Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-06 / 283. szám

1969. december C. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kunhegyesen a pártbizottság mellett megkezdték a Bánhalmi Állami Gazdaság lakásainak építését. Tovább javult a Zobák-aknai sérültek állapota Tovább javult a Zobák- aknai bányaszerencsétlenség sérültjeinek állapota, a pécsi 3-as számú honvédkórház égési osztályán ápolt nyolc betegről a péntek reggeli or­vosi jelentés kedvező híreket adott: Orsós János, a baleset legsúlyosabb sérültje, aki több napon át életveszélyben volt, felkelhetett betegágyá­ból. Gyógyulnak a többiek is. A komlói kórházban egy beteget ápolnak még a bal­eset sérültjei közül. Tanuló járás Tiszakürti pedagógusok hasznos kezdeményezése A tiszakürti pedagógusok vetették fel a gondolatot: minden nevelő szervezzen be két tanulót a felnőttoktatás­ba. A járási tanács vb mű­velődésügyi osztálya öröm­mel támogatta a javaslatot. A kunszentmártoni járás­ban az idén nem volt köny- nyű dolguk a pedagógusok­nak, ha túl akarták haladni a tavalyi eredményeket. Az 1968—69-es tanévben össze­sen 194 felnőtt tanult a dol­gozók általános iskolájában. A művelődésügyi osztály ta­valy megjutalmazta a leg­jobb munkát végző pedagó­gusokat: Mohácsi Lászlóné tiszasasi igazgatót, dr. Sza- lay Andrásné cserkeszőllői tanítót, Dancsó Béla cserke­szőllői igazgatót és Takács Sándor tiszainokai tagiskola vezetőt. A jutalmakat a ta­nács ebben a tanévben is fel­ajánlotta, de a dolgozók ál­talános iskolájának szerve­zése minden évben nagyobb feladat, hiszen egyre nehe­zebben mozduló embereket kell meggyőzni a tanulás szükségességéről. 7 izenotből tizenhárom Az eredmények ebben az évben mégis jobbak, mint ta­valy. A tiszakürti felhívás hasznosnak bizonyult. A já­rás 15 iskolája közül 13-ban már megszervezték a fel­nőttoktatást. A létszám már­is kétszáz felett van, s még újabb jelentkezésekre is le­het számítani, például ha Ci­bakházán is sikerül meg­szervezni a dolgozók általá­nos iskoláját. Néhány helyen csak na­gyon nehezen vagy egyálta­lán nem sikerült megindí­tani a felnőttoktatást. Az is­kolákban ugyan mindenhol kijelölnek egy tanfolyamve- zetőt, de ha utána magára hagyják a szervezés gond­jaival, nagyon nehezen tud eredményt felmutatni. A fel­nőttoktatás ma már csak a helyi szervek összefogásával szervezhető meg. Aki na­gyon akart tanulni vagy akit köteleztek rá, többnyire már túl van az általános isko­lán. Aki nem végezte el a nyolc osztályt, de életkora miatt még számbajöhet a felnőttoktatásban, az nehe­zebben mozdul, mint az ed­dig végzettek. Munkája vég­zéséhez általában nem szük­séges a tanulás, kevés kéz­zel fogható haszna van be­lőle. Van, aki szégyelli, hogy eddig nem tanult és inkább a szomszéd község iskolájá­ba iratkozik. A pedagógusok, a helyi ta­nácsok, pártbizottságok, ter­melőszövetkezetek vezetői, összefogása azonban mindig hozhat jó eredményeket. A munkahelyi vezetők, falun elsősorban a termelőszövet­kezetek vezetői, jó példával és egyéb ösztönzéssel még különösen sokat tehetnek. A tiszainokai példa A járás általános iskolai pedagógusai nagyjából telje­sítették a tiszakürti felhí­vásban vállaltakat Van ugyan olyan község, ahol nem sikerült minden peda­gógusnak két felnőtt tanulót beszerveznie, de más közsé­gek jobb eredményei helyre­billentik a mérleget. Tiszainokán a túlteljesítés majdnem száz százalékos. A felnőttoktatásban 15-en vesz­nek részt, valamennyien 7. és 8. osztályosok. A községben két éve fo­lyik rendszeresen a felnőtt- oktatás. Körülbelül 8—10 ember maradt aki még nem végezte el az általános is­kolát és jelenleg sem tanul. Ez a kétszázötven lakosú községben igen jó eredmény­nek számít, egyúttal azonban azt is jelzi, hogy a követ­kező években létszámhiány miatt szervezetten már alig­ha lehet elkezdeni a felnőtt- oktatást. B. A. Uj nyomásszabályozók, biztonságosabb gázszolgáltatás Megjött a tél, visszavonha­tatlanul beköszöntött a fű­tési idény. Azok nevében, akik vezetékes gázzal fűte- nek, megkértük Bagi Bélát, a szolnoki földgázszolgáltató üzemegység vezetőjét, mond­ja el, milyen ellátásra szá­míthatunk a télen. A válasz így hangzik: — Az üzemegység egyik legfontosabb feladatának te­kintjük a fogyasztók igényei­nek minél pontosabb kielé­gítését. Ezért a szolgáltatási zavarok elkerülésére jelen­tős megelőző intézkedéseket tettünk. Szolnokon például az ösz­szes nyomásszabályozó be­rendezés karbantartását el­végeztük, — üzembiztonsági szempontból felülvizsgáltuk. A szennyeződésektől a veze­tékrendszert megtisztítottuk. A kritikus fogyasztási pon­tokat három új nyomássza­bályozó beiktatásával meg­szüntettük. Jelenleg a Szá­zados úti körzeti nyomássza­bályozó építését és szerelé­sét végzik. Ez a szabályozó a Jósika úti és a Mátyás király úti lakások ellátását teszi biztonságossá. A veze­téken lévő berendezéseket — tolózár, vízgyűjtő, stb. — rendbeszedtük. keit is szeretnénk minél meg­felelőbben karbantartani. A hibák elhárítása érdekében a) megyét szintén öt körzet­re osztottuk és körzetszerelő- ségeket hoztunk létre. A hi­bát a cseretelepen jelenthe­tik be. Ügy számolunk, hogy ezzel az intézkedéssel a be­jelentéstől a hibaelhár'tásáig eltelt időt itt is az eddigi­nek egyharmadára csökkent­jük. Akadozik az alkatrész- utánpótlás Kész a riasztási terv — Az elmondottak alapján remélhető, hogy a megelőző műszaki intézkedések hiánya miatt nem lesz szolgáltatási gond. Ennek ellenére előfordul­hat, hirtelen hőmérséklet­változás, túlterhelés — vagy egyéb, előre nem látható okok miatt üzemzavar kelet­kezik. Erre azonban a ké­szenléti szolgálat új szerve­zésével, valamint a riasztási terv elkészítésével felkészül­tünk. Az ilyen természetű zavarok elhárítására a leg­rövidebb idő alatt megtesz- szük az intézkedést. A hibák csökkentése érde­kében már a nyáron Szolno­kon mintegy kétezerötszáz készüléket vizsgáltunk meg és sok hibát kijavítottak már akkor a szakembereink. Megelőző intézkedésként a város területét hibaelhárítási körzetekre osztottuk. — Így minden körzetnek felelős szerelője van. Pillanatnyilag a hibaelhárítást két nap alatt el tudjuk végezni. Ezt az időt előreláthatólag egész télen tartjuk. — A közelmúltban bizo­nyos zavar mutatkozott a gázellátásban, mert túlszago- sítás történt, ami a gáz ége­tésekor érződött. Ezt sokan gázszivárgásnak hitték és megijedtek. A gázt átadó vállalat a túlszagosítást meg­szüntette és reméljük, hogy a lövőben ilyen nem fordul elő. — A propán-bután gázfo­gyasztók bejelentett készülé­Másik gondunk, hogy a készülékfajták — aránylag gyors változását nem köve­ti a megbízható alkatrész- ellátás. Emiatt egy-egy fo­gyasztónkhoz többször visz- sza kell mennünk. Így a hi­ba kijavítása is elhúzódik. Nehezíti ezt, hogy a lakások­ban általában csak a délutá­ni és a koresti órákban tar­tózkodnak odahaza. Intézkedéseink arra irá­nyulnak, hogy szerelőink gondos, műszakilag megbíz­ható munkát végezzenek, a fogyasztók megelégedésére dolgozzanak. Kérjük fogyasz­tóinkat is, hogy ismétlődő | panasz esetén az üzemegy­ség vezetőit is keressék meg, i hogy tehessünk intézkedé­seket. b. e. Á mi öregjeink Az lenne az ideális ha me­gyénk minden tízezer lakosá­ra harminc szociális otthoni hely jutna. E szerint Szol­nok megyében körülbelül ezerháromszáz, ezerhárom- százötven rászoruló idős embert lehetne elhelyezni. Sajnos az idén március vé­gén mindössze 1021 gondo­zott fért el a szociális ott­honokban. Az ellátásuk kü­lönösebb kívánnivalót nem hagy maga után, de az el­helyezésükről nem mondhat­juk el ugyanezt. Nyolc év alatt mindössze százkilenc- vennel nőtt az elhelyezhetők száma, de ha az ágykihasz­nálhatóságot is nézzük — tavaly 104,5 százalékos volt — még szomorúbb a helyzet, a zsúfoltság pedig nyilván­való. Ablakon kidobott pénz A jelenlegi szociális ottho­nok kevés kivétellel, ódon, korszerűtlen, régen romlás­nak indult épületek, vagy volt „szegényházak”, melyek­nek karbantartására évente óriási összegeket köl'.enek. Sajnos ezek nagyon sok eset­ben ablakon kidobóit pénzek, mert a rossz, vizes falak né­hány hónap alatt ledobják magukról a vakolatot és a festéket. Vannak olyan ré­gen halálra ítélt épületek is, amelyeket csak az tart élet­ben, hogy újakat kellene helyettük építeni. Igen ám. de egyelőre erre nincs pénz. A zsúfoltság enyhítését most a Kisújszállá on átadás előtt álló huszonöt személyes pa­vilon jelenti, s később majd az, hogy Mezőiúron meg­kezdődött a száz személyes új szociális otthon alapozá­sa. A plusz ötven személy elhelyezését szolgáló bővítés. az 1970-es költségvetési ke­ret terhére készül és szin­tén a zsúfoltság csökkentését szolgálja. Ha a gondozottakat az elő­írásoknak megfelelő elhelye­zésben részesítenék a szociá­lis otthonokban, akkor har­mincnyolcat létszámfelettinek kellene tekinteni, tehát a tényleges hely akkor nem 1021, hanem csak 983 len­ne, ami az ideálishoz viszo­nyítva háromszázhetvennel kevesebb ágyat, vagy ha úgy tetszik férőhelyet jelent. Az egy-két éven belül várható százhetvenöt idős ember el­helyezését biztosító otthonbő­vítés tehát korántsem jelent megoldást. Ha a jogos igé­nyek kielégítése ilyen ütem­ben folytatódik, még hozzá- ve'őlegesen sem lehet meg­mondani mikorra várható az összes rászoruló idős ember szociális otthoni elhelyezése. Úi lehetőségekért öregjeink szociális ellátása —- ismerve az e célra fordít­ható pénzösszegeket — ha új lrhetőségeket nem terem­tünk az anyagi alapok növe­lésére, ki tudja megmondani hány évig lesz különböző szintű és összetételű értekez­letek és ülések sűrűn vissza­térő és égető gondja. Pedig a gondoknál tovább is jut­hatnánk, megoldás bőven akadna, csak bátrabban a társadalmi változásoknak megfelelően néhány el­avult, megcsontosodott előírá­son, törvényen is változtatni. Kezdjük a legfontosabb tennivalók között is az el­sővel, a szociális otthoni té­rítési díjak rendezésével. A 400—450 forint térítési díj, amikor a dolgozók életkörül­ményeiben, a nyugdíjak emelkedésével lényeges válto­zás következett be, a nagy nyugdíjakkal rendelkezőknek a gondozottak ellátási költsé­géhez az eddiginél többet _ és n yugdíjuk arányában — kellene hozzájárulniuk. Elég csupán annyit megemlíteni, hogy Szolnok megyében egy gondozottra átlagosan havi 1300—1400 forintot fordíta­nak. Nem lenne igazságos a jövőben, ha a hatszáz, vagy a kétezer forint nyugdíjat élvező is négyszáz forint gon­dozási költséget fizetne. Másik nagyon fontos, a szociális ellátásban minőségi javulást jelentő lépés lenne, ha a szociális otthonok is és nemcsak magánszemélyek köthetnének tartási szerző­dést ingó- és ingatlan va­gyonnal rendelkező idős em­berekkel. Az ilyen rendelke­zés teljesen igazságos, s amellett humánus is lenne, mert kitől kap olyan gondos orvosi felügyelet melletti el­látást egy öreg ember, mint éppen a szociális otthonban? Nem is beszélve arról, hogy az eltartási szerződések meg­kötése után az illetékes vá­rosi, vagy községi tanács az eddiginél nagyobb ütemben korszerűsíthetné, bővíthetné szociális otthonát. Jól bevált módszer Már alkalmazott és na­gyon jól bevált módszer a mezőtúriak területi gondozá­sa is és a jövőben minden városban és nagy községben meg akarják honosítani. El­ismerés illeti a mezőtúri termelőszövetkezeteket, mert minden hold szántóföldjük után négy forinttal járulnak hozzá a területi szociális gondozás költségeihez. A jö­vő útja azonban egyre in­kább az öregek társasházá­nak, vagy az öregek penzió­jának építése, a társadalmi gondoskodást igénylő, de jó anyagi helyzetben lévő öreg- korúaknak korszerű elhelye­zése lesz. Közgazdászok sze­rint a szintén nyomasztó la­káshelyzet javulását is rend­kívüli módon elősegítené egy olyan társasház, ahol az idős lakók elhelyezése nyu­godt körülmények között — személyiségük feladása nél­kül — megoldható. Az ilyen idős emberek cserébe lead­nák a lakásukat, vagy házu­kat, s ezért az ilyen penzió négyszeresen megtérülő és kétszeresen gyors beruházás lenne. A házban orvosi rende­lő is létesülne, ápolónő gon­doskodna az ágyban fekvők­ről, mosnának a lakókra és bevásárolnának helyettük. Talán azt sem fogadják el­lenszenvvel megyénk lakói, ha a társadalom összefogásá­ban és az egyénenként nem nagy terhet jelentő anyagi segítségben látom a szociális otthonok bővíté ének egyik lehetőségét. Adtunk mi már pénzt — többek között — a pedagógusok üdülőjének épí­tését szolgáló sorsjegyekre, miért ne bocsáthatna ki Szolnok megye — a Pénz­ügyminisztérium engedélyé­vel természetesen — sorsje­gyeket, melyek szociális ott­hon építését szoleálnák? A sorsjegy megyén belül kerül­ne forgalomba és a befolyt pénz megyénk öregjeinek je­lentene jobb. megfelelőbb el- he’yezést. Ügy gondolom, a2 ilyen kezdeményezés mely a jóértelemben vett lokálpat­riotizmusra épülne nagysze­rű humánus cselekvésre ösz­tönözné az embereket s a felajánlott forintok — ki tudja — hátha az adakozók­nak is kamatoznak egyszer. B. J. Milyenek a galeri-tagok családi körülményei ? Az Országos Kriminalisz­tikai Intézet kiterjedt vizs­gálaton mérte fel a fiatal­kori csoportos bűnözés ala­kulását. Tavaly csaknem 500 galeritag körülményeit vizs­gálták az intézet munkatár­sai, ebben az évben a galeri­tagok szűkebb társadalmi, munkahelyi, lakó- és családi környezetét vették górcső alá. A többi között megállapí­tották: a galeriba lépéssel egyidejűleg a fiatalkorú rendszerint elkülönül a csa­ládtól. sőt szembefordul ve­le. Ennek okai sokrétűek. E családokban általában rend­kívül sivár az érzelmi élet, rosszak a lakás-körülmé­nyek, átlagosnál rosszabb az anyagi helyzet. Komfortos lakással a galeritagok csa­ládjainak nem egészen 40 százaléka rendelkezik. Az érintett famíliák mintegy 15 százalékában a fiatalkorú­nak nincs külön fekhelye, körülbelül negyedében nincs megfelelő tanulóhelye. A statisztikák arról is be­számolnak, hogy a galerita­gok családjának alig 45 szá­zalékában élnek együtt a szülők. Mintegy 70 százalé­kában már tíz éve csak az anya neveli a gyereket, az apa/ különélése, alkoholiz- myfsa, stb. következtében. A felmérések arról is ta­núskodnak, hogy a szülők keveset segítenek a tanulás­ban, a pályaválasztásban, — szinte semmit sem tudnak gyermekeik céljairól, törek­véseiről, munkahelyi, iskolai viselkedéséről, kulturális ér­deklődéséről, szabad idejé­nek felhasználásáról, társas kapcsolatairól és általában házon kívüli viselkedéséről. A szülői kontroll e családok­ban nem érvényesül, s mint­egy 43 százalékra tehető azoknak a szülőknek az ará­nya, akik a testi fenyítést egyetlen célravezető nevelési eszközként alkalmazzák. E családok gyermekei kö­zül csak alig minden tize­dik vesz részt az ifjúsági szervezeti életében. — Társas kapcsolataikban. — barátaik megválasztásánál első helyen a lakóterület szerepel. Fel­tűnő, hogy e gyerekek közül mintegy 14 százaléknak egyetlen barája sincs. Elkészüli az első magyar sztereo rádióhang játék Már dobozban van Hein­rich Böll „Morse-jelek” című hangjátéka — a Magyar Rá­dió első teljes sztereo hang- játékfelvétele. A Magyar Rá­dió munkatársai kísérletez­ték ki a sztereofelvétel rend­kívül érzékeny a színészi já­tékra, szinte „felnagyítva” adja vissza az esetleges rossz hangsúlyokat, hangvételi hi­bákat, általában megnő min­den hang, zörej és termé­szetesen a szöveget kisérő zene szerepe Érdekes, hogy az adásban hallani a külön­böző irányokba történő moz­gást is. Szinte „szemmel kö­vethetők” a színészek hely- változtatásai, elhatárolhatók a helyszínek, egyszerre töb­ben is beszélhetnek más és más helyen, a hallgató még­is megérti. Másik érdekes­ség, hogy a sztereó-felvétel normálkészülékeken is sok­kal tisztább, szebb hangzású, mint elődje.

Next

/
Thumbnails
Contents