. A két ország között az 1966—1970-es évekre aláírt hosszúlejáratú kerekedelmi megállapodás szerint az áru­csereforgalomnak öt év alatt 42.9 százalékkal kellett volna növekednie. Ezt az előirány­zatot azonban már az első három évben elértük, s a számítások szerint idén a kétoldalú szállítá­sok értéke már több mint 60 százalékkal magasabb lesz az 1965. évinél. Az idei évre vonatkozó meg­állapodások ugyanis a forga­lom további jelentős növelé­sét irányozzák elő. Kivite­lünk 1970 folyamán körülbe­lül 10 százalékkal növekszik és 2600 millió devizaforint lesz. Importunk mintegy 20 százalékkal emelkedik, — s meghaladja a 2900 millió de­vizaforintot. Népgazdaságunk sok ter­mékének fontos piaca az NDK. Az ipari gyártmányok közül különösen jelentős helyet foglalnak el a közúti járművek és érdemes meg­említeni, hogy az NDK-ban több Ikarus autóbusz közle­kedik, mint például hazánk­ban. Tavaly adták át a 10 000-ik Ikarus buszt az NDK for­galmának. Jelentős mennyiségben szál­lítanak üzemeink különböző szerszámgépeket, műszere­ket, armatúrákat és izzólám­pákat. Kiemelkedően jelentős az NDK-ba irányuló mező- gazdasági exportunk. Barom­fikivitelünknek körülbelül 20 százaléka, a vaj és bor exprotjának 30—33 százaléka, az alma szállítmányoknak pedig negyedrésze az NDK- ba irányul. A kohászati és vegyipari termékek csoport­jában Magyarország elsősor­ban timföldet és bauxitot szállít, de jelentős tételek a gyógyszeripari termékek is, amelyeket az NDK tőlünk vásárol. öt év alatt — 1966 és 1970 — az NDK-ba irányuló gyógyszerexportunk több mint kétszeresére emelke­dik. Hazánknak az NDK-ból származó importjában legna­gyobb súllyal a gépek és gépi felszerelések képviselte­tik magukat; több mint 50 százalékos aránnyal. Személy- gépkocsi behozatalunknak körülbelül a feie az NDK- ból származik, a teherautó importban pedig egyb-rmad- ban részesedik az NDK. Je­lentős tételekben vásárolunk elektromos és elektronikus műszereket, speciá'is naevtol- lesít»v»Znvn bánvaeénokot. textil <jór>eket, — ne^vértókű konfekció- és cukoripari he­reede-é-okof ég irodagépeket S7 TVTT-Vir.+Z,l. A Zeiss Müvek optikai gyártmányainak széles ská­láját hozza forgalomba belkereskedelmünk. A magyar vásárló közön­ség megkedvelte a német fogyasztási cikkeket. Első­sorban bútorok, bútorszöve­tek és szőnyegek, különféle felső- és alsó kötöttáruk, harisnyák, bőrdíszmű áruk, elektromos házatartási gépek szerepelnek vásárlásaik kö­zött, de számottevőek az NDK anyagszállításai is, — amelyek évről évre kedve­zően befolyásolják iparunk nyersanyagmérlegét. Idén külkereskedelmünk újabb könnyítéseket léptetett életbe, a szocialista országok­ból, így természetesen az NDK-ból származó gépim­port fokozására. Várható te­hát, hogy ezek hatására újabb területeken nyílik majd lehetőség az orszá­gaink közötti kereskedelem bővítésében. Ezekről a lehetőségekről és adottságokról egyébként dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter egyik nyialtkozatá- ban külön hangsúlyozta: „Magyarország és íjz NDK gazdasági struktúrája kedve­zően egészíti ki egymást és a gazdaságirányítási rendszer reformja megteremtette a lehetőségeket ahhoz, hogy a külkereskedelmi kapcsolato­kat az eddiginél is gyorsabb ütemben növeljük. Az NDK iparának fejlettségi szintje lehetővé teszi, hogy az im­port áruskálát szélesítsük, ugyanakkor rugalmas és egy­re növekvő kereslet mutat­kozik az NDK részéről is a magyar árucikkek iránt”. N. L. Á pályaválasztás küszöbén Rövid időn belül ki kell állítani minden általános is­kolai tanulóról a jelentkezési lapot, vagyis a családban el kell dönteni a végzős gyer­mek további sorsát. Nem könnyű és nagyon fe­lelősségteljes döntés ez mind a szülő, mind pedig a peda­gógus számára. Valii meny­nyiünk közös célja, hogy a fiatalok jól felkészülve, egyéniségüknek, képességük­nek és tudásuknak megfe­lelően találják meg helyü­ket társadalmunkban; tudásuknak megfelelő terü­leten kívánnak elhelyez­kedni. Sikerűi-e felvégeit biztosítani minden jelentkező sxamára ? Milyen tanácsokat adhatunk a végzős tanulóknak és szüleiknek ? A pályaválasztás elsősor­ban egyéni döntést kíván, és sok résztényezőtöl is függ, mit dönt a szülő és a gyer­mek. Mégis szólok né­hány alapelvről, melyet egyenként és egymással va­ló kapcsolatukban is érde­mes figyelembe venni a dön­tés előtt Az első: a gyer­mek szellemi, testi alkal­massága egy adott pályára. Neon szabad a gyermeket olyan pályára erőltetni, amelyhez sem adottsága, sem kedve nincs. (Sajnos ezt a tényezőt szokták legkevés­bé figyelembe venni.) Kellő ismeret alapján őszinte egv” “működéssel a szülő, az osztályfőnök és szükség sze­rint a Szolnokon működő Pályaválasztási Tanácsadó Intézet megközelítően pon­tos képet alakíthat ki a gyermek pályaalkalmassá­gáról. A második fontos tény a a továbbtanulási lehetőségek figyelembe vétele. Ismerni kell megyénk középiskolai és szakmunkásképző intéze­teit. Más megyék intézeteibe is lehet jelentkezni, de tapasztalatunk szerint ná­lunk nagyabb a felvételi esély, mint más megyében, (A kollégiumi férőhelyek kevés száma miatt.) Vala­mennyi 8. osztályt vezető osztályfőnöknek rendelkezé­sére áll a Szolnok megyei Pályaválasztási Tanács 8. számú tájékoztatója, mely részletesen ismerteti me­gyénk összes továbbtanulási lehetőségeit. Elsősorban tehát a me­gyei intézményeink közül keressük meg azt az iskolát, amely igényeinknek legjob­ban megfelel. Az egyes szak- középiskolák és szalunak fel­vételi keretszámai korláto­zottak. bármennyire „divato­saknak” számítanak is. Dön­tésünknél számoljunk ezzel is. Végül a harmadik ténye­ző a szülő, a családi kör­nyezet maga. Ez önmagában így van rendjén, de csak ak­kor, ha a realitások talaján maradva az első két ténye­zőt figyelembe véve, azok összhangjának megfelelően döntenek. Számos gyermek sorsa jutott helytelen vá- gánvra azért, mert a szülők a gyermek képessége, irányu­lása és a lehetőségek józan mérlegelése helyett irreális vágyaikat igyekeztek e. vo­natkozásban megvalósítani. Fontosnak tartom a már em­lített Tájékoztató áttanulmá­nyozását, az aszályfőnökkel folytatott egyéni beszélgetést és szükség szerint a Pályá­vá'asz+ási Tanácsadó Intézet vizsgálatát. A középiskolákban érettsé­gizők és továbbtanulni szán­dékozók lehetőségeit egy ké-‘ sőbb (kb. február közepén) megjelenő Felsőoktatási Tá­jékoztató ismerteti, mely a' könyvesboltokban megvásá­rolható. Gimnáziumban érett­ségiző és felső fokon to­vább nem tanulók szakmun­kásképző intézetben való ta­nulásához pedig a már em­lített kiadvány a SzoJnok megyei Pályaválasztási Ta­nács Tájékoztató füzete nyújt útmutatást. Problémát okoz a jelent­kezők nagy száma is olykor. „Az elmúlt evben például az •összes jelentkezőknek (2301 fő) csak alig több mint a felét (1222 fő) tudták fel­venni. Különösen nagy a jelentkezők. száma a szol­noki Közgazdasági Szakkö- ' népiskolába, és a szolnoki Tisza-parti Gimnázium és Szakközépiskola -finommecha­nikai és műszeripari tagoza­tára. Ezeken a helyeken .előreláthatólag az idén sem tudjuk az összes jedentkező- :ket felvenni. Megyénkben jelenleg ipa­ri, építőipari, kereskedelmi .és mezőgazdasági szakmák­ban folyik szakmunkástanuló képzés. Az általános iskolát •végzett fiatalok hagyomá­nyos (A) és emeltszintű (B) .szakmunkásképzésben vehet­őnek részt. A VA—tos ideje mindkét forróméi általában '3 év. egyes könnyebben elsa­játítható szakmáknál 2 év. Érettségizett fiatalok egy, másfél, illetve két éves ta­nulmányi idővel sajátíthat­ják el a szakmunkásképzés keretébe tartozó szakmákat Ebbe az iskolatípusba első­sorban azok jelentkezzenek, akik legfeljebb hároméves kéDzés után a termelő mun­kában kívánnak elhelyez­kedni. Lehetőség nyílik arra is. hogy a szakmunkás bizonyít­vány megszerzése után a dol­gozók • gimnáziuma és a dol­gozók szakközépiskolája ke­retében. működő esti és le­velező tagozaton. * rövidített idővel érettségi bizonyít­ványt, vagy ezzel egyenlő rangú magasabbfokú szak­mai képzettséget szerezhes­A 69/70-es tanévben mint­egy nyolcezer 8. osztályos tanuló végez a megye ál­talános iskoláiban. Lehető­ségük van arra, hogy gimná­ziumban 43 első osztályban ezerhatszázan. az új és ré­gi típusú szakközépiskolák 35 első osztályaiban ezerkét- százhatvanan, összesen lcét- ezernyolcszázhatvanan ta­nulhassanak tovább. Ipari szalonunkásképzésben há­romezerháromszáz. mezőgaz­dasági szakmunkásképzésben négyszáz, és kereskedelmi szakmunkásképzésben két­százötven, összesen három- ezerkilencszázötven tovább­tanulni szándékozó vehet részt. Lehetőség van még csak lányok részére egész­ségügyi szakiskolában to­vábbtanulni 8 általános vagy érettségi végzettséggel. A felvételi korhatár itt azon­ban a 17. életévnél kezdődik. Kik, milyen iskolatípust válasszanak? A tájékoztatóban minden iskolatípusnál feltüntettük az iskola célját, képzési szak­területét, a keretszámokat és a diákszociális juttatásokat. A gimnáziumok célja a korszerű általános ismeretek elsajátítása, a felsőfokú inté­zetekben való továbbtanulás­ra való felkészítés. Ide te­hát elsősorban az érettségi után felsőfokra továbbta­nulni szándékozók jöjjenek. A gimnáziumok nyelvi és természettudományos tago­zatos osztálvai különlegesen segítik a felsőfokú oktatásra való felkészítést. Külön ki­emelem azt a fontos műve­lődéspolitikai feladatot hogy a gimnáziumok elsősorban a fizikai dolgozók tehetséges gvermekeinek jelentkezését váriák. Beiskolázásuk után anvagi és szellemi vonatko­zásban messzemenő segítsé­get nvííitansk a felsőoktatási intézményekben való to­vábbtanulásuk biztosítása ér­dekében. A szakközépiskoláink kor­szerű műveltséget és közép­fokú szakmai képzést nyúj­tanak. Növendékeinket szo­cialista szellemben, sokolda­lúan fejlett emberré nevel­jük. Olyan szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel iátjuk el, amelyek birtoká­ban a képzés irányának meg­felelő szakterületen a köz­vetlen termelő munkától a részfolyamatok irányításáig terjedő és külön meghatá­rozott munkakörök felada­taival megoldására képesek. Természetesen előkészítjük őket felsőfokú továbbtanu­lásra is. Ez az iskolatípus a régi rendszerű szakközépis­kola és a már megszűnőben levő középfokú technikumok képzési formáját fejleszti to­vább. Ide tehát elsősorban azok jelentkezzenek, akik négy év után választott szak­Szolnok megye százhuszon- három mezőgazdasági terme­lőszövetkezetében felülvizs­gálták a mellék- és segéd­üzemágak helyzetét és tevé­kenységét. A közös gazdasá­gok 339 működési engedéllyel ellátott részlege általában a helyi igényt kielégítő ipari, kereskedelmi és szolgál­tató tevékenységet folytat, elősegíti a lakosság jobb el­látását. Az ellenőrzés azonban fel­tárt néhány szabálytalansá­got is A tiszafüredi Hámán Kató Tsz szállító segédüze­me a diósgyőri gépgyár ré­szére végzett munkát a me­sének. Külön szeretném a figyel­met felhívni arra. hogy egves „divatos” szakmáknál elég nagy a túljelentkezés. (Éttermi felszolgáló, fodrász, kozmetikus, szobafestő stb.) Ugyanakkor az építőipar sokféle sajátos szakmáiban szinte korlátlan a felvétel. ír A megyei tanács vb mű- velődésüevi osztálya és me­gyénk pályaválasztási mun­kában résztvevő pedagógusai nevében nemcsak sikert és egyéni boldogulást kívánok pályát választó fiatal iáink­nak. hanem erőnkhöz, lehe­tőségeinkhez mérten mesz- szemenő segítséget és támo­gatást is nyújtunk életüket, jövőjüket meghatározó dön­tésükhöz. Tóth Tibor a roegvei tanács vb művelődésügyi osztályának gyétől távoleső iparközpont- ban. A szállítási melléküzem működési engedélyét ezért megvonták a tsz-től. Szabály­talannak találta az ellenőr­zés a besenyszögi Kossuth Tsz mériegjavító. illetve a csataszögi Szebb Élet Tsz patkányirtó segédüzemének működését is, mivel azok te­lephelyen kívüli munkát vé­geznek. A két tsz segéd­üzemé gának további műkö­dése. vagy megszüntetése ér­dekében a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztálya állásfoglalást kér a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumtól. vezetője Visszavonták a tiszafüredi Hámán Kató Tsz melléküzemének működési engedélyéi Milyen továbbtanulási lehetőségek adottak megyénkben ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents