Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-31 / 302. szám

Fásítás — erdővédelem — szakszerűség R megyei tanács vb üléséről jelentjük Az idei utolsó ülését tártotta kedden a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. Ez alka'ómmal több fontos nap.rend között megvitatta a mezőgazdasági ‘és élelme­zésügyi osztály jelentését a megye erdősítési és fásítási tervének időarányos végrehajtásáról. Nyárfa a jászsági homokon Tágabb Letűnt korokról, évezredes mú.tról tudósít a hozzáértő számára a nyelv. Ám a ki­fejezésbeli változások. a nyelv árnyalati gazdagodása érdekesen szemlélteti korun­kat is. A szakmai szóhasz­nálatban az utóbbi egy-két év nyelvi újdonsága — sok más mellett — ez a foga­lom: külgazdaság. Az avatat­lan számára kérdéses, vajon a nyelv, miért nem elégszik meg a hagyományos külke­reskedelem kifejezéssel? Azért nem, mert a két szó tartalma merőben különbö­zik. Naponta olvashatunk je­lentéseket nemzetközi közös vállalatok alakulásáról. Bu­dapesten rendezett külföldi műszaki hetekről, és viszont: a magyar gazdaság külhoni szerepléséről. E jellegükben különböző hírekben az a kö­zös tartalom található, hogy korunk m'nd gyorsabb ütem­ben alakítja át a nemzet- gazdaságok kapcsolatait, s e kapcsolatok jellegét A kor világgazdaságának jellemző fejlődésirónya. hogy a kül­kereskedelmi együttműködés — az áruk kölcsönös szállí­tása — új formákkal gazda­godik Pontosabban úgy jel­lemezhetnénk ezeket a vál­tozásokat hogy az országok és ezen belül az ágazatok, vállalatok kapcsolataiban már a külkereskedelmet megelőző szakaszban létre­jönnek országhatárokon át­nyúló szálak. Az együttmű­ködés módszerei sokrétűek, a marketing típusú kapcso­latoktól — s ide sorolható például az említett műszaki heteket —, a külkereskedel­met közvetlenebbül előké­szítő termelési — értékesí­tési kooperációkig. Az új szakkifejezés, a ^.külgazdaság” tömör sűrí­tésben fejezi ki e világgaz­dasági kapcsolatok újdonság­éi emeih A szó egyszer s ■mind gondolati asszociációkat is ébreszt, amelyek a világ- gazdasági folyamat elvi lé­nyegét idézik fel. Ez pedig nem egyéb, mint az. hogy korunkban a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mind kevésbé korlátozódhatnak a nemzeti határok közé zárt piacokra s az itt halmozódó tőkékre. A korszerű terme­lés. különösen a dinamikus ágazatokban, olyan tőkeigé­nyessé vált. olyan költséges kutatási alapokat kíván, ami­lyenek • előállításához nem­zetközi együttműködésre, ér­tékesítéséhez pedig — a nagy sorozat gazdasági követelmé­nyeiből eredően — tág piac­ra van szükség. Köznapi megközelítésben arról van szó, hogy a világgazdaság Jó ötlet volt a Május I. Ruhagyártól, hogy árusításra társult Martfűi-} a szabók szalonjával. Sok csinos ka­bátot kosztümöt árusítottak ott a sok ezernyi lánynak, asszonynak 1969-ben. És fő­leg: divatos cikkeket! Még Szolnokon sem látni olyan bőr kőtényruhákat. szivacs- kabá*ok?t, bakfis nadrág­kosztümöket. mint a mart­fűi nőkön — az újtelepi kis üzlet jóvoltából. látóhatár kinőtte azt a korábbi sza­tócs-frázist amely at adok- veszek elvre, áruk eladására és vásárlására korlátozódott. Más szóval, mind hangsú­lyozottabbá vál k az a terü­let, ahol végeredményben kialakulhatnak az áruk kor­szerű és gazdaságos előállí­tásának feltételei. A külgazdaság kifejezés természetesen sokkal tágabb érvényű a külkereskedelém- nél, a kettő azonban szorosan összefügg, abban az értelem­ben is, hogy a nemzetközi kapcsolatok és új formái nagymértékben hozzájárul­nak a később áruszállítások­ban realizálódó eredmények­hez. Tegyük hozzá, mindez különösen fontos az iparilag fejlett kis országokban; a nemzeközi statisztika tényei szerint ugyanis ezek az or­szágok az átlagosnál sokkal jobban érdekeltek a világ- gazdaság áram ataiba való bekapcsolódásban. A mi számunkra e sajátos érdekek kézenfekvő és elő­nyös keretei: a KGST-orszá- gok piaci, vállalatközi kap­csolatai. Köztudomásúan, fejlődő külgazdasági politi­kánk lényege, hogy a szo­cialista országokhoz fűződó újszerű együttműködés hívei vagyunk, a vállalatközi sza kosítástól. kooperációtól a tágabb integrációs érintke-» zésig. Az utóbbi évek tényei bizonyítják, hogv erősödnek ezek az új formák, a KGST- országok kölcsönös érdekei, előnyei alapján. A tények egyszer s mind azt is jelzik hogy erősítjük ezeket a Szálakat az iparilag fejlett kapitahsta. illetve a fejlődő országokkal. Az utóbbi időben egész sor ve-' gyes vállalatot alakítottunk külföldi cégekkel Pillanat­nyilag 29 ilyen vegyes vál­lalat működik — ebből hu­szonkettő Európában, négy Ázsiában, kettő Afrikában és egy az amerikai kontinen­sen. A folyó tárgyalások alapján további 18 vegyes vállalat alakításával szá­molhatunk. A közös vállal­kozások eredményesen mű­ködnek; bővíti piacunkat például mexikói szerszám­gép érdekeltségünk, erősíti külfö'.di gazdasági szerepün­ket a magyar találmány for- galombahozatalára alakult magyar—svéd építőipari rész­vénytársaság. A külgazdaság végered­ményben azt jelenti, hogy igényeink, érdekeink alap­ján gazdálkodunk de a ho­rizontot nem szűkítjük or­szághatárainkra, hanem a világgazdasági folyamatok részének tekintjük gazdasá­gunkat. i Tábori András Sokszor panaszkodunk vi­déken, joggal: messze van a főváros, ritkán jutunk el oda vásárolni, a Május 1. Ruhagyár a martfűi mun­kásnők „helyébe ment” ez- idén. Jó ötlet volt okos piac­kutatás, az előrelátó új gaz­dálkodás eredménye Ezt mondíák a martfűi szépet szerető nők, s bizonyára igazuk van! A jelentésben szerepel, hogy a megyei park. és ta­nács vb 1967-ben hozott, a fásításra vonatkozó határo­zatában erre az évre mint­egy 2000 katasztrális hold betelepítéséit hagyták jóvá. Ebből csaknem ezer katasz­trális holdat az állami gaz­daságok és tsz-ek vállaltak. Nehezítette viszont a hely­zetet. hogy különböző okok — fö dhivatali elutasítás, ké­relem visszavonás téves te­rület kijelölés stb. — miatt több mint 800 katasztrális holdon nem történhetett meg a telepítés. Uj szakemberek Az erdősítés kezdetén me­gyénk egyetlen termelőszö­vetkezetében sem volt meg­felelően képzett szakember. A felügyeleti szervek segít­ségével azonban azóta 9 he­lyen alkalmaznak erdész­technikust. vagy erdőmér­nököt. Sőt, beiskolázások révén a szakemberek után­980 űj autóbusz a távolsági közlekedés javítására Tapolczai Kálmán, az Au­tóközlekedési Tröszt vezér- igazgatója és Karászy György, az Ikarus-gyár ve- zérigazgatohelyettese kedden szerződést írt alá, amelynek aladíán jövőre az Ikarus 980 új autóbuszt szállít a tá­volsági közlekedés javítására. Eredetileg 780 busz szállítá­sát tervezték, a tárgyalások eredményeként azonban a kontingenst kétszázzal fel­emelték, így 1970-ben több új buszhoz jut az Autóközle­kedési Tröszt, mint bármely korábbi évben. Jelenleg ötezerkétszáz au­tóbusszal bonyolítják le a városok közötti forgalmat, ezeknek egy része azonban már korszerűtlen, s az újon­nan vásárolt buszoknak kö­rülbelül felét a selejt pótlá­sára használják. Ugyanak­kor majdnem 500 kocsival bővíthetik is az autóbuszpar­kot. Ez lehetővé teszi, hogy újabb községeket kapcsolja­nak be az autóbusz-közleke­désbe, s a nagyvárosokban — a többi között Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Szé­kesfehérvárott, Győrött, Veszprémben — az eddiginél több kocsit indíthassanak. A turistaforgalom kulturáltabb lebonyolítására is üzembe helyeznek újabb korszerű au­tóbuszokat A betelepített területeken egyébként az előző évekhez mérten javult a fafajok ará­nya, Amíg 1968-ban 60 szá­zalékkal a nyárfa vezetett, idén már egyaránt 45—45 száza ék volt a nyárfa és a tölgyfa telepítése. Nyárfát főleg a jászsági földeken ül­tettek. A jászkiséri Kossuth és a jászárokszállási Béke Tsz a legtöbbet. Ebből, a cellulóznyárfából az ide} előirányzatot mintegy 360 katasztrális holdat teljesí­tettek is. pótlásáról is gondoskodnak. A végrehajtó bizottság ez­úttal a közúti igazgatóság fásítási tevékenységének ja­vítását sürgette, a szaksze­rűség betartatását javasolta és hangsúlyozta azt is, hogy a Tisza II. Vízlépcső építése során kiirtott erdők megfele­Rekordok és rendkívüliségek 1969 időjárásában 1969 időjárása nemcsak egyéni érzéseink szerint volt rendkívüli, hanem a meteo­rológusok följegyzései is sok különlegességet őriztek meg róla. Az első rekordot február hozta. Budapesten 1841 óta jegyzik fel a csapadékmeny- nyiséget, de 128 év alatt egyszer sem volt ebben a hónapban ennyi — pontosan 136 milliméter — csapadék a fővárosban, mint most A következő különlegesség áprilisban érkezett. A hónap utolsó öt napja és május el­ső harmada tudniillik pél­dátlanul meleg volt A 28-i, 29, a május 5-i 31 és a má­jus 14-i 32 fok abszolút re­kordot jelentett A — 19,6 fokos — májusi középhőmér­séklet meghaladta a júniu­sit. * Június csapadékosabb volt az átlagosnál, de az eső zöme az egyébként kifejezetten szá­raz időjárású Tiszántúlon és a Duna—Tisza közén hul­lott le. Július 10-e után több mint egy hónapon át mérsékelten meleg, száraz időjárás ural­kodott A Dunántúlon sza­bályszerű aszály volt. Au­gusztus második fele az egész országban nagyon csapadékos volt A három nyári hónap együttvéve még a dunántúli szárazság ellenére is több csa­padékot hozott az átlagosnál. Júniusban, de főleg augusz­tusban nagyon kevés napsü tésben volt részünk. A nyárnak ezt az adóssá­gát azután október törlesz­tette. amely rendkívül száraz, nagyon napos, meleg hónap volt. November pedig egyene­sen melegrekordot hozott: Budapesten 13-án 18 fok volt 14-én pedig 20 fokra emelke­dett. a hőmérséklet. Ilyen meleget ezeken a napokon még soha nem mértek a fő­városban. Igaz, ezeken is túl­lő pótlásáról is időben kell gondoskodni. A végrehajtó bizottság el­fogadta az illetékes osztály­nak azt a megállapítását is, hogy a községek belterüle­tének, a köztereknek a fásí­tásában jelentős az előre­haladás. Védett teriüet less a tiszakürti erdő A szakemberek gondot for­dítottak az utóbbi időben a természetvédett terüleek- re is. Tiszaigaron például tavaly megmentették a pusz­tulástól a „Máityás király fájá”-nak nevezett óriástöl­gyet. Most pedig a tiszakürti erdő védetté nyilvánítását készítik elő. A jelentés és a vita alap­ján a végrehajtó bizottság szorgalmazza; mindenki te­kintse fontos feladatának, hogy növeljék és óvják a fásított területeket. A szak- igazgatási szervek tanács­kozzanak ez ügyben más il­letékes szervekkel, egyeztes­sék az elképzeléseket, hogy földjeink minőségének, igé­nyeinknek és lehetőségeink­nek legmegfelelőbben fásít­sunk, szépítsünk megyénk­ben. tett Mohács és Pécs környé­ke a maga 24 fokos hőmér­sékletével. November 25-én aztán szinte átmenet nélkül téliesre fordult az időjárás és az ország nagy részén meg­érkezett az első hó. A sok rendkívüliségre de­cember tette fel a koronát. Legfeltűnőbb az óriási csapa­dékmennyiség volt, ami pél­dául a fővárosban megközelí­tette a 90 millimétert — hó­ban számítva 90 centimétert — s így körülbelül két és félszeresét érte el a szokásos­nak. Kétségtelen, hogy ez volt az elmúlt száz esztendő leghavasabb decembere. Sajnos negatív rekordot hozott december a napfény- tartalomban is. — A hónap 744 órájából Budapesten mindössze hat órán át láthat­tuk a napot. Az átlag 40 óra. És hogy a rengeteg hó nem olvadt el, annak is rendelle­nesség volt az oka. Az idei december középhőmérséklete tuniillik körülbelül 3 fokkal volt alacsonyabb a szokásos­nál, s ez az eltérés éppen a fagypont körül alakult lei. A decemberi középérték ugyan­is általában plusz 1,5 fok szo­kott lenni, most viszont mí­nusz 1,4 fok volt. Sok időjárási rekord szüle­tett tehát ebben az évben. Egyet azonban hiába keres­nénk a meteorológusok föl­jegyzéseiben: hidegrekord 1969-ben egyetlen egyszer sem fordult elő. Ezer holdas öntözőtelep Hajdúszováton A Tisza IL Vízlépcső kör­zetének egyik minfagazdasá rra lesz a hajdúszováti Lenin Termelőszövetkezet. Mintegy 100 millió forintos beruhá­zássá] korszerűsítik az üze­met. Elkészültek az öntözés- fejlesztési tervek. A termelő­szövetkezetekben több mint ezer holdas öntözötclepci ren­deznek be, s ennek nagyrésze földalatti vezetékes lesz. tita: Gyorslista a III. és IV. Békekölcsön sorsolásáról * Mit hozott 1969? * Népszerű az Üttörő Olimpia ☆ A Szerkesztőség Postájából ☆ Jogi tanácsadó ☆ A tv képernyője előtt ☆ Az életöröm festője ☆ Ezer méter magas televíziótorony ☆ Klub a mosókonyhában ☆ Kisújszállás a Kunságban példát mutatott Juhtenyésztő társulás alakult Csongrádban Csongrád megyében kelet- csanádi Juhhizlaló és Értéke­sítő Társulás néven közös vállalkozást alapított 5 ter­melőszövetkezet: a csanád- palotai Törekvés, a makói Kossuth, a pitvaros! Vörös Csillag, a magyarcsanádi Üt­törő és a királyhegyes! Ár­pád Tsz. A tervek szerint még 1970 júniusában elkészül az első ezer férőhelyes hizlaló kombinát. Később újabb te­lepek épülnek és berendez­kednek gyapjútermelésre, va­lamint tejfeldolgozásra is. Az öt közös gazdaságban már jelenleg is 4000 magyar fésűsmerinó anyajuhot tarta­nak, s az állomárfyt fokozato­san fejlesztik. Ital és édesség Szilveszterre Az élelmiszeripari és kis­kereskedelmi vállalatok Szil­veszteri előkészületei az utol­só szakaszhoz érkeztek. A Magyar Likóripar újfajta italt hozott forgalomba: Éva potnine vermouth — így hív­ják az olcsó vermutot, amely régi hiányt pótol. Százötven­ezer palacknyit készítettek belőle, ezt a mennyiséget már ki is szállították az üzletek­be és a vendéglátóipari háló­zatba. A likőripari vállalatok Szilveszterre összesen ötmil­lió palack különféle italt — ebben a fél-, illetve az egy- decis üvegek is megtalálha­tók — küldtek a megrende­lőknek. Azokat a vidékeket, amelyeket az év végi hófúvá­sok napokra elzártak a kül­világtól, gyors szállításokkal „feltöltik”. A legkeresettebb likőripari termék a brandy lesz. ebből 30 vagonnvit szál­lítottak; a második legked­veltebb italnak ígérkezik a hubertus. amelyből 15—T8 va- gonnyl várja a vásárlókat és a szórakozóhelyek szilvesztert vendégelt. Választás a Fülöp szigeteken Hajó- visszliang A Közel-Kelet hírei „Szellemileg beszámíthatatlan44 Külpolitikai tudósításaink a 2* oldalon Okos piackutatás pHÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK \ ív \ jpy VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér ^ ~ ... i .. ...I.. i ■1 ............. ■ .1 ..... . — ■- "— •- ■■— - 1 ■ 1 —­XX évt. 302. sz. 1969. december 31., szerda. ÍM«lSt£a5«alBlil»«7ifi Iliül rí -■> *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents