Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-06 / 283. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. december 6. KUTAK ÉS VIZEK Megfúrják a 10 millió éves miocént Algéria nemzeti kőolajipara Napjaink egyik legdrágább „nyersanyaga’' a víz: világ­szerte mind nagyobb gondot okoz a városok falvak, ipar­telepek, hatalmas vízigényé­nek kielégítése. A föld felszí­nén található készletek ugyan­is kimerülőben vannak, s a mélyből néha több mint ezer méterről kell felhozni a víz­kincset. Nem véletlen te­hát, hogy napjainkban már mintegy 50 000 fúrottkút ont­ja a vizet az országban, s jelenleg is évente 600—700 újabb nagy vízhozamú kutat létesítenek. A Vízkutató- és Fúró Vál­lalat alaposan el van látva megrendelésekkel, 70 fúróbe­Sárvár mellett Ikervár ér- ségében jelenleg kutatófú­rásokat mélyítik, Szombathe­lyen ugyanis már nincsenek megfelelő vízadórétegek, itt viszont percenként többszáz liter hozamú kutakra számí­tanak. A program szerint a jövő évben fejeződik be a környéken a kutatás, s ezt követően látnak hozzá azok­nak a kutaknak a fúrásához, amelyeknek bekapcsolásával jelentősen bővíthetik a szombathelyi vízmüvet. — Nagykanizsa és környékének vízellátását egy regionális vízmű építésével kívánják megoldani. Körülbelül 30 kilométer hosszúságban ku­tatják a Dráva mentén a vi­zet, s hogy nem eredményte­lenül arról máris több nagy vízhozamú kút építése tanús­kodik. Ezek bekapcsolásával folyamatosan biztosíthatják majd a gyorsan fejlődő nagy- kanizsai térség vízzsolgálta- tását. A vállalat munkája nyo­mán egymás után telepítenek új hévízkutakat is az or­szág legkülönbözőbb terüle­tein. A Szentes mellett} Fá- biánsebestyén községben pél­rendezése szünet nélkül jár­ja az országot, s idén is összesen mintegy 80 000 mé­ter fúrást végeznek. A sok érdekes munka kö­zül a sporoni, szombathelyi, és a nagykanizsai különösen jelentős. Sopron határában. Feriőrákoson miocén korú rétegek feltárása folyik, több mint 10 millió évvel ez­előtt keletkezett rétegekből fakasztanak vizet. Összesen 14 kutat fúrnak, s ezek be­kapcsolásával hosszú időkre megszűntetik Sopron vízellá­tási gondjait. Fertőrákostol már megkezdődött a távveze­ték építése, s így a jövő év­ben megindulhat a vízszolgál­tatás is. dául a három termelőszövet­kezet közös vállalkozásaként létrejött „SERTÖV” részére csaknem 2000 méter mélységű hévízku.at fúrtak, ahonnan percenként 1800 liter 96 Cel­sius fokcs vizet kap a sertés- tenyésztő telep. Hamarosan egy újabb kút átadására ke­rül sor, sőt egy harmadik építésé1 is tervezik. A ceg­lédi Vörös Csillag termelő- szövetkezetben most fejezték be egy több mint 1300 mé­ter mélységű kút építését, — amelynek 68 fokos vizét komplex módon hasznosítják, elsősorban azonban a meleg­ágyak fűtésére használják. Jászárokszálláson egy percen­ként 1680 liter hévizet szol­gáltató kutat sikerült fúrni, ahonnan a strandfürdőt lát­ják majd el vízzel. Tisza- kécskén és Kiskőrösön ugyan­csak a strandok vízellátásá­hoz építenek nagymélységű kutakat, míg Forráskúton a helyi termelőszövetkezet, Pá­pán pedig a textilgyár kí­vánja hasznosítani a nagy mélységből érkező melegvi­zeket. A közelmúltban adták át rendeltetésének a nagy­kőrösi és, a gyöngyösi vízmű új kútjait is, amelyeknek be­kapcsolásával jelentősen ja­vul majd a két város vízel­látása. A vízkutató vállalat te­vékenysége iránt külföldről is egyre jelentősebb az érdeklő­dés. Mongóliában tíz éve dol­goznak már a vállalat szak­emberei. s ezalatt csaknem 300 mélyfúrású kutat építet­tek. A vállalat főgeológusa dr. Dobos Irma tanácsadó­ként két éven át Kubában működött. Jeney Gyula fúró­mérnök pedig most indult — ugyancsak két évre — Ma­rokkóba. ahol egy vízkutató expedíció munkáját készíti elő. Jövőre már várhatóan két fúróberendezéssel indul­hatnak vizet keresni és fel­tárni szakembereink Észak- Afrikába. Kuba után Jugoszlávia Jugoszláviából is nagy fi­gyelemmel kísérik a magyar vízkutatók munkáját, s az eddigi tárgyalások alapján minden bizonnyal megbízást kapnak, Bukovicka Banan. e népszerű fürdőhelyen szénsa­vas hévíz feltárására. Szak­embereink várhatóan részt- vesznek majd Belgrád, hévíz és esetleg gyógyvíz forrásai­nak létrehozásában is. Ter­veket készítettek — jugo­szláv felkérésre — a többi között melegházak fűtésére, s a vállalat előreláthatóan megbízást kap „ reskováci, valamint a bujanováci hévíz­fürdők vízellátását szolgáló új kutak építésére. Szabad­kán a vállalat szakemberei hamarosan megkezdik egy új kút fúrását, s a jugoszláviai Nafta-Gas tröszttel együtt­működve megpróbálják a ko­rábban létesített, de a szén- hidrogén feltárás szempont­jából meddőfúrásokat hévíz- kutakká kiépíteni. N. L. jesen gépesítve van, gabona- kombájnnal, cukorrépakom­bájnnal. az összes szükséges munkaeszközzel, silózó gépek­kel, öntözőberendezésekkel rendelkezik. A borjúkat megvásárolja és felhizlalja. Tizenöt-húsz borjút szokott értékesíteni a Mezőgazdasá­gi Kamarán keresztül. A Mezőgazdasági Kamara nagy tekintélynek örvend a gazdák között A .szakta­nácsadáson kívül nagy segít­séget nyújtanak a kerületi kamarák a felvásárlás, az ér­tékesítés területén. Szívesen fizetik a gazdák jövedelmük­től függően a kamarai hoz­zájárulást. Tanulságos és érdekes ta­pasztalatokat nyújtott a jól kiválasztott útvonal, mert Graztól kezdve Bécsig, Ausztria egyik legszebb ma­gasvidékén vezetett keresz­tül. Bepillantást nyerhettünk a hegyvidéki gazdálkodás ha­gyományos módjaiba (Alpesi gazdálkodás). Tapasztalhat­tuk, hogy a síkvidéken és a hegyvidéken egyaránt nagy becsülete van a megtermelt takarmánynak. A szénaszárí­tás kivétel nélkül mindenütt nyársakon vagy szárító áll­ványokon történik. A meg­száradt takarmányt fedett helyen, szérűkben tárolják. Az ipar elszívó hatása A mezőgazdaság üzemek magasfokú gépesítése bizo­nyos fokig pótolja azt a munkaerőhiányt amely az osztrák mezőgazdaságban ta­pasztalható. Itt is érvénye­sül az ipar elszívó hatása, különösen a fiataloknál. A fizikai munkaerő a mezőgaz­daságban nagyon drága, ezért főleg Jugoszláviából igyekez­nek munkásokat toborozni. Vágási Kálmán Finnország ünnepe 1T*szaki rokonunk, a finn *■* nép ma tartja nemzeti ünnepét: ötvenkét évvel ez­előtt, 1917. december 6-án a parlament deklarálta Finnor­szág függetlenségét, és ezzel hét évszázados svéd, majd cári orosz elnyomás után önálló áll ammá alakult. Finn­ország függetlensége közvet­len kapcsolatban áll a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalommal hiszen a forrada­lom győzelme után a népek önrende’kezési jogáról szóló lenini elv gyakorlati érvé­nyesítése nyitotta meg az államalakításhoz vezető utat. Az azóta eltelt idő —sok bonyolultsága, ellentmondá­sossága mellett is — meg­hozta a finn népnek a várt felemelkedést. Az úgyneve­zett Paasikivi—Kekkonen vo­nal következetes végrehaj­tása a második világháború óta biztosítja a Finnország fejlődéséhez szükséges felté­teleket. Ez a politika tudo­másul veszi a történe’mi realitásokat, helyesen érté­keli a Szovjetunióik a vi­lágpolitikában betöltött sze­repét és helyesen használja fel azokat a gazdasági lehe­tőségeket is, amelyeket a Szovjetunióval va’ó szom­szédság kínál. Kekkonen el­nök olvan belpolitikát for­mált meg, amelvben az ösz- szes hazafias erők szerephez jutnak. Finnország naev nemzetkö­zi tekintélynek örvend, és ez a tekintély az utóbbi hóna­pokban ugrásszerűen emelke­dett Ami ezt kiváltotta, köz­ismert: a finn kormány vál­lalta, hogy otthont ad az euróoai békéről és biztonság­ról összeülő nemzetközi kon­ferenciának. Ezzel nemcsak a lebonyolítás technikai fel­adatait vette magára, hanem igen aktívan részt vesz az előkészületekben, a szerve­zésben. és a konferencia lét­rehozásával kapcsolatos vala­mennyi munkában. A finn békepo'itika elismerésének tekinthető az a ténv is, hogy a fegyverkezési korlátozások­ról szóló szovjet—amerikai tárgyalások színhelyéül Hel­sinkit választotta a két nagyhatalom. Finnország po­zitív nemzetközi szerepének további jele a Kekkonen- terv néven ismert javaslat az északi országok atommentes övezetté alakításáról. IJ azánk igen szívélyes és * gyümölcsöző kapcsola­tokat tart a rokonországgal. Minőségi előrelépést jelen­tett kapcsolataink fejlődésé­ben idén ősszel Kekkonen, el­nök magyarországi látogatá­sa, amely a személyes ma­gasszintű tárgyalásokon túl igen fontos egyezmények alá­írását is eredményezte. Nmzeti ünnepén meleg sze­retettel köszönti ük a finn népet, és boldogulást, to­vábbi sikereket kívánunk jö­vőjének építésében. K—s. Játék az űrkorszakban A tudomány és a fantázia bőségszaruja tárult fel egy sor izgatott gyermek és fel­nőtt előtt, akik megnézték a Londonban rendezett, kará­csony előtti játékkiállítást A kiállításon többek között lunáris modulokat és raké­tákat, valamint kis vörös gombokkal ellátott rakéta kilövőket, továbbá tábori ágyúkat és traktorokat mu­tattak be. A gyermekek, akiket sza­badjára engedtek ebben az álomvilágban, olykor telje­sen elkábultak, ami érthető is volt. Nem kis megerőlte­tés 1969-ben gyermeknek lenni. A múltban a teljesítmény maximuma volt, ha a fém­építő készletből darukat sze­relhettek össze. Most lunáris modulokat készíthetnek, ex­kavátorokkal, teleszkópikus talapzattal és radarral. A szelíd, alvó babákat fel­váltották bonyolultabb test­véreik. akik kerékpároznak és bukfencet hánynak. Évi 43 millió tonnás ter­melésével Algéria már 1968- ban a tizedik helyre került a kőolajtermelő országok kö­zött. (1965. évi termelése ke­reken 26 miliő tonna volt.) Ugyancsak 1968-ban több mint 2,3 milliárd köbméter földgázt is eladott. Az or­szág eddig ismert földgázle­leteit 2000 milliárd köbmé­terre becsülik. Az ásványolaj és földgáz­ipar állami ellenőrzése az utóbbi években jelentősen fokozódott Az iparág termé­keinek értékesítését teljes mértékben nacionalizálták. A Sonatrach, az algériai ás­ványolajipari nemzeti válla­lat, régen túlnőtt eredeti te­vékenységi területén, amely a kőolaj -és kőolajtermékek szállítására és értékesítésére A szíriai ásványolajkincset 3000 millió tonnára becsülik. A termelés 1970-ben eléri majd az évi 7 millió ton­nát. Ennek egyharmada bel­földi felhasználásra kerül, kétharmadát pedig exportál­ják. A homsi finomító évi ka­pacitása 1 millió tonáról 2,7 millió tonnára emelkedett, vagyis több mint Zahrani és Az Europe című bulletin jelentése szerint Valdes chi­lei külügyminiszter az EGK bizottságának keretében J. Rey-vel és E. Martinovai folytatott tárgyalása során azt javasolta, hogy a Közös Piac országai és a latin­amerikai országok, lehetőleg a jövő évben, rendezzenek tanácskozást miniszteri szin­ten, s ezen a tanácskozáson vitassák meg kölcsönös gaz­dasági kapcsolataik problé­máit. Valdes hangsúlyozta, hogy szóba fog kerülni az A kubai forradalom prob­lémája az, hogy bár felszá­molta a kapitalista társada­lomnak a kereslet és kínálat törvényen és a bérrendsze­ren alapuló kizsákmányoló mechanizmusát, új mecha­nizmust még nem alakított ki, jelentette ki A. Hart, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának szer­vező titkára, a cukoripar fia­tal szakembereihez intézett beszédében. A perui kormány bejelen­tette, hogy az államosított távbeszélő- és hírközlési ügyek intézésére „Entel- Peru” néven nemzeti táv­közlési társaságot létesítenek. Az új szerv decemberben kezdi meg tevékenységét. A szorítkozott. A vállalat a jövőben fokozottabban vesz részt a kőolajipar fejleszté­sében. Ezeknek az új és széleskörű feladatoknak a megoldásában az algériai szakértők szorosan együtt­működnek szovjet és román szakemberekkel. Az algériai távlati terv előirányozza az olaj-vegyé­szet kiépítését. Az ipar köz­pontjai Arzew-Oran mellett és Skikda lesznek. Arzewben már létesült egy műtrágya- gyár és tervbe vették egy-egy finomító építését is itt és Skikdaban ahol ezenkívül még gázcseppfolyósító üze­met létesítenek, továbbá egy petrokémiai kombinátot, amely majd műanyagipari alapanyagokat bocsát ki. Tripoli finomítóinak együttes termelése. Ezenkívül olajve­zetéket építenek, amelyek összekötik Homsot Damasz- kusszal, Aleppoval és Lat- takiával. Az 1970. évi szíriai költ­ségvetés kiadásainak 15 szá­zaléka (144 millió szíriai font) az ásványolajipar fej­lesztését szolgálja. időszerű gazdasági problé­mák megoldásának és a mű­szaki együttműködés távlati perspektíváinak kérdése. A bulletin megállapítja, hogy a bizottság tagjai ér­deklődéssel fogadták Valdes javaslatát. Rey és Martino közölte, hogy a bizottság a közelmúltban memorandumot terjesztett az Európai Gaz­dasági Közösség miniszteri tanácsa elé a „hatok” és La- tin-Amerika viszonyának kérdésében. Hart hangsúlyozta, hogy a régi rendszer, amely bi­zonyos körülmények között a kubai cukorgyártásban " ma- gasfokú szervezettséget és hatékonyságot ért el, az új körülmények között a tech­nika alkalmazásával pótol­ható. A technika elsajátítása a dolgozók forradalmi ön­tudata mellett a munkater­melékenység emelésének dön­tő tényezője a kubai mező- gazdaságban. távközlés államosítását az egyik kormányközlemény a leghatékonyabb eszközök kö­zé sorolja, amelyek segítsé­gével a perui nép politikai, gazdasági, társadalmi és kul­turális egysége biztosítható. Pillanatképek Ausztria mezőgazdaságáról A Kerületi Mezőgazdasági Kamaránál (Bécstői 20 km) adtak tájékoztatást a kamara felépítéséről. A kerülethez 1351 gazdaság tartozik, tehát lényegében minden egy hek­táron felüli tulajdonos tagja a Kerületi Mezőgazdasági Kamarának. A kerület elsőd­leges feladata a főváros el­látása zöldséggel, gabonával és állati termékekkel. — A legtöbb gazdaság 20—30 hek­tár között van. A kerület 25 ezer hektár szántóval ren­delkezik, melynek felén bú­zát termelnek, ötezer hek­tár dunai árterületük van, ahol szénatermesztéssel fog­lalkoznak. Igen jelentős a sörárpa-termesztés mintegy ötezer hektáron. Sok hagy­mát termesztenek, Ausztriát ők látják el hagymávaL Magasfokú gépesítés Minden gazdaságban a teljes gépesítésre töreksze­nek. Általában van egy ki­sebb univerzális és egy na­gyobb traktor. A búzater­mesztő gazdaságok kombájn­nal rendelkeznek. Tekintet­tel arra, hogy kevés a csa­padék ezen a vidéken (évi 500 mm), öntözni kell a cu­korrépát, burgonyát, a ré­teket, legelőket. Az idén már búzát is öntöztek. Az állattenyésztésben fő­leg a sertés- és szarvasmar­ha hizlalás dominál. Az egész kerületben mindössze 400 ló van. Az állattenyésztés megköveteli a lucemater- mesztést, a lucernamagot Franciaországból importálják. Kukoricából a kétszeres ke- resztezésű hibrideket ter­mesztik, melyet 80x40 centi- méteres sor-, illetve tőtávol­ságra vetnek. Hektáronként 50—60 mázsás átlagtermést szoktak betakarítani száraz állapotban. (20 százalékon felüli víztartalommal.) A kukoricatermesztésnél egy éves hatású gyomirtó vegyszereket alkalmaznak. — Egy mázsa kukorica 200 schillingbe kerül. A körzet­ben két gazdaságot tekintet­tünk meg. Az égjük gazdaság sertéshizlalással foglalkozik. Évente 50—60 sertést hizlal meg és ad el a gazdaság. Az összes földterület 50 hektár. Három állandó munkás dol­gozik az 50 hektáron, illet­ve foglalkozik a sertéshizla­lással. Saját takarmányelő­készítővel és keverő beren­dezéssel rendelkeznek. Szá­razkeveréket etetnek. Átlago­san egy 100 kilogrammos hí­zón 520 schillinget keresnek. A mezőgazdasági kamara tekintélye Josef Albinger Landwirt községben lakó gazdálkodó­nál is jártunk. E község ha­tárában rendezték meg a XII. szántó világbajnokságot, az esemény megörökítésére emlékművet állítottak. Ezen minden résztvevő nemzet küldöttsége egy-egy táblát helyezett el. Josef Albinger 50 hektár területtel rendel­kezik és a szántóföldi nö­vénytermesztésen kívül bor­júhizlalással foglalkozik. El­mondotta, hogy a gazdaság­ban a feleségével ketten dol­goznak. ők látják el az ösz- szes növénytermesztési és ál­lattenyésztési munkát. A ga­bonánál 6—700 kilogramm kombinált műtrágyát hasz­nál hektáronként. Búzából az átlagtermése 45 mázsa volt az idén hektáronként. Cukor­répából öntözéssel 600 mázsa terem. A gazdaság itt is tel­Keresik a vizet A lat:n-amerikai országok kapcsolatai az európai gazzdaságt közösséggel Nobel-díjas közgazdászok Az első közgazdaságtudo­mányi Nobel-djasok: a nor­vég Ragnar Frisch és a hol­land Jan Tinbergen. A nagy elismerésben „A gazdasági folyamatok elemzésére alkal­mas dinamikus modellek fej­lesztése és alkalmazása” c. munkájukért részesültek. Mindketten már hosszú ideje kimagasló képviselői a közgazdasági elmélet egyik iskolájának — az ökonomet- riának — amely különöskép­pen az utóbbi három évti­zedben fejlődött és egyesíti a matematikai módszereket al­kalmazó elméleti közgazda- sági elemzést a statisztikai elemzéssel; a kutatásokban nem az elvont, hanem az adott gazdasági valóságból indul ki és különösképpen a gazdasági tevékenységben végbemenő változások tanul­mányozására és előrejelzé­sére orientálódik. Ragnar Frisch (született 1895-ben) a közgazdaságtan professzora Oslóban (1931 óta), a Közgazdasági Kutató- Intézet igazgatója és egyike az ökonometriai Társaság alapítóinak, ennek az irány­zatnak úttörője a skandináv országokban. Indiában és az EAK-ban tervezési és fej­lesztésügyi tanácsadó volt. Jan Tinbergen (született 1903-ban) a fejlesztés terve­zésének professzora Roter- damban és a fizika doktora; vezetője volt a Központi Statisztikai Hivatalnak (1929—1945.) és a Központi Tervezési Hivatalnak Hágá­ban (1955). Feldolgozta Key­nes elméletét és összeegyez­tette a kvantitatív közgazda­ságtannal. Fontosabb művei: „A világgazdaság modelle­zése” (1962) és „A fejlődés tervezése” (1968). A kubai gazdaság problémái Peruban állami irányítás alá kerül a távközlés Szíria ásványolajtermelése 197ü-ben eléri ma.d a 7 millió tonnát T :.LA C C .1ZB a: a GI]

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents