Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-18 / 293. szám

1969. december 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A vita dúlt, a munka állt Miért késett a karcagi műhely villamosításával a tószegi gépjavító? „Tárgy: Segítség kérés.“ Fekete József, a SZIM kar­cagi gépgyárának igazgatója leveléből idéztünk. Szerkesz­tőségünkbe küldte. Elkesere­dett hangú írás. Egy műhely­ről van szó, ami létezik ugyan, de mégsincs. Mert villamosítását nem végezte el a szerződésben vállalt no­vember 30-i határidőre a Tó­szegi Gépjavító Állomás. S hiába jöttek meg a gépek, hiába várnak munkára az emberek, nincs villany a tanműhelyben. A leendő tanműhelyben. A volt Karcagi Gépállomást 5Ó millió forint beruházásával gépgyárrá fejleszti a Szer­számgépipari Művek 1972-ig Akkorra félezer embernek ad kenyeret az új munkahely. A munkások képzése elkez­dődött. S éppen emiatt Írtak a karcagiak. A tanműhelyben oktatnák ugyanis a másod­éves ipari tanulókat Na már most felvették az első éve­seket, de nincs kész a mű­hely, s együtt a két évfolyam Zsúfoltan és a 38 gép helyett csak 17-en gyakorolhatnak. Tizenkét esztergapad ott ár­válkodik a műhelyben — amely még kómbájnszín volt nemrégen — s várja, hogy életet, áramot kapjon. A tan­év pedig telik, s hem mind­egy, milyen felkészült embe­rek kezdik majd el a mun­kát. Jelenlétünkben ígérte meg Sziráki András, tószegi igaz­gató: — Ha belepusztulunk **, január elejére megcsináljuk. A két igazgató szerint is tíz napos munkáról van csu­pán szó. Igen, de Tószeg többször levonult. Okként azt hozták fel: az előkészületek akadályozták munkájukat Nevezetesen, hogy a SZIM késett a statikai szakvéle­ménnyel. Ez tény, erre vi­szont ellenérvként azt mond­ják a karcagiak: azt a mun­kát sem csinálta Tószeg, amihez nem kellett szakvé­lemény. Ez is valóság, de er­re ismét azt hozza fel Tó­szeg: a karcagiak molesztál­ták embereiket, s azok azt mondták, soha többet nem ménnek vissza Karcagra. Er­re megint úgy kantráz Kar­cag: ha jöttek is, rajz és anyag nélkül. A Tószegi Gépjavító állo­másnak jó híre van a me­gyében. Éppen a napokban szóltak elismerően többen a tiszaföldvári Lenin Tsz új székházán végzett szakipari munkájukról. S, hogy éppen a karcagi vállalkozásra nem lettek vólna képesek? Érzé­sünk szerint másról van szó. Az egykori két gépállomás egy hálózatba, egy családba tartozott Ennek ellenére — vagy ebből következően — kutya-macska barátság van köztük. A levél megírása előtt a két üzem szakvezetői már ta­lálkoztak egy kudarcba ful­ladt egyeztető megbeszélé­sen. De ott a karcagiak vé­leményé szerint a tószegiek, a tószegiek állítása szerint a karcagiak megengedhetet­lenül sértegették egymást Erre mondták a tószegiek, február 20-nál előbb nem tudnak végezni. S erre estek kétségbe a karcagiak. A vita dúlt, a munka állt. Ügy tűnik, iparpolitikai, ter­melési elgondolások másod- rendűekké lettek abban a vitában: kit terhel nagyobb mulasztás, ki sértette meg jobban a másikat? Az ügy — legalább is látszólag — Sziráki András bejelentésé­vel lezárult. Januárra kész a műhely. Szavatartó ember­nek ismerjük az igazgatót, s olyan kollektívának a tó­szegieket, mely ad saját sza­vára. Bízunk benne, hogy így lesz. •— borzák — Mi különös van abban...? A csengetés éppen csak el­hal a visszhangos kapualj­ban, máris vasalt csizmák kopogósa veri fel a csendet Kattan a zár, résre nyílik az ajtó. — Tessék. Mondom, hogy ml járat­ban vagyok. Az ajtó szélesre tárul. — Jöjjön beljebb. elv­társ. Nagy termen megyünk ke­resztül. Asztalokon fehér terítő. — Az asszonyok készülnek valamire. Ajtót nyit, újabb terem­be lépünk. azután, ismét újabba. — Itt nyugodtan beszélget­hetünk. Nem zavarjuk az asszonyokat, ők se minket. A csillagos mupkásőr sap­kát leteszi maga elé az asz­talra. A nagy gázkályhában ide-oda imboiyog a láng. Megtörli a homlokát ■2r Hegedűs Pál, a Tisza An­tal úti területi pártszervezet titkára. Hetven éves. A szol­gálat este öttől reggelig tart — Százhuszonheten va­gyunk az alapszervezetben. Tíz—tizenöten ha dolgoznak, van néhány háziasszony, a többiek nyugdíjasok. Magas az életkor, az átlag lehet vagy hatvan év. Még én is olyan középkorúnak számí­tok. Kálmán László nyolc­vanhárom éves. Tizenhat elvtársat felmentettünk min­den feladat alól, még a taggyűlésre se kell eljárniuk. Volt aki megharagudott Oda­jöttek hozzám: JMost már ránk nincs is szükség?" „De­hogynem” — mondtam — „mindenkire szükség van”. Aki +~m ágúban fekvő be­teg, eljön közülük. Ha még­se tud eljönni, a bizalmiak mennek el hozzájuk, elmond­ják, mi volt a gyűlésen. fc ■ — Aktívak az elvtártak. Vannak közöttük társadalmi ellenőrök, mások meg a to­rn. egszervezetekben dolgoz­nak, a Vöröskereszt, meg a nőtanács itteni szervezetei­ben. A helyiségünket is oda­adjuk, ha valami rendez­vényt tartanak. — A nőtanácsban azonban nem mennek jól a dolgok. Egy ideje nincs is vezető­ség. Minden munkát a mi elvtársaink végeznek el, még a csészéket, abroszokat is ők vették meg a múltkor. Persze ez nem jó. A ml elv- társainknak nem az lenne a feladata, hogy a választott vezetőség helyett dolgozza­nak. Bár megcsinálnak min­dent szívesen, ha kell, nem azért mondom. — A Vöröskereszttel már többre jutottunk. Éppen tegnap volt egy összejövetel, egy orvosnő tartott előadást az öregeknek. Szeretnénk, ha a fiatalabbakat is jobban meg tudnánk mozgatni. A Vöröskereszt ezen a terüle­ten kétszáz—hétszázhúsz em­bert tud mozgósítani. Jó volna, ha szorosabbra tud­nánk fűzni a kapcsolatokat, ezzel talán az utánpótlást is jobban lehetne biztosítani. A pártépítési munka elég si­lányul megy nálunk. Akiket fölvehetnénk, mind dolgoz­nak, és ha belépnek a párt­ba, a munkahelyi alapszer­vezet tagjai lesznek. ft — Tavaly sokszor kimen­tünk a Tisza-ligetbe társa­dalmi munkára. Egyszer volt kint egy újságíró is, cikket írt. Mondtam: „Nem való ez újságba. Mi különös van abban, hogy kommunis­ták társadalmi munkát vé­geznek?” „Az“ — mondta — „hogy az öregek dolgoz­nak a legtöbbet.” öregek, öregek, de amit megcsinál­tunk. azt meg lehetett nézni. Mondták is, akik a munkát irányították, hogy olyan szé­pen még senki nem dolgo­zott azelőtt. Persze nem is csoda, sok régi földmunkás is van közöttünk. Jól meg­tanulták a gátépítést. — A tanácsválasztáskor ki­lenc választókörzetben mi végeztük az összeírást. Het­venhat elvtársunk vett részt ebben a munkában. Egyszer észrevettem, hogy az egyikük nagyon fáradt. Kérdeztem: „Mi baj? Beteg vagy?" ,J\Tem” — azt mondja — „nincs semmi bajom." De láttam, hogy már alig bírja magát. Addig faggattam, míg végre kibökte, hogy ketten három nagy bérházat jártak be a Ságvári körúton. „Hogy­hogy kettői?" — kérdeztem. „Oda tizenkét ember lett beosztva." Tizenkettő, tizen­kettő” — mondta mérgesen — „de mire azokat össze­szedem végigjárhatom a há­zakat is." * — Az idén renoválták ee helyiségeinket. Egy kicsit szétszóródtunk ettől. Társa­dalmi munkát sem szervez­tünk az idén. De most már jobban mennek a dolgok. A legutóbbi taggyűlés előtt száz főre csináltam jelenléti ívet, végül száztizenhatan lettünk. A nagyteremben erősödik a zaj. Egyre gyakrabban nyitnak be valamiért — Ügy látszik, elkészültek az asszonyok a terítéssel. A boltíves, visszhangzó ka­pualjban. ismét megtörik a csend. — Jóéjszakát, Pali bácsi! — Jóéjszakát, elvtársi K. A. Besavanyítva «=> Heten fáradoznak azon, hogy abból a ragyogó tisztaszeszből ihatatlan folyadékot kotyvasszanak. Fel­háborító! Eként, dohogna egy idült alkoholista, ha betévedne a szolnoki ecetüzembe. Az ecetnek az alapanyaga ugyanis a 98 százalékos alkohol, melyet 11 százalékosra hígítva erjesztenek, savanyítanak. Különösen júliustól szeptemberig fogy sók ebből 0 savanyú folyadékból. A nagykőrösi a kecskemtéi, a deb­receni konzervgyár ezekben a hónapokban tartálykocsi szám fogyassza az ecetet. Szöllősi István üzemvezető el­mondta. hogy ez évben 1 millió■ 30G ezer litert gyártottak a Zrínyi utcai üzemben. Az erjedés során magas hő ke­letkezik, a folyadékot hűteni kell. A gyártás ideális év­szaka azért a tél lenne, ám ekkor nem nagyon keresik az ecetet. A munka természetesen, — ha csökkentett ütemben is — ilyenkor is tovább folyik, mivel negyed- millió liternyit tudnak tárolni az üzem területén — a sa- vanyúbb napokra. — pb — Kivitelező: a kunszentmártoni TÖVÁLL Szakosított telepek, társas- és családi házak A mezőgazdasági beruhá­zások kivitelezésére, nyolc évvel ezelőtt hozták létre a kunszentmártoni TÖVÁLL-t. Alapítók: a járás közös gaz­daságai. A megyében több helyen okozott gondot a ha­sonló közös vállalkozás mű­ködése, negatív zárszámadá­sa. Esetenként az alapítók­nak kellett zsebbe nyúlniok Pedig a tavasszal még nem volt ilyen rózsás a kép. Bujdosó Géza igazgató, Demjén Imre főmérnök és Schweider József főkönyve­lő még most is tele van pa­nasszal. A tsz-ek későn, — a gazdasági eredményektől függően — döntik el, épít­keznek-e. Émiatt késnek a kiviteli tervek, s nem tud­nak idejében anyagot ren­delni. így a munkák zöme a második félévre húzódik át, de közben is munkát kell adni á száznegyven fős gár­dának. Anyaghiány és belső, pénz­ügyi okok késztették arra a vállalkozást, hogy öt családi házat is felépítsen. Azóta a Most év végén, mégis el­mondhatják: amire vállal­koztak teljesíteni fogják. A kengyeli Mező Imre Tsz-ben átadták a 600-as sertéshiz­laldát és a 96 férőhelyes te­hénistállót (az utóbbinál csak a vakolás és járdaépítés ma­rad tavaszra). A mesterszállási Űttőrő Tsz-ben szakosított sertéste­lepet építenek. A napokban üzemelhet már a 720 férőhe­lyes hizlalda és a fiaztató. (Kisebb külső munka ma­rad a jövő évre.) Kész a szociális épület és a kukori- cagóré. A gabonafelvásárló válla­latnak terménytároló színt, a MÉH-nek új telephelyet épí­tettek A munkában nincs a hiányok finanszírozására. Kunszentmártonban mindig becsülettel tett eleget köte­lezettségeinek a vállalkozás. Sőt nyereséggel is zárt. Az idén is így lesz. A ter­vezetten felül egymillióval többet produkál, termelési értéke meghaladja a 13 mil­lió forintot tulajdonosok is beköltöztek. December 20-án műszakilag átadják a járási székhe­lyen épített 12 lakásos há­romszintes KISZ társasházat Közben az anyagbeszerzők országjárásra — Lábatlan, Özd, Hejőcsaba —- indultak cementért. A vezetők azt mondják: a telefonköltségük is többszörösére nőtt Gépko­csin szállították a cementet hogy gyorsíthassák a mun­kákat. Sok gondót okozótt a beton épületelem hiány is. Többször kellett átcsoportosí­tani a munkaerőt Amikor sietni kellett volna, a kétlaki munkások kértek rendes, vagy fizetetten szabadságot, mert kapáltak, szüreteltek és kukoricát törtek. lemaradás, bár a befejezést november végére tervezték. Tíz százalék nyereség A vállalkozás 10 százalé­kos nyereséget produkál, a vezetők mégis nyugtalanok. Az új mechanizmus rendel­kezései szerint a tsz-eknek kellene a forgóalapot és a fejlesztési alapot biztosítani. Az előbbire 2,8 millió forint hitelt vett fel a vállalkozás, mert az alapító gazdaságok­nak is kevés a pénze. Jövő­re enyhül a helyzet, mivel január I-től a rendelet rész- számlázásra ad lehetőséget A tagszövetkezetek joggal igénylik a rájuk eső nyeresé­get. Eddig mindig áz álló és forgóalapokra hagyták bent. A vállalkozás vezetői most is ezt szeretnék. Jövőre ugyanis jelentősen növelni akarják a kivitelezési kapa­citást. Ehhez égetően szük­ségesek az új berendezések, betonkeverők, szállítószala­gok, föld-munkagépek. Az elmaradott szociális ellátáson is javítani akarnak. Ehhez kérik az igazgató-tanács, az alapítók segítségét. Húsz milliós termelési érték A jövő évinél biztatóbb kezdet még soha sem volt a vállalkozás történetében. — Kész tervdokumentációik vannak, s időben rendelhet­tek anyagot. Januárban fólia burkolattal dolgozhatnak, alapozhatnak. Mesterszálláson szakosított sertéstelepét építenek. Itt 9 millió forint értéket építe­nek be. (Űj 720 férőhelyes hizlalda, koca-, kanszállás, magtár, keverőház, kukorica- góré, falkásító, hidroforház, úthálózat, kerítés.) A másik nagy munkájuk a kunszentmártoni Zalka Tsz-ben lesz. A szakosított sertéstelepen 6—8 millió fo­rint értéket szándékoznak beépíteni. De ennek még hiá­nyoznak a tervei, s a pénz­ügyi fedezete is tisztázatlan. Viszont befejezés előtt áll a kunszentmártoni négyszin­tes, 16 lakásos KISZ társas­ház tervezése Az anyagot is megrendelték hozzá. A vál­lalkozás ilyen magas épüle­tet még nem épített, így újabb vizsgára kell készül­nie A járási TÖVÁLL tehát igazolta a hozzáfűzött remé­nyeket Az összefogás ereje legyőzte a nehézségeket. Is­mét igazolódott: közös gaz­daságaink együttesen többre képesék. Máthé László Országjárás építőanyagért Nincs lemaradás MARTFŰ A LEGJOBBAK KÖZÖTT A marxizmus propagandá­ja a kommunista ifjúsági szervezet alapvető feladata.” Mottóként áll «z a mon­dat Szabó Jánosnak, a KISZ Központi Bizottság ta­valy április 22-i ülésén el­mondott beszéde előtt. Ez év október—novemberé­ben megyeszerte megkezdő­dött a munka a KISZ ok­tatási köreiben. A martfűi Tisza Cipőgyár KISZ-szervezete évek óta a legjobbak között van a KISZ oktatásban. Tavaly az egyik csoport elnyerte a „Kiváló oktatási kör”, veze­tője, Kiss Kálmán pedig a r „Kiváló propagandista” cí­met. A KISZ megyei bizott­sága magnetofonnal jutal­mazta a jól végzett munkát Az idén is több Csoport be­nevezett a „Kiváló oktatási kör” cím elnyeréséért folyó versenybe. Az eredményt természetesen nem lehet megjósolni, de annyi bizo­nyos, hogy bármely oktatási körnek nagy versenytársai lesznek a martfűiek. A gyárban nyolcszáz KISZ- tag van, összesen 29 alap­szervezetben. A KISZ okta­tásban százkilencvenen vesz­nek részt. Tíz oktatási egy­ség működik, öt politikai és öt marxista vitakör. így Iá ti a az oktatási bizottság vezetője Gallyas Katalin igen jól ismeri a propagandisták mun­káját A háromtagú oktatási bizottság vezetője, rendszere­sen megjelenik a foglalkozá­sokon. — Ebben az évben kerül­tem a gyárba, most először végzek ilyen feladatot Két hetet töltöttem Salgóbányán a propagandista iskolában, ez elsősorban módszertani szem­pontból vplt hasznos. — Az óktatásban résztvevő fiatalok életkora 16—25 év között van, a többség azon­ban 18—22 közötti. Az isko­lai végzettségük általában 8 általános, csoportonként csu­pán két-három érettségizett fiatal van, egyetlen csoport kivételével, amelyben többsé­gében vannak az érettségi­zettek. — Két-három alapszerve­zet tagjaiból alakult égy tanulócsoport. Nagyjából az egy munkahelyen dolgozókat gyűjtöttük össíe és természe­tesen figyelembe kellett ven­ni a műszakbeosztást is, —■ A politikai vitakör anyaga egyszerűbb, a leg­alapvetőbb politikai kérdése­ket tárgyalja. A fejezetek ki­ragadott címei is ezt bizo­nyítják: „A nemzetközi kommunista mozgalom har­ca az imperializmus ellen”, „Szocialista hazafiság prole­tár internacionalizmus”. — A marxista vitakör anyaga nehezebb, magasabb szintű ismereteket igényel. Néhány téma: „Vallás és szo­cializmus”, „Az alap és a felépítmény”, „Osztályok, osztályharc”. — A vitakörök munkájá nak értéke nem egyforma. A megjelenés általában 5Ö— 100 százalék között ingado­zik. Az anyagot egy kissé soknak tartom, ez pedig az­zal a hátránnyal jár, hogy kevesebbet jegyeznek meg belőle. A foglalkozások nem olyan hatékonyak, mintha kisebb témát részletesebben megvitatnának. Ezt az aggá­lyomat szeretném felvetni a propagandisták legközelebbi tanácskozásán. Mindig van új jelentkező Pádár Erzsébet titkárhe- lyéttes azokról a KISZ-ta- gokról is beszél, akik jelen­leg nem vesznek részt a po­litikai oktatásban. — A mi csoportunk az idén tízenyolcas létszámmal indult és jelenleg máris hú­szán vagyunk. Nálunk a la­zább, kötetlenebb forrna nép­szerűbb az előadásnál. A vitakör tagjai élőre felké­szülnek, azután megbeszél­jük, megvitatjuk a hallotta­kat. A foglalkozásokra mag­nót szoktam bevinni és ha van még idő, egy kis zenét hallgatunk. Táncolni nem igen lehet, mert kicsi a he­lyiség, ahol összejövünk, s összesen két fiú van a cso­portban. B, A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents