Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-11 / 287. szám
1969. december 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A parlamentből jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) dolgozó tieitek és tiszthelyettesekét, valamint rendőrökét, a kedvezőtlen munkaterületem dolgozó vasutasokét, néhány közlekedési vállalat és a fővárosi köztisztasági hivatal gépkocsivezetőiét és karbantartódnak bérét A nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében ugyancsak március 1-től kiegészítik az 1600 forintnál kisebb nyugdíjakat, a sajátjogú nyugdíjak esetében havi 60 forinttal, a származékos és egyeb nyugdíjak esetében havi 40 forinttal Ez az intézkedés több mint 1 ég negyedmillió nyugdíjast és járadékost érint és összességében 900 millió forinttal növeli a költségvetés nyugdíj-terheit. A közeljövőben döntenek arról, hogy az intézkedés az ez évben nyugdíjazottakra is Idter- leszthető-e. Ugyancsak bejelentette a pénzügyminiszter, hogy a nyugdíjasok reáljövedelmének állandósítása érdekében 1971-től évente 2 százalékkal emelik a nyugdíjakat, a költségvetési szerveknél dolgozók béréhez hasonlóan. A kulturális és egészségügyi fejlesztés terveiről szólván részlegesebben foglalkozott a miniszter a kórházi ellátás javítására tett Intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos beruházások nehézségeiről. Egyébként ezzel foglalkozott Keszegi Ferenc képviselő is felszólalásában, mondván, hogy a kórház beruházásokat előkészítő szakembereknek állandóan együtt kellene dolgozniok, a kulturális területen működőkhöz hasonlóan, mert ez lényegesen növelné az e célra fordított összegek eredményes fel. használását. Befejezésül még az irányítási módszerek időszerű problémáiról szólt a pénzügyminiszter és hangsúlyozta, hogy a szükséges változtatásokról időben tájékoztatni fogják a vállalatokat Ám az intézkedések csak a,k- kor lesznek érvényesek, eredményesek, ha a vállalati vezetés is határorottabbá, kezdeményezőbbé válik, szigorúbban megköveteli a munkafegyelmet és jobban megbecsülik az értékes munkatársakat, szakembereket. Felszólalások A képviselők a miniszter tömör, sok fontos adatot, tényt felsorakoztató jelentős intézkedéseket bejelentő és mindvégig a lényegre törő expozéját tetszéssel fogadták. Ezután Inokai János, a terv- és költségvetési bizottság titkára szólt hozzá a költség- vetéshez. Elmondotta milyen alaposan megvitatták az egyes parlamenti bizottságok az állami költségvetés teljes anyagát és hogy e tárgyalások során milyen behatóan foglalkoztak az állami és vállalati gazdálkodóssal Többek között a beruházásokkal is, amelyeknek nem r szárna, vagy a mértéke nem kielégítő, hanem az a gyorsaság és hatékonyság, amely- ivei belépnek a gazdasági életbe. Pedig vannak már beruházások, mondotta a képviselő — amelyek az ügyes szervezés jóvoltából Igen hamar vissz»téritik a befektetéseket. Kitért Inokai Janos a kereskedelmi ellátás problémáira is, mondván, tény a növekvő választék és a 8 százalékkal bővült forgalom, de bizonyos olcsócikkek hiánya és a forgalom növekedésével kevéssé lépést tartó hálózat okozta nehézségek további erőfeszítésekre sürgetnek. Voltaképpen ezeket a kérdéseket elemezte dr. Prieezol Ulga képviseld is. Hangsúlyozta: az emberek bíznak a reformban, de egyes negatív jelenségek olykor a reálisnál nagyobb hangsúlyt kapnak. As országos átlag-adatok megbízhatóak, de nem lehet csodálkozni, ha az olyan rétegek, amelyeknek élete alakulásában ezek az adatok kevéssé tükröződnek szóvá ne tegyék nehézségeiket A pénzügyminiszter bejelentései jogosan keltenek megnyugvást. Alaposabban kell vizsgálni az árváltozásokat figyelemmel arra, hogy még bizonyos magasabb árak sem keltenek túlságos ellenérzést, ha mindig kaphatók az olcsó, átlagos színvonalú árucikkek. A képviselőnő néhány példát is felsorolt a kevéssé érthető áremelkedésekre, pl. s bőr kismama cipők árának mintegy 50 százalékos növelésére. Felhívta a figyelmet a munkamorál lazulására és az egyenlősdire, amelyek úgy véli, azért is keltenek a társadalomban visszatetszést, mert nem lépünk fel ellenük kellő eréllyel. Pedig ezeket nem lehet a gazdasági mechanizmus rovására írni A jövedelmek, a nyereség elosztásánál jóval differenciáltabban kell éljámi az el nem végzett munkát pedig nem szabad jutalmazni — ez a véleménye. Nem sokkal ezután következett szólásra Nagy József- né könnyűipari miniszter. Elmondotta, hogy a textil- gyárak és a ruházata ipar ma már sokkal jobban el van látva belföldi megrendelésekkel. mint korábban, de nem mindenütt bíznak a kereskedelem igényednek állandóságában. Hangsúlyozta, hogy ezek „divat”-iparágak, gyorsan kell reagálniuk s változó igényekre, de ennek megfelelően a bank-szerveknek is fürgébben kell kielégíteniük az iparág jogos kívánságait A miniszter beszédének ebben a részében és a továbbiakban is, amelyek részben az ár-problémákkal foglalkoztak vitába szállt a korábbi felszólalók egyes megállapításaival és kijelentéseivel valószínűleg a további felszólalások során némi vitára adnak alkalmat. A kereslet erősen eltolódott az értékesebb cikkek irányába — jelentette ki — és a szőrme, a bőr. a műbőr és a hosszúszárú csizmák divatja ugyancsak árdrágító tényező. Ráadásul bizonyos nyersanyagok világpiaci ára is nőtt amit az ipar nem is érvényesített teljes egészében az árak meghatározásánál Tény, — mondotta, hogy a vállalati dolgozók nagyobb nyereségre törekszenek, de fogyasztóként maguk is olcsóbban. kívánnak vásárolni. Hogy melyik törekvés kerekedik felül, azt leginkább a mindenkori piaci helyzet dönti el és nem a vezetői jószándék — ezért fontos — mondotta. hogy jobban kibontakozzék a termelőviszonyok vállalatok versenye és ez oda vezessen, hogy mindig legyen az üzletekben egyszerű, olcsó, mindamellett tetszetős és ízléses áru. Ugyancsak nagy érdeklődéssel hallgatták a képviselők Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter felszólalását A tárca tennivalóinak méreteire mi sem jellemzőbb, minthogy az eredetileg számolt 28 százalék helyett mintegy 50—55 százalékkal nagyobb feladatokat kell megoldania ebben az ötéves tervben. És még mindig elmarad az építési igények mögött Az ötéves terv 300 ezer lakás megépítésére szóló előírását előreláthatólag 18—20 ezerrel túlteljesíti. Az ipari és más beruházások megvalósításában is számottevő a javulás — mondotta a miniszter. Jobb a koncentráció, de nagymértékben nőtt a munkaerőkereslet s romlott a hatékonyság, lazább lett a munkafegyelem. Ami az anyagokat illeti, főleg a cemenlhiány okoz nehézséget. 1970-ben mintegy 70 ezer lakást kell átadni. Ezen belül amint már a pénzügyminiszter is hangsúlyozta, ugrásszerűen növekszik az állami építőipar feladata. Tény, hogy ilyen mértékű lakásépítés, mint amilyen a jövő évben esedékes, még nem volt Magyarországon. És bár minden intézkedést megtettek a munka intenzitásának javítására, további 11 ezer munkásra van szükségük, elsősorban Budapesten. Mindehhez alaposabban meg kell vizsgálni a munkások bér- és jövedelemarányait, hogy ennek eredményeképpen az keressen többet, akf többet is dolgozik. A további felszólalások is, a pénzügymi íüszteri expozén túlmenően főleg a két miniszteri felszólalás gondolatkörében mozogtak, amelyek egybeestek a közvélemény érdeklődésével és egyben a költségvetési törvényjavaslat legfontosabb, legérdekesebb tényeivél, terveivel. A csehszlovák Tátra gyár mérnökei újszerű betonszállító tehergépkocsit konstruáltak. A Tátra—138 típusú alvázára illesztették rá a* 5 köbméter űrtartalom kúpos teknót, melynek billentését hidraulikus segédberendezés végzi. Az ürítő tolózár, valamint a tcknőbe beépített kavarómű 180 fokos mozgatása ugyancsak hidraulika segítségével történik. A betonszállító kocsi sebessége rakottam 50 km/óra. Téli gépjavítás a mezőgazdaságban Befejeződött az utóbbi évek leggazdagabb termésének betakarítása. E nehéz feladat az erő-, és munkagéIsmeretes, hogy a termelőszövetkezetek még nem rendelkeznek elegendő gép.zín- nel és így nem minden gépet tudnak fedél alatt tartani. A drága gépeket, a kombájnokat, különböző tisztítógépeket, öntözőberendezéseket — melyek az időjárásnak és a korróziónak nagyobb mértékben vannak kitéve — a lehetőség szerint fedett helyen tároljuk. — Ügyelni kell arra, hogy vízhűtésű gépekből necsak a hűtőből, hanem a motorblokkból is engedjék ki a vizet. Megéri a fáradságot. A teli javításban már a traktorosok is részt tudnak venni, és számolni kell azokkal a vontatósokkal is, akiknek a télen nincs elfoglaltságuk a szállításban. Szövetkezeteink nagy többségében sok éves tapasztalatokkal rendelkező traktorosok vannak, akikre már bonyolult javítási munkát is rá lehet bízni. A nagyobb felelősség áronban a műhelymunkásokra hárul, hiszen szakmailag ők képzettebbek. Célszerű a dolgozókat javító brigádba szervezni. — Ezek kialakításakor feltétlenül vegyük figyelembe szak- képzettségüket. Hozzunk létre erő- és munkagépjavitó brigádokat. Azokon a helyeken, ahol több típusú erőgépállomány van, ésszerű több erőgépjavító brigádot alakítani. Ha az erőket nem akarjuk szétforgácsolni, ajánlatos a szalagszerű jaVításj munkát megszervezni. A munkagépek pékét nagymértékben igénybevette. Ezért a szokásosnál nagyobb gondot jelent a szövetkezeik műszaki vezetőinek, a téli gépjavítás. hogy ezt a műveletet szakemberek is ellenőrizzék. Azokat a gépeket, melyeknek nincs fedett he,vük, megfelelően előkészítve, korróziós védőanyagok használatával típus szerint osztályozva tároljuk. A gumikerekes erő- és munkagépeket bakoljuk alá, hogy a gumikat a terheléstől mentesítsük. Ha a tárolóterünk nincs betonozva, és salakos útjai sincsenek, a sáros, nedves időben az erőgépeket ne engedjük a területre, mert a keréknyomok nagy kárt okoznak a szépen karbantartott tárolótéren. javítására is célszerű brigádokat alakítani és itt is a szakképzettségre alapozva kell a brigád összeállítását megoldani. Az őszről elmaradt kedvezőtlen időjárás miatti mély- szántásra a téli időszakban kerülhet sor. Gyakori, hogy a tavaszi fej trágyázást megfelelő talajviszonyok között télen is végzik szövetkezeteink. Ha ezt a munkaerőkapacitás mérleg elkészítésekor nem vesszük figyelembe, a javítás időbeni elvégzésénél meglepetés érhet bennünket. A javítási sorrend A javítás sorrendjét mindenkor a soronkövetkező mezőgazdasági munka valamint a szállítási feladat határozza meg. Ezt a sorrendiséget, célszerű mindenhol a főmezőgazdásszal megltatározni és koordinálni. Az ismert igények alapján elkészítjük a javítandó gépek sorrendjét. A szövetkezetek műszaki vezetőinek megfelelő segédletek állnak rendelkezésére, hogy egy-egy erőgép főjavítása, vagy folyójavítására mennyi munkaóra fordítható. Hasonló szempontok alapján készül a munkagépek javításterve is. Előfordul, hogy egyes szövetkezetekben nincs elegendő munkaerő, vagy megeíelelő szerszám. Ilyen esetekben szükséges, hogy igénybe vegyék a gépjavító állomások szolgáltatásait. Ugyanez vonatkozik a motorok generáljavítására is. A gépjavító vállalatok korszerű motorja- víió üzemei a szövetkezetek igényeit messzemenően ki tudják elégíteni. A szolgáltatáshoz tartozik több erőgép-típus fődarabcserés és javítási lehetősége. A javítás elkezdésekor, a gépek szétszedése után célszerű hibafelvé.eli jegyzőkönyvet elkészíteni. A szakemberek állapítsák meg, melyek azok az alkatrészek, melyeket javítani lehet, milyen alkatrészt kell újjal cserélni. A zavartalan és folyamatos javítás érdekében már jó előre biztosítani kell a szükséges pótalkatrészeket. Gyakori tapasztalat igazolja. hogy helyes, ha a traktoros résztvesz a saját erőgépe javításában, hiszen, egész évben dolgozik vele, legjobban tudja, milyen hibája van. A termelőszövetkezeteknél a minőségi ellenőrzést sajnos, csak igen kevés helyen végzik. Pedig kifizető a minőségi ellenőr beállítása aki menet közben is ellenőrizheti az erő- és munkagépek szakszerű és üzembiztos ösz- szeszerelését. A téli gépjavítás sikerétől nagy mértékben függ a. jövő évi termelés. Ezért helyes, ha, a termelőszövetkezetek vezetői minden segítséget megadnak a műszaki vezetőknek a zavartalan javítás érdekében. HoUósi Gyula A gépek szakszerű tárolása A munkaerő leiméiése Mezőtúron idősnek lenni... Ha elszálltak az évek. s ha véget ér az ember életének tevékeny időszaka, talán mindegy, hogy hol él. Vagy talán mégsem? Sajnos, sok idős emberrel volt dolgom, akiket megfelelő anyagi helyzetük sem biztatott nyugodt, gondtalan élettel, ókét nem a nélkülözés, a szűkösnek is kevés megélhetés közelgése rémítgette, hanem a várható magányos élet Azt mondják, — szerencsére nem ismerem és nemcsak az elesettség előtt állók, de az öregek túlnyomó része sem ismeri, —- ez az, ami mindennél borzasztóbb. A mindennapi betevő falat legyen ez bármüyen kevés is, nem esik olyan rosz- szul, mintha a bőségesnek megosztásához nincs tára, gyermek, vagy ismerős. Mezőtúron ezt ismertek fel a város vezetői, a párt- és társadalmi szervek, amikor a területi szociális gondozást a megyében elsőként megvalósították. S hogy ezt megteremthették, abban a kezdeményezés elvitathatatlan fontosságán túl a legnagyobb szerepük a helybeli termelőszövetkezeteknek volt, akik az anyagiakat biztosították. Tavaly földterü'etük minden holdja után kettő, az idén már négy forinttal járultak hozzá az idős. de saját otthonukban lakó emberek ápolásához, gondozásához. örvendetes ez a mezőtúri gondoskodás. nagvlelkűség az idős földijeik iránt és min- denképoen dicséretes dolog, hogy társadalmi összefogással már eddig is jelentős segítséget nyújtottak az arra rászorulóknak. Amit eddig tettek az öregekért Mezőtúron, azt a tsz-ek jóvoltából tehették. Most azonban arról számolhatunk be, hogy a város egyik ipari üzeme is részt kér a segítség finanszírozásából. Nemrégen a Dózsa Cipőipari Ktsz főkönyvelője. Bíró Klára, a szövetkezet vezetői nevében elvállalta a város szociális otthonában gondozott idős emberek lábbelijeinek javítását, —- ingyen. Ezt a felajánlást három nappal ezelőtt Bárdos Mihály párttitkár és Derecskéi Sándor KISZ-titkárral egyetértésben megtoldotta azzal, hogy a most épülő új szociális otthon építkezését is elősegítik Azzal, amivel tudják. Elsősorban felajánlják tehergépkocsijukat, ha építőanyag szállításhoz szükség lesz rá. A cipőipari küszbén 60 KÍSZ-tag van, de a fiatalok száma — a 30 éven aluliaké — majdndm a háromszorosa ennek. Derecske! Sándor biztosította a szövetkezet vezetőit, hogy adandó alkalommal a szociális otthon építésénél rájuk is számíthatnak. Szóba került, hogy a sportegyesületet támogatják a küsz tagjai, és a? is. hogy milyen jelentős társadalmi munkát végeztek a fiatalok az Új sporttelep építésénél. Jó volt hallani a KISZ-titkártól... „akkor miért ne segítenénk az öregeket. miért ne segítkeznénk a szociális otthon építésén?” A cipőipari ktsz dicséretes felajánlását minden bizonynyal megértéssel fogadják majd a többi mezőtúri ipari üzemek is és az idős emberekről. városuk öregjeiről való gondoskodás az eddiginél is jobban társadalmi üggyé válik, — bj — Nehézségek Veszprém megye vegyi üzemeiben Az időjárás rendkívüli nehézségeket okozott Veszprém megye nagy vegyi üzemeiben, Péten, Balatonfüzfőn és Peremartonban. A legaggasz- tóbb a helyzet a peremar- toni ipari robbanóanyaggyárban. Óljaik járhatallanok s rohamosan fogy a nyersanyagkészletük. Szerdán már csak egy napra elegendő salétromsav, és hűtőolaj volt raktárukban. A nagy havazások miatt leállt a vasút- í'orgalom Hajmáskér és Dombóvár között. ígv nem tudták elszállítani kész termékeiket sem. A raktárak teljesen megteltek, s 4—5000 tonna műtrágya vár sürgős szállításra. A termelésben eddig még nem volt kiesés, de a nyersanyaghiány egykét napon belül súlyos problémákat okozhat. Négyezer bejáró dolgozója van a fűzfői nitrokémiának és közülük 700 még szerdán sem tudott eljutni a gyárba. lakóhelyéről. A bejáró dolgozók egy része szükség munkásszállásokban húzódott nieg. más része pedig — főleg fiatalok — Veszprém és Vilonya felől sftal pakon érkeztek meg a N i trok ém iához. Szükség munkásszállókat rendezett be bejáró dolgozói részére a péti Nitrogénművek is. s az autóbuszforgalom hiányában az ipari vá- gánvon vitte munkásait Várpalotáról a gyárba Az elmúlt napokban nehezítette helyzetüket, hogy megnőtt a szénszükségletük is, amelynek pótlására a közép-dunántúli és a várpalotai szénbányák soronkfvül több ezer tonna kitermelését és szál« látását vállalták!
