Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

19'fO. január IS. SZOLNOK MEGYEI NßPLAP 3 Bemutatjuk megyénk múzeumait NtHmiiitiiiiiiHiiimiiMmiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimmiimmiiiiiiimiiii A törökszentmiklósi múzeumi gyűjtőhely Tervek és gondok A törökszentmiklósi gyűj­temény alakulásánál tanúi lehetünk egy múzeum fel­növésének. Néhány a váro­sát megismerni, történetét felfedezni akaró pedagógus diák, vagy egyszerű földmű­ves gyűjtögetéséből rendsze­res kutatótevékenységet, gyűjtőmunkát végző múze­um létrejöttének. Még az 1950-es években Balogh László, a gimnázium igazgatója, R. Tóth Gyula, maga is értékes tárgyak tu­lajdonosa, és Butyka Béla szaktanító elhatározták, hogy a már eddig előkerült régé­szeti leletekből, néprajzi tár­gyakból iskolai szemléltető célokra kis gyűjteményt ál­lítanak össze. Ebben segít­ségükre volt Püski Imre a Surjáni Állami Gazdaság igazgatóia és Szegedi Emil, a mezőgazdasági gépgyár mérnöke, akik maguk is ér­deklődnek a régészeti, törté­nelem iránt. A gyűjtemény létre is jött az újonnan épült gimnáziumban, s egy ideig jelentős szerepet játszott Tö- rökszerrtmáklós iskolai ok­tatásában. 1961-ben azonban a tárgyakat máshol kellett elhelyezni. Jobb híján a me­zőgazdasági gépgyár egyik raktárában húzódott meg Végül a városi tanács jutta­tott a gyűjtemény számára egy üzlethelyiséget, ahol 1965. október 24-én megnyílt fTörökszentmcklós régészetig néprajzi és történeti doku­mentumokra épülő kis kiállí­tása. A gyűjtemény a Megyei Múzeumok Igazgatósága szakfelügyelete mellett mű­ködik. Gondozója Butyka Béla. nyugdíjas tanító, aki a kis múzeum fejlődését már bölcsőjétől vigyázza. Még mint debreceni diák, dr. Ecsedi István tanítványa­ként, az 1920-as években va­sárnaponként teremőrködött a debreceni Városi Múzeum­ban. s ott szerezte gyakor­latát. tapasztalatait, amely- lyel igen nagy segítségére volt a törökszentmiklósi gyűjtemény létre’'’•tténo,k. Butyka Béla maga is több terepbejárást vészeit, ása­tásokon jelen volt, az anyag­ban több tárgy saját gyűj­tése. Kitűnő kapcsolatot tar­tanak fent a város iskolái­val, s a diákok mind a nép­rajzi tárgyak, mind a tör­téneti írásos emlékek fel­kutatásában komoly segít­séget nyújtanak. A kis hely- történeti gyűjtemény foko­zatos fejlődésében jelentős a lakosság bevonása. Nemcsak a régi törökszentmiklósi csa­ládok házat áj án padosokon, kamrákban rejtező régi használati tárgyak, eszközö­ket. esetleges Törökszent- miklós történetére vonatkozó írásos dokumentumokat ad­ják át gyűjteményük számá­ra, de a földmunkáknál elő­kerülő. a megforgatott föld­ből kibukó régészeti lelet­anyagot is gondosan meg­őrzik, s a gyűjtemény szá­mára átadják. Törökszent- miktcsan ilymódon az egész lakosságot átfogó gyűjtőkör alakult. Ennek köszönhető, hogy a város muzeális gyűj­teménye egyre gyarapodik, fejlődik. Nemcsak a tárgyi anya g megőrzését vészi Buty­ka Béla, de igyekszik a visszaemlékezéseket az idő­sebbek fejében élő. Török- szentmiklósra vonatkozó em­lékeket. szokásokat is rög­zíteni. így például a hetve­nedik évéhez közelgő Hudu János földműves éppen élet­történetét írja a kis múze­um számára. De a fiatalság ug-mugy részt vesz ebben a tevékenységben. Balta Im­re ipari tanuló magnetofon­nal járja a portákat, és a még emlékezőktől régi tö­rökszentmiklósi nótákat gyűjt. Ebben a munkában a városi és járási tanács egy­aránt segítséget nyújt, 1957- ben például a városi tanács gondozásában jelent meg Tóth Sándor Vázlatok „Tö- rökszentmiklós múltjából” című könyve. Az alakuló muzeális gyűj­temény egyelőre három ki- állítóhelyiségben kapott he­lyet. amelyhez mégegy rak­tár és egy munkaszoba tar­tozik. Az időszaki kiállítá­sokat a művelődési otthon­ban, a járási KISZ bizott- ság épületében, különböző művelődési otthonokban ren­dezik. A kapcsolat a gyűjte­mény gondozói és a külön­böző intézmények, vállala­tok között eléggé eredmé­nyes. jelenleg például a me­zőgazdasági gépgyár készíti a múzeum időszaki kiállítá­sához szükséges fémállvá­nyokat. Remélhető, hogy a Mű­velődési Központ felépülésé­vel, vagy azt követően majd a törökszentmiklósi gyűjtemény is megfelelő, múzeumnak alkalmas helyi­séget kap. Egri Mária Á híradás- technikai cikkek 53 százaléka új termék A híradástechnikai ipar termelése tavaly az átlagos­nál gyorsabban nőtt. a ter­mékek összetétele is jelentő­sen változott — mondta Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes, az iparág vezetőinek érte­kezletén, amelyet szerdán tartottak. Mivel a híradás- technikai cikkek egyre in­kább megfelelnek a piac igényeinek, az értékesítés a növekvő termelésnél is gyorsabban emelkedett. így készáru-készleteik csökken­tek. Az ágazathoz tartozó vál­lalatok nyeresége magasabb volt 1969-ben, mint az elő­ző évben. Az állami ártá­mogatás általában fokozato­san csökken a híradástech­nikai iparban. 1970-ben alig fele akkora lesz, mint az új mechanizmus első évében. A gyártási struktúra vál­tozásairól szólva a minisz­terhelyettes elmondta, hogy a híradástechnikai cikkek 53 százalékának gyártását az elmúlt három évben kezdték meg, a termékek 12 százaléka pedig egy évnél nem idősebb. Az igényeket azonban még nem minden cikkből tudják kielégíteni. Kicsiny például a hálózatról táplálható asztali rádiók vá­lasztéka. A miniszterhelyet­tes felhívta a figyelmet a belföldi piac jobb ellátásá­ra. A kohó- és gépipartól az idén 8,7 milliárd forint ér­tékű árut vár a belkereske­delem, Befejezés előtt állnak az alföldi szénhidrogénbányá- szat 1970. évi műszaki-üze­mi tervei. Az idei tervszá­mok elérése érdekében ter­vezett -vállalati intézkedése­ket felbontották az egyes termelő üzemekre. A régeb­bi olajmezőkön kialakult technológiákon nem sokat változtatnak, de kiemelt fontossággal kezdik az új szénhidrogénmezők üzembe­állítását. A vállalatok szak­emberei külön konzultáción vizsgálták felül az eddig ki­alakult termelési és fúrási elképzeléseket. Külön gondot jelent a szegedi mező művelése. Az o1 ajbányászok az első ne­gyedévben kénytelenek le­maradással indulni, mert számós beruházási munka befejezése ez évre máradt. Külön problémát jelent a belvízveszély. A naey id ter­jedésű olajmező jelentős ré­sze víz alatt áll. így sem az újabb termelő kutak fúrása sem az elkészült kutak ter­melővezetékeinek építési munkái nem haladnak a ter­vezett ütemben. Egyes he­lyeiken a vezetéképítést a belvízveszély megszüntetése után lehet csak megkezdeni. Kiemelt helyre került a tervekben a szegedi mező rendszeres termeltetésével erdőben m—indított víz- besaj tolás is, amely a ré­tegenergia szintentartását cé­lozza. Döntés született az egészen új területek tudomá- nvos leművelésének megter­vezéséhez szükséges próba­termelésekről is. A már ter­melő kutak kezelése, kar­ba-' búsa és'megfigyelése sem egyszerű probléma. A kútkezelők csak különleges védőruhában tudják végezni. Az olajbányászok rendkívüli erőF°»zítések árán is szinten tartják a termelést, mert a dél-zaiai olaj mezők hozan- apalását ez évben is az Alföldről kell pótolni. Pusztamonostor víz nélkül Készül a „Patyolat-program“ Teivek a textilt sz ító ipar fejlesztésére Fantázia, mambó, frutti, hamburgi szelet — megany- nyi tejszínes, csokoládés marcipánból, pLkútából készült finomság. A szolnoki Tisza Szálló specialitásai, amelyeket mind a szálló vendégei, mind a városlakók megkedvelt:k. Tavaly a cukrászok prémiumfeladata volt, hogy tíz új süteményféieséget készítsenek. Így vált közkedveltté a somlói ga luska a húzott, a ti roll almás- és túrosrétes, no meg a házias hájastészta. Ilyenkor télen a gesztenyés készítményekből fogy a legtöbb. Gesztenyepüré, hatféle tejszínes gesztenyés tor­ta, képviselőfánk a tél süteményslágere. Kapós a képen látható Indianer is. A cukra zok továbbra is „vadásznak” az újabb és a még nálunk Ismeretlen csemegék recept­jeire. Jó alkalom lesz a tapasztalitcserére a közeljövőben Győrben, majd a szolnoki Tisza Szállóban megrendezendő cukrászati bemutató. Nagy erőfeszítések a tűziíae’látá biztosítására Nagy gondot hagyott örö­kül az 1969-es esztendő Pusz­tamonostor lakóinak. Decem­ber 30-án teljesen elapadt a tanácsháza előtt lévő öreg kút vize, amelyről mintegy ezer ember oltotta szomját Ha ehhez hozzávesszük, hogy Pusztamonostornak mintegy 1700—1800 lakója van, és csak egy kútja maradt, ak­kor világosan láthatjuk: mi­lyen nagy gond megoldásán kell most dolgozniok a köz­ség vezetőinek, lakóinak. Pemyész Józsefné, a köz­ségi tanács vb titkára ottjár- tunkkor elmondta: tulajdon­képpen 197L-re terveztek víz­mű építést, de a jelenlegi helyzet azonnali intézkedést követel. Tárgyaltak a Víz- és Csatornamű Vállalattal, se­gítséget kértek megyei ta­nácstagokon keresztül a Szol­nok megyei tanácstól. Jelen­leg a község 400 ezer forint­nyi összeggel rendelkezik, amelyet a vízellátás megol­dására tudnak fordítani. Ez az összeg kevés, sürgős, — azonnali segítségre van szük­ségük. Beszéltünk dr. Polónyi LÁNYOKAT 15 év felett j fonó, szövő átképzésnek 1700.— Ft—1900.— Ft-os, férfiakat betanított mun­kásként 2000.— Ft kere­seti lehetőséggel felve­szünk. Nőknél betanulási idő 6 hét, betanulási bér havi 1000.— Ft Munkásszál­lás, szabad szombat Úti­költséget megtérítünk. — Jelentkezés levélben, — vagy személyesen. Újpesti Gyapjúszövőgyár Budapest, IV, Berni u. 1. Szűcs Lajossal, a Víz- és Csatornamű Vállalat igazga­tójával. Tudnak-e segíteni a pusztamonostoriaknak? íme a válasz: — Tavaly már fúrtunk egy kutat 260 ezer forint költség­gel a községben, amely 960 liter vizet ad percenként. Ez természetesen most még nem üzemel. Erre kapcsolódik majd az egész újonnan léte­sülő vízmű. Ismerve a község lakóinak nehéz helyzetét, vál­laltuk, hogy gyorsított ütem­ben elkészítjük a vízmű ter­vét. Ha a lajosmizsei Vízgé­pészeti Vállalat, amellyel szo­cialista szerződésben va­gyunk, soronkívül legyárt egy 25—30 köbméteres glóbust Pusztamonostornak, — akkor még ebben az évben mint­egy egymillió forint értékű munkát elvégzünk a község­ben. Vagyis megépítjük a szivattyúházat, felállítjuk a glóbust és elkészítünk mint­egy 3500—4000 folyóméternyi vezetéket. Ha kell beszélünk szocialista brigádjainkkal, — hogy sürgősen végezzék el a munkát. Így közkutas rend­szerrel év végéig megoldódik a falu ivóvízellátása. 1971. január 1-től pedig, mivel vállalatunkhoz kerül át a pusztamonostori vízmű is, mi tovább fejlesztjük azt. A gerincvezetékről csatlakozva, a mellékutcákba is elvezet­jük az ivóvízhálózatot. Ter­mészetesen ehhez az is kell, hogy a község rendelkezzék a szükséges egymillió fo­rinttal. Beszéltünk Vékés Sándor­ral, a beruházási bank me­gyei igazgatójával, a község megyei tanácstagjával is. Mit tud a megoldás lehető­ségéről? — A megyei tanács veze­tőivel tárgyaltunk erről a problémáról, s valamennyien egyetértettek abban, hogy a falu ivóvízellátásának meg­oldása nem tűr halasztást, azt meg kell oldani. Konkré­tan még nem tudjuk honnan vesszük a pénzt, de az idén feltétlenül el kell készíteni a pusztamonostoriak vízmüvét, — válaszolta. A szolgáltatások kiszélesí­téséről szóló, múlt év no­vemberében megjelent kor­mányhatározat végrehajtásá­ra utasítást és koncepciót dolgozott ki a Könnyűipari Minisztérium. A koncepciót a megyei tanácsok véleménye­zik, kiegészítik és ezt köve­tően készül majd el a követ­kező ötéves tervjavaslat. Ezzel párhuzamosan a megyék a szolgáltatások helyi fejlesztésére önállóan dolgoznak ki ötéves prog­ramot. A Könnyűipari Miniszté­riumban az MTI munkatár­sának elmondották, hogy a szolgáltatások bővítésére vo­natkozó tervekben az első helyet a textiltisztító ipar fogalalja el. A textiltisztítás 67 százalékát a tanácsi vállala­tok végzik és mindössze 33 százaléka jut a szövetkeze­tekre és a magánkisiparra. A mosás csaknem 90 száza­sok minden kell ahhoz, a vízen kívül, hogy a II. Tiszai Vízléocső öntözőrend­szerében másfélszeresére nőjjön a jelenlegi termelési érték, s az öntözőgazdaságok jövedelme 60 százalékkal nö­vekedjék. Gazdasági szak­emberek számítása szerint a holdankénti ezer köbméter vízhez például mintegy 9— 10 mázsa vegyes műtrágya felhasználása szükséges töb­bek között, hogy kellő ha­tás érvényesüljön. Igen, de köztudott, hogy léka hárul , a tanácsok fel­ügyeletével működő helyi­ipari vállalatokra. A kor­mányhatározat előírja, hogy a textiltisztító ipar tevé­kenységét öt év alatt 80 százalékkal kell fejleszteni. Ez mintegy 700 millió forin­tos beruházást igényel, amit saját anyagi erőforrásaiból, a határozatban megjelölt kedvezményes hitelekből, to­vábbá a tanácsok támogatási alapjából kell fedezrti és ál­lami támogatásra is sor ke­rülhet. ‘ Az úgynevezett „.Patyolat­program” szerint az egy la­kosra jutó mosodai kapacitás, amely jelenleg átlagosan 1 kiló 14 deka — több mint a háromszorosára emelke­dik. Oj Patyolattüzemek épülnek többek között Egerben, győ- rött, Miskolcon, Komárom­ban és 60 vegytisztító szalon felszerelésével, illetve meg­nyitásával számolnak. műtrágyából évek óta nincs elegendő mennyiség az or­szágban. Joggal vetették hát fel az öntözésre készülő szö­vetkezetek vezetői, hogy az állam is milliárdokat ál­doz nagy öntözőrendszerre, a gazdaságok is megfeszített ütemben fejlesztik üzemei­ket. s akkor mit ér mind­ez. ha történetesen nem lesz műtrágya? Ezért jelent örömet a hír. amit dr. Szilárd György a MÉM Tiszavidék Mezőgaz­daságfejlesztési Irodájának Szerdán a MÉM-ben a tűzifáéi.áiás helyzetéről ta­nácskoztak az erdő- és fa­gazdaságok vezetői. Az ér­tekezleten részt vett úr. Sá- ghy Vilmos- a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter első helyettese. Dr. Kocsmár Ferenc, a MÉM főosztályvezetője a tűz faellátás problémáival összefüggésben elmondotta: a decemberi havazások rendkívül nehéz helyzetet teremtettek pz erdőkben. A gazdaságok az új év végéig osztályvezető helyettese kö­zött. Megállapodtak az Ag- rotröszttel, amelynek igaz­gatója Kopácsi Ernő ígére­tet tett a nagy öntözőrend­szerbe eső, az öntözésfejlesz­tésre kijelölt szövetkezetek igényeit megkülönböztetett figyelemmel e1~-"'tik' ki. E szövetkezetek a fejlesztési • terv szerinti mennyiségben kapnak gépeket. elegendő műtrágyát, megfelelő nö­vényvédő szereket. 223 000 tonnás kitermelt fa­készlettel rendelkeztek, ezt a mennyiséget azonban a lehetetlenül nehéz útviszo­nyok miatt jóformán moz­gatni sem tudták. Az eszten­dő elején a belkereskedelem­nek 50 000 tonnával tartoz­tak, amelyhez még hozzájön az 1970 első negyedévi 250 000 tonna tűzi fára szótő megrendelés. A gazdaságok a jelenlegi készletből fedez­ni tudják a legsürgősebb igényeket, arra töreksze­nek. hogy az erdőkben és a gyűjtőhelyeken tárolt fát mielőbb elszállítsák a tüze­lőanyag-telepekre. A jelenlegi helyzet szerint azonban a belkereskedelmi megrendelések és az erdő- gazdaságok vállalásai között még több mint 70 000 ton­nás különbözet van. A tűzi­fa minőségével kapcsolatban a főosztályvezető elmond' hogy az erdőkben ti. i készlet több mint fele 90 napnál tovább száradt hasá­bokba rakva. Az értekezleten felszólalt dr. Sághy Vilmos, a minisz­ter első helyettese is, aki kérte az erdő- és fagazdasá­gok dolgozóit, vegyék figye­lembe a rendkívüli helyze­tet és törekedjenek arra, hogy a tűzifa-szállítmányok a legkritikusabb január —februári időszakban k<> rüljenek a vásárlókhoz. Jó hír a Tissa ll-es tss-eknek Az Agrotröszt vállalta igényeik kielégítését

Next

/
Thumbnails
Contents