Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-18 / 15. szám
1970. január 18. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 ELVEINKRŐL Vízgyár és még sok minden A szennyvíz 130 millióért „derülne" — Hiányzik: 700 kilométernyi csatorna A víz ugyanolyan fontos, mint a levegő, de erre csak akkor jövünk rá, ha kevés van belőle. Szolnok megyében, a korábbinál sokkal nagyobb ütemben épülnek a vízművek, sokkal gyorsabban hálózzák be a községeket, a városokat a vízvezeték csövek, ezért egyre kevesebb embert foglalkoztatott a víz hiánya. Van és kész. Az ország tizenkilenc megyéje közül vízellátottságban a harmadik helyen állunk. Sajnos, amilyen jól állunk a vízhálózat építésével, — ugyanolyan rossz a helyzet a csatornahálózatnál. — Az előbbiből Szolnok megyében 800 kilométerrel büszkélkedhetünk, ám a 80 kilométeres csatornahálózat — egyáltalán nem adhat okot az önelégültségre. A megyék táblázatán nyolcvan kilométerünkkel az utolsó előtti helyet foglaljuk el. A természetes vizek katasztrofális elszennyeződése és az ebből származó óriási károk arra ösztönzik az ország vezetőit, hogy a lehetőHurrá fogadta, mikor Sáska Dénes kihirdette. Posta Mihály megyei parancsnok pedig átadta a szolnoki munkásőröknek a megtisztelő serleget. Szombaton történt ez, azon a szép egység- gyűlésem, amelyen a múlt esztendőről adott számot a zászlóalj. Jelentették a pártnak. hogyan valósították meg munkásőri kötelezettségeiket. Pompás ünnepség volt. Nemcsak azért, mert a helyőrség valamennyi fegyveres alakulata képviseltette magát, gratulált önkéntes fegy- vertársaiknak. Még lengyel katona, Eugéniusz Widitz Iváncsik ezredes a lengyel nagykövetség katonai attaséja is megtisztelte az ünnepséget. Napok óta készülődtek már erre a szolnoki munkásőrök. Az izgalmat fokozta mikor kiderült, hogy a Munkásőrség Országos Parancsnokságának képviselője megszemléli az egységet. Tíz óra múlt. mikor a Ságvári művelődési ház nagytermébe belenő dr. Farapó Elek elé állt Szabó Zoltán: „Parancsnok elvtárs, Szabó Zoltán az F. Bede László munkásőr zászlóalj parancsnoka jelentem, a zászlóalj személyi állománya, az évzáró és évnyitó ünnevi egy- scggyűlésre együtt áll.” Az elnökségben ott ült Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Posta Mihály, a munkásőrség megyei ' parancsnoka és Sipos Károly a városi pártbizottság első titkára is. ki egyben az ünnepi egységgyűlés elnöki tisztét is betöltötte. Ö laérte fel dr. Tigyi István, társadalmi parancsnokheségeken belül a lehető legnagyobb szenyvíztisztító beruházásokat is finanszírozzák. Szűkebb pátriánk, Szolnok is belátható Időn belül jelentős iparral rendelkezik majd, tehát a Tisza tisztaságát legjobban veszélyeztető megyeszékhely is — megfelelő szennyvízderítőt kell, hogy építsen. Ezt a körülbelül 120 —130 milliós beruházást megelőzi a szolnoki „vízgyár” elkészítése, amely kb. 120 millió forintba fog kerülni. Korszerű vízmű lesz, amelynek kivitelezési' tervei még idén, a III. negyedév folyamán elkészülnek. Az utóbbi négy esztendőben nagyon sok vízművel gyarapodtak a városok, a községek Szolnok megyében. Az 1968-as év minden eddigit felülmúlt, mert 13 vízmű kapcsolódott be a vízszolgáltatásba. Egyébként évente 4—5 vízmű épül. Négy évvel ezelőtt évente 27—30 kilométer, most évente 56—60 kilométer vízvezeték épül. Tavaly csak Szollyettest, az ünnepi beszámoló megtartására. Nehéz, kemény esztendőről adott számot dr. Tigyi István, Az egység hivatásos parancsnoka hosszú ideig betegeskedett s távollétében nagyobb felelősség. több munka várt a munkásőrökre. Kollektív kitüntetésükben benne van annak elismerése, hogy ilyen körülmények között is kiválóan teljesítették kiképzési, szolgálati feladataikat. Sok új parancsnok, al- parancsnok a régiekkel együtt, összefogva, szeretettel nevelte beosztottjait, élenjárt a katonai szakismeretek elsajáttí itatásában. — Ahogy dr. Tigyi István mondta a leetöbbiük külön dicséretet érdemel. Az ünnepi egységgyűlés előtt köszönte meg Kiss István, Pintér Ferenc, Rideg András, Váqvölmi Gyula, Jakab Béla, Molnár András, Lendvai János, Benedek András, Várkonyi Imre. Kiss Béla. Gyurcsányi László, U. Szabó József példamutatását. A parancsnokok azt vallják, nagyon jó összetételű állomány a szolnoki egység. A munkásőrök nagy többsége párttag, 70 százalékuk szocialista brigádban dolgozik. A járműjavítóban ötvennégy szocialista .brigádtag munkásőr van. A 7-es AKÖV huszonhat munkásőréből tizenheten kaptak Kiváló Dolgozó jelvényt, öten jutalmat munkájukért. Példamutatás a termelésben, és a munkásőri kötelezettségek teljesítésében — ez a legnagyobb követelmény a zászlóaljnál. Foglalkozásaikat, kiképzéseiket is úgy tartják, szabad időben, hogy a termelőmunkát ne zavarják. Örömmel teszik, mert úgy érzik, pártmegbízatásuk telnokon 15.5 kilométer vezetéket fektetett le a vállalat. A vízfogyaszás is érzékelteti, hogy Szolnok az egész megyében viszonyítva milyen pozíciót tölt be. 1969-ben az egész megye vízfogyasztása 9 miliő köbémer volt, s ebből a megyeszékhely 6.5 milliót fogyasztott. Nagy feladatok állnak a vállalat előtt a közeljövőben. Elsőnek a karcagi rekonstrukciót említenénk, melynek során a város olyan típusú víztornyot kap 1971- ben, mint a szolnoki, csak nem lesz olyan nagy, mindössze 600 köbméteresre tervezik. Jászberényben 750 köbméteres magasszintű tározó épül. mely egy lakóépület legfelső szintjét foglalja majd el. Ugyanitt új 200—• 300 milliméteres gerincvezeték is épül. Még ebben az évben további két utat kapcsolnak be a vízhálózatba és a továbbiakban végrehajtják a nagyon sürgető városi víz- rekonsrukciót.- bj — jesítését figyelemmel kíséri a város társadalma, megbecsülik munkatársaik. A fegyveres erők napján például a Vasioari Vállalat minden munkásőrét megjutalmazta. attól függően, hogy a munkában és a munkásőrségben mint dolgozik. Hasonlóan tette a járműjavító, a vegyiművek, a beton- elemgyár. az ÉPSZER vállalat. A pártszervezetek mindenütt — kiemelkedően a kőolai. a járműjavító, az AKÖV, a Ganz Villamossági Művek pártbizottságai, párt- szervezet« — beszámoltatják a munkásőröket. Segítenek gondjaikban.. A gazdaságvezetők kikérik véleményüket. Ezt a megbecsülést bizonyította az ünnepi egység- gyűlés is, amelyen kivétel nélkül ott voltak a város nagyüzemeinek vezetői. Jelenlétükben kanta meg Kiss János, Kiss Béla, Szabó József, Kiss József Gyurcsányi László és Baranyi 1. János a Kiváló Parancsnok jelvényt. Húszán a Kiváló Munkásőr jelvény tulajdonosai lettek. B agái Lajos, B aranyi I. János, Berecz József. B'ró Ferenc Pódi Gyula. Bozs’k I ászló. Csol- lák József, Erdei Ernő, Fo parassi Jenő. Kecskés Imre, Kovács István. Misovicz Károlv, Molnár István. Pontó AntaJ. Szén Mihály, Sentence? Pál, Tnkó Gyűl". Tőrök János. Törpk Pál és Varga Mihály pedte Szolgálati Érdemérem kitüntetést ka nőtt. Huszonhármán leszereltek, illetve tartalék ál1 Ománéba vonultak. Nevükben Radócz Mátyás búcsúzott. Huszonnégyen, a fiatal munkásőrök viszont arra tettek esküt. — a párt nevében Sípos Károly fogadta fi gad alomtételüket —, hogy az egység méltó tagiai lesznek. A szolnoki munkáső-ök szép sikeréhez gratulált Váczi Sándor, dr. Faragó Elek. F.vgéniusz Widitz lengyel ezredes, és Tyimofejev szovjet tiszt is. — borzák — IIIbiIelinti léptünk. Újkori magyar történelmünk negyed századának tengernyi munkáját, harcait, sikereit és kudarcait vesszük számba ezúttal, hogy' újabb negyedszázadra érvényes tapasztalatokat merítsünk. Ez a negyedszázad mozgalmas időszak volt, a politikában is a gyakori — sokszor a cik- cakkos — változások időszaka. S legtöbbször ezeket a változásokat nem is az osztályharc taktikájából törvényszerűen fakadó mozgékonyság okozta, hanem gyakran a szubjektív indulatok. Az ellenforradalom leverése után eltelt — több mint — tizenkét esztendő viszont azért is nevezetes, mert a leghosszabb olyan periódus negyedszázados újkori történelmünkben, amikor a politika állandó és töretlen. E politikán alapjaiban a jövőben sem akarunk változtatni, mert megfelelt az idő próbájának, bevált, helyes, a dolgozó tömegek által támogatott politikának minősült. Ha meg kellene fogalmazni, hogy mi e politika sikerének alapja, több tényezőt lehetne említeni: mindig a, társadalom reális szükségleteiből indult ki és marxista—leninista módon vonta le a következtetéseket és határozta meg a követendő lépéseket: mindig a dolgozó milliók érdekeit és akaratát fejezte ki e politika és így tovább. Ezúttal azonban csupán egy tulajdonságát emeljük ki éspedig — a sziklaszilárd elviségét! A mi politikánk azért hatékony politika, mert elvi politika. jelent ez az elvi- ség? Azt a meggyőződést, hogy politikánk legjobban : felel meg a szocialista építőmunka követelményeinek, jól szolgálja az ország fejlődését, a szocialista közösség erősödését, hazánk lakossága életviszonyainak szüntelen javítását, egyszóval: osztálypolitika, a munkásosztály, politikája, de egyben messzemenően képviseli a termelőszövetkezeti paraszti osztály, az értelmiség és minden dolgozó réteg alapvető érdekeit is. E politika alapelveitől nincs okunk eltérni, nem is térünk el tőle. nemcsak védelmezzük azonban ennek a politikának alapelveit, de mindent megteszünk e politika legjobb érvényesítéséért. S munkánk eddigi tapasztalatai azt igazolják, hogy az elveinkhez való ragaszkodás alapján, szívós politikai munkával, érveléssel és meggy'őzéssel végül akkor is sikerül megnyerni a többséget, ha kezdetben esetleg még csak a kisebbség érti meg szándékunkat. Gondoljunk csali az ellenforradalom utáni helyzetre, amikor a tömegek tisztánlátását erősen megmételyezte a revizionista politika és az ellenforradalom demagógiája. S a viszonylag gyors politikai és gazdasági konszolidáció egyik alapja éppen marxista—leninista elveinkhez való szilárd ragaszkodás volt. Azóta ez nemzétközi érvényű tapasztalattá is vált, sokat merítettek a mi tapasztalatainkból az elmúlt hónapokban csehszlovák elvtársaink is. Vagy gondoljunk egy másik, hatalmas társadalmi vállalkozásunkra. a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Kezdetben hazai gyakorlati eredményekkel nemigen tudtuk bizonyítani a szocialista nagyüzem fölényét, csupán elveinkre és a tudomány tételeire támaszkodhattunk. És nem is egészen tíz évvel a kollektivizálás teljes befejezése után a magvar szocialista nagyüzemi mezőgazdaság története eddigi legnagyobb terméseredményét produkálta. Sok vonatkozásban ez a gyors fejlődés még azokat is meglepte, akik kezdettől hittek a mezőgazdaság szocialista fejlődési útjában. S ez a hit, amely annak idején viszonylag kevesek hite volt. ma a többség meggyőződésévé változott. ^ asdaságirányílási rendszerünk reformja a szocializmus teljes felépítése felé vezető úton az utóbbi évek legnagyobb horderejű — politikai, gazdasági és társadalmi hatásában ma még szinte teljesen fel sem mérhető — lépése. Ez áll most politikánk középpontjában. Ez politikánk kulcskérdése. Meggyőződésünk, hogy a megnövekedett szocialista termelési erők további és gyorsabb fejlődésének, a korszerű gazdálkodás-irányításnak ez ma a leghatékonyabb eszköze. Gazdasági fejlődésünk iránya megfelel a IX. párt- kongresszus útmutatásának. 1970-ben, még teljesebben szándékozunk kibontakoztatni reformunkat, hogy minél előbb és minél hatékonyabban érvényesüljenek azok a célok, amelyeket éppen a reform révén várunk. Azzal azonban már kezdetben is számoltunk, hogy a gazdaságirányítás rendszerében bekövetkező ilyen hatalmas fordulat nemcsak elősegíti a felgyülemlett ellentmondások megoldását, de újakat is felidéz. Hiszen gondoljunk csak arra, hogy a reform koncepciója például olyan nagy horderejű változásokat hoz, mint népgazdaságunk szerkezetének a korszerűbb és a világpiacon is jobban versenyképes termelési struktúra irányába történő • átalakítása, vagy az egész termelői cs fogyasztási ái-struktúra teljes átalakítása ú. n. értékarányos árakká. Azaz: elérni azt a célt, hogy mindent a tényleges árán fizessenek meg, az és ott fizesse meg. ahol az árut — vagy szolgáltatást — felhasználja. Vagy gondoljunk arra, hogy a reform hatékonyabban akarja érvényre juttatni a szocialista elosztás elvét, le akar számolni az egyenlősdi tendenciájával és szemléletével, s ténylegesen a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelően, erőteljesen differenciáltan akarja elosztani a javakat Amikor differenciált bérezésről van szó, ezzel elvileg és szóban általában mindenki egyetért. De amikor a gyakorlatra kerül a sor, már korántsem ilyen egyértelmű a helyeslés. — hiszen emberek vagyunk —, mindnyájan a legmagasabb jövedelmet szeretnénk. Nehéz bevallanunk. hogy más esetleg értékesebb munkát végzett, többel járult hozzá a javak előállításához és ezért többet, sokkal többet érdemel. Már pedig a ténylegesen végzett munka mennyiségileg és minőségileg mérhető, s a vállalati önállóság, a helyi ismeretek és a demokratikus ellenőrzés révén mindenütt ki is alakítható ez a differenciáltság. Igaz, nem egyik évről a másikra. Mint ahogyan a már említett termelői és fogyasztói árkonstrukció teljes megváltoztatása sem egykét év ügye. ft olyamatf amely úgy valósul meg, amilyen ütemben ennek gazdasági és politikai feltételeit megteremtjük. De ehhez az elvhez ragaszkodnunk kell, mert ez a szocialista elosztás elve. S ha következetesen érvényesítjük, ez az elv egyik rugója lesz gyorsabb gazdasági növekedésünknek és azok is egyetértenek majd vele. akik esetleg jelenleg még csupán „elvekben” hangoztatják egyetértésüket. R. L. A rátermettség, tehetség és az igények döntsenek Az iskoláztatási és pályaválasztási feladatokról Az ez évi iskoláztatási és pályaválasztási feladatokkal kapcsolatban megjelenő miniszteri utasításban foglaltakról nyilatkozott Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes az MTI munkatársának: — Az alapvető feladatok azonosak az előző esztendőkben megjelöltekkel. Az általános iskolák igazgatói és nevelői — a pályaválasztást segítendő — mindenekelőtt tájékoztassák a szülőket és a tanulókat a továbbtanulás lehetőségeiről. Ebben az oktatási évben az általános iskolák VIII. osztályaiban előreláthatóan 168 000 gyermek végez — 14 000-rel kevesebb a tavalyinál, — s közülük gimnáziumban és szakközép- iskolában körülbelül 63—64 ezren tanulhatnak tovább. A pályaválasztási tanácsadásnál arra kell törekedniük a tantestületeknek, hogy a fiatalok rátermettségüknek, tehetségüknek és a népgazdaság igényeinek megfelelő iskolatípusba kerüljenek. Célszerű. ha a pályaválasztás, a jelentkezés helyes irányítása érdekében az osztályfőnökök rendkívüli szülői értekezletet tartanak, s a szükséghez képest egyénileg is tárgyalnak a szülőkkel. — Szeretném kiemelni annak fontosságát, hogy pedagógusaink a pályaválasztás időszakában különösen nagy gonddal foglalkozzanak a fizikai dolgozók gyermekeivel. Alapvető politikai és pedagógiai feladat, hogy a kétkezi dolgozók tehetséges, érdemes gyermekei tovább tanuljanak s képességeiknek, érdeklődési körüknek megfelelően kellő arányban kerüljenek a gimnáziumokba, szakközépiskolákba és szakmunkásképző iskolákba. Arra is törekedni kell. hogy a lányok az eddiginél nagyobb számban jelentkezzenek a szakmai képzést nyújtó tanintézetekbe. — Fenntartjuk azt a gyakorlatot, hogy a jelentkezési lap továbbításának nem lehet akadálya, ha a tanuló csak egy intézményt, vagy két azonos iskolatípust jelöl meg. Ezúton is figyelmébe ajánlom az osztályfőnököknek. hogy az általuk készítendő jellemzés legyen alkalmas a tanulók sokoldalú megismerésére. Ezzel is segítsék a felvételi kérelmet elbíráló iskolák igazgatóit a helyes, igazságos döntésben. Azokban a helységekben, — ahol legalább három gimnázium működik, a tanulók egyenletes elosztása és a helyes kiválasztás megkönnyítése érdekében a területileg illetékes tanácsok felvételi körzeteket állapíthatnak meg. A gimnáziumok elsősorban a körzetükhöz tartozó fiatalokat kötelesek felvenni, a szakosított tantervű osztályokba azonban körzethatárra tekintet nélkül jelentkezhetnek a tanulók. — Az olyan gimnáziumokban, ahol kétszeres vagy annál nagyobb a túljelentkezés, tájékozódó jellegű beszélgetést kell folytatni, valamen’ nyi tanulóval. Ez afféle ismerkedés. ami természetesen nem lehet azonos a felvételi vizsgával. A résztvevőktől nem szabad megkövetelni vizsga.iellegű feladatok megoldását. Némileg más az eljárás a gimnáziumok matematikai programozó, a heti 6 órában nyelvi foglalkozást biztosító idegennyelvű, továbbá az ének-zenei szakosított tantervű osztályokban, továbbá a különböző művészeti szakközépiskolákban. —• Ezekben a jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A 32-es parancs Kiváló egység a szolnoki munkásőr zászlóalj Kivonat a munkásőrség Szolnok megyed parancsnokának parancsából: ...„Különösen szoros eredmény alakult ki Mezőtúr és Szolnok város egységei között. A két egység elért eredményeit mérlegelve, az értékelő bizottság javaslata alapján, úgy határoztam, hogy a ,Megye Legjobb önálló Egysége1 eimet és a vele járó vándorserleget a szolnoki F. Bede László munkásőr zászlóaljnak adományozom.”
