Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-31 / 302. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. december 31, Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Utópiának nevezte az amerikaiak katonai győzelmét Vietnamban a nemrég Indokínában járt világhírű progresz- szív amerikai üzletember, Cyrus Eaton. Az agg, de friss szellemű és fizikumú férfiú most ünnepelte 86. születésnap­ját, s ebből az alkalomból sajtófogadást tartott. Itt számolt be vietnami tapasztalatairól s arról, miként értékeli a helyzetet. Eaton nemcsak az amerikaiak katonai győzelmét tartja lehetetlennek — ezt tulajdonképpen már a Fehér Ház is régen annak tartja —, de a háború új fázisát, az úgynevezett „vietnamizálást” is elutasítja. Eaton leszö­gezte, hogy véleménye szerint ez a terv sem arathat sikert, arra való csupán, hogy még jobban elhúzza az értelmetlen háborút. Nincs sokkal jobb véleménnyel a vietnami helyzetről az USA legtekintélyesebb lapja, a New York Times sem. Meg­állapítja, hogy Thieu, a saigoni rezsim elnöke most már a nem kommunista ellenzéki irányzatok széles körét is elide­genítette magától. „Bármilyen rövidtávú előnyöket nyújthat is ez a stratégia, végülis olyan elkerülhetetlen összeomlás­hoz vezethet, amilyen Diem volt elnök bukását okozta” — szögezi le a lap. Agnew alelnök új „doktrínájával” is szembeszáll a New York Times. Agnew ugyanis, miközben Thieu új „sikerein” örvendezett, azzal érvelt a New York Times-ban is említett „elidegenítéssel” kapcsolatban, hogy ha nyomást gyakorol­nának Thieure, hogy szélesítse ki politikai bázisát, ezzel meg­sértenék Nixon elnök „Ázsia az ázsiaiaké” doktrínáját. A New York Times elveti ezt az érvelést, hangsúlyozva: az USA-nak kötelessége Dél-Vietnam népének biztosítani a szabad választás jogát Változatlanul nagy szerepet kap a világsajtóban a „cherbourgi hajók” ügye. A francia lapok döntő többségébe] az a szándék csendül ki, hogy az ügyet eltussolják. Ponto­sabban: a francia kormány szándéka ez, hogy felelőssége az ügyben ne merüljön fel. Érdekes egyébként, hogy csak most derült ki — a Figaro írta meg — már De Gaulle uralma alatt is, pontosan 1969. január 5-én két, Izrael számára készült hadihajó kifutott a kikötőből és „elfelejtett” vissza­jönni. Akkor azonban nem került nyilvánosságra az ügy. Libia felmondta a szerződést LONDON (MTI) Sugár András, az MTI tu­dósítója jelenti: A BAC angol repülőgép­ipari tröszt felmondta a lí­biai királyi kormánnyal 1968 áprilisában kötött, majd 1969 februárjában kiegészített szerződését, amelynek értel­mében a brit cég összesen 135 millió fant értékben lég­védelmi rendszert szállít az észak-afrikai arab ország­nak. A rendszer távirányít­ható rakétákból és radarhá­lózatból állott volna: az angol cég máris legyártotta a berendezések egy részét, de szállításra csak a követ­kező hetekben került volna son A szeptemberben lezajlott líbiai baloldali fordulat után a forradalmi kormány meg­bízottai tárgyalásokat kezd­tek a BAC képviselőivel a szerződés felülvizsgálatáról. Értesülések szerint túlságosan magasnak tartották a királyi kormány által elfogadott árakat, kifogásolták azt, hogy a szerződés értelmében túl sok angol „szakértőt” kell Líbiába engedni, ezenkívül nem voltak megelégedve az egyezmény általános légvé­delmi koncepciójával, amely elsősorban a rakétákra épí­tett és nem szánt komoly szerepet a légierőknek. No­vember elején Adam Hovaz alezredes, Líbia hadügymi­nisztere egy beszédében azt mondta, hogy a királyi kor­mány az imperializmus szol­gálatában kötötte meg a BAC-val a szerződést, amely­nek nincs honvédelmi érté­ke. s a hatalmas összeget jobban fel lehetne használni, ha inkább a líbiai hadsere­get erősítenék meg. • Amikor a BAC Tripoliban megkezdte tárgyalásait az új kormánnyal. Líbia már 35 millió fontot kifizetett az angol cégnek. November 15- én kellett volna a szerződés szerint a következő részletet befizetni, de átutalás nem történt Az angol cég de­cember 1-ig, majd december 24-ig halasztást adott de ek­kor sem érkezett meg a no­vemberre esedékes összeg. Ez a tény a szerződés szerint feljogosította az angolokat, hogy felmondják az egyez­ményt: Líbia végleg elve­szítette a már befizetett 35 millió fontot Jeruzsálem Jeruzsálemben kedden a bíróság „szellemileg beszá- míthatatlannak” minősítette és kötelező kórházi ápolásra utalta Denis Michael Ro­hant. aki augusztus 21-én felgyújtotta a jeruzsálemi A1 Aksza mecsetet, az iszlám világ egyik legbecsesebb szentélyét. Rohan ausztráliai állampolgár. 28 éves. és az október 6-án elkezdődött perben mindvégig „vallási indítékokra” hivatkozott. A bíróság az ítélethez 42 oldalnyi indokolást készített, amelynek felolvasása három órán át tartott. A zsúfolt tárgyalóteremben újságíró­kat, kormánytisztviselőket és meghívott közönséget golyó­álló üvegfal választotta el a mosolygó vádlottól. Az AP tudósítója szerint Rohant valószínűleg egy iz­raeli elmeklinikán helyezik el. Az ítéletből nem derül ki. hogy meddig fog tartani a kötelező kezelés Az ausz­tráliai fiatalember egyébként ügyvédje útján már koráb­ban értésre adta. hogy szí­vesebben marad Izraelben, mintsem, hogy visszatérjen hazájába. Hajóvisszhang MINDENFÉLOL PÁRIZS U Thant hétfőn este átuta­zóban Párizsba érkezett. Az ENSZ főtitkára kedden innen indul háromhetes afrikai kőrútjára, amely tíz nyugat- afrikai országba viszi: Mau­ritániába, Szenegálba, Gui­neába Libériába, Ghánába, Kamerunba, Togóba, Niger­be, Felső-Voltába és Elefánt­csont-partra. Párizs Az első napok zavara után francia hivatalos körökben minimalizálni igyekeznek az izraeli megrendelésre készült öt ágyúnaszád féllegális szö­késének ügyét. Hivatalos francia állásfoglalás nem is várható a francia miniszter- tanács szerdai ülése előtt. Ebben az állásfoglalásában — mint a Combat rámutat — Párizs valamiféle „tisz­tességes kiutat” keres. Az Humanité pedig azzal vádol­ja a kormányt, hogy eltus­solni próbálja az ágyúnaszá­dok eltűnésének ügyét. A Figaro keddi számában újabb leleplezést közöL Esze­rint az Izrael által rendelt 12 ágyúnaszád közül a most eltávozott öt hajó előtt el­készül lcét másik naszád is illegálisan hagyta el a cher- bourgi kikötőt A lap szerint a De Gaulle tábornok által 1969. elején elrendelt embar­gó életbe léptetése után há­rom nappal a kikötőben még nem teljesen készen álló két Hadihajó 1969. január 5-én izraeli személyzetével a fe­délzetén a szokásos kísérte­lek és ellenőrzéseik végrehaj­tására kifutott a nyílt ten­gerre. A szokásossal ellen­Egyiptomi Kairó Az A1 Ahram keddi vezér­cikke rámutat, hogy a nem­zetközi cionista mozgalom szembehelyezkedett az Izra­elbe irányuló francia fegy­verszállítási tilalommal. Ki­fejti. hogy Izrael teljes mér­tékben semmibe veszi a Biztonsági Tanács határoza­tait. amelyek a nemzetközi közvélemény felfogását jut­tatják kifejezésre. A lap a továbbiakban be­számol arról, hogy az EAK külügyminisztériuma külön­böző körökkel lépett össze­köttetésbe értesülések szer­zése céljából, s ezért hogy meghatározza saját állás­pontját a „cherbourgi hadi­hajók” ügyében. A minisz­tétben azonban elfelejtettek visszajönni és a gibraltári szoroson keresztül Izrael fe­lé hajóztak el. Az ügy azon­ban ebben az időben nem került nyilvánosságra és a francia kormány megelége­dett egy enyhe és diszkrét tiltakozással. A lap szerint a mostani eset „kevésbé sú­lyos”, mint az egy évvel ez­előtti, mivel a hajók eladá­sát és távozását engedélyez­ték. A Figaro szerint valószínű, hogy a „látszatot” úgy men­tik meg, hogy a hajókról Izraelbe érkezésük után ki­jelentik, hogy csak „olajku­tatási” feladatokra használ­ják fel őket. Mintha vélet­len lenne, az olajkutatás Ashdod kikötő közelében a nyílt tengeren éppen a ha­jók érkezésének másnapján kezdődik meg. Egyre nyilvánvalóbbá vá­lik hogy a hajókat nem az izraeli titkosszolgálat szök­tette meg, hanem a francia kormány adta hozzájárulását egy diszkrét akcióhoz, csak az ügy a kívántnál nagyobb nyilvánosságot kapott. A La Nation vezércikke az ügy technikai részleteinek pontos kivizsgálását követeli. reagálás üérum hétfőn megkapta az EAK párizsi nagykövetének részletes jelentését. Hétfőn Szabri Kamal nagykövet, az EAK külügy­minisztériuma nyugat-euró­pai osztályának vezetője megvitatta a hadihajók problémáját Francois Húré kairói francia nagykövettel. Peter Ancker. Norvégia kairói nagykövete közölte az Al Akhbar tudósítójával, hogy megkapta kormányától a kért jelentést az incidensbe belekeveredett norvég céggel kapcsolatban. A nagykövet szerint a norvég kormány jelentése megerősíti, hogy az öt ágyúnaszádot állítólag megvásárolt cég nincs lajst­romozva Norvégiában. BOGOTA Fékhiba miatt szakadékba fordult egy autóbusz hétfőn Kolumbiában, az ecuadori határ közelében. A szeren­csétlenségnek 15 halálos ál­dozata és 25 sebesültje van. SIRACUSA SaJbriná Cassia négyéves kislány hétfőn tudta meg, hogy örökölt az amerikai nagybácsijától, akit soha sem isméit. Amikor megkérdez­ték tőle. mit vásárol az örökségből, a négyéves kis­lány így válaszolt: „cukor­kát”. Cukorral kövezhetné ki Siracusa utcáit, mert Sab­rina csaknem ötmillió dol­lár' várományosa. MALÄTYA (Törökország) Törökfürdőt vett a török biztonsági szolgálat maiatyai felügyelője: Nuri Bilgili. A fürdő után vette észre, hogy minden ruháját ellopták. Egy szál törülközőbe burkolva rohant a rendőrségre, s köz­belépése nyomán a tolvajt az ellopott ruhákkal együtt elfogták — 2C0 kilométer­nyire a tett színhelyétől. RAVENNA Az olaszországi Ravenná- ban hétfőn este megválasz­tották a városi vezetőséget; a polgármester szocialista, a városi tanácsnak kilenc kom­munista és három proletár­szocialista tagja van. A régi kereszténydemokrata veze­tőség kibukott A fejlemény MANILA (MTI) Manilában kedden, ma­gyar idő szerint a korahaj­nali' órákban, iktatták be tisztségébe Ferdinand Mar­cos Fülöp-szigeti elnököt, akit Fernando Lopez alelmökkel együtt nagy többséggel vá­lasztattak meg egy újabb négyéves időszakra a novem­beri elnökválasztásokon. A beiktatási ceremónia a fővárosi Luneta parkban zaj­lott le jelentős biztonsági intézkedések közepette. iránytűnek tek;nthető, mert megfigyelők 1970-re a köz­ségtanácsi vezetőségekben nagy baloldali előretörésre számítanak. WASHINGTON Költözik az Amerikai Ál­lamok Szervezetének wa­shingtoni hivatala. A több mint százezer dolláros ki­adással járó költözés oka az, hogy a városközpontban, ahol a székház eddig mű­ködött rohamosan emelke­dett a bűncselekmények szá­ma, NASHVILLE James Ray Martin Luther King gyilkosa egy szövetségi bírósághoz intézett beadvá­nyában kérte, hogy helyezzék át magánzárkából az épület­nek abba a szárnyába, amelyben együtt élhet dol­gozhat fegyenctársaival Ray 99 évi börtönbüntetését töl­ti. A nashvillei bíróság azzal az indoklással tagadta meg kérelmének teljesítését, hogy a magánzárka megvédelmezi a Martin Luther King meg­gyilkolásában esetleg szintén részt vett összeesküvő társai bosszújától Az indokolásban az a feltűnő, hogy össze­esküvésről tett említést — Rayt ugyanis „magányos gyilkosként” ítélték eL SAO PAULO . Bravúros támadást hajtott végre hétfőn két Sao Paulo-j bank ellen egy 14 főnyj tár­saság. Először lezárták a támadásra kijelölt körzetet, aztán hidegvérrel, az óramű pontosságával, kirámolták a két bank trezorjait. Az el­vitt 90 000 új cruzeiro (kb. 21 ezer dollár) helyett kor­mányellenes röplapok ma­radtak a helyszínein, ame­lyek bejelentették: feléled a harc a népelnyomók ellen, s az összeget erre a harcra fordítják. A beiktatáson mintegy negyven ország képviselői között jelen volt a hétfőn Manilába érkezett Agnew amerikai alelnök is, aki a keddi nap folyamán szemé­lyesen is találkozik az újra választott államfővel. Tár­gyalásaik fő témája megfi­gyelők szerint az amerikai katonai támaszpontok hely­zetével kapcsolatos kétoldalú megállapodás problémája lesz. »Szellemileg beszámíthatatlan" Választás a Fülöp szigeteken PILLANATKÉPEK 1969-ről ŐRSÉGVÁLTÁS BONNBAN. Október 21-én Willy Brandt. az NSZK új koncellárja leteszi a hivatali esküt. A szeptem­beri választások megtörik a kereszténydemokraták két évti­zedes bonni uralmát: a szociáldemokrata Brandt a szabad­demokratákkal alakít kormányt. Az új nyugatnémet kor­mányfő elődeinél realistább nyilatkozatokat tesz: külpoliti­kájának hétköznapjai mutatják meg majd, mennyit akar és tud azokból megvalósítani. MENET A HALÁL ELLEN. November 15: Washingtonban az amerikai elnök november elejei Vietnam-beszédét köve­tően háromszázezren tüntettek a háború ellen. Még két hét sem telik, és újra magasra csap a felháborodás hulláma: ki­tudódik, hogy My Lai-ban és több más dél-vietnami hely­ségben amerikai katonák védtelen polgári lakosok százait gyilkolták meg. A tömegmészárlás tényét, december elején tartott sajtóértekezletén Nixon elnök is beismeri. GYEPLÖT A RAKÉTÁKRA. November 17-én Helsinkiben megkezdődik a szovjet—amerikai párbeszéd a hadászati ra­kétafegyverkezési verseny korlátozásáról. A szovjet delegá­ciót Szemjonov küiügyminiszterhelyettes (a kép jobb szélén), az amerikai küldöttséget Smith leszerelési és fegyverzetel­lenőrzési igazgató (a kép bal szélén) vezeti. NINCS BÉKE AZ OLAJFÁK ALATT. December 2-án New York-ban újra kezdték tanácskozásaikat a közel-keleti hely­zetről a négy nagyhatalom ENSZ-nagykövetei. Néhány nap­pal korábban hat szocialista ország közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet, hogy érvényt kell szerezni végre a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának, Iz­raelnek ki kell vonulnia a megszállt arab területekről. Ez a felvétel El-Kantarában. a Szuezi-csatorna partján készült: a megszállt egyiptomi település lakóit kitelepítették, a koráb­ban tízezres lélekszámú El-Kantara ma „holt város”, ahol csak izraeli katonák cirkálnak, és » tűzpárbajok moraja haitik,..

Next

/
Thumbnails
Contents