Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-24 / 20. szám
1970. január 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 £ 17. az országgyűlési képviselők kötelesek választóiknak működésükről rendszeresen beszámolni. i(Az 1966. évi III. törvényéből.) Asszony a T. Házban — Ezekben a napokban tartok beszámolókat a községekben, azokra készülök ilyenkor délutánonként — magyarázta, miközben ajtót nyitott két nyolcadikos kis diáklánynak, akik kóstolót hoztak az igazgató néninek a politechnikai óra anyagából: magukfőzte ragúlevest, sültcsirkét és zöldbabfőzeléket. — Nagyon köszönöm — mondta a gyerekeknek, akik pironkodva kívántak a kóstolóhoz jó étvágyat. Ismét felém fordult: — nem is gondolja, milyen nagy örömöt jelentett nekünk, hogy elkészült itt az új iskolaépület a műhelytermefckel egyetemben. s hogy a gyerekek azóta milyen szívesen járnak politechnikára. Szurgyi Istvánmó a rákó- czifalvai központi általános iskola igazgatója, egyben kilenc község országgyűlési képviselője. Egy korábbi beszélgetésünkkor elmondta: annakidején, amikor 1967- ben képviselőnek jelölték és választották, először meglepődött, aztán kicsit megijedt a nagy felelősséget igénylő megbízatástól. Ám valójában a gyakorlatban jött arra rá, mit is jelent tulajdonképpen többezer embert képviselni állami életűnk legmagasabb fórumán; Papírokait vett elő, úgy magyarázott: az első évben kizárólag az ivóvízellátás megoldását sürgették az emberek, és az iskolák fejlesztését. Napjainkban a szolnoki járást — hiszen Szurgyi Istvánná e területnek egyik képviselője — a nők mun- kábaállításának gondja sújtja Mesélte, hogy nők jártak nála Besenyszcgröl, kérték próbáljon valamilyen munkaalkalmat biztosítani számukra. írt ez. ügyben a könnyűipari miniszterasz- szonynak s aztán mivel a járási tanács és a községi tanács vb-vezetői is szorgalmazták ezt, közös erővel megszületett az eredmény: a Május 1 Ruhagyár száz nőt foglalkoztató telephelyet létesített a községben. Ugyanitt közbenjárására lett az idénybölcsődéből állandó otthonuk a piciknek, talán február elsején már meg is nyílik. Közreműködésével bővült a villanyhálózat Sza- jolban, Besenyszögön, s módosult az üzletek nyitva- tartása Szajolban. Tiszaföld- várom. Megkérdeztem tőle: — Mi a véleménye a képviselői tekintélyről? Elgondolkodva felelt; — Feltétlenül van. Ez megnyilvánul az embereknél abban, hogy bizalommal fordulnak hozzánk gondjaikkal, javaslataikkal. A legfelsőbb vezetőknél pedig abban, ahogyan országgyűlési felszólalásokra reagálnak. Én legutóbb a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat vitájában kértem és kaptam szót. Javasoltam, A SZOLNOKI JÁRMŰJAVÍTÓ ÜZEM lakatos, hegesztő kazánkovács szakmunkásokat és téri! segédmunkásokat keres felvételre Jelentkezni lehet az üzem munkaügyi osztályán. hegy a szakmunkásképzés tárgyi és személyi feltételeinek javítására. Szolnokon egy 6 tantermes kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző-iskola épüljön. Javaslatot tettem a mező- gazdasági szakmunkás-képzés ütemének fokozására, ezen belül a felnőtt szakmunkás- képzés eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztésére. — S az eredmény? Leveleket tett elém. Az egyik küldője Veres József munkaügyi miniszter. Többek között a következőket irta: „A szakképzés tárgyi és személyi feltételeinek javítására tett észrevételei egyetértésemmel találkoztak. Biztosítom önt, hogy a népgazdaság teherbíró képességétől függően e kérdés megoldását illetékes fórumok előtt — fontosságára való tekintettel — megfelelően képviselem. Ismételten köszönetét mondok továbblépést sürgető szavaiért, különös tekintettel a szakmunkás- képzésre vonatkozó társadalmi összefogást igénylő felhívására”. Válaszolt Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes is. Megírta, hogy a negyedik ötéves tervben Szolnokra egy 6 tantermes iskola felépítését javasolják, a kereskedelmi és vendéglátóipart szakmunkás-képzés bővítésére. Amennyiben a keretösz- szeget megkapják, az iskola megépül Szolnokon. Dr. Dimóny Imre a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter írásbeli válaszában részletesen tájékoztatta a képviselőasszonyt azokról az okokról, amelyek a mezőgazdasági szakmunkásképzés ütemének növelését hátráltatják. Tájékoztatta Szurgyi- nét arról is, miiven intézkedéseket akarnak tenni e hátrányt® tényezők kiküszöbölésére. — Sokat gondoltam arra, vajon egy képviselőt munkája során ér-e sok kudarc? Elmosolyodott: — Én nem panaszkodhatni«. Ha csak kudarcnak nem nevezhetem azt, hogy pont a saját lakóhelyemen nem sikerült még megszerveznünk a vízműépítő társulatot. amivel végre megoldódhatna a falu ivóvízellátása... mást nem tudok említeni. Lezáratlan ügyem nincs... ha csak a mostani beszámolókon nem bíznak meg újabb tennivalókkal választóim™ V. V. Kirakat Felépült Szolnokon egy szép ABC áruház, mely a Jólét nevet kapta az áruhá' zak névadásával foglalkozó társadalmi albizottságtól. (Ha nincs ilyen bizottság, bocsánatot kérek.) Szép, nagy bolt, majdnem mindent megtalál benne a vevő. A szép nagy bolt mellett, — úgy hogy a járókelő is gyönyörködhessen bene, — elkészült egy csúnya drótkerítés-falú ládaraktár is. Megfelelő látószögből fényképezve ezt írhatnánk a kép alá: „A „Jólét” nem egyenlő a jóízléssel”. A sajtóban a kirakatpolitika szót rosszalásént használjuk. jelentése: látszateredményekre való törekvés. Az inarcikk kiskereskedelmi vállalat tűzhely és faáru boltja Szolnokon, melyet az utóbbi időben Tisza lakás- felszerelések áruházának neveznek, szakított a kirakatpolitikával. Erről a kirakat nézegetése közben győződtem meg. A járókelők orra elé helyezett műanyag edények és használati tárgyik n cvon koszosak. Mielőtt kitették a kirakatba, nem töröl gették le a nort róluk. — mert azt sem tisztítják meg, amit eladnak. Valóban, nem törekednek látszateredményekre. bár az is eredmény lenne, ha legalább a kirakatban lévő áruk nem lennének szutykosok, mocskosok. — bj — „írjanak mar jót is SZELETEIMRŐL” Jól zárta az esztendőt a sokáig gyengélkedő Szikra szövetkezet A közgyűlés kezdete előtt jegyezte meg hangosan gondolkodva Vass István, a kunszentmártoni járási tanács vb elnökhelyettese: — Tudják-e az elvtársak, hogy az idén a mi járásunkban elsőnek a szelevényi tsz tart zárszámadást? És ez is mond ám valamit. Emlékszem, hogy 1965-ben márciusban volt itt a zárás és júniusban |a tervtárgyalás. Akkor még január végén is azon törtük a fejünket, miből tudna osztani Szelevény. Most hallani, január 31-én már a tervtárgyaló közgyűlés is meg lesz. Szelevény már nem a régi Ifjú Kuti Imre, az elnök, annyit tett hozzá csendesen: — Most februárban lesz húszéves a ml szövetkezetünk. Fennállása óta másodszor tudta osztani a tervezett jövedelmet. A megye közvéleménye előtt sem ismeretlen a szelevényi tsz „hírneve”. Szentesi Áron, községi tanácselnök, még a január 22-i közgyűlésen is felemlegette a Néplap hat évvel ezelőtti cikkeit, amelyben elmondták a szelevényi tsz-tagok, hogy libapásztor-bérért dolgoznak. Most a közgyűlés végeztével azt mondta Her- czeg Mátyás idős parasztember: így menjen még jopár évig. Szelevényen 14 ezer forint az átlagos évi jövedelem. A megye több szövetkezetében már elérték, vagy meg is haladták a 30 ezer forintot Csakhogy a szelevényi Szikrát ahhoz kell mérni, 1965- ben alig tudtak 8 forintos munkaegységet összekaparni, s az átlagos személyi jövedelem akkor nem érte el a 8 ezer forintot. Ezért is tűnt természetesnek a közgyűlés sorrendje. Legelőször az elnök jelentette be, hogy megvan a tervezett jövedelem, s csak azután tartotta meg a beszámolót Harczi István főasronómus. Megfontoltan döntőnek Jó hangulatban telt a közgyűlés. S ahogy dr. Czakó Sándor, a szelevényiek megyei tanácstagja meg is fogalmazta: szerényen. mértéktartóan. Ami biztosíték arra. a hatéves nehéz küzdelem sikere nem teszi elbi- zakodottá a szelevónyieket. Fehér Ferenc főkönyvelő, azzal állt oda a közgyűlés elé: tulajdonképpen most kezdünk gazdálkodni. Arra értette, most jutottak el odáig hogy a termelési terv kialakítása már úgy történik. mi hoz a konyhára, mi iövedelmező, és mi nem. Önköltségi számítás alapján szüntették meg budapesti zöldségei áru sftó helyüket, s hagytak fel a tészta felvásárlással. Míg az építőbrigádban nagv fantázia van, ezért art fejlesztik. Űgvis, hogy ebben az évben szaktechnikust szerződtetnek -irányítására. Mindez csak melléküzemág mert a szövetkezet fő tevékenysége a búzatermesztés. Az is a rendre vall, hogy nem kapkodnak már mindenféle növény után, csak néhány fajtái s csak olyat termesztenek, amin haszon van. Ugyanez áll az állattenyésztésre is. Amíg szelevé- ftyi körülmények között veszteséges volt a sertéstenyésztés, megszüntették. Most. hogy az állam felemelte a felvásárlási árakat, a szelevényiek is elhatározták, az idén hozzákezdenek a te— yészállomány kialakításához. Mindenben a meg- gondoltság, megfontoltság jellemzi a szövetkezet irányítását Nagy gonddal választották ki a szakirányító gárdát Ez mind benne van a hat év utáni sikerben Kuti Imre elnök legfontosabbnak azt tartja, a vezetőség alaposan megvitat mindent, mielőtt belekezd valamibe, de utána. ha a határozat megszületett. egy nyelven beszél mindenki. Kakukk Mihály, a járási pártbizottság munkatársa beszélt arról, hoffv a községben félszeresével növekedett rövid idő alatt a párttagság. A termelés minden ágazatában dolgoznak kommunisták, s mindenkor jól támogatták a én zdaságvezetők elgondolásait Az állam is segített Hozzászámítják a szelevényiek a sikerhez azt, hogy az állam a gyenge adottságú közös gazdaságnak évente egy millió forintot juttatott. Ez a támogatás 1971-ben megszűnik. Ezért is egymillió forintot tartalékolt a szövetkezet. S az év közben elért többletjövedelmet gépek vásárlására, építkezésre fordították. Most, hogy a saját sarkukra tudtak állni, azon vannak, utolérjék a jó szövetkezeteket. Felújítják gépparkjukat, új épületeket húznak fel, növelik tehénállományukat. Megalapozzák a jövőt. A felhalmozás aránya — alighanem kivétel a megyében — 39 százalék ! Azt mondta az elnök, nagyon örül, hogy a mostani közgyűlésen újságíró is jelen volt Régóta vártak a szelevényiek arra. hogy jót írhasson róluk a lap. A látottak, hallottak arról nyugtattak meg bennünket: a szelevényi tsz elindult azon az úton, amelyről a jövőben többször lehet ió hírt adni. — börzék — Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt budapesti ínar- havágúhídján korszerű, higiénikus vágóvonalat helyeztek üzembe. Az új létesítmény óránként 50 marha feldolgozására alkalmas. A nehéz fizikai munka kiküszöbölésére gépeket állítottak munkába, az állatok darabolását fűrészekkel végzik, a kábítás ma lőfegyverrel történik, a légkondicionált helyiségben. Nagy gondot fordítanak a higiéniai előírások betartására, amelyet állatorvosok folyamatosan ellenőriznek. Az ő feladatuk a feldolgozott állatok rendszeres vizsgálata, ha kétség merül fel, laboratóriumi vizsgálatot rendelnek el, hogy biztosan megállapíthassák — egészséges volt-e vagy sem. A tisztálkodás érdekében minden munkahelyen kézfertőtlenítőt helyeztek el, hideg-meleg víz és fertőtlenítő folyadék áll a dolgozók rendelkezésére. Képünkön: Nagyüzem az új vágó-vonalon. (MTI foto — Erezi K. Gyula felv.) HARMINCNYOLC HALÁLOS KÖZLEKEDÉSI BALESET TÖRTÉNT A MEGYÉBEN 1969-BEN. NÉGGYEL TÖBB MINT TAVAI YELOTT. A StLYOS ÉS KÖNNYŰ SÉRÜLÉSSEL JÁRÓ BALESETEK SZAMA IS SZEMBETŰNŐEN MEGNÖ- VEKEDEIT Felfelé ívelő halál-görbe Az első pillanatban száraznak tűnő statisztikai adat: a gépjárművezetői engedéllyel rendelkezők száma 1969- ben 5,7 százalékkal, a balesetek száma viszont 9,5 százalékkal emelkedett az előző évhez visonyítva. Miért? Néhány tényt próbálok felsorakoztatni Ismét sok volt. a gyorshajtás és emelkedett az alkoholfogyasztásból eredő balesetek száma. Ügy hiszem az ittasságnál az emberi gyengeséget, az akarathiányt okolhatjuk. A sérüléssel járó balesetek 23,6 százalékát okozta az alkohol. Jelentősen csökkent a műszaki hibából bekövetkezett balesetek aránya, nem lehet tehát műszaki hibára hivatkozni. Viszont 194 baleset á vezetés első órajában következett be, így a kimerültség nem lehet érv. Az ötszázhúsz sérüléssel járó baleset közül száztíz szombati napon, nj'Olcvanküenc vasárnap történt. vágyás a vikendre sie- tők nagy százaléka a kórházban kötött ki. Közülük 19 már nem tudja elmondaBUDAPESTI MG. GÉPGYÁR TÖRÖKSZENTMIKLÓSI GYÁRA azonnali belépésnél felvesz lakatos, hegesztő és motorszerelő szakmunkásokat Jelentkezni lehet a vállalat üzemgazdasági osztályán. ni a gyorshajtás hátrányait — meghalt. Pedig... Hiába fejlődik a megye úthálózata, korszerűsödik a négyes számú főútvonal, amikor még mindig halálos áldozatokat követei a szabálytalan kanyarodás, az elsőbbség meg nem adása és sok más alapvető dolog, amit az autóvezetőknek a vizsgáig tökéletesen el kellene sajá- títaniok Baj Van a negyven éven felüli, gyakorlottnak gondolt gépkocsi vezetők kel is. ők és a huszonéves korosztály okozzák a legtöbb balesetet. Megyeszerte sok (izem. állami gazdaság rfendez KRESZ vetélkedőket, tovább képzéseket, s ezzel igyekszenek az egészséges közleked[ésj morált terjeszteni. Mit ér azonban az igyekezet, ha ..házon belül” marad? Hiúba nyer valaki egy tucat vetélkedőt á közlekedési etikából, ha az úton nem ember módjára viselkedik. Javaslatok A gépjárművezetőket alkalmazó szervek próbáljanak törekedni arra. hogy n gépkocsivezetőket érdekeltté tegyék a balesetmentes közlekedésben. Véleményem szerint jobban kellene igényelni (és megfelelőbben hono-álni) azokat a becsületes gépkocsivezetőket, akik 500—700 ezer vagy akár egymillió kilométert tettek meg baleset nélkül. Szigorítani kell a fegyelmező módszereket a közlekedési szabályok megsértői ellen. még következetesebben kell fellépni az ittas, garázda természetű gépkocsivezetőkkel szemben. Mindnyájunk érdeke kívánja ezt' K. Gy.
