Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. január 24. 8. A „Konrád-terv" csődje Hitler életeién haragra ger­jedt Budapest bekerítésének hallatára. Első dühében le­váltotta Friessner vezérez­redest. a „Dél” hadseregcso­port és Fretter-Pico tüzérsé­gi tábornokot, a 6. hadsereg parancsnokát. Azután pa­rancsot adott Himmlemek: a Varsótól északra állomá­sozó IV. SS páncélos had­test azonnal induljon Buda­pest felmentésére. Herbert Otto Gille SS tábornok de­cember 25-ére virradó éj­szaka már meg is kapta Himmler táviratát: »A Führer önt jelölte ki, hadtestével együtt, hogy ve­zesse a felmentő lökést Bu­dapestre, mivel ön, már többször bekerítve, a kö­rülzárt alakulatok sorsáért a legnagyobb megértéssel vi­seltetik, és az ön hadteste a legjobban bevált a keleti fronton. A Führer elvárja Öntől és hadtestétől, hogy felmentsék Budapestet, és én elvárom öntől, hogy nem okoz csalódást nekem.” A Budapest felmentése érdekében tervezett csapás a „Konrád” fedőnevet kap­ta. Végrehajtására a IV. SS páncélos hadtest 1945. ja­nuár 1-én Acs—Tatabánya— Felsőgalla körzetében össz­pontosult. /Alárendeltségébe tartozott a Wiking és a Totenkopf SS-páncélos, a 6. páncélos, a 96. és 711. gya­logos hadosztály. Ereje mint­egy 450 harckocsit és ro- hamlöveget, több mint 200 löveget, valamint nagy- mennyiségű páncélozott szál­lítójárművet tett ki. Ennek a csoportosításnak az volt a feladata, hogy Bicske—Bu­dapest és Esztergom irányá­ba támadva visszafoglalja a fővárost és felmentse az ott körülzártan védekező cso­portosítást. A „Konrád’’ hadművelet első csapása a 4. gárda had­sereg 31. gárda lövészhad­testet érte, amely Süttő— Pusztavám szakaszon ren­dezkedett be védelemre. Er­re azonban oly kevés ideje volt, hogy a német támadás bekövetkeztéig még az első állás árkait is csak részben sikerült kiépítenie. Helyze­tének súlyosságát mutatja, hogy vele szemben az ellen­ség élőerőben és tüzérség­ben háromszoros, harcko­csikban és rohamlövegekben pedig 15-szörös fölényben volt. rom gyalogos hadosztályt vont össze, hogy csapást mérjen vele Budapest felé. 1945. január 13-án reggel 560 páncélos rohanta meg a 135. szovjet lövészhadtest állá­sait. Két nap múlva a pán­célos élek Dunapentelénél el­érték a Dunát, s ezzel ket­tévágták a 3. Ukrán Front védelmét. Január26-án az északnak fordult német csa­patok kijutottak Vereb—Vál vonalába. Óriási volt a Bu­dapesten körülzárt csoporto­sítás öröme. Dömer alezre­des. a ?. rendőrezred pa­rancsnoka rádión üzent Phi­lipp alezredesnek a Válig jutott páncélos ezred pa­rancsnokának. Visszavonulásra kényszerültek „Szívből sok szerencsét kí­vánok sikeretekhez és a mi szabadulásunkhoz. Tízezer sebesült vár benneteket!” A várva-várt szabadulás elmaradt. A németek továb­bi támadó lehetőségeit ki­merítették: a szívósan véde­kező szovjet csapatok. Sőt Az SS-páncélosok rohama 1945. január 1-én késő este megkezdődött a német támadás, melybe 2-ára vir­radóra a főerők is bekap­csolódtak. A szovjet harco­sok _ szinte puszta testükkel állták az SS-páncélosok ro­hamát, hogy a frontpa­rancsnokság időt nyerjen tartalékok átcsoportosításá­ra, és szilárd védelem ki­építésére egy hátsóbb te­repszakaszon. ,,Nem enged­jük a fasisztákat Budapest­re!” — ilyen szövegű harci röplapon fogadták meg ezek a katonák, hogy utolsó csepp vérükig kitartanak. Ja­nuár 6-án a hatalmas túl­erővel támadó ellenségnek sikerült ugyan elfoglalnia Esztergomot és megközelí­teni Bicskét, ám egy tapod­tat sem jutott tovább. Bics­kénél egy szovjet század minden harcosa életét ál­dozta az egyenlőtlen küzde­lemben. de megtartotta foga­dalmát: nem engedte az ellenséget Budapestre. Ezen a szakaszon a német pa­rancsnokság kénytelen volt lemondani a támadás erő­szakolásáról. A védők em­ber feletti hősiessége mel­lett erre kényszerítette az a csapás is, melyet a 2. Uk­rán Front bal szárnya a Garam nartjáról mért Ko- mamo felé. Szándékáról azonban nem mondott le. csupán új arcvo­nalszakaszon kísérletezett A „Kondrád II.” terv szerint most a főcsapást a III. pán­célos hadtestnek kellett mérnie Magyaralmás—Mo­ha vonalából Zámoly—Páty irányába. Ezen a szakaszon a 4. gárda hadsereg 20. gár­da lövészhadteste védett 1945. január 7-én kora reg­gel a három páncélos, egy gyalogos hadosztályt és egy lovasdandárt magában fog­laló ellenséges csoportosítás támadásba ment át. Táma­dása a szovjet csapatok he­ves ellenállásába ütközött. Az elkeseredett harcokban a szovjet katonák és tisztek az önfeláldozó hősiesség ra­gyogó példáit tanúsították. Jermolajev hőstette Szergej Jermolajev alhad- ' nagy páncéltörőágvús szaka­sza Zámolynál a 203-as ma­gaslaton foglalt tüzelőállást. Január 11-én 16 német pán­célos áttörte a szovjet gya­logság harcrendjét és Jer­molajev állásai felé köze­ledett. A tüzérek pontos cél­zással egvik páncélost a másik után tették harckép­telenné. de nekik is nagy Vn«7+oségeik voltak. Amikor Jermolajev mellől harcos­társai mind elestek, még öt „Tigris” közeledett. Egyetlen lövedéke volt csupán, azt ki­lőtte az élen haladó harc­kocsira. Azután két páncél­gránátot fogott a kezébe, és a legközelebbit saját élete árán semmisítette meg. A többi megfordult és nagy gyorsasággai igyekezestt visz- szafelé. Zámolyt még sikerült az ellenségnek nagy vesztesé­gek árán elfoglalnia, de to­vábbi előnyomulását végle­gesen megállították a 20. gárda lövészhadtest csapatai. Ám az új támadás, a „Kondrád III.” nem sokáig váratott magára. Ehhez a német parancsnokság a visz- szavonulás látszatát keltve Komámén és Győrön keresz­tül Veszprém körzetébe csoportosította át a IV. SS- páncélos hadtestet. Ebben a körzetben öt páncélos éshá­Tolbuhin marsall frontpa- rancsnok a védelmi harcok időszakában végrehajtott át­csoportosítások eredménye­ként két támadó csoportosí­tást hozott létre. Ezek ja­nuár 27-én reggel északi és déli irányból találkozó csa­pást mértek Sárosd felé. Az eddig diadalittasan előretö­rő német páncélos hadosztá­lyok védelemre, majd vjsz- szavonulásra kényszerültek, elhervasztva Hitler győzel­mi reményeit. A „Konrád terv” kudarca teljessé vált: február 7-ig a szovjet csa­patok nagyjából visszaálli­tatták az arcvonal korábbi helyzetét. Következik: „Száz Budapest nem ér meg egy Bécset!”■ Nigéria új szövetségi felosztása A nigériai megbékélés és konszolidáció első, egyik leg­jelentősebb intézkedésének tekinthető a korábbi négy föderatív tartomány tizenkét szövetségi állammá történt átszervezése. Mint ismeretes erre már egyszer 1966-ban sor került, de Biafra elsza­kadása, majd a kirobbant fegyveres harcok megakadá­lyozták végrehajtását. A lagoszi kormánynak ez az elhatározása az egyenlő­ség alapján álló szövetségi rendszer megszilárdítását cé­lozza. Nigéria közel egymil­lió (923 772) négyzetkilomé­ter kiterjedésű területén élő mintegy 50 millió lakos ugyanis csaknem 200 kisebb- nagyobb törzshöz tartozik. A nagyobbak közül északon a mohammedán hausza és ka­mui törzsek, a déli tenger­parti vidékeken a jorubák, keleten az ibok laknak. A törzsi sokrétűségnek a szö­vetségi rendszer kialakításá­nál nyilván jelentős tényező­ként kell szerepelnie, hiszen ezzel további ellentétek ki­alakulását lehet megakadá­lyozni. ÉSZAKI-TARTOMÁNY • Kaourtt NIGÉRIA P:J NYUGATI / »P • "=3®*£/K£lET,’5 ■KtgÍP'ij-J T­V JásQfr' vßume ar-ón A tizedes és a többiek A napokban a londoni fémtőzs­de is áttért a tizedes számrend­szeren alapuló súly- és értékszá­mításra. Ezzel Angliában újabb lépést tettek a Magyarországon már 1876 óta bevezetett, tízes számrendszerű mennyiségszámítás meghonosítására. — Ha a britek az áttérést befejezik, s náluk is elfoglalja a méter, a liter és a kilogramm, valamint a 100 rész­re oszló pénzegység az eddig al­kalmazott mérföld, yard, gallon, font és a 20, illetve 12 részre osztott pénzegység helyét, akkor már a föld területének 90%-án a tízes számrendszeren alapuló egységes méterrendszer lesz használatos. Hozzá kell tenni, hogy ez az áttérés azért sehol sem olyan teljes, tökéletes és egyértelmű. Nálunk például közel száz év után is tartja magát még egy sor olyan mérték, ami kilógj a mindenható méter és a belőle származó súly- és hosszmérté­kek egymással a föld egyenlítő­jéig visszavezethető rokonság­ból. Nálunk és még sokfelé használják a tucatot és grösst, amely 12, illetve 12-szer 12 da­rabot jelent. Étkészleteink, po­hár és szék garnitúráink hat, vagy 12 darabosak. Élő mérték még az öl is nálunk, s szárma­zására fényt vet, hogy 6 lábra, 12 hüvelykre és 12 vonalra osz­lik. A földterület egysége pedig a katasztrális hold. Rőfre már nem mérünk ruhaanyagot, de a vég vége a kelmekereskede­lemben még messze van. A kö­böl, az akó, a pint és az icce már jobbára csak régi borisz- szákről szóló elbeszélésekben fordul elő, ám erről a terület­ről van egy különleges mérté­künk, amely a tokaji világke­reskedelmi rangja segítségével nemzetközileg nélkülözhetetlen: a magyar aszuborok finomsá­gát a puttonyok számával jel­zik. Ez azt mutatja, hogy egy gönci hordó, vagyis 136 liter aszubor készítéséhez hány put­tony, azaz hányszor 25 liter aszuszőlőt használnak fel. Más területen például a gyapotkeres­kedelemben még alkalmazzák a hálát, mint mértékegységet. Megemlíthetjük még a párat, amely a cipő, a kesztyű, vala­mint a baromfi eladásánál hasz­nálatos, s az anyakönyv vezető­nél sem ismeretlen. Napóleon bútorai Szekszardon? Különös empire-keleti stí­lusú bútorok láthatók a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum emeleti fo­lyosóján: művésziesen ara­nyozott díszítésű 7 fiókos almárium, lecsapható lapú írószekrény, gyöngyházbera- loásos intarziás ékszerszek­rénykék, alabástrom-asztal és egyebek. A Napoleon ha­lálfeje« lepke emblémájával feltűnően díszített bútorok Baranya megyéből, a Mon- tenuovo hercegi család né- metbólyi volt kastélyából ke­rültek a második világhábo­rú végén a szekszárdi mú­zeumba, a Tolna megyében élt főerdészük közvetítésével. A főúri dámák lakosztályát ékesítő egykori bútorokat a hagyomány szerint Bona­parte Napoleon második fe­leségének: Mária Lujzának készíttette ajándékba. A szék. rények aranyozott díszein szembetűnő és sűrűn látha­tó a világhódító közismert jelvénye, megtalálható raj­tuk Apolló lantja, továbbá a nílusi lótuszvirág. Némelyi­ket az óegyiptomi templo­mok oszlopfőihez hasonló faragások ée a fáraók szarko­fágjain is látható királyi ala­kok másainak kis szobrai és pálmás állványtartó, félmez­telen női figurák ékesítik. A monokini korabeli papnőinek e szobrocskái fékete színűek, s ebből arra lehet következ­tetni, hogy Napóleon a Mária Lujzával való frigye után sem felejtette el a Marti­nique szigetéről származó első feleségét: Josephine Beauharnaist. Némelyek sze­rint, a „fekete császárné” aranydiadémos szoborportra- ja felfedezhető az alakok között. Az értékes műkincseknek a Napóleon személyéhez fű­ződő szájhagyományát támo­gatja hogy a Montenuovo család a Habsburg-ágon ro­konságban volt Mária Lujzá­val, Ferenc osztrák császár lányával, Napóleon második feleségével. A legenda sze­rint. amelyet az egykori fő­erdész is megerősített annak­idején, a császárné rokonai­nak ajándékozta emlékül a becses bútordarabokat, eset­leg örökléssel jutottak birto­kukba. Ez el is képzelhető. A kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok December elején Brüsszel­ben kerekasztal konferenciát rendeztek a Nyugat—Kelet közötti gazdasági kapcsolatok kérdéseiről. A konferenciát az Európai Együttműködési Liga rendezte és a háromna­pos tanácskozás során megál­lapodás jött létre azokról az elvekről, amelyek a kölcsö­nös kooperáció bővítéséhez vezethetnek. A Nyugat és Kelet gazda­sági szakembereinek találko­zója alkalmával rámutattak az árucsere terén uralkodó rendellenes helyzetre: a nyu­gat-európai országok külke­reskedelmi forgalmának mindössze 5 százaléka jut a szocialista országokra, holott az első világháború előtt en­nek a relációnak a hányada elérte a 13 százalékot, 1935- ben a 8 százalékot. Bár a leg­utóbbi években történt bizo­nyos előrehaladás, továbbra is számos lehetősége marad kihasználatlanul a kellő in­formációk hiánya és a pénz­ügyi jellegű nehézségek miatt. A helyzet megjavítása érde­kében a tanácskozáson hatá­rozatot hoztak két munkacso­port létrehozására, melyek kidolgozzák annak előfeltéte­leit, hogy a kooperációs kap­csolatokat szolgáló informá­ciócsere és pénzügyi lehetősé­gek új rendszerét bevezethes­sék. A tanácskozáson több mint 20 európai ország 150 kül­dötte vett részt A tanácsko­záson aktív szerepet játszot­tak az Európai Gazdasági Bi­zottság, az Európai Gazdasá­gi Közösség és az EFTA kép­viselői is. Átszervezések a román könnyűiparban Az ipari struktúra és iparirányítás szervezeti re­formjával kapcsolatban ki­adott irányelveknek megfele­lően a Román Szocialista Köz­társaságban a könnyűipari tárca felügyelete alá tartozó vállalatokat 44 kombinátban és 3 iparközpontban egyesí­tették. Kombinátokban egye­sítették az azonos profilú vállalatokat vagy az ugyan­azon termelési ciklusba tar­tozó üzemeket, egy-egy váro­son vagy körzeten belül. Lét­rehozták például a bukaresti pamutszövő kombinátot, a tordai üvegipari kombinátot, az aradi és nagyváradi textil­kombinátot, amelyek a fonodá­kat, szövőgyárakat, kötőüze­meket és ruhagyárakat fog­ják össze. Ugyanakkor a há­rom iparközpontban összpon­tosul a műanyagtermelés, háztartási cikkek termelése és a könnyűiparban használt nyersanyagok termelése. A korábbi vállalatokkal szemben a kombinátok és az iparközpontok hatásköre meg­növekedett: nagyobb önálló­ságot kaptak a bel- és kül­földi piackutatásban, anyag- beszerzésben és értékesítés­ben. Ezzel egyidejűleg meg­szüntették a könnyűipari mi­nisztérium eddigi főigazgató­ságait, amelyek a vállalatokat irányították. A főigazgatósá­gokon dolgozó szakemberek a termelővállalatokhoz kerül­nek. Hasonló átszervezésekre ke­rül sor Románia más ipar­ágaiban is. Eddig azonban még nem jelentek meg sem utasítások, sem irányelvek azzal kapcsolatban, milyen hatáskörük lesz a kombiná­toknak és a vállalati egyesü­lések más formáinak (trösz­tök, vállalati csoportok) a tervezés, finanszírozás, árala­kítás stb. terén. A dél-amerikai EGK Tavaly november 22 és 25 között Limában tanácskozott öt latin-amerikai ország — Bolívia, Kolumbia, Chile, Ecuador és Peru — külügy­minisztere. Ez volt az első* ilyen jellegű összejövetel. A külügyminiszteri tanácskozás az egész kontinensen élénk visszhangot váltott ki, hiszen minőségileg új jelenségről van szó, amelynek következ­ményei kétségkívül befolyá­solják majd bizonyos fokig a dél-amerikai politikai és egyben a gazdasági élet fej­leményeit. Nem kell tehát különösebben csodálkozni azon a véleményen sem, mely szerint olyan új szervezet jön létre, amely végeredményben az Európai Gazdasági Közös­séghez lesz hasonló. Az And Közösségről van szó (Grupo Andino), amelynek létrejötte mindenekelőtt az érdekelt or­szágok erős integrációs törek­véseinek köszönhető. A szer­vezet — illetve annak vezető szervei (igazgató tanács, igaz­gató bizottság és pénzügyi testület) székhelye Lima lesz. Milyen célból alakult az And Közösség? Ha eltekin­tünk a politikai vonatkozá­soktól, akkor lényegében megállapíthatjuk, hogy fő célja kimozdítani az öt orszá­got a gazdasági elmaradott­ság állapotából, megvalósíta­ni az iparosítást, kialakítani az új, hatékonyabb együtt­működés formáit — és nem­csak a szóbanforgó öt ország keretei között. A burgonyatermés növelése gamma besugárzással A burgonyapalánták gam­masugárzással történő keze­lése a terméshozamot 20—25 százalékkal, a burgonya ke­ményítő tartalmát 1—1,5 szá­zalékkal növeli. Ilyen ered­ményekkel jártak a szovjet burgonyatermesztési intézet­nek a moszkvai területen végzett kísérletei. Jelenleg a Szovjetunióban vizsgálják, vajon az erős besugárzás nem csökkenti-e a csirázó képes­séget és meghosszabbítható-e a burgonyagumók tárolási ideje. A Szovjet Tudományos Akadémia elnöksége megbízta a kutatócsoportot, dolgozzon ki javaslatot az étkezési bur­gonya minőségének javítá­sára. Hússzállítás konténerekben Ausztráliában a húskivitel olcsóbbá tétele érdekében kí­sérleteket folytatnak a spe­ciálisan szigetelt hústartályok alkalmazásával. A húst és más könnyen romló árukat ezekben a konténerekben több mint 800 kilométer tá­volságra szállítják, a szabad ég alatt tárolják, miközben a konténerek belső hőmérsékle­te nem változik. Ezek a kon­ténerek nemcsak a könnyen romló áruk szállítására al­kalmazhatók, hanem az áruk állandó tárolására is. szolgáltatások tizenkétszere­sükre fognak emelkedni: az 1969-es évi 38 millió font sterling összegű forgalom 1980-ra 480 millió font ster­ling értékre emelkedik. Je­lentős növekedés várható aa automata számítógépekbe és adatátviteli berendezésekbe bekapcsolt előfizető állomá­sok piacán is. 1 Ötszörösére bővül a számítógépek piaca a hetvenes években Az 1970-es években ötszö­rösére emelkedik a számító­gépek piaca. A legtöbb szá­mítógépet azok a vállalatok fogják alkalmazni, amelyek számítógépi szolgáltatásokat nyújtanak a különböző előfi­zetőknek. A brit „Hoskyns Group” tanács adó társaság számításai szerint az ilyen

Next

/
Thumbnails
Contents