Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-05 / 282. szám
X9S9. december 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Minisstertanáen ülése (Folytatás az 1. oldalról} szamproblémákkal küzd. A jelentés szerint » vasutasok többsége szór* galmasan és fegyelmezetten dolgozik, s vállalja a nehezebb körülményeket. A kormány a jelentést elfogadta. és határozatokat hozott a vasúti dolgozók munkakörülményeinek. szociális helyzetének javítására, a belső béraránytalanságok megszüntetésére, az oktatás és továbbképzés fejlesztésére, az irányító és ellenőrző munka javítására. A közlekedés- és postaügyi miniszter a vasút műszaki helyzetéről tett jelenést a kormánynak. A beszámoló megállapítja: Magyaroszágoo a vasúti közlekedés nagyobb arányú korszerűsítése az 1960-as évek elején indult meg. A rekonstrukció és a műszaki fejlesztés jelentős eredményei ellenére a következő öt-tíz évben még mindig számolni kelj nehézségekkel. A vasút moderoizá- lása hosszabb időt igényel, s ezért a régi és az új technikát vegyesen kell alkalmazni. A gépesítés és az automatizálás a szakképzettség fokozását és a fegyelem erősítését kívánja a vasút dolgozóitól; ugyanakkor tovább kell javítani munkafeltételeiket és szociális ellátásukat A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A Minisztertanács tanács- szervek osztályának vezetője beszámolt azoknak a javaslatoknak felülvizsgálatáról, amelyeket a megyei szintű tau, nácsok végrehajtó bizottságai tettek az államigazgatási eljárás egyszerűsítésére. A kormány ugyanis ez év februárjában határozatot hozott az ügyintézés egyszerűsítésére, decentralizálására és a tanácsok ezzel kapcsolatban az államigazgatás valmennyi ágazatára vonatkozó elképzeléseket dolgoztak ki. A jelentés megállapítja, hogy mintegy 350, a minisztériumok által is elfogadott javaslatnak csaknem a féLe már megvalósult. A községi tanácsok intézik már a gyámhatósági, a közületi elhelyezési, az építések engedélyezési, a szociális segélyezési ügyek egy részét. A nagyközségek létrehozásával mintegy 110 fajta hatósági ügyet döntenek el helyben, s ezzel a nagyközségek hatásköre erősen megközelíti a városi tanácsokét. A minisztériumok és az országos hatáskörű szervek szintén számos oljran intézkedést hoztak, amelyeknek következtében nőtt a tanácsok önállósága, mindezek eredményeképpen egyszerűsödött, csökkent az adminisztráció és javult az ügyintézés, színvonala. A kormány a jelentést elfogadta* A nehézipari miniszter jelentést tett a Zobák-aknában bekövetkezett bányaszerencsétlenségről és az eddig megtett intézkedésekről. A kormány a jelentést tudomásul vette, majd egyéb ügyeket tárgyalt Megint felkészültünk ... Néhány évvel ezelőtt még őssznemzeti álmél- kodás fogadta volna ezt a mostani korán és vehemensen beköszöntött telet Az utóbbi időben azonban már lassan megváltozik a sajtó hangja is, hozzászokunk, hogy télen hideg, nyáron meleg van. Csupán a KPM Közúti Igazgatóságán nem változnak, Ök ugyanúgy mint eddig, szeptember végén, vagy október elején nyilatkoznak, hogy semmi vész nem lesz az utakon, mert kellőképpen felkészültek, a tél fogadására. Bosszankodtam is kedden este a televízió havas riportján, mert az egyik dunántúli megye _ nem emlékszem pontosan, hogy fő- vagy mellékútvonala mellett még a hófogo rőzsefolto- kat sem rakták széjjel. Nem volt idejük — mondta a riporter. Vajon mikor akarták elhelyezni a hófogókat? A karácsony előtti szabad szombaton? ☆ Só- Igen, sóból van elég. A lapátokkal és a söprűkkel azonban baj van. Nincs belőlük elegendő. A szolnoki járdák latyakjában tappogó ember legalább is nem tud másra gondolni Leesett » hó, a háztulajdonosok és a házmesterek vastagon szórták rá a sót, amitől az szépen vizes péppé változott. A sós latyak ráadásul a cipők felsőrészét is megtámadja, tehát nemcsak a gépkocsik, hanem a gyalogosok „karosszériáját” is rongálja. S nincs lapát, vagy söprű, amellyel a járdákat megtisztítanák tőle. Vagy lapát lenne, csak nincs, aki forgassa? Jó lenne, ha nem kellene a második havazásnál tovább bizonytalanságban élnünk.- W — Fogadatlan prókátor Blgon&olkodva ballagtam Szolnokon a főutcán. Fí- aveímetlenül léptem le a járdáról és haladtam volna át az árkádok alatt, ahová egy ifid ember triciklit tolva fordult be. A szél havat kavart, így « Tempós fejét le- tzegve tolta háromkerekű jármüvét Én a bá- mész sétáló ez álé léptem. És bár nagy bravúrral elkerültem at össszeütliözést, éreztem, hogy én voltam a hibás, így hát néhány bocsánatkérő szót rebegtem. Kém igg az egyik, éltes hőigy, aki szemtanúja volt ez esetnek. Azonnal a legmagasabb hangon kezdett kiabálni az ifjú emberre. — Nem tud vigyázni, maga szerencsétlent Elütik az embert, mert mennek mint ez állataik... A gyerekképű ifjonc sem hagyta magát. — Az ilyen tna~ gafajtát el sert» lehet ütni. mert olyanok, mini.« •tK etb. ín szégyenkezne eltűntem a helyszínről, ők azonban tán még most U veszekednek. ha meg nem haltak. Mit „helyesbített" a főmérnök? Javuló munkásvédelem az Építési és Szerelőipari Vállalatnál —• Az idén, még eddig nincs szégy ennivalónk a bi3- tanságtechnikai helyzet alakulásért — jegyezte meg az erről folytatott beszélgetés summázataként Bíró Mihály, aki jövőre jubilál: huszadik éve foglalkozik társadalmi megbízatásként és hivatalból is a munkavédelemmel. Az utóbbi évtized javarészét az Építési és Szerelőipari Vállalatnál töltötte, s innen várja a nyugdíjazást, amely ugyancsak jövőre esedékes, miként az említett jubileum is. A karakteréhez illő szerénységre vall az idézett megjegyzés, amely a „jó eredményeket értünk el” fogalmazásban sem hangzanék kérkedően. Statisztikailag ugyanis a műit évhez képest éppen a felére csökkent a vállalatnál dolgozók baleseteinek száma, és — növekvő létszám mellett — csaknem harmadára a gyógyulási idő. S ha ehhez az építőiparban kritikusnak számító június és július hónapok idei hat balesetmentes dekádj át is tekintetbe vesszük: Bíró elvtárs hosszú biztonságtechnikusi pályafutásának — s együtt-] az Építési és Szerelőipari Vállalat nyolcs^ázöt- ven fős kollektívájának — ez az esztendeje — úgymond meghozta gyümölcsét. Meghozta annyiban, amennyiben nem fordult elő sem tömeges, sem súlyos (például csonkulásos) baleset az ott dolgozók Igencsak szétszórt, sokfelé „aprózott" munkahelyein. Meghozta annyiban ts, hogy a mind több esetben alkalmazott új technológiák nagyobb veszélyforrásainak elhárítására tett erőfeszítések — műszaki intézkedések, oktatás, vizsgáztatás és más módszerű tudatosítás révén — eredményesnek bizonyultak. Az a tény, hogy egy-egy bonyolultabb, fokozott biztonságtechnikai követelményekkel járó építési mód alkalmazását a helyszínen kíséri figyelemmel szinte az egész műszaki „vezérkar”, hogy egy-egy jelentős új munkafázis előtt újabb oktatást tartanak — ha kell, havonta hármat is azonos munkahelyen — a vele kapcsolatos tudnivalókról, ez olyan erőfeszítésekre vall, amelyek nem hiábavalóak. A kétségkívül csökkenő számban előforduló balesetek okainak kivizsgálását, a felelősség megállapítását — mint Dikó Miklós főmérnök elmondta — személyre, beosztásra való tekintet nélkül végzik. S a felelősségből adódó következményeket is kinek-kinek a7 okok arányában viselnie kell. E téren nem ismerünk pardont, nem vagyunk elnézőek — fűzte hozzá. — Nem „bosszulja-e meg magát’’ ez a szigor a munkaerő megtartásánál? — kérdeztem. — Elvétve talán ige«, de csak egy-egy vándormadár esetében — hangzott » válasz, amelyből a későbbiekben kitűnt, hogy észszerű megfontolással a szigort is a megelőzés, az okulás eszközeként alkalmazzák. Alap- elvük, hogy « krónikus létszámgondokat csak súlyosbítja az a munkaidőveszteség, ameddig egy-egy dolgozót a táppénzes állomány címén nélkülözni kell. Ezért is élnek a lehetőséggel, s a műszakiak rendszeres megbeszélésein feltárják egy-egy baleset okait, de azt is: hol milyen mulasztást állapított meg baleseti veszélyforrásként a biztonságtechnikai szemlebizottság. Ma már nemcsak állami „vonalon” törődnek ennyi gonddal a testi épség megóvásával. Munkaterv szerint a vállalat pártvezetősége is értékeli a baleseti helyzet alakulását és megszabja egy további időszak feladatait is. Legutóbb ■— alig két hónapja — adott szamot ezen a fórumon a főmérnök az elért eredményekről. Ez alkalommal — mintegy a vállalatnál meghonosodott szemléletből következően — méltán „helyesbítette” az írásos jelentésben szereplő munka- védelem kifejezést munkásvédelemre. Magyar István Közlemény a testvéri országok vezetőinek találkozójáról (Folytatás az 1. oldalról) lista Köztársaság államtanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke, Gheorghe Pana, az RKP KB végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a KB titkára, Comeliu Manes- cu, az RKP KB tagja, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere; Leonyid Brezsnyev az SZKP KB főtitkára, Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, Nyiko- laj Podgornij, az SZKP PB tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a KB titkára, Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára, Andrej Gromiko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere; Gustáv Husák a CSKP KB első titkára, Oldrich Cer- nik, a CSKP KB elnökségé- neg tagja Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára. A találkozó résztvevői eszmecserét tartottak a béke és a nemzetközi biztonság megerősítésével összefüggő problémák széles köréről. Ennek során különös figyelmet szenteltek az európai biztonság biztosítása kérdéseinek. Megelégedésüket fejezték ki, hogy az államok összeurópai tanácskozásának előkészítésére és megtartására a szocialista országok által közösen kidolgozott javaslatok széles körű nemzetközi támogatásra találnak. A szocialista országok továbbra is kitartóan törekednek arra, hogy Európa földjén a jószomszédság váltsa fel a feszültséget, hogy a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű európai államok kölcsönös kapcsolatainak egyetemes normájává váljék, hogy a népek törekvése a biztonságra és a haladásra tettekben, a világ e térsége lényeges problémáinak megoldásában konkretizálódjék. A találkozón részt vett szocialista országok síkra- szállnak az összes államok közötti kapcsolatok bővítéséért és fejlesztéséért. Megerősítették álláspontjukat, amely szerint a béke és biztonság érdekei megkövetelik, hogy valamennyi állam létesítsen egyenjogú kapcsolatot a Német Demokratikus Köztársasággal a nemzetközi jog alapján, ismerje el véglegesnek és megváltozhatatlannak a fennálló határokat, köztük az Odera—Neisse határt. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere során megállapították: 3 Német Szövetségi Köztársaságban lezajlott választások eredménye és az új kormány megalakulása kifejezi az NSZK közvéleménye egy részében végbement változásokat, továbbá annak a tendenciának elterjedését, a közvélemény e részében, amely az államok közötti együttműködés és kölcsönös megértés realisztikus politikájára irányul. Pozitív mozzanatként nyugtázták azt, hogy az NSZK aláírta a nukleáris fegyver elterjedését megakadályozó szerződést. A találkozó résztvevői egyúttal kifejezték egyöntetű véleményüket arról, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az NSZK-ban szüntelenül megnyilvánuló veszélyes jelenségeket és az újnáci erők. aktivizálódását. E jelenségekkel szemben meg kell őrizni a józan éberséget Ha az új nyugatnémet kormány megszívleli a történelem tanulságait megszabadul a múlt tehertételétől, s az idők szellemének megfelelően cselekedve, realisztikus módon közelíti meg azokat a problémákat, amelyek az európai államok közötti kapcsolatokban támadt feszültség következtében jöttek létre — ezt a szocialista országok csakúgy, mint valamennyi béke- szerető nép, csak üdvözölnék. A Bolgár Népköztársaság, a a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, amelyek nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a nukleáris fegyver elterjedését megakadályozó szerződés teljes mértékben szolgálja a béke megszilárdításánál: ügyét, síkraszállnak azért, hogv az á'lamok lehető legnagyobb számban csatlakozzanak e szerződéshez, mielőbb ratifikálják, s életbe léptessék azt. A találkozón egyöntetűen megnyilatkozott az a meggyőződés, hogy a tartós és szilárd béke biztosítása végett a fegyverkezési hajsza megszüntetésének, az áltat á- nos és teljes leszerelésnek, így a nukleáris leszerelés«ek útján kell haladni. A szocialista országok, amelyek több ízben terjesztettek elő Ilyen jellegű konkrét javaslatokat, felhívnak minden államot; nyilvánítsa ki a gyakorlatban is jóakaratát és készségét a tényleges leszerelés megkezdésére. A találkozón részt vett or szágok újból megerősítették azt az óhajukat. lio'-r a jövőben is konzultáljanak egymással a nemzetközi élet legfontosabb problémáiról, a n én ele békéjéért és biztonságáért, így az európai biztonságért vívott harcban folytatandó közös akciók egyeztetett végrehajása érdekében. A moszkvai találkozó, amely megerősítette résztvevői nézeteinek egységét, a barátság, az egyetértés és az elvtársi együttműködés légkörében ment végbe. Véget kell vetni az agressziónak Vietnamban A szocialista országok párt• és állami vezetői találkozója részvevőinek nyilatkozata A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság pártós állami vezetői moszkvai találkozójának részvevői áttekintették a Vietnamban kialakult helyzet problémáját Folytatódik az amerikai imperializmus agresszív háborúja a vietnami nép ellen. Világszerte, így az Egyesült Államokban is, széles körök millióinak felháborodott tiltakozása ellenére az intervenciós csapatok pusztító háborút folytatnak ártatlan vietnami polgárok ellen. Mindössze néhány nappal ezelőtt járta be a világot annak híre, hogy amerikai katonai alakulatok barbár módon megöltek több száz fegyvertelen embert My Lai dél-vietnami faluban. A Vietnamban folyó háború nemcsak Délkelet-Ázsia békéjét veszélyezteti, hanem az egész nemzetközi helyzetet is súlyosbítja. És ha a vietnami kérdés rendezésére hívatott párizsi tárgyalásokon mindmáig nem értek el haladást, ha a háború nem szűnt meg, ezért a felelősség az Egyesült Államokat terheli. A párizsi tárgyalásokon az amerikai képviselők mindmáig visszautasítják a délvietnami ideiglenes koalíciós kormány megalakítása kérdésének megvitatását, jóllehet e kérdés megoldása nélkül nem lehet haladást elérni a vietnami rendezés útján. Semmiféle kétség nem férhet ahhoz: bárminő terveket eszeljenek is ki az agresszo- rok annak reményében, hogy a vietnami háború folytatásával sikert érhetnek el —• ezek a tervek eleve kudarcra vannak kárhoztatva. A szocialista országoknak a találkozón részt vett párt- és állami vezetői elítélik az Egyesült Államok Imperialista köreinek agresszív politikáját, azt ahogyan az amerikai szoldateszka kíméletlenül leszámol a békés délvietnami lakossággal A találkozó részvevői kijelentik, hogy a testvéri országok —* a proletárnemzetköziség elKádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Foek Jenő, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi veiből, a népek békéje, függetlensége és szabadsága ügye iránti ragaszkodásból kiindulva — mindaddig, amíg nem ér véget a Vietnam elleni agresszív háború, továbbra is sokoldalú támogatást nyújtanak a vietnami népnek igazságos harcához. A világ mindazon kormá nyalnak, politikai és társadalmi szervezetének, amelyeknek szívügyük a béke megőrzése, kötelességük tömöríteni a harci frontot a vietnami nép független és szabad fejlődésére irányuló nemzeti törekvéseinek és elidegeníthetetlen javának védelmében, még jobban fokozni a harcoló Vietnam támogatását és a vele vállalt szolidaritást. A vietnami nép igaz ügyért harcol és győzni fog! Bizottság titkára. Erdélyi Károly, «2 MSZMP Köznon'j Bizottságának tagja külügyminiszterhelyettes, akik részt vettek a szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozóján, csütörtök este haza indultak a Kscwjet fővárosból. Hazafndultak Moszkvából a magyar vezetők i \
