Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-16 / 13. szám
1970. január 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szolnok megye : nem 968 ezer hold, hanem: 557 ezer hektár A Jászságban megkezdődött a területszámítás — Áttérünk a holdról a hektárra Beszélgetés Bene Lajossal, a megyei földhivatal vezetőjével Januárban nagy munka kezdődött a jászberényi és a kunszentmártoni járásban, s ezt követően folytatódik majd a megye minden közigazgatási egységében is. A megyei földhivatal 1970. szeptember 30-ra elkészíti a Szolnok megyei földterületek adatainak méterrendszerű változatát. Részeként annak a programnak, amelyben az ország fokozatosan áttér a kataszteri hold számításról a hektár számításra. Mi tette ezt szükségessé, erről beszélgettünk Bene Lajossal, a megyei földhivatal vezetőjével. — A nemzetközi adatszolgáltatás a tízes számrendszerre épülő méter, négyzet- méter, hektár méi'tékegysé- get használja. Magyarországon az ölrendszerű (négyszögöl, kataszteri hold) nyilvántartás honos. Valahányszor nemzetközi termelési te- véknységet, tervezési, statisztikai adatokat hasonlítunk össze, mindig nehézkesen számítjuk át hektár, négyzetméter adatokra. Egyszóval nincs összhangban a nemzetközi mértékegység rendszerrel. Ami bennünket közelebbről is érint az az, hogy a KGST országai szintén a tízes számrendszerű méteregységgel dolgoznak. Márpedig ismeretes, hogy a KGST-ben egyre bővül a nemzetközi munkamegosztás, s a mi sajátosságunk csak nehezíti a tervezést, az adatszolgáltatást. Azon túl, csak itt a megyében is nagyon sok termelőüzem teremtett nemzetközi kapcsolatokat, s bizony az összehasonlítás mindig nehezen ment. Nem beszélve arról, hogy a ml mértékrendszerünk a technika útját is nehezítette. Tudniillik, jönnek a félautomatikus, automatikus gépek, géprendszerek, s ezek programozása természetszerűen a nemzetközi érintkezésben elfogadott méterrendszerre van állítva. Von olyan vélemény, hogy a kataszteri rendszer feladásával szegényítjük nemzeti vonásainkat. — Tévedés. A kataszteri területszámítás bécsi mértékrendszer. Az Osztrák— Magyar Monarchia tette kötelezővé a múlt század derekán. Ügy is mondhatnám, hogy még gyarmati sorsunk maradványa. A magyar mértékegységek egészen mások voltak, mint a mérő, a fertály, a lánc, a köblös és egyebek. A népi hagyomány ma is őrzi még emléküket. Ezek azonban településenként váltakoztak, hiszen Karcagon egy nyilas 300 négyszögölet jelentett, de már Kisújszálláson csak 100 négyszögölet. — Az áttérés nagyon időszerűnek és logikusnak látszik. De nem okoz-e zavart a lakosság körében? — Az első időben bizonyosan szokatlan lesz nemcsak a lakosságnak, hanem még az adatszolgáltató üzemeknek is. Ezért történik fokozatosan az áttérés. Tavaly már megtörtént az átszámítás Békés medvében, Győr megyében és Pest megye egy részében. Az idén Szolnok, Csongrád. Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom és Vas megyében végzik el e munkát. S 1972-ig a többiben. őszre a mi megyénkben 170 ezer földtulajdon — benne többezer holdas állami gazdaság, s pár négyszögöles kis kertecskc — terület adatainak átszámítását végezzük el. Amikor mindez az egész országban megtörténik, akkor hoz külön rendeletét a kormány az áttérés időpontjára. Addig tulaj honképpen kettős mértékegységgel dolgozunk. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek sok mindenben nem jelent újdonságot, hiszen a tőszám meghatározása, a termésbecslés, s még több minden eddig is négyzetméterenként történt. — S hogyan készítik fel a lakosságot? — Az átszámításról mintegy másfélezer különböző plakátot juttattunk el a megyébe. a hivatalos helyekre. Ezeket kiragasztották vasútállomásokon, közhivatalokban. Ezenkívül megjelent a „Területátszámító zsebkönyv” amely kapható a megye könyvesboltjaiban. Ősztől kezdve egyébként minden földtulajdonos birtokában lesz az új adatoknak. Ami szerint: 1 öl 1 méter 896 milliméter. Egy négyszögöl 3,6 négyzetméter, 1 hold 0,575 hektár. S hogy egy pontos új adatot is mondjak már: Szolnok megye 968 067 kataszteri hold földje 557 088 hektárt jelent. — Roppant munkának ígérkezik az átszámítás. Hogyan győzi az apparátus? — Mi csak szervezzük, irányítjuk és ellenőrizzük a területátszámítást. Idegen munkaerővel is dolgoztatunk, erre be is terveztünk 80 ezer forintot. Az adatok feldolgozása pedig budapesti központunk erre programozott számvitel technikai gépein történik majd. B. L. Csaknem 250 millió forint lesz év végére a ktsz-ek összvagyona Készülnek a mérlegzáró közgyűlésekre Megyénk 67 kisipari termelőszövetkezetében tavaly csaknem tizenötezren dolgoztak. Az elvégzett termelő-, szolgáltató-, építő- stb. munka értéke az egy év alatt megközelítette az egymilliárd forintot. A számok azt is igazolják, hogy az előző időszakihoz viszonyítva tavaly a legtöbb helyen jobb volt a munkaellátottság, megfelelőbb volt a munka üteme. Néhány — például az építő — szakmát kivéve a felmerülő igényeket mindenütt nagyobb nehézségek nélkül ki tudták elégíteni. Bár helyenként előfordult, hogy a meglévő kapacitás kihasználását anyag- és eszközhiányok gátolták, jelentősebb kiesés sehol nem volt. Figyelmeztető viszont az az arány, hogy amíg az év első felében a tervezett, n.em idényjellegű munkáknak is csak 40 százalékát végezték el, a tennivalók 60 százaléka az év második felére maradt. Ezen az idén legtöbb helyen változtatni kell. Mindent egybevetve megállapítható, hogy a megye kisipari termelőszövetkezeteinek tevékenységét magasabb nyereség-realizálás jellemezte. Csökkentek a különböző költségek. A realizált nyereség tömege átlagosan számítva mintegy 20—22 százalékkal haladta meg az előző évit. Az átfogottabb, szervezettebb irányító munkára is utal az a tény, hogy az egy főre jutó termelékenység a tavaly előttihez viszonyítva 1969-ben mintegy 8—9 százalékkal emelkedett. Mindezt segítette a szövetkezetekben megvalósított korszerű bérpolitika is. Amíg 1968-ban áltagosan számítva a bérnövekedés az egy százalékot sem értg el, tavaly már a bázishoz mérten mintegy 5 százalékos volt. Ebből jelentős részt képvisel a célprémiumok aránya. Jelentős a szövetkezetek múlt évi gazdálkodásának eredménye azért is, mert a fejlesztési, — korszerűsítési, üzembővítési célokra is nagy gondot fordítottak. Megközelítőleg háromszor annyit, — mint az azt megelőző évben, így tavaly és ebben az évben összesen különböző forrásokból mintegy 70—80 millió forintot fordítanak a szövetkezetek fejlesztésére. Ez az év végére meglévő — mintegy 230 millió forint értékű — szövetkezeti vagyon összegének egyharmada lesz. Ebben az évben is jelentős eredményekre számolhatnak a ktsz-ek. Ami még soha sem fordult elő, már eddig 80 százalékos arányban lekötötték termelési kapacitásukat. Eddig ilyen tekintetben a legjobb esetben sem érték el a 60 százalékos arányt. A közelmúltban jelentős események zajlottak le a megye kisipari szövetkezeteiben: az alapszabályok kidolgozása és az azokat elfogadó közgyűlések. Ezek olyan fórumok voltak, ahol a szövetkezeti tagok alapos betekintést nyerhettek és beleszólási lehetőséget kaptak saját egységük életébe jövőjének alakításába. Most a tervkészítési munkák zajlanak a megye kisipari szövetkezeteiben, és készülnek a februárban kezdődő mérlegzáró közgyűlések előkészítésére is. Ezek a közgyűlések újabb állomások lehetnek ahhoz, hogy a kisipari szövetkezeti mozgalom hatékonyan fejlődjön tovább és megfelelően segítsék az igények kielégítését. Tegnap nyitotta meg a vásárlók előtt kapuit Szolnokon az új Centrum Áruház. Már az első napon a vásárlók sokasága kereste fel a város új létesítményét. Kettőszázharminc mezőőr a megyében Szolnok megyében, a közelmúltban megjelent kormányhatározat alapján kialakították a mezőőrök hálózatát. A tsz-ek és állami gazdaságok, valamint néhány városi és községi tanács 230, vadászfegyverrel ellátott mezőőrt alkalmaz, akik a rendőri szervekkel együttműködve védik a társadalmi tulajdont, felügyelnek a közös gazdaságok vagyonára. A mezőőrök részére Karcagon tanfolyamot rendezett a megyei tanács és a BM Szolnok megyei Rendőrfőkapitánysága. Az egyhetes tanfolyamokon előadások hangzottak el a társadalmi tulajdon védelméről, a mezőőrök hatósági feladatairól, a szolgálati fegyver használatáról és az önvédelemről. Álattyényban tartják a második zársxámadást Mint ismeretes, a megye idei első zársizámadó közgyűlését a jásztelki Tolbu- ehin Termelőszövetkezetben tartották szombaton. Az eddigi előkészületek alapján úgy tűnik, a második zárszámadó közgyűlésre is a Jászságban kerül sor. Pontosan az előbbi eseményhez egy hétre tartja közgyűlését — január 17-én, szombaton — az alattyáni Űj Élet Termelőszövetkezet. Informátorunk: az AGROTRÖSZT Hi várható az idén a mezőgazdasági gépkereskedelemben ? Van egy figyelmeztető adat 1969 decemberéből: kereken 700 000 holdon elmaradt az esedékes mélyszántás. A magyarázatot keresve mindenekelőtt az tűnik szembe, hogy a szükséglethez képest kevés a mezőgazdasági nagyüzemekben a mélyszántásra használható nagyteljesítményű traktor. Az elmúlt őszi időjárás kiválóan kedvezett mindenféle mezőgazdasági munkának, így a mélyszántásnak is. Ennek ellenére ezzel az erőgép-kapacitással a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok képtelenek voltak teljesen megbirkózni a 3.6 millió holdnyi mélyszántással. Az 1960-as évek elején gyors fejlődés zajlott le a mezőgazdaság gépesítésében. A termelőszövetkezetek átvették a gépállomások gépparkját és szép számmal vásároltak új traktorokat és munkagépeket. Igenám, de ami akkor új gép volt, az azóta jórészt elhasználódott. Ha ehhez még hozzászámítjuk a mezőgazdasági gépesítésben állandóan zajló korszerűsö- dési folyamatokat, — akkor megállapíthatjuk, hogy mostanáig kialakult a mezőgazdasági üzemekben reális szükségleteket kifejező és egyre fokozódó gép-éhség. Ezért nagyon indokolt a 1970-es év első kellemes meglepetése Nagykátán bútor kiállítás Külföldi és belföldi bútorok nagy választékban. Megvásárolhatók és megrendelhetők. OTP soronkívüli folyósítása. Közületi bútorok nagy választékban 1970. jan. 15—febr. 15-ig nyitva reggel 9-től este 6 óráig. Most vásároljon. Az év bármelyik hónapjában történő szállításra előrendelés felvétel. NAGVKÁTAI ÁFÉSZ kérdés, hogy mire számíthatunk a mezőgazdasági gépkereskedelemben 1970- ben? A mezőgazdasági gépkereskedelmet — túlnyomórészt egyetlen vállalat, — az AGROTRÖSZT bonyolítja le hazánkban. Ez a vállalat kereken 1200- féle gépet, eszközt és berendezést hoz forgalomba. Közülük egyik legfontosabb és legértékesebb cikk a traktor. Az AGROTRÖSZT forgalmának 22—25 százalékát a traktorok teszik ki. — 1968-ban 4600. 1969-ben csanem 7000 különféle típusú traktort hoztak forgalomba. A számítások szerint az idén körülbelül 8—9 ezer darab traktor értékesítése lehetséges. — Hogy ez elég-e, vagy kevés: jelenleg nehéz megmondani. Pénzben kifejezve meglehetősen sok — jóval meghaladja az egymilliárdot —, de a traktorpark elöregedését és a mezőgazdasági munkák követelményeit tekintve, talán csak szűkösen elegendő. Mindenekelőtt gondot okoz, hogy néhány keresett traktortípusból jelenleg bizonytalan a beszerzési lehetőség. Nem kapható kellő szómban 240 lóerős, és MTZ—50 jelű nehéz, illetve középnehéz traktor. — Mindkét szovjet gyártmányú traktor kellő mennyiségű behozataláról az AGROTRÖSZT most folytat kereskedelmi tárgyalásokat. A nehéztraktorok tekintetében azt tudják biztosan ígérni. hogy van és lesz elegendő hazai gyártmányú D—4— KB jelű traktor. Végeredményben : a mezőgazdasági gépkereskedelem mostanáig a várható hazai traktorszükséglet mintegy 70 százalékának kielégítésére kötött szállítási szerződéseket. A középnehéz traktorok közül kellő számban importálnak Csehszlovákiából Ze- torokat, amelyeket biztonsági vezetőfülkékkel szereltek fel. Ugyancsak elegendő hazai gyártmányú UE—50-es típusú traktor kerül forgalomba. A könnyűtraktorok közül a német gyártmányú RS—09-es kellő mennyiségben, már az első negyedévben forgalomba kerül. Hasonlóan kedvező a helyzet a Vörös Csillag Traktorgyár UE—28-as jelű gépével, hiszen itt még arra is mód van, hogy év közben az igényeknek megfelelően növeljék a gyártást. Biztató jel a gépkereskedelemben, hogy megfelelő munkaeszközökkel felszerelve kétféle kistraktort hoz nagyobb számban forgalomba az AGROTRÖSZT. Ezek a kisgépek talajművelésre és növény- védelemre jól használhatók mind a gyümölcsösökben, mind a háztáji gazdaságokban. Azt is ígéri a gépkereskedelem, hogy korlátlanul kapható 1970-ben egyéb, a majorgépesítésben használatos robbanó- és villanymotor. Nem ilyen egyértelműen biztató a helyzet az öntözési gépeknél. Agregát ugyan van és lesz elegendő, de ismét kevés a cső. Alumíniumom vek nagyobb számú gyártására nincs lehetőség és az acélcsőhiányt is kapacitási nehézségek okozzák. A csövek esetében csak az a biztató, hogy az idén már üzemi kipróbálásra kerül a traktorral telepíthető, műszáltömlős öntözési berendezés. A próbák sikere esetén hamarosan enyhíteni lehet az öntözőcső hiányon. H. fc. I
