Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-29 / 300. szám

1989. december 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP o Népművelés és játék Ügy tűnik, a vetélkedők időszakát éljük. A „futball- vetélkedés”-ben elszenvedett „országos csapás” kábula­tából magunkhoz térve a vetélkedés oly területéről is ejtsünk szót, ahol a „fejjáték” sokkal eredményesebbnek hasznosabbnak mondható, mint kedvenc csapatunknál láthattuk. Szánjunk néhány mondatot a szellemi vetélke­dőknek is! A „Tiszán innen, Dunán túl”, „Fekete — fehér...”, .ja miben tudós”, „Megyei felszabadulási rádiós vetél­kedő” jelzik a szellemi vetélkedők gyarapodását. Ä felsorolásnak azonban még nincs vége. Meg kell említenünk azokat a vetélkedőket, amelyek épp tömeges méíeteik miatt ' az eddiginél sokkal nagyobb fi­gyelmet éntemelnek. Ezek- & szocialista brigádok vetélke­dőt Az esetek többségében nem látványosak. A részvé­telről legfeljebb a szocialista brigádok naplói árulkodnak, nagyobb nyilvánosságig rit­kán jutnak el' a versenyzők. Megyénkben nem régóta honos e ma már közkeletű népművelési forma. A kez­detét talán 1966-tól számít­hatjuk, amikor kísérletkép­pen a martfűi Tisza Cipő­gyár művelődési háza nyolc- fordulós levelező vetélkedőt hirdetett a gyár szocialista brigádjai számára. Azóta sokszorosan' megnőtt a kü­lönböző szervek, intézmények által indított, szocialista bri­gád vetélkedőkben résztvevő közösségeknek a száma is. A szocialista brigádok kö­zötti szellemi vetélkedők el­terjedéséhez kétségtelenül indítékot adtak a nagy tör­ténelmi évfordulók megün­neplésének országos vagy helyi előkészületei, de olyan kezdeményezésekről is tu­dunk, amelyek egy-egy ki­emelkedő egyéniség születé­sének vagy halálának év­fordulója tiszteletére bonta­koznak ki. (PL a tiszaburaf Lehin Tsz a névadó születé­sének 100. évfordulója tisz­teletére tervez nagyszabású -szellem! vetélkedőt.) Nemi lebecsülendő azonban egy másik tényező sem, — > amely , a szocialista brigádok közötti, szellemi vetélkedők eltérjedéséhez hozzájárult. — Mind a szocialista brigádve­zetők II., mind a legutóbbi III. országos tanácskozása érintette, — s az orvoslásra is felhívta a figyelmet —, hogy különösen a „szocialis­ta módon élni és tanulni” célkitűzéshez kapcsolódó vál­lalásokban nagyon sok a sablonos és látszatvállalás. E jelenséget hiba lenne nem észrevenni megyénkben ts. A szocialista brigádok azonban egyre szívesebben kapcsolód­nák be a vetélkedőkbe, s e jelenség' kétségtelenül az említett tendnecia ellen hat A szocialista brigá­dok általában lelkiismerete­sen készülnek fel. Kiosztják a tagok között a feladato­kat: ki, melyik megadott for­rásmunkát fogja megkeresni, elolvasni a könyvtárban, ki, hova fordul’ szaktanácsadá­sért a szakmai kérdések meg­oldása során stb. Tiszasülyön például a szakmai vonatko­zású kérdéseket előadásokkal egybekötött konzultációkon dolgozták fel. A vetélkedő döntőjén nagy volt az izga­lom, s bebizonyosodott, hogy rutinból nem lehet meg­élni. Nagyon sok példát hoz­hatnék fel még, de azt hi­szem helyes, ha a negatív benyomásokról is beszélek. A jövőben nagyobb szerve­zettség szükséges, s ez kü­lönösen a versenyt hirdető szerveknek szól. A kulturá­lis jellegű kérdések kidolgo­zásába célszerű bevonni az illetékes intézményeket, kü­lönösen a könyvtárak, mű­velődési házak, iskolák ve­zetőit), s így sok apró bosz- szúság elkerülhető. (Lesz any- nyi példányszámban könyv, ahányban igénylik. Egy kér­déshez nem tízféle forrás­munkát adnak meg, elked­vetlenítve ezzel a versenyző­ket A kérdések, talán egyér­telműbbek ' lesznek.) A ver­senyt hirdető- szervek a jö­vőben fokozottabban építse­nek a közművelődési intéz­ményekre, szervekre, ame­lyek azon túl, hogy felada­tuk is — szívesen segítenek a munkában. A szocialista brigád- vetélkedők elterjedése olyan új népművelési forma megho­nosodását eredményezte me­gyénkben, amelynek óriási erénye, hogy a résztvevők aktivitására épít, s az isme­retek megszerzésére. Az ön­művelésen való .elindulás a szó szoros értelmében játsz­va történik, s talán épp ezért nagy a népszerűsége. A ve­télkedésben résztvevők nagy száma is megköveteli az ér­dekelt szervek, intézmények fokozott figyelmét, a tapasz­talt negatívumok kijavítását. Horváth Attila A középiskolások helye az Ifjú Gárdában A. Szamuely Tibor gép­ipari technikumban ötszáz­negyven diák tanul, a KISZ- tagok aránya májdnem száz százalék. Az iskolában negy­ven fős Ifjú Gárda egység működik. Ennek a munkájá­ról érdeklődtem Kovács Li­bor pártösszekötő tanártól. — A középiskolákban ala­kult Ifjú Gárda egységek általában nem aktív részei a városi egységeknek. Egy­részt a középiskolások ala- • esónyabb életkora, másrészt- szinte egésznapos élfoglalt­sága miatt. — Milyen munkát végez­nek akkor a középiskolás Ifjú Gárda egységek? — Segítséget tudnak adni az iskolán belüli rendezvé­nyek lebonyolításában, kezd­ve az alapszervezeti klub­délutánoktól a politikai aka­dályversenyek. KISZ járőr­versenyek, honvédelmi na­pok rendezésében adott se­gítségig. — Tudják ilyen módon rendszeresen foglalkoztatni az egységet? — A KISZ-munka egészén belül csak résztestület az Ifjú Gárda munkája. Az is­kolai Ifjú Gárda egységet csak alkalomszerűen fogjuk össze, a mozgósítás is rend­szerint csak részleteiben tör­ténik, ahogyan az események megkívánják, — Nem tartja túlságosan szűknek ezt a működési te­rületet? — Az egész KISZ-tagságra kiterjedő munkát tartjuk a legfontosabbnak. Iskolánk néhány tanulója résztvesz az Ifjú Gárda városi zászlóal­jának munkájában. Ez ellen természetesen ninps kifogá­sunk, de a részvételt nem erőltetjük. — Az iskolai egységnek szervezetlen, kellene részt­vennie a városi középiskolás század munkájában. — A középiskolások spe­ciális helyzetben vannak Erre már utaltam a beszél­getés elején. Legfontosabb feladatuk a tanulás. — Minden KISZ-tagnak ez « legfontosabb feladata, sőt a KISZ-en kívüli diákok­nak is. — A tanulásba beletarto­zik a tantárgyi és a politikai szakkörökben folyó munka, a KISZ oktatás is. A poli­tikai oktató-nevelő munká­ban eddig is értünk el ered­ményeket. de elsősorban ezt akarjuk még tovább fejlesz­teni. — Az Ifjú Gárda jó szer­vezeti keretet adhat ehhez a munkához. — Az osztályközösségeket tekintjük a politikai munka bázisának. Az Ifjú Gárdá­ban különböző életkorú és felkészültségű diákok van­nak együtt, ezért ott igen nehéz differenciált oktató- és nevelőmunkát végezni. — Az elmondottak alapján hadd kérdezzem meg: szük­ségesnek tartja-e az Ifjú Gárda egységek megszervezé­sét a középiskolákban? Hi­szen rendező gárdát alkalom­szerűen is létre lehet hozni a rendezvények lebonyolítá­sára? * — Szükségesnek tartom a középiskolai Ifjú Gárda egységek szervezését és fenntartását. Kell egy állan­dó. jói sizervezett egység, amellyel állandóan lehet tar­tani a kapcsolatot ötszáznegyven embert ne­héz mozgatni megfelelően gyakorlott apparátus nélkül. Az Ifjú , Gárda tagjainak van tekintélyük. rendezési rutinjuk ,nélkülözhetetlenek a gyors, zökkenőmentes szer­vezésben, * Varga Zsigmond a KISZ megyei bizottságának hon­védelmi és sporfelelöse a kö­vetkező megjegyzéseket fűz­te a felvetődött kérdésben: — Az Ifjú Gárda munkája szerves része a KISZ mun­kájának. Az erkölcsi, poli­tikai követelmények fokozá­sának egyik eszköze, hozzá­járul a KISZ kommunista jellegének, a fiatalok kom­munista nevelésének erősí­téséhez. Ebből következik, hogy nem elit egység. de Ugyanolyan helytelen, ha egyszerű rendező gárdának tekintik. A rendezvények biztosítása ts feladata, de csak az egyik, a többi fel­adat elhanyagolása nélkül, jelenleg talán az első a legfontosabb: A honvédel­mi nevelés egyik fontos bá­zisa az Ifjú Gárda, ezt a le­hetőséget a középiskolákban nem lehet kihasználatlanul hagyni; , Kétségtelen, hogy sok kö­zépiskolában még nem tud­ják kihasználni az Ifjú Gár­dában lévő lehetőségeket de vannak már biztató példák is. Ilyen például a jászapáti gimnáziumban végzett folya­matos és eredményes mun­ka, de főleg a szolnoki köz- gazdasági szakközépiskola kezdeményezését kell ki­emelni. Ott, az Ifjú Gárda tagjainak kezdeményezésére klubot hoznak létre, amely hamarosan a polgári védel­mi szakegység kiképzési bá­zisa lesz. Az ilyen és ehhez hasonló javaslatokat az ifjú Gárda parancsnokságok és a KiSZ-bizottságok maximáli­san támogatják. Bistey András Á kollektív szerződések módosításának irányelvei Mint ismeretes, a mun­kaügyi miniszter rendelete értelmében módosítani kell az 1969—70-re kötött kollek­tív szerződéseket, s a módo­sításokat legkésőbb 1970. március 31-lg ki kell hirdet­ni. A módosításokhoz a Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa irányelveket bocsá­tott ki. Ezek szerint a vál­toztatásokat a részesedési alap felhasználásáról, szóló rendelet végrehajtása, ezen­kívül a kollektív szerződések alkalmazásakor tapasztalt hibák megszüntetése teszi szükségessé. Az irányelvek kimondják, hogy a vállalatoknál az éves termelési feladatokkal együtt a részesedési alap, a személyi jövedelmek várha­tó alakulását is meg kell tervezni. A kollektív szerző­désben azt is meg kell ha­tározni, hogy miképpen mó­dosítják a közvetlen anyagi ösztönzésre (prémium, juta­lom, év végi részesedés) a meghatározott rendeltetésű pénzbenl juttatásokra (lakás­építő akció, tanulmányi ösz­töndíj, segély stb.) és nem pénzbeni részesedésre (ked­vezményes üzemi étkeztetés, szociális, kulturális, sportcé­lok) fordított összegeket ab­ban az esetben, ha a ré­szesedési alap eltér a terve­zettől. Ha a részesedési alap a tervezettnél nagyobb lesz. akkor elsősorban a közvet­len anyagi ösztönzésre szol­gáló részt helyes növelni. A dolgozók részére általában biztosítani kell az eddigi szo­ciális, kulturális . juttatáso­kat, sőt, ha a vállalat ered­ményei ezt lehetővé teszik, indokolt esetben azokat nö­velni is lehet. A közvetlen anyagi ösz­tönzésre szolgáló össze­geket bizonyos feltéte­lekkel fel lehet osztani a vállalatok nagyobb . egységei között, ilyenkor is helyes azonban, hogy központi keretet is ké­pezzenek az esetleges indo­kolatlan aránytalanságok fel­oldására, egyes fontos fel­adatok teljesítésének anyagi ösztönzésére. Kisebb vállala­toknál célszerűbb, ha a köz­vetlen anyagi ösztönzésre szolgáló keretet nem osztják fel gyáregységekre, hanem azt központilag kezelik. Az irányelvek további ré­sze tisztázza, hogy nyere­ség-prémiumot elsősorban olyanok számára helyes ki­tűzni, akiknek a munkája a vállalat eredményeit je­lentősen befolyásolhatja. Ilyen esetekben, a nyereség­prémium mértékét és felté­teleit a magasabb vezető ál­lásúnkéhoz hasonlóan helyes megállapítani. Olyankor is célravezető a nyereségpré­mium kitűzése, amikor egy- egy részfeladat teljesítése az átlagosnál lényegesen na­gyobb mértékben befolyásol­ja a vállalati eredményeket. Nyereség-jutalmat abban az esetben helyes alkalmazni, ha a feladatot nem lehet előre meghatározni. Az év végi részesedés szabályozásakor az egész vállalatra azonos rend­szert helyes megállapí­tani, s meghatározni, hogy a munkaviszonyban töltött évek milyen mértékben nö­velik az egyes dolgozók év végi részesedését. Helyes, ha az egészségre ártalmas mun­kakörben, nehéz fizikai munkán, vagy az átlagosnál lényegesen kedvezőtlenebb körülmények között dolgo­zóknál fokozottan figyelem­be veszik a munkaviszony­ban' töltött Időt. Az irányel­vek felhívják a vállalatokat, hogy a kollektív szerződések a részesedési alap szétosz­tásakor részesítsék előnyben a munkahelyükhöz hú dol­gozókat a munkahelyüket gyakran változtatókkal szem­ben. Ilymódon jutalmazzák a hosszabb munkaviszonyt, s éljenek a kizárás lehetőségé­vel Is. Az irányelvek egy másik része hangsúlyozza, hogy a megszakítás nélkül 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség. illetve szülési szabadság időtarta­mát az év végi részesedés szempontjából úgy kell te­kinteni, mintha a dolgozó ez alatt az idő alatt is mun­kát végzett volna. Az irányelvek a továb­biakban a kollektív szerződések alkalmazá­sakor tapasztalt hibákra, illetve azok megszünte­tésére hívják fel a fi­gyelmet. Gyakori eset például, hogy a kollektív szerződés olyan kérdéseket is szabályoz, amelyeket nem kell rendez­nie. Nem tartalmazhat pél­dául az egyéb jogszabályo­kon túlmenő felmondási kor­látozásokat, nem engedélyez­het évente rendszeresen is­métlődő jutalomszabadságot. Az egyes dolgozók jogsza­bályban rögzített védelmét nem szűkítheti le azokra, akik meghatározott időt eltöltenek a vállalatnál, de teljes felmondási tilalmat sem írhat elő, mert a köz­ponti jogszabályok rendkívül indokolt esetben mindenki­nél lehetővé teszik a fel­mondást A tapasztalatok szerint a kollektív szerződések sokszor törvénytelenül korlátozzák a vezetők jogait Teljesen hi­bás az a felfogás, hogy a ve­zető lemondhat jogairóL A A nyergesújfalui Viscosa gyárból elindították az idei utolsó exportszállítmányt. — Angliába. Ausztriába és a Német Szövetségi Köztársa­ságba küldtek danamid vá­gott szálat Az üzem kiváló minőségű szintétikus szálai külföldön is egyre kereset­tebbek. Tőkés exportjuk az idén megkétszereződött, Az idén 2100 tonna szinté­A Vöröskereszt megyei szervezete értékelte a fogá­szati hónap rejtvénypályáza- tának eredményét Tizenkét­ezer úttörő és kisdobos vett részt a pályázaton, kiemel­kedően a szolnoki és török­szentmiklósi járás, valamint Jászberény város pajtásai. Az első dijat egy szép kar­órát, Salamon József Jász­berény — pórtelki úttörő nyertte. A második díj, szin­tén egy karóra, Kánya Er­Mint húsvétkor a piros tojás, karácsonykor a kará­csonyfa, olyan hagyományos nálunk a szilveszterkor tom­bolán nyert újévi, malac. — Körtelefonunkból arra pró­báltunk választ kapni, hogy a közismert sertéshiány ide­jén, szilveszter éjjelén, éjfél után megjelenik-e a szórako­zóhelyeken a sivalkodó éjévi malac? Tisza Szálló: — Mint min­den esztendőben, most is sor­solunk malacot. Ezenkívül a tombolán nyerni lehet ná­lunk pezsgőket és tortákat. Nemzeti Szálló: — Sajnos élő malacot nem sorsolunk. Ugyebár a sertéshiány... — Marcipán malacot, pezsgőt és tortát azonban nyerhetnek a kedves vendégek. Béke étterem: — Csak dísztortára és pezsgőre lehet tombolajegyet váltani ná­lunk. Sajnos az élő malac... Hiszen tudják... Ügy hallöt- tuk. hogy a vendéglátóipari vállalat, egyetlen egységében sem lesz. jogok gyakorlása egyben kö­telezettsége is a vezetőnek, tehát azokról nem mondhat le. Csupán arról lehet szó, hogy jogai egy részének gya­korlását alsóbb vezetőknek adja át. A kollektív szerződések né­ha olyan kérdéseket is sza­bályoznak, amelyeket má­sutt, például a vállalati ügy­rendben, a munkavédelmi szabályzatban kell rögzíteni. Gyakran a vállalati üdülés rendjéről, az üdülő igénybe­vételéről is intézkedik a kol­lektív szerződés, pedig a kér­désekben a helyi szakszerve­zetnek kell döntenie. Az irányelvek végül a kollektív szerződés mó­dosításával kapcsolatos eljárással foglalkoznak. A módosítás tervezetét a vállalat a szakszervezet vál­lalati szervével közösen ké­szíti el. A tervezetet ’a dol­gozókkal meg kell tárgyal­ni, majd a módosítást a vállalat igazgatója és a vál­lalati szakszervezet titkára írja alá. Nem volna helyes, ha a módosítások miatt az egész kollektív szerződést újra sokszorosítanák, arról azonban gondoskodni kell, hogy a dolgozók a módosí­tásokat megismerjék. Múzeum Étterem: — Ná­lunk sem fog visítani az idén újévi malac. Egyébként már tegnap minden hely el­kelt. Körülbelül háromszá­zan fognak szórakozni ná­lunk szilveszterkor; Szolnok megyei Húsipari Vállalat: — Az idén nem fo­gunk malacot vágni, mert, szabadáras cikk lett. A tsz- ek körülbelül negyven fo­rintért adják az élő malac kilóját, mi tehát hatvan— hetven forintért tudnánk to­vább adni az éttermeknek. Mire a vendéghez jutna, száz forintba kerülne kilója. Kü­lönben megértem..; Amikor a malacot úgy importáljuk Arról viszont tudok, hogy a Nemzeti Étterem saját sertés­tenyészetéből körülbelül 30— 40 malacot levágnak. Szolnok megyei Vendéglá­tóipari Vállalat: — Nem, nálunk tombolán nem lehet újévi malacot nyerni. Sült malacot az éttermekben? — Természetesen, minden egy­ségünkben fogyaszthat majd § kedves vendég. Megkétszerezte tőkés exportját a nyergesüjfalui Viscosa gyár A fogászati hónap nyertesei Itt a m, hol a malac ? tikus szálat szállítottak kül­földre, danamidszál termelé­süknek kétharmadát expor­tálták, s a belföldi megren­delésnek is eleget tettek. Ebben az évben húsz kül­földi céggel álltak kapcsolat­ban, de a jövő évi szállítá­sokra újabb országokkal kö­töttek szerződést — Iránba például 700 OOO dollár értékű danamid selymet szállítanak. zsébet Szolnok Tallinn kör­zeti iskola tanulójának jut. Török Rozália, a szajoli ál­talános iskola tanulója fény­képezőgépet, Bállá György fegyverneki pajtás pedig go­lyóstollat nyert. Rajtuk kí­vül százharminc úttörő és kisdobos jutalma egészség- ügyi tisztasági csomag. A nyereménytárgyakat az isko­lai szünet utáni első tanítási napon kapják meg a nyerte­sek.

Next

/
Thumbnails
Contents