Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-05 / 282. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. december 5; Cabot-Lodge lemondása Elniéskedő elmélkedők SZÓKRATÉSZ Mikor Szokratésztöl meg­kérdezte egyik tanítványa, mit gondol a házasságról, azt felelte: — Ha jó feleséged lesz, egész életedben boldog le­szel. Ha viszont rossz asz- szonyod lesz, alkalmad lesz, hogy filozófussá légy. Nő­sülj meg... ALBERT EINSTEIN Einstein nagyon szerette a félvadon burjánzó kertjét, ami az elhagyott paradi­csomra emlékeztetett. Egyik barátja, aki hasonló ingat­lannal rendelkezett, ezt írta neki: — A gyep gondot okoz. Mit tegyek az ilyen áIkozoit burjánzás ellen? — Nevezd ki burjánzó fü­vedet kedvenc növényednek! — válaszolta Einstein. ALLATIUS VIII. Sándor pápa egyszer megkérdezte Allatius filozó­fust, miért nem lett pap. — Azért — válaszolta a filozófus — hogy megnősül­hessek, ha majd kedvein tá­mad. — Akkor miért nem nő­sült még meg? — kérdezte a pápa. — Azért, hogy bármikor, ha kedvem támad, pappá le­hessek. Henry Cabot-Lodge nagy­követ, a párizsi Vietnam- tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség vezetője december 8-ával megválik tisztségétől. A tárgyalások eredményessége szempontjá­ból jó hírnek lehetne ezt te­kinteni, ha a nagykövet nem maga mondott volna le, ha­nem — Washington hívta volna vissza, hogy helyébe új, alkalmasabb diplomatára bízza a feladatot. Henry Cabot-Lodge ugy an­is szinte személyében garan­tálta, hogy a tárgyalások egyhelyben topogjanak. Né­mi túlzással azt mondhatjuk, hogy az Egyesült Államok­ban szinte keresve sem ta­lálni még egy olyan politi­kust, aki eddigi működésé­vel személyesen is ennyire elkötelezte volna magát Wa­shington vietnami „jelenlé­te'’ és kitartottjai mellett. Két ízben képviselte a kor­mányt Saigonban: 1963-ban ott volt a Diem-diktatúra bukásakor, majd 1965-ös újabb nagyköveti megbízatá­sa idején egészen szoros kapcsolatot épített ki a sai- goni rezsim mostani vezetői­vel- Mielőtt 1968-ban elhagy­ta volna dél-vietnami poszt­ját, így nyilatkozott: „A há­borút fólig-meddig már meg is nyertük.. Ennek a Henri Cabot-Lod- ge-nak a megbízatása a pá­rizsi Vietnam-tárgyalások vezetésével még akkor sem kecsegtetett sok jóval, ha nyilvánvaló, hogy az ameri­kai delegátus nem a „maga szakállára”, hanem washing­toni utasításra dolgozik Pá­rizsban. Félő volt ugyanis, hogy Cabot-Lodge személyes „elkötelezettsége” a saigoni klikk irányában — egybe­vág a Fehér Ház „intézmé­nyes elkötelezettségével”. Ma már, néhány nappal a lemondás bejelentése után, minden jel arra vall, hogy ez az „erdekegyezés”, ma­gyarán : a washingtoni kor­mánypolitika új taktikája készteti Cabot-Lodge-ot a tá­vozásra. A Fehér Ház, amely mindmáig nem jelölt ki utó­dot nagykövete helyére, nyilvánvalóan a tárgyalások jelentőségének csökkentésére törekszik, arra, hogy —- a párizsi Combat című polgári lap szellemes hasonlatával — „álomba ringassa” a Viet- nam-konferenciát­Ez a párizsi „altatás” nem független Washington általá­nos Vietnam-politkájától. A háború úgynevezett „vietna- mizálása” tudniillik abból a számításból adódik, hogy ily- módon csökkenteni lehet az Egyesült Államok belső poli­tikai feszültségét, a háború elleni tiltakozások mértékét, de úgy —, hogy eközben még mindig legalább száz— kétszázezer amerikai katonát lehessen a helyszínen tarta­ni. Ennek — a saigoni re­zsim konzerválását célzó — tervnek a kivitelezése, nem utolsó sorban a saigoni klikk tehetetlensége és elszigetelt­sége miatt, hosszabb időt venne igénybe. Az Egyesült Államok tehát most mind a hadszíntereken, mind otthon — mind pedig Párizsban elsősorban abban érdekelt, hogy időt nyerjen. Ennek a halogató taktikának egyik, logikus láncszeme Ca­bot-Lodge távozása.. • S. P­Pillanatképek Ausztria mezőgazdaságáról i. A MÉM tájékoztatási fő­osztálya — az elmúlt évek­hez hasonlóan — az idén is szervezett szakmai tanul­mányú takat a bemutató gaz­daságok szakemberei részére. Megyénkből is jónéhány szakembernek volt alkalma a különböző országok mező­gazdaságaival megismerked­ni. Az elmúlt hónapokban alkalmam volt egy ilyen cso­porttal Ausztriában járni. Sok érdekes és tanulságos dolgot lehet látni egy ilyen úton, még akkor is, ha az a mi szocialista gazdálkodá­sunknak gyökeres ellentéte. Kordonművelésű szőlő Stájerországban Graz mel­lett Leutschach községben az Eduard Tscheppe tulajdo­nában lévő magasművelésű szőlőtelepítést tanulmányoz­tuk, mely tengerszint felett 300 méterre terül el. Útika­lauzunk, a Mezőgazdasági Kamara munkatársa elmon­dotta, hogy Ausztriában ösz- s/.esen 46 ezer hektáron ter­mesztenek szőlőt, melynek nagy része magas kordonmű­velésű. E területből Stájer- országra 2200 hektár jut. Az utóbbi években a hegyvidé­keken igen elterjedt az olasz szilvó-rendszer, mely lénye­gesen különbözik a lenzmó- zer művelési módtól. E rend­szer lényege, hogy lazább a mágas kordon és így több napfényt kap a szőlő. A te­lepítést 3x3 méteres kötésben végzik. Évenként 12 mázsa műtrágyát használnak fel hektáronként. A terület, melyet bemuta­tott, csapadékban gazdag (évi 800—1000 mm). Az idén au­gusztus hóban 200 mm csapa­dék esett. A szőlőfajtákat il­letően legnagyobb területet foglalnak el a következők: olaszrizling, muskotály-szil- váni, sárga muskotály, fe­hér burgundi, rizling-szilvá- ni. Tekintettel arra, hogy a szőlőtelepek a hegyoldalakon terülnek el. a legtöbb he­lyen csörlős talajművelési rendszert alkalmaznak. Nem ritka az olyan hely, ahol 70—75 százalékos lejtőnél is lehet szőlőtelepeket látni. A sorközöket általában füvesí­tik és magas tarlóra ka­szálják le az erózió miatt. A sorokat csak 40 centiméter szélességben művelik meg. A gazdaságban, ahoj 20 hektár szőlő van, mindössze huszonöt főt foglalkoztatnak. A saját termésen kívül más gazdaságoktól is vásárolnak fel szőlőt és bornak dolgoz­zák fel. Az üzem saját pa­lackozóval rendelkezik. A palackozott borokat a Mező- gazdasági Kamara közremű­ködésével a kereskedelemnek adják át. 1962-ben és 1969- ben is a nemzetközi borver­senyen — melyet Budapesten tartottak meg — aranyérmet nyert e tulajdonos több bora. Kozmetikai szerek tőzegből Bad Neydharting-ban egy kísérleti intézetet tekintet­tünk meg, ahol tőzeg feldol­gozással és felhasználással íoglalkoznaak. Természeti adottságánál fogva olyan te­rületről nyerik a tőzeget, ahol B talaj, az éghajlat, valamint a különböző gyógynövények egy különleges tőzeg fajtát létesítenek. A tőzegből kü­lönböző kozmetikai szereket, tőzegszappant, ínysorvadás ellent tőzegpasztát, állati ta­karmányokhoz gyógyhatású koncén trátumokat állítanak élő. A kísérleti intézet tagja a Nemzetközi Tőzegtársaság­nak. Szoros kapcsolatuk van a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiával ahol közös kí­sérleteket folytatnak az ál­latok takarmányozásánál. A tőzeg-feldolgozás mel­lett szanatórium és gyógy­fürdő is van a területen. Az eddigi kísérletek azt bizonyít, ják, hogy nemcsak emberi betegségeket gyógyít a tőzeg­víz, hanem hasznos az álla­tok szervezetének is. Az ál­latok gyomor- és bélbetegsé­geinél is eredményesen al­kalmazzák. Az emésztésre is hasznos pl. sertéseknél a hizlalás során a kontrolihoz viszonyítva 10—15 százalék­kal nagyobb súlygyarapodást értek eL Pótolja az ásványi anyagokat az aminósavakat, a megtermékenyítést segíti, növeli a tyúkok tojáshoza­mát. A kitermelt tőzegei előbb megdarálják, majd tőzegvíz­zel keverik és ezt a keveré­ket már lehet etetni az álla­tokkal. A kísérletek iránt igen nagy az érdeklődés vi­lágszerte. Linz Vegyipari Gyármű: 1940-ben 120 hektáron alapí­tották meg a Linzi Nitrogén Műveket, mely ma az osztrák vegyipar legjelentősebb gyá­ra és a legnagyobb osztrák üzemek közé tartozik. Állami részvénytársaságként műkö­dik. A gyár összes üzemeivel és leányvállalataival együtt kb. hétezer alkalmazottat fog­lalkoztat. Szaktanács a műtrágya felhasználásához A gyárban mindig a vevők igényei szerint állítják elő a műtrágyákat Külön műtrá­gyakeveréket állítanak elő a kalászosoknak, a kukoricá­nak, a cukorrépának, a bur­gonyának. A gyár negyven szakem­berből álló szaktanácsadó gárdával rendelkezik, akik egész éven át a termelőknek adnak tanácsokat a műtrá­gyák növényvédőszerek hasz­nálatához. Ezek a szakembe­rek nem kereskedők, nem árulják a gyár termékeit, ha­nem ellenőrzik, illetőleg ta­nácsokat adnak a termékek felhasználására. Ausztriában négyszázezer földtulajdonos­sal állnak rendszeres kap­csolatban. Külön propaganda osztály- lyal rendelkeznek, ahol hu­szonötén dolgoznak. A pros­pektusokat. propaganda anya­gokat ez az osztály készíti a saját nyomdájában. Evenként körülbelü 30 millió schillin- get költenek propagandára. Vágási Kálmán (Folytatjuk.) R jóslás — ■ mint üzlet — Emelkedni, vagy zuhan­ni fog-e az engem érdeklő társaság részvényeinek ár­folyama? — Elvíszik-e a fiamat Vietnamba? — Eibocsátanak-e, vagy nem a munkahelyemről 1970­ben? Nem a játékhelyiségekben látható mutatványok egyiké­re gondolok most, például nem arra, amikor egy jós­automata 25 centért cédulát dob ki, amelyről megtudha­tom, miként alakul majd a sorsom. Jóval komolyabb jelenségről van szó, annyira komolyról, hogy még a Wall Street Joumál is felfigyelt rá. A lap egy bámulatos ame­rikai hóbortról írt: az úgy­nevezett középosztálybeliek ezrei és tízezrei a miszticiz­musba ütköztek, amely ma bombaüzlet az Egyesült Ál­lamokban. New Yorkban az állítólag „titokzatos erejű” tárgyak eladásával foglalkozó üzletek tulajdonosai meg­jegyzik, hogy jövedelmük száz százalékkal növekedett az utóbbi pár évben. A kü­lönféle misztikus irományo­kat: jóskönyveket, kabalisz- tikai szótárakat, stb. megje­lentető kiadók egymás után rendezik sajtó alá az újabb és újabb könyveket. A pén­zükkel nem fukarkodó em­berek százezrei csomagon­ként „potom” 20 dollárért vásárolják a horoszkópokat. A „titokzatos”, a „termé­szetfeletti” iránti kereslet kínálatot szült. Az „aranytal­lér” után kutatva egy bizo­nyos James Bolen „Lelkiek” címmel folyóiratot alapított San Franciscóban és most arra számít, hogy a lap pél­dányszámát 100 ezerre növel­heti. Már van egy konkur- rense is: a „Sors” című lap- Egy Joan Dixon nevű wa­shingtoni hölgy „A jóslás ké­pessége” című irománya több mint 3 millió példány­ban kelt el. A „természetfe­letti” kultusza meghódította még a tanintézeteket is. Eb­ben a félévben a dél-karoli- nai egyetemen a boszorkány­ság történetéről egész élő­adássorozatot rendeztek. Ha­sonló előadásokat hallgathat­tak a New York-i egyetem diákjai is. Az utóbbi időben ország­szerte gomba módjára sza­porodnak a lélekmentők, a jósnők és jövendőmondók irodái New Yorkban az em­berek becsapásában egy bi­zonyos Elizabeth tört az él­re. A volt fotoriportemő a boszorkányságra specializálta magát... Foglalkozása a rossz szellemek elűzése. Csak úgy tódulnak hozzá az ügyfelek. Elizabeth csupán kezdő Si- bille Leek tapasztalt és be­futott jósnőhöz képest, aki­nek káprázatos villája Flori­da partján magasodik. Állí­tása szerint ősei már 1134- ben foglalkoztak fekete má­giával. Könyveket ír a jóslás­ról, asztrológiai cikkeket a nők lapjának, látogatókat fo­gad, akiknek tőzsdei tanácso­kat ad, előadásokat tart az ország különböző pontjain... Mi az oka a miszticizmus kedvelésének az Egyesült Ál­lamokban? Mi adja a tápta­lajt a jámbor lelkeket ügye­sen félrevezető szélhámosok tevékenységéhez? E kérdé­sekben elgondolkodó komo­lyabb megfigyelők az alábbi következtetésre jutnak: a „Jóslati hóbort”-ot az Egye­sült Államokban uralkodó mély erkölcsi és társadalmi válság nagy aránya, vala­mint az, hogy a kispolgárság nem bízik a holnapban, hogy a hivatalos ideológusok kép­telenek választ adni az ame­rikaiakat nyugtalanító prob­lémákra. (Megjelent a Pravdában) Kaméleon-üveg A Schott nevű ismert nyu­gatnémet optikai cég kidol­gozta olyan üveg előállításá­nak receptjét, amely az ibo­lyántúli sugarak erősségétől függően változtatja fénvát- bocsátó képességét. Tűző napsütésben az üveg pilla­natok alatt elsötétedik, ár­nyékban és sötétben viszont világossá válik. A brit hölgyek között hódit« pipázás férfias szenvedélye AKI HELYTELENÜL ALSZIK, VÉTKEZIK i „Aki alszik, nem vétkezik” — így tartja egy közmondás. „Aki vétkezett, jobban al­szik” — így az előző mondás frivol változata. Nem valami erkölcsi törvény, hanem sa­ját egészsége ellen. A civilizált emberek több mint fele nem tudja, hogyan kell helyesen aludni. Miért? Egyszerűen csak azért, mert nagyon keveset tudnak az alvásról. Hány óra alvásra van szük­sége egy embernek? Egy egészséges csecsemő 23 órát, egy tízéves gyermek 10 órát alszik. Felnőtteknek 8 órát kellene tölteniöb Morpheus karjaiban. A KÍNZÓ MORPHEUS Szép lenne, ha egyszerűen magunkra húzva a takarót ezt mondhatnánk: most 8 órát alszom és frissen, vi­dáman ébredek. Sajnos, nem így van. Egyesek nem tud­nak elaludni, mások pedig okosan felébredni. És Mor­pheus, az álom istene, úgy kínoz egyeseket, hogy dobo­gó szívvel és átizzad tan éb­rednek fel éjszakánként, cso­dálkozva, hogy még egyálta­lán élnek. Mi minden történik, míg csukott szemmel felejtjük a világot? Egyszerűen kifejez­ve: a meggyötört test fél energiával működik. Az ön­tudat alig pislákol, a tudat­alatti viszont teljes láng­gal ég. Mindez elősegíti, hogy a következő reggel frissen és kipihenten ébredünk, vagy így kellene ébrednünk. Wil­liam Preyer professzor, aki az előző évszázadban Jéná­ban tanított, megfogalmazta az elfáradás elméletét. És ma ezt is tudjuk: ha egy em­bert bizonyos időn túl művi úton ébren tartanak, belehal. AZ „ÉJJELI BAGLYOK” Persze az emberek külön­bözőek. Még az alvás tekin­tetében is. Ismertek az „éj­jeli baglyok” akik éjfél előtt nem kerülnek ágyba — és ezért beleaíszanak a világos nappalba. Nem bizonyított, hogy ez a módszer egészség­telen. Az alvás eredménye a döntő, az idegrendszer sejt­jeinek a regenerálódása. Az idegek azok amelyek a leg­többet szenvednek a rossz alvás következtében. Majd alaposan megöntözik kávé­val, megfüstölik nikotinnal, a reggeli az ilyen emberek­nél rendszerint úgyis elma­rad. Egyébként itt gyakran az úgynevezett szellemi tí­pusú emberekről van szó. — Nemcsak Hemingway írta le reggelenként hat órakor az első oldalakat, hanem általá­ban sok szellemi múnkás na­gyon élénk agy- és hatalmas energiát kívánó munkát vé­gez éhgyomorra. Logikus, hogy aki a tyú­kokkal kel, a tyúkokkal sze­retne lefeküdni is. A mes­terséges fény és a televízió azonban megkeverik az em­bereket. És így nagyon keve­set alszanak. Óriásira nőhet az egy hét alatt felhalmozó­dó alvás-hiány, például far­sang idején. De csak egyszer hajszolhatja túl magát az ember, mert egy szép napon fellázad a szervezet. A BOSSZÚSÁGOK Jól alszik ön? Akkor mindezt nem kellett volna elolvasnia. De talán azokhoz a milliókhoz tartozik, akik éjjelente nyugtalanul forog­nak ágyukban és reggel olyan érzéssel ébrednek, mintha es­te lenne. Mi váltja ki ezt a nyomorúságos alvást? A nyugtalanság? A vétkek. Jobban mondva: a sok kicsi és közepes vétek. Nevük: túl sok nikotin túl sok alkohol, túl sok becs­vágy, túlságosan kevés moz­gás a szabad levegőn. Túl sok bosszúság a munkahe­lyen vagy a magánéletben (az utóbbit gyakran nem ve­szik komolyan, de a vegeta­tív idegrendszerre ez a ve­szélyesebb). A komoly és krónikus alvási zavaroknál az orvosnak kell alaposan megvizsgálnia a sztrájkoló szervezetet. Mert ha a szív nincs rendben, félelemérzet keletkezik — tudatosan vagy tudatalatt — és a félelem álmotrabló. A CIGARETTA Ha szervezetileg minden rendben van, akkor az okot a lelkiekben kell keresni. Aki úgy véli, maga is ki tudja gyógyítani saját magát — annak a kis lépések politiká­ját kell követni. Először: ve­gye ki a szabadságát, ne higgye, hogy a munkáját más ezidő alatt nem tudja ellátni. Másodszor: hajítsa el a cigarettát, amit épp az előbb vásárolt. Nem kelj végleg lemonda­nia. Csak egy napra! Csak egy hétre! Négy hétre! Har­madszor: az alkohol vidámí- tó és frissítő, de csak mini­mértékben. Negyedszer és utoljára: ve­gyen egy fehér lapot és írja fel vezérszavakban gondjait és bajait, abban a sorrend­ben, ahogy eszébe jut. És aztán gondolja át mi az, ami a legrosszabb esetben történ­hetne. Csodálkozni fog meny­nyi probléma megoldható. »na r ma a a M x M mmmrn mmrnm mm* mummmm

Next

/
Thumbnails
Contents