Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-29 / 300. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. december 29. Sok a vendég — kicsi a szálloda Kerti bár, süsse meg pecsenyéjét — palágyi ■» Grúziában amióta csak ismerik a szőlőt foglalkoznak bo­rászattal. Ezt bizonyítják azok az archeológiái leletek, amelyeket az országban találtak. Jelenleg Grúziában több mint egymillió liter bort, tízmillió üveg pezsgőt és 10 ezer liter konyakot termelnek évente. Az éghajlat-adott­ságoknak megfelelően különösen a száraz, félszáraz és édes borokat kedvelik. A nemzetközi kiállításokon és versenyeken 10 év alatt 135 arany, ezüst és bronzérmet nyertek. Képünkön: a díjnyertes italok és díjak egy csoportja. A holdtalaj és a földi növények nak a Tisza Szálló előtt a kül­földi rendszámú gépkocsik és szinte rejtély, hogy tud ennyi vendég itt megszállni, hisz a szálló alig több, mint harminc ágyas. Ez pedig nem sok. Ide­genforgalmi szezonban négy, ötször ennyi is kevés lenne. ten az akasztót — eredményte­lenül. Megérkezett a vendég. Felment a szobába és a tükör mellől levette a falra nyomható két forint nagyságú — és kö­rülbelül annyi értékű akasztó­ját. — Hozzá vagyunk szokva, hogy volt vendégeink vissza­kérik az itt felejtett fogkefét, borotválkozó pamacsot, még akkor is, ha azokban mindössze néhány szál szőr van is. És mi még a gombokat is megőrizzük. A vendégék általában békés szándékkal érkeznek, — kivéve azokat a vadászokat, akik régi UJESZTENDO FOGADÁSA Szolnokot egy szemlátomást növekvő kamaszhoz hasonlítot­ta valaki, akinek kabátujja alig könyékig, nadrágszára fél­lábszárig ér. És miért pont a szállodáit ne nőtte volna ki a rohamosan fejlődő város? Nya­ranta hosszú sorban parkíroz­Bár a szálló száz ágyasra va­ló bővítése jelenleg alig több mint szép1 álom, esetleg évek múlva kerül rá sor, addig azon­ban a gasztronómia híveinek kedvelt helyét, az éttermet to­vább korszerűsítik. Csépe Mi­hály üzletvezető a tervekről a következőket mondotta: — A kulturált éttermi szol­gáltatás kellékei között ma már ott szerepel a gördülő zsúrko- esi, és á hidegkonyha guruló pultja. Rövidesen a Tiszában is „bevetésre kerülnek” ezek a járművek. Nyáron a ‘grill-asz- talokon a vendég maga sütheti meg a pecsenyéjét — némi pin­cén segédlettel. A hatalmas fák alatt kerti bár megnyitását tervezzük. Kik voltak 1969-ben a szálló érdekesebb vendégei? Erről be­szélgettünk Kárpáti Sándor portással. — Mintegy háromezer külföl­di fordult meg nálunk. A ven­dégek nagyobbik fele a szocia­lista országokból érkezett. Csehszlovákokat, románokat és észteket fogadtunk a leggyak­rabban. A nyugati turisták az NSZK-ból, Ausztriából és Olaszországból jöttek. Többsé­gükben „idegenbe szakadt ha­zánk fiai.” Még a gombot is megőrzik — Sajnos a vendégek nagy részé feledékeny és ebből gyak­ran adódnak vígjátékba illő helyzetek. Egy svájci polgár a nyáron itt hagyott zakóját kér­te. Megkerült a kabát ám, a ki­küldéséhez többek között a KÖJAL-tól, a vámhivataltól, a Nemzeti Banktól kellett igazo­lást szerezni — mégis vissza­küldték a határról. — Egy nyugatnémet autós sürgős levelet írt Romániából: itt felejtett ing akasztójáért be­jön majd. A szálló egész sze­mélyzete kereste kétségbeeset­Az Apollo—11 által a Földre szállított holdport na­gyon sokrétű vizsgálatnak vetették alá. Ezek közül a legnagyobb meglepetést az a vizsgálat okozta, amelynek során kitűnt, hogy a hold­talaj kedvez bizonyos földi növényeknek. Az erre vonat­kozó megfigyelést és kísér­letet dr. Charles H. Walkin- shawn amerikai tudós vé­gezte. Az általa vezetett ku­tatócsoport összesen ) 30 nö­vényfélét vizsgált meg ebből a szempontból; közöttük bur­gonyát, kukoricát, babot, bú­zát és egy fenyőfajtát is. — Valamennyi növény tovább élt azt követően, hogy a régi A rómaiakat mégelőző et­ruszk kultúrát eddig főleg a sírkamrákban talált fest­ményekről és tárgyakról is­merték. A halál világában gyönyörű freskók beszéltek égy élő és viruló metropo­lisról. Tarquiniáról. amely egy magadaton épült. Ez volt a legelőkelőbb étruszk város és hagyományai olyan erősen élteik az akkori Olasz­ország e térségében élő em­berekben. Mint az antik világ sok más tengeri kereskedelmi városközpontja, Tarquinia sem közvetlenül a tengier partján épült, hanem attól mintegy öt kilométerrel bel­földi talajból a holdtalajba ültették át, sőt, bizonyos esetekben még jobb növeke­dést is tapasztaltak. Az úgynevezett máj virág (vagy máj kökörcsin) esetében volt a legszembetűnőbb mértékű a növekedés. Ha figyelembe« vesszük ezeket az érdekes eredmé­nyeket, arra a következte^ tésre jutunk, hogy a Hold felszínének legkülső takaró­ja esetében valóban jogos a „talaj” kifejezés alkalmazá­sa, s ezzel eldőlt az a nyel­vészeti vita, amely az elmúlt évben a „holdtalaj” kifeje­zés használata körül kibon­takozott. jebb a szárazföld egy biz­tonságosabb magaslatán. A régészek előtt azonban is­meretes volt, hogy a város­hoz tartozott egy kikötő is: ennek romjait találták most meg. Megállapították, hogy e területen már i. e. VI—V. században virágzó kikötő állt, amelynek hosszú útjai és utcái, középületei, raktár­házai, lakóépületei sokkal nagyobb területen helyezked­tek el. mint a késeibb itt létesült római településnek. A jelenlegi ásatások hatal­mas falakat tártak fel. la­kóházak, egy hatalma^ mau­zóleum maradványai kerül­tek elő, továbbá egy bronz- oltár és négy feliratos tábla. törzsvendégnek számítanak. Nemzetiségre, görög, török és svájci a társulat. Tagjaik kö­zött ott van Onassis unokafi­vére is. Ök Fegyvernek, Csata­szög és Mezőtúr környékén ti­zedelik a nyúl, fácán és túzok állományt. A harcias olaszok — Különösen az olaszok na­gyon harciasak. Elmondták ma­gukról, hogy egy-egy hétvégén több mint kétmillióan fognak fegyvert a békés Itáiában, és vadásznak mindenre, ami mo­zog. Az új mechanizmus bevezeté­se óta egyre több vállalat tart­ja itt fogadásait, üzletkötései­nek megünneplését. A Tisza Szállóban alaposan felkészültek a szilveszterre is. Valószínűleg szaporán durrog majd a pezsgő és a vendégek sűrűn kívánnak egymásak boldog új évet! Gyöngyös kesztyűk Kesztyűkészítésünk ipara az „előidőkig” nyúlik vissza. Mivel vadászmadarat— sóly-' mot, karvalyt — kézvédő nélkül idomítani, röptetni nem lehet (s e mesterséget a magyarok már a honfogla­lás előtti hazájukban is űz­ték), ha mások nem is, de az ős solymászok már vagy ezerkétszáz éve V ismerték a bőrkesztyűt. — Buda város 1413—21 táján leírt Jogköny­ve már megemlékezik a kesztyű- és erszénykészítő iparosokról s szabályozza munkájukat, 1408-ban már Kesztyűs vezetéknevű em­berrel is találkozunk s az akkori „helyes” írással írt Keztws-ök egyre sűrűbben szerepelnek a XV. század­ban. Az 1457-ben említett Kesztyűgyárthó Vince első, neve szerint ismert kesztyű­készítő iparosunk! E század­ban jegyzi fel Zay Ferenc, hogy az 1480-as években ahány szűcs csak volt „(Nagy) Váradtól fogva mind Pestig” nyolcezer ember felruházá­sához való ködment és kesztyűt készített a fekete seregnek. De nemcsak va­dász, katona, főember, a polgár ís viseli a kesztyűt. A XVI. századi számadás­könyvekben sűrűn találko­zunk „karvaly hordozni va­ló” — tehát sólyrr. ász-kesz­tyűk adataival. — 1584-ben Varkócz Miklós fekete bár­sony kesztyűket, 1621-ben fhurzó Imre télen pézsma »zőr, nyáron selyemkesztyű két viselt. Komoly pompát fejtettek ki kesztyűviselet dolgában főurak. főpapok. KÁPOSZTA­KRÓNIKA A magyar „fakanálforgatók” sokféle jóízű ételt készítenék az emberiség egyik legrégibb zöldségféléjéből, a káposztából, különösen így télvíz idején, a disznóvágások évadján. A nagy kövek súlya alól jellegzetes illatú levéből előkerül az ősz során beért savanyított káposz­ta, arra várva, hogy a fazékban jófajta húsokkal „léphessen há­zasságra”. A felséges ízt adó és a ká­posztát konzerváló savanyítás módját a régi rómaiak fedez­ték fel, mégpedig véletlenül, ha hinni lehet az erről szóló leírásoknak. Az egész Európát hatalmuk alatt tartó római lé­giók vonulásának elmaradha­tatlan kísérői voltak azok a sze­kerek, amelyeken az utánpót­lást, többek kö?ött a fahordók- ba rakott fejeskáposztát is szál­lították. Az úttalan utak hepe­hupái gondoskodtak róla, hogy a káposzta alaposan összerázód­jék, levet eresszen és erjedés­nek induljon. Eleinte romlott­nak hitték, a nem éppen gusz­tusos kinézésű káposztát, s csak később jöttek rá pompás ízére. Sokáig úgy vélték, hogy a kü­lönleges íz kialakulása kizáró­lag a „kocsikáztatás” következ­ménye. Sétáltatták a káposztát A katonák elbeszélései nyo­mán a polgárság kíváncsisága is feltámadt a savanyú káposzta iránt, amit „házilag” úgy ké­szítettek, hogy káposztáshor­dókkal megrakott szekereket körbe-körbe járattak a városok nagy kövekkel kirakott utcáin. Akinek nem telt kocsira és ló­ra, az hátára akasztott puttony­ban rendszeres napi „sétára” vitte a káposztát. Állítólag egy lusta római rabszolga, aki gaz­dája éberségét kijátszva ledob­ta a puttonyt és lefeküdt mellé az árnyékba, jött rá arra, hogy a káposzta magától, szaladgálás nélkül is megerjed, csak jó erősen le kell nyomkodni a put­tonyban vagy a kádban. Napjainkban a fedőleveleitől megtisztított káposztát — a tor­zsa eltávolítása után — csíkok­ra szeletelik, majd 2—3 száza­lék sót adva hozzá rétegenként betapossák a kádba, hogy a közte levő levegőt eltávolítsák és a káposzta levét kinyomják, ízesítésre birset, kaprot, babér­levelet, fűszerpaprikát, fekete­borsot,,használnak — vidéken­ként változó összetételben. Az erjesztést egyébként „ingyen munkások”, baktériumok vég­zik, ennek során 1—1,5 száza­lék tej sav keletkezik, ami az eltartást biztosítja és a kelle­mes ízt kölcsönzi. Kopaszodás ellen „Annak a rómainak, aki ká­posztát termeszt, saját patiká­ja van” — vélte Cato, az ókori bölcs. A káposztából kinyomott lével véraláfutásokat és feké­lyeket borogattak. A kevés ide­ig főzött, cukrozott káposztáiét székrekedés, a sokáig forralt főzetet pedig hasmenés ellen javasolták. Az idő előtti kopa­szodást a fejre kötözött ká­posztalevéllel igyekeztek elke­rülni, (hogy milyen sikerrel, arról nem szól a krónika!) „A szertelenivás felidézte csömört” káposztalevessel űzték el, ami a mai napig is szokásban ma­radt, gondoljunk csak a jóféle „korhelylevesekre”. Anélkül, hogy kétségbe akar­nánk vonni a káposzta fentebb említett sokféle jótékony hatá­sát, tudományos tárgyilagosság­gal azt szögezhetjük le, hogy a káposzta jelentős mennyiségű — kilónként 150—200 milligram — C vitamint, valamint D4 és Bj vitamint Is tartalmaz. Kelle­mes íze mellett ez teszi fontos népélelmezési cikké, különösen a vitaminszegény téli hónapok­ban. (Blahó) MegUletődött pillanatok azok, amikor éjfélt üt az óra, összecsendülnek a po­harak csókkal, öleléssel, jó­kívánságokkal zárjuk le az évet s fogadjuk az újat. — Most nemcsak egyetlen évet, 1969-et zárjuk le, hanem egy egész évtizedet. Még egy okkal több, hogy pillanatra feltartóztassuk a múló időt, szeretteink, barátaink köré­ben, jó hangulatban köszönt­sük életünk most kezdődő új évtizedét A jó hangulathoz jó prog­ram, s egy kis jó enni-inni- való is kell, továbbá szép, kellemes környezet, ruhánk­ban, megjelenésünkben is ünnepi külső. Sokan színházban, operá­ban, üdülőben, nyilvános szórakozóhelyen töltik a Szilvesztert. Nekik a jegyek megvásárlásán s a felöltöz­ködésen kívül nincs külö­nösebb gondjuk. Serdültebb korosztályú ifjúságunk ter­mészetesen táncolni is akar; lyenkor indokolt különös­képpen a „házibuli”, azaz a jó értelemben vett házi mu­latság, ahol a táncolást vál­togathatjuk szép művészle­mezek hallgatásával, rádió­zással, tv-nézéssel. A szü­lők, felnőttek jelenlétében, vagy anélkül is — a fiatalok kultúráltan szórakozhatnak, ahogy értelmes fiatalokhoz illik. Szilveszteri ételek 1 A legtöbb családnál azon­ban bizonyára most a rádió- és tv-műsor szolgáltatja majd a szálveszteresti prog­ramot. A háziasszonynak így is gondoskodnia kell arról, hogy hozzátartozói, vendégei számára ez az est több legyen egy megszokott közös tv-né- zésnél. Mégpedig jóelőre kell gondoskodnia róla, különben holtfáradtan, elnyúzottan és gonderhelten nézhet az est elébe. Az étel-italféle sze­rencsére jóval előbb elké­szíthető. Adhatunk kocso­nyát, hidegsültekeit, salátá­kat, szendvicseket. Ha ép­pen meleg ételt akarunk fel­szolgálni, adhatunk virslit, — aminek a kifőzése nem nagy munka. Süteményből több sósat, sajtosat, pogácsát vegyünk, vagy készítsünk, amire inni lehet. Ha készen veheftő ennivalókból áll a hidegtál, lehet rajta kolbász, sonka, különféle felvágott, hosszúkás sajtszelletekkel, félbevágott keménytojással, uborka- és zöldborsó körí­téssel. A zákuszki különö­sen mutatós, orosz eredetű étvágyfalat. Kis kockákra szeletelt fehér kenyér, vagy keresztben fel vagdalt kifli az alapja, A szeletkét megken­jük vajjal, vagy, májpásté­tommal. arra teszünk egy- egy kolbász-, vagy virsli­karikát, esetleg egy falat sonkát, vagy olajos szardí­niát, erre rátűzünk egy ha­sonlóan aprócska vékony sajtszeletet, vagy kemény- tojás-karikát. — Közepébe mindegyiknek egy fogpisz- kálót szúrunk. így evőesz­köz sem kell hozzá. sőt papírtálcáról is fogyasztható. Önkiszolgáló vendéglátás Modern és kellemes meg­oldás, ha á szobában, felál­lítunk egy büféasztalt. azt fehér abrosszal leborítjuk, s oszlopban helyezzük rá a tányérokat (papírtálcákat!), mellé, — ha szükséges (pl. kocsonyához) egy csoport evőeszközt (kés. villa), né­hány csomag papírszalvétát. Az asztal másik végén, tál­cán álljanak az italok és a poharak, valamint a feketés csészék. Hogy mindenki megismerje a sajátját, s ne kelljen folyton cserélni-vál- toztatni jó, ha előre meg­jelöljük a poharakat, csészé­ket kívülről, más-más színű vízfestékpettyel. A jelenlé­vőkkel közöljük, hogy ezút­tal önkiszolgáló rendszert vezettünk be, mindenki fá­radjon az ászaihoz, szedjen a tálakról a tányérjára amennyi jólesik. (Egyébként igen sokszor így történik a vendéglátás hivatalos foga­dásokon is!). A nagy asz­talra kívánkozik még egy­két szép gyümölcstál rajta narancs, alma, bontott dió. A feketét egy órával a ven­dégség kezdete előtt lefőz- hét j ük s lefedve, melegen tarthatjuk. Az italok tölté­se, kínálása a férfiak dolga, tehát elsősorban a házigaz­dáé, vagy nagyfiáé. Külön az iialokról Az italokról érdemes kü­lön szólni. Az éjféli-»pohár- csengés — koccintás Szil­veszterkor a hagyomány szerint pezsgővel történik; bármilyen asztali bor is megfelel azonban erre a célra, ha az autoszifont víz helyett borral töltjük fel s utána a patronból ugyanúgy beleeresztjük a szénsavat} mintha vízzel töltöttük vol­na meg, összerázzuk. 1—2 órán át állni hagyjuk, — kiváló koccintásra való italt léapunk. Az éjféli koccintást megelőzheti még az étkezés előtt egy pohárka étvágy- gerjesztő: vermuth unicum. (Egyébként Szilveszterre és más alkalmaikra is érdemes megjegyezni: fehér sültek­hez fehér, ún. pecsenyebor illik, halételekhez ugyancsak fehér, de inkább száraz bor. A tömény vörösborok más alkalomra, barnasültekhez, vadpecsenyéhez, s hasonlók­hoz valók.) Ne feledkezzünk meg az italok előkészítésé­nél az ásványvízről. vagy szódáról sem. A gyerekek éj idősebbek kedvéért legyen az asztalon néhány üveg gyümölcslé, (málna, narancs, eperszörp,). Minden korosz­tály kedveli az ártalmatlan, üdítő Coca-Colát. A borok szobahőmérsékleten élvezhe­tők a legjobban, — tömény italokba lehet egy darabka jeget tenni, a pezsgőt aján­latos előzőleg lehűteni 8— 10 C fokra. Bár itt bőven esik szó italokról, a legfon­tosabb tanács mégis ez: a túlzott ,ivászat elrontja az ünnepet! 1—2 pohárka fo-- kozza a jókedvet (különösen, ha ennivalóval álá-ágyaz- tunk). A részegeskedés, az elázás gusztustalan és nagy tiszteletlenség a háziak és minden jelenlévő iránt, sőt, önmagunk lebecsülése is. Kultúrált ember kultúráltan kell hogy szórakozzék, je­lenléte kellemes, és ne bántó legyen. A jó szórakozás titka Ha hajnalig nyúlik az együtt- lét,, jól jön mégis — külö­nösen férfiembereknek — egy tányér meleg bableves, (csülökkel és megecetezve!), vagy ún. korhelyleves (cibe­re-leves, vagy savanyúká- poszta-leves). Ezt is előre elkészíthetjük, hogy adott pillanatban csupán melegí­teni és adagolni kelljen. Sötét ruha, vagy éppen estélyi — családi, házi ün­neplésnél nem kötelező. — de a köznapibbnál választéko­sabb öltözet, kis kölni, jó frizura, derűs arc, emelj az összejövetel fényét, hangu­latát. a jó szilveszteri szó­rakozás kulcsa az ami min­den más társas összejövetelre érvényes: finom, kultúrált magatartás, jókedv, de nem hangoskodás. így majd za­vartalan jó érzéssel kíván­hatunk egymásnak a Him­nusz felhangzása alkalmával szerencsés, szép, békés, bol­dog új esztendőt! Bars Sári Műkutyák Egy párizsi üzletben kap­ható az az eredeti riasztó készülék, amely a betörők elleni védekezést szolgálja. Ha hívatlan vendég kezd manipulálni az ajtózárral, a lakás belsejében működni kezd ez a villamos berende­zés, és hangos kutyaugatás hallható. A kutyaugatások között — legyen az egyetlen kutya hangja vagy egész fal­káé — a vevő tetszés szerint válogathat ; Megtalálták Tarquinia etruszk főváros kikötőjét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents