Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-19 / 294. szám
1069. december 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Karcagról elszármazott művészek kiállítása Az utóbbi években több Oiyan kianuásról számolhattunk be, amelyen a megye különböző részéről elszármazott művészek adtak számot szűkebb hazájuknak művészi munkásságukról. Ezek a kiállítások egyrészt a fiatalkor nosztalgiájával visszatérő felnőtt, másrészt a neves művésszé vált gyermekköri ismerős, régi barát hangulatában születnek. s a mindkét oldalról jelentkező érzelmi kíséret nagyfokú kapcsolatot teremt művész és közönség, műalkotás és köp zönség között Ég itt nemcsak a kiállítás' meleg fogadtatására, és aktív befogadására kell gondolnunk, hanem a kapcsolat eredményes ápolására is. amely nemcsak a műélvezök számára reményt- keltő lehetőség, de a képző- művészettel foglalkozó fiatalok számára is gyümölcsöző. Jelenleg Karcagon, a Déryné Művelődési Ház kiállítóhelyiségében mutatja be munkáit Bőd László festőművész, Somogyi Árpád szobrászművész és Kovács Imre szobrászművész. Mindhárman karcagi születésűek, kötik őket az első örömök, az első iskolai évek. Örömmel és szeretettel készültek erre a bemutatkozásra, maguk tervezték a művészek életrajzi adatait műtárgylistát és egy-éev munkát is bemutató meghívót a plakátot és maguk rendezték a kiállítást is. A művelődési ház dolgozói viszont nemcsak a rendezésnél, az előkészületeknél segítettek, de a világítóberendezést például teljes egészében, a fotoszak- kör készítette a kiállításra. A város meleg fogadtatása nemcsak a magas számú látogatottságban nyilvánul meg. a rögtönzött és szervezett vitákban, de szaporodnak a „megvásároltak” ce- . du’ák is. Bőd Lásdő 1920-ban született, a Képzőművészeti Főiskolát Benkhard Ágost maid Burghard Rezső tanítványaként végzi. Sokat foglalkozik a bábjátszás problémáival, 1949—54 között az Állami Bábszínház igazgatója. 1954- től vesz részt rendszeresen hazai és külföldi kiállításokon. A kiállítás első darabjai Bőd László groteszk humoráról tanúskodnak. ..Századforduló” képében a szecesszió csavarodó vonalvezetésű, szeszélyes motívumtára nemcsak a figura toll-csipkefo- dor hangulatú öltözékében jelentkezik, de a nő dús formáiban. mozgásában és a groteszk színösszeállításban is. S mint ahogy ebben a kompozícióban a szecesszió hangulatát ragadia meg, legtöbb munkáiéra ez a hangu- latmegrágadás. valamely témát kísérő hangulati sugárzás jellemző. Itt említsük meg ,.Kisváros” festményét, amely a léocsős feliárató, duplaszámyú külső ajtós üzlet bejáróval, amelynek nyitott szárnyán, látszanak a suszter árut jelző kopott táblák. a fakeretes. üvegezett: belső' ajtó. a kicsiny, utcára tekintő ab’ak régi kisvárosi üzleteket idéz. ahol az ablakon keresztül órákon át figveltük a suszter kooácso- íását, a szabó görnyedt hálát vagy a fodrász villámgyors mozdulatait Elmosódó ÉRTESÍTÉS Értesítjük t- ügyfeleinket, hogy az év végi zárlat miatt Szolnokon az alábbiak szerint tartunk pénztárszolgálatot: December 29, 30, 31-én 12 óráig, 1970. jánüár 2-án 18 óráig. Tekintettel, hogy a zárás időpontja fiókonként nem azonos, felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy ügyeik intézését megelőzően a helyi takarékpénztári fiókoknál tájékozódjanak a pénztári órákat illetően. Országos Takarekpenztar Szolnok megyei Igazgatósága ajtó egy kopott falban — s az előtte álló kabátos alak mintha saját, régi emlékeinket felidéző figuránk volna. Ugyanilyen hangulatteremtő erővel festi meg a tengerparti képeit, hollandiai emlékeit és az alföldi táj egy-egy pillanatát a művés?. A „Téli reggel” rózsaszín napfelkeltéje, amely a fázós-szürke földnek a még alvó házaknak kis meleget ígér. a „Karcagi kapu” gyerekkor újrateremtő légköre, vagy a „Szántás” aranysárga, guggoló barna boglyákkal kísért folyama egy-egy hangulatot közölnek velünk szuggesztív művészi erővel. Szükséges még beszélni Bőd László „Háború után” képéről, amely a pusz. ta fal előtt álló nyomorék katonájával ismételten erős hangulati intenzitásával, gon- golatébresztő kényszerével emelkedik a bemutatott munkák. első sorába. Somogyi Árpád Munkacsy- díjas szobrászművész köztéri szobrairól ismert. Kevesen élnek az Alföldön, akik ne találkoztak volna a hortobágyi csárda előtt álló „Pásztorfiú” munkájával. De Budapesten, Győrben, Veszprémben. Egerben és az ország egyéb vidékéin jelzik nevét szobrai. Karcagon két munkája áll. „Pásztorlány” és „Napozó” szobrai. 1926-ban született, középiskolai tanulmányait is Karcagon végezte. Először Med- gyessy Ferenc, majd a Képzőművészeti Főiskolán Pátzay Pál tanítványa volt 1950 óta mmderj jelentősebb hazai és külföldi kiállításon részt vesz. „A korszerű realizmus híve ve—ok. Tevékenységemet .döntően a paraszti életforma élménye és a modern művészet határozzák meg.” — vallja munkásságáról a kiállítás katalógusában. Kiállított munkái legtöbbjét sammázott összefogottság, statikus biztonság jellemzi. Ezen belül a már említett ..Pásztorfiú”, — amelynek kisméretű bronz változatával találkozunk a kiál'ításon — vagy a leegyszerűsített, konstruktív formákkal fogalmazott „Itatás” ló és lovas alakia áttörtebb formákkal bír, ahol a nyugalmi pillanat ábrázolása adja a végtelenség érzetét. „Zápor”. „Szél” munkáinál a dús formák sommás egysége biztosítja a stabil á'land óságot, bár az alakok félrefor- dult kompozíciója, a drapéria hullámzása mozgást érzékeltet. Ugyanez jellemző „Vízmérő” figurájára, ahol a mozdulat kontraposztja ellenére a paraszti alkat vaskos biztonsága nyugalmat sugároz. Kedves ötlet szép megvalósulása a „Napozó L” függőágvban fekvő nőalakjának összefogott kompozíciója. Négyfigurás kútterve erőteljes, nyugodt alakjainak ritmikus egységével emelkedik ki. Somogyi Árpád portrómű- vósze léről is képet kapunk, bemutatott munkái között a „Pufók lány” a legsikerültebb, melynek az előbbiek mellett a természetes humor is összetevője. A legíiaiedabfo kiállító Kovács Imre szobrászművész. A főiskolát 1961-ben vegezte Borsos Miklós 06 Illés Gyula növendékeként Egy évig a Művelődésügyi Minisztérium ösztöndíjasaként dolgozott majd 1962 óta állami megbízásra dolgozik. Feltehetően életkorának köszönhető, hogy bemutatott munkái stilárisan is és anyagukat illetően is széles skálán mozognák. A megfogant gondolathoz keresi a megfelelő anyagot s alkalmazza a legmegfelelőbbnek érzett technikát Vonzó ez a rugalmasság, és végignézve a kiállított munkákat igen eredményes. Akár körplasz- tíkát készít akár lemezdomborítást Vagy absztrakt fém- formakompoziciókat munkáit erő és biztos formakészség jellemzi. Vörösréz domborított faliképéi között kiemelkedik könnyed, lírai „Madaraik” kompozíciója, valamint megkapó „Tehén és bika” lemeze. Körplasztikáira a természetesen, de ugyanakkor ravaszul megmozgatott testhelyzetek, könnyed kar 'és lábjáték jellemző. Többek között ezeket a tulajdonságokat mutatja a „Mosakodó” ellentétes fej és karmozgása. az egyébként statikus „Támaszkodó^’ figurájának ellentétes karmozgása, vagy a „.Kenyérevő lány” megkapó, légies mozgású kompozíciója Meghitt, meleg hangulatú a vízparton” kövön ülő két alakjanak kedves mozdulaté egymáshoz kapcsolása. Meg kell említeni Kovács Imre — dr. Győrffy Istvánról, a karcagi születésű neves néprajzkutatóról készített portréját, amelynek a karcagi Győrffy István Múzeumba kerülését nemcsak a ,ió szobor, de éppen. a jubileumi évforduló aktualitása (1834—1939) is igazolná. A korszerű, modern városkép. megváltozott alapanyagú. esztétikai igényű épületek a nekik megfelelő felfogású, anyagú és ritmusú díszítményeket követik Kovács Imre kiá’lításon szereplő terved a szombathelyi kórház vízmedencéjéhez készülő szökőkút különböző változatai. Erényük, hogy az absztrakt formákat (pl. geometrikus lemez, vagy henger sort) olyan ritmusban szerepelteti, hogy azok a vízsugár mozgásának ritmusát idézik. Mindent sszevetve a kiállítás mindenképpen értékes, a város közönsége számára feltétlen gyümölcsöző. Az ötletért a városi tanács illetékeseinek, a Déryné Műve’ődési Háznak csak gratulálni lehet. A jő példát petíg ajánljuk mindazok figyelmébe. ahol erre lehetőse« mutatkozik. Egri Mária A pannonhalmi borok régen nagyon keresettek voltak. A tokaji, a badacsonyi borok mellett a pannonhalmait is emlegették szerte a világon. Ezt a régi hírnevet hivatott feleleveníteni az idén alakult „Pannonhalmai” Szőlő- és Borgazdaság Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása-Képünkön: a pannonhalmiak közös vállalkozásban épült borfeldolgozo kombinátja. Debrecen emlékezik Debrecen hatszázéves történetében 1944. december 21-ike fordulópontot jelentett. De ez a huszonöt évvel ezelőtti december hazánk történelmének is kiemelkedő állomása. 1944. október 19-én — amikor Debrecen felszabadult, — az ország területének nagy részén meg tombolt a fasizmus. Hazánk fővárosában, Budapesten még dúlt a háború, de a Tiszántúl ősi városa, Debrecen már szabadon lélekzett. Debrecen felszabadulása jelentős esemény volt a fasizmus elleni harcban, mert reményt adott az ország többi részén még rabságban sínylődőknek, erőt kölcsönzött a fasizmus elnyomása ellen küzdő hazafiaknak. Debrecen mindig híven őrizte több évszázados múltjának, a felvilágosodásért, a haladásért folytatott küzdelmének nagyszerű hagyományait. Debrecen történelme 1944 őszén új eseménnyel gazdagodott. A felszabadulást követő viharos napokban e városban valami új volt születőben. Egy új haza megteremtésének első lépései indultak innen ki. Itt jelent SIROKKÓ A Jancsó-életraű legújabb alkotását láthatjuk december 21-ig a szolnoki Tisza Filmszínházban. Amikor 1958-ban Jancsó Miklós elsp játékfilmjét, a „Harangok Rómába méntek”-et bemutatták, még a legélesebb szemű kritikusok sem fedezték fel az akkor induló fiatal filmrendező-gárda egyik ígéretét. A másodiknak elkészült „Oldás és kötés” már komoly szakmai vitát kavart, és 1963-ban megkapta a Kritikusok díját Több figyelemre méltó rövidfilm elkészítése után egy méltatlanul csendes bemutató 1965 elején — az „így jöttem —, majd a nemzetközi visszhangot kiváltó film, a „Szegénylegények” premierje még ugyanazon év végén. Ettől kezdve Jancsó fanatikusan építette azt az életművet, amelynek egy-egy elkészült alkotása mindig egy lépés volt a saját maga által megszabott úton. 1987: „Csillagosok, katonák”, 1968: „Csend és kiáltás” 1969. febr-: „Fényes szelek”. Ezek a dátumok a magyar „filmbarát társadalomban” mindannyiszor komoly vitákra alkalmat adó, izgalmas bemutatók voltak. (Ki ne emlékezne a „Fényes szelek” ma- rathópi sajtóvitájára, amely ez év elején zajlott a Nép- szabadság hasábjain. A Jan- csó-filmek külföldi kritikaiból meg éppenséggel egy kisebbfajta könyvtárat lehetne összeállítani.) A most elkészült Jancsó- filmet, sajnos, akármilyen szemszögből próbálja megközelíteni a szemlélő, először az érthetetlenség majd a csa’ódás, a kielégül etlenség érzése fogja el. Korábbi filmjeiben Jancsó következetesen a magyar múltat értékelte újra. mindig más és más aspektusból és másmás időbeni dimenzióban. Ezekben a filmjeiben mindig volt valami egészen új, valami izgalmas, vitára inspiráló meglátás vagy felfedezés. A Sirokkóban ezek közül már csak a „felfedezés” lelhető fel. A film valóság-alapját szolgáltató usztasa-szervezet valóban létezett. Hogy úgy, ahogy azt a Sirokkó ábrázolja, vagy sem, az a lényeg szempontjából másodlagos. (Jancsó eddigi „történelmi” filmjeit sem szabad soha racionális „képeskönyvként” megközelíteni.) Ami a korábbi filmekhez képest fájó visszalépés, az épp a téma és a mondanivaló áttételezése, aszbsztrahálásának mikéntjében, ill. annak a film nyelvére való lefordításában keresendő. A Sirokkóban Jancsó egy önmagát halálra ítélő terrorszervezet magyarországi féllegális vegetációját vázolja fel. A bonyolult, jobbára zavaros történetből elsősorban azt lehet megjegyezni, hogy a főcím és f, „Vége” felirat között több fegyvert és erőszakot látni — tegyük hozzá: teljesen indokolatlanul —, mint pl. embert- A Sirokkó hősei már nem egy olyan racionális cél érdekében ke- gyetlenkednek, mint a Szegénylegények Ráday-huszár- jai. (Noha a cél ott is vitatható. de legalább indokolható.) Ezek az u&ztasák egy általuk ismeretien „központ” manipulált bábial. A csoport élén egy idealista fMarkó Lazar) áll, aki csak önma- ^ gára hallgat és aki végül már útjában áll a „szervezetnek”. Cinkosai azt az utasítást kap- iák. hogy likvidátták őt lévén, hogy egy halott hős hasznosabb az üevnek, mint egy élő individualista. Talán ennyiből is kitűnik: az anarchizmus, a brutalitás problémájának Ilyen módon való felvetése tettesen indokolatlan és felesleges. Az, ami a korábbi Jancsó-filmek egyik fő erénye volt, most a visszájára fordult a mondanivaló „modell-szintre” való emelése. Ez ú. i. csak akkor lehetséges, ha a modell tárgya egy racionális, egy meglévő szerkezet. De sem a film főhősének, Marko Lazamak, sem az általa vezetett csoportnak nincs ilyenfajta értéke. Enélkül pedig a máskor már megcsodált Jancsó- koreográfia akadozik, üres bravuroskodássá alacsonyo- dik. Amiről még feltétlenül szólni kell: a film dramaturgiája. Jancsótól megszoktuk, hogy örökösen mozgó kamerájával és állandóan, helyüket változtató hőseivel egy sajátos vibrációt idéz elő filmjeiben- Ezt mögt Is maradéktalanul megkapjuk ráadásul még „töményebben”, mint korábban: a film mindössze 12 beállításból áll! (Egy átlag-játékfilm 5—600 beállítás...) Ez a dramaturgiai aszkézis már nagyon megnehezíti a néző és a film közötti emocionális kapcsolat kialakulását és nyomasztóan értelemzavaróan hat. A film főhősét, Marko La- zar-t Jacques Charrier alakítja, pontosabban próbálja alakítani. A kiváló francia színész szemmel láthatóan nem tud mit kezdeni a rendező által ráosztott szereppel. De ugyanígy van ez a kiváló Marina Vlady és Éva Swan esetében is. Kende János operatőri munkája most is. mint minden eddigi közös alkotásukban, jól alkalmazkodik a rendező koncepciójához. Reméljük, a Sirokkó egy átmeneti megtorpanás azon a sajátos és mindenképpen figyelemre méltó úton, melyen Jancsó jár. Arra. hogy ez az óhajunk teljesüljön, a korábbi filmek feltétlen biztosítékul szolgálnak. R, ÍL meg 1944. november 15-én a felszabadult országrész első kommunista napilapja, a Néplap, s benne november 30-án a Magyar Kommunista Párt javaslata az ország demokratikus újjáépítésére. S hogy a legjelentősebb évfordulót említsem —- aminek megünneplésére e napokban a város nagyban készül: az ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány megalakulása. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ösz- szehívása, az Ideiglenes Kormány megalakulása történelmi jelentőségű tény, hiszen az új, a mai Magyar- ország alapkövének letételét jelenti. Utána alig két hónap múlva Debrecenben alkották meg a földreform törvényt, amely a parasztság évszázados perét eldöntötte és a földet a jogos tulajdonos, a nép birtokába juttatta. A debreceni megemlékezes sorozat legkiemelkedőbb állomása lesz december 20-án, a Református Kollégium oratóriumában tartandó ünnepi gyűlés. Mint ismeretes, ebben az ősi múltú teremben — ahol több mint száz évvel ezelőtt Kossuth Lajos javaslatára elhatározták a Habsburg-ház trónfosztását — ült össze 1944. december 21-én kétnapos tanácskozásra az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az ünnepi megemlékezés alkalmával a kormány, az országgyűlés tisztikara, a Hazafias Népfront Országos Elnöksége ünnepi megemlékezést tart az oratóriumban. Az ülésen részt vesznek az MSZMP Politikai Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak a képviselői, valamint sokan azok közü. akik huszonöt évvel ezelőtt az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai voltak. Jelen lesz a Hajdú-Bihar megyei képviselő csoport, a parlament küldöttsége, a diplomáciai testület számos képviselője, a szovjet nép képviselői és természetesen Hajdú-Bihar megye párt-, állami és tömegszervezetei- nek vezetői és sokan azok közül akik huszonöt év küzdelmeiből oroszlánrészt vállaltak. Debrecen 25 évvel ezelőtt több mint három hónapig —• immár másodszor — ez ország fővárósa volt. Negyven- nyolc után másodszor dobogott itt az ország szívé. — Kossuth a várost a szabadság őrvárosának nevezte. A mi nemzedékünk az új állami élet bölcsőjének tekinti Debrecent, Ilyen gondolatok jegyében ünnepli Debrecen 1944 december nagy eseményét, az Ideiglenes Nemzetgyűlés. és Kormány megalakulását. Fallá» Imre . .
