Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-18 / 293. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. december 18. Áz értelmiség és a jelenkori kapitalizmus II. Eltiltották a ciklamat forgalmazását a Egyes számítások szerint az Egyesült Államokban az összes keresők 80—85 száza­léka bérből s fizetésből élő, a Német Szövetségi Köztár­saságban 80, Kanadában, Svájcban, Hollandiában 75, Franciaországban, Üj-Zé- lamdban 70, Olaszországban, Finnországban 65, Japánban is több mint 60 százaléka az. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban s a ke- kereskedelemben rohamo­san csökken az úgynevezett i.önálló kisegzisztenciáknak” részaránya. És — ami ehhez Hasonló folyamatként megy végbe — ugyanúgy csökken az úgynevezett „szabad pá­lyán” működő értelmiségiek­nek is az aránya. Korábban az értelmiség je­lentős része — tulajdonvi­szonyát tekintve — vagy az uralkodó, vagyonos osztály­hoz. vagy pedig a középré­teghez tartozott. Ma már a kispolgárság — különöskép­pen a városi kispolgári ré­tegek — körében egyre ke­vesebb az értelmiségi kép­zettségű és ilyen pályán te­vékenykedő. A városi kis­polgárság ma már a kisipar­ban, a kiskereskedelemben és a szolgáltatásban tevé­kenykedő középréteg. A képzettségével, szaktudásával kisárutermelő módján gaz­dálkodni tudó. „szabad pá­lyán” tevékenykedő orvosok, ügyvédek, önálló oktatók, zene — s nyelvtanárok, ter­vezők, „szabad úszó” írók, ■művészek részaránya jócs­kán megfogyatkozott. A statisztika: naponta kb. száz fiatal érkezik vidékről a fővárosba azzal a céllal, hogy itt alapítson magának új egzisztenciát. A valóság: Mondjuk negy­vennek sikerül; a többi vagy elkallódik a nagyváros for­gatagában, vagy visszamegy, miután néhány napig járta a várost, próbálkozott, aztán, mikor elfogyott a pénze, egy életre szóló, riasztó emlékkel felül a vonatra. Az indíték: Van aki egy' meg nem kapott fémszálas estélyi ruha miatt határozza el az új életet, vannak, akik csak azért akarnak a fővá­rosban élni, hogy minden szombaton meghallgassák kedvenc zenekarukat. Meny­asszonyok és vőlegények a szombat esti összeVeszés után vasárnap Budapesten, ,,na majd én megmutatom, hogy lehet nélküle is” fel­kiáltással. Nemrégiben egy neves táncdalénekesünk fényképet kapott egy lány­Az egynapos Éjfél. A nyugati pályaud­var előtti villamasmeflálló- ban barna, farmemadrágos lány áll, kezében sporttáska. Jön a villamos, de nem száll fel. A második után is ma­rad. Odamegyek hozzá. — Nem a hatosra vár? — Nem. — Más villamos pedig nem jár éjjel. — Nem? Akkor nem is vá­rok tovább. — És elindul gyalog. A „LUXOR” presszóig fel­oldódik a bizalmatlanság. Meghívom egy kávéra. Lát­szik, hogy most van itt elő­ször. Félszegen ül le. — Ha nem rendőr akkor mit kérdezősködik? — Érdekek Mivel foglal­kozott N.-ben. — Eladó voltam tejboltban. Minden reggel négykor kel­tem, hogy beérjek három­negyed hatra. Akkor kezdő­dött a bolondokháza. Én a kimért tejet adtam. A fél város nálam reggelizett. Ki­lencig kiadtam vagy három­száz liter tejet félliterével, háromdecijéveL A szüleiin azt szerették volna* hogy Végbement az a folyamat, amit — társadalmi prognó­zisként, de lényegét e fo­lyamatnak már akkor, a ta­pasztalatokból leszűrve — a Kommunista Kiáltvány így fogalmazott; a kapitalizmus „fizetett bérmunkássá változ­tatja az orvost, a jogászt, a költőt és a tudomány em­berét” Ezzel párhuzamosan létre­jött s létszámában növekszik az üzemekben az alkalmazot­taknak az a serege, amely alig, vagy éppen nem vé­gez már több szellemi mun­kát mint a közvetlen ter­melésben dolgozó munkások­nak jelentős hányada. Az al­kalmazottak az irodagépek, telex-apparátus, egyéb hír­közlő technikai eszközök kezelésével ugyanúgy fizikai munkában foglalkoztatott Az alkalmazottak; a bérelszámo­lók, kalkulátorok, assziszten­sek, könyvtári s szervezési mechanizmusban dolgozók­nak kereseti és munkaköri viszonyai mindinkább a mun­kások és a termelésben köz­vetlenül résztvevő techniku­sokéhoz kezd hasonlítani. Egy-egy üzemen belül ez a nagylétszámú réteg szerve­zettségének formáiban, s' ha valamiért harcol, e harcnak formái és módszerei tekin­tetében is a munkásosztály­hoz kezd hasonlítani. Sajátos rétegek; értelmisé­gi s korábban alkalmazott­ként jelölt rétegek kerülnek lie ily módon a munkás- osztálynak körébe, vagy válnak a munkásosztályhoz mindinkább hasonló arcula­túvá. De ezek a rétegek nem egyhamar s egykönnyen is­tóL A fénykép hátára ezt írta a lány: „Halálosan for­ró örök szerelemmel: Tiéd!” Néhány nap múlva levél érkezett a táncdalénekesnek, amiből néhány sort idézek: „Kétségbeesetten közlöm ön­nel, hogy lányom megszö­kött tőlünk. Augusztusban, mikor ön itt énekelt, telje­sen megváltozott, mintha ki­cserélték volna, semmit sem akart, csak az ön levelét várta állandóan. Képzelheti, milyen fájdalom egy súlyo­san szívbeteg anyának, aki­ben már csak az injekciók tartják az életet. Kétségbe­esetten kérem önt összetett kézzel, ha Önhöz feljön, vagy debreceni új lakáscímet kö­zöl, írja meg nekünk, hátha így rájövünk, hol tartózko­dik.” Néhány napig kijártam az állomásra, fényképpel a ke­zemben, hátha találkozom a lánnyal. Nem sikerült. Ta­lálkoztam viszont más lá­nyokkal. .. orvos legyek, de kimarad­tam a gimnáziumból máso­dikban. Az öcsémet felvet­ték az bgyetemre, Miskolcra. Mindig vele példálóztak, hogy így meg úgy. Alig vár­ták, hogy férjhez menjek. Jártam egy fiúval, több mint egy évig. Nem lett volna mire összeházasodni, meg aztán azt hiszem nem is akart elvenni, de úgy is nagyon jó volt. Aztán az apám kije­lentette, hogy vagy elvesz feleségül vagy ne jöjjön ide többet. Másnap már nem is jött. Az anyám azt mondta, hogy megérdemlem ha nem tudom megfogni a fiút. Ö is úgy fogta meg az apámat, összecsomagoltam a holmim és feljöttem Pestre. Van hat­száz forintom, holnap majd keresek albérletet. — Hol fog ma éjszaka aludni? — Nem tudom. Fáradtan csillog a szeme. Két napja nem aludt* A kétnapos Trojka bár. Népköztársa­ság útja* Füst, Bassz zene, merik fel új osztályhelyze­tüket Még lassabban ala­kul ki új osztálytudatuk, proletóröntudatuk, 0 A történelem során sokáig csak az uralkodó osztály tagjai számára adatott a le­hetőség; valamennyien men­tesüljenek a fizikai — sőt legtöbbször a termeléshez s a gyakorlathoz közelebb eső szellemi — munkától, s ki­zárólag intellektuális tevé­kenységgel; legtöbbször po­litikával, esetleg művészet­tel s „humán-tudományok­kal” foglalkozhassanak. Ma már — mint láttuk — egyre több területen az ér­telmiségi munka elveszíti „nem-termelő” jellegét. A tudományok termelőerővé válásának következménye ez. Feloldódik lassan az a kasztszerűség is. ami az ér­telmiséget, mint sajátos ré­teget jellemezte. Az ipar, a kereskedelem, a közlekedés — általában a városi élet — fejlődésével már a múlt szá­zad végén s századunk első felében is lehetőség nyílt „bejutni” az értelmiség kö­rébe a vagyonos osztályokon kívül más rétegekből is. (Ha nem is tárult szélesre ez a kapu, aki pedig átlép­te), annak számolnia kel­lett vele, ott a kasztszellem­nek írott s íratlan törvé­nyei asszimilálódásra fog­ják kényszerteni.) De ezidő- ben is egy-egy értelmiségi szakma ismereteinek meg­szerzése valamiféle „tőke­gyűjtésnek” vagy „tőkebe­Vegyes társaság. Valaki le­teszi bezárt öklét az aszta­lomra. — Akármennyit dugsz há­rom. A negyedik partinál lány ül oda hozzánk. Nézi a já­tékot, ráüt egy részeg vas­utas kezére aztán csípőjét ügyetlenül ringatva átmegy a helyiségen. Utána nézek. — Kell a csaj? A snóblis, látva tanácsta­lanságomat, már intézkedik is. Nem telik bele egy perc és ott ül mellettem a lány. Klasszikusan indít. — Na mi van? Fizess egy konyakot Fizetek. — Hová megyünk? Nekem van kéglim, csak a két kiló) előre oda kell adni az öreg­asszonynak. Fizess még ko­nyakot! A negyedik konyak után teljesen berúg. Kérés nélkül mesél; — Az Elektromos Művek­nél dolgoztam K.-n. Díját­alánykalkulátor voltam, ne­vetséges, mi?! Négyig dolgoz­tam, aztán haza mentem főzni, meg ilyesmi. Szomba­tonként elmentem táncolni. Soha nem voltam valami kapós lány. Nem nagyon akadt meg rajtam a férfiak szeme. Az első fiúval, aki egy hétnél tovább járt ve­lem lefeküdtem. Gépszerelő volt vagy valami ilyesmi, mert mindig olajos volt a keze. Egyszer egy kollega­nőm kapott Ausztráliából csomagot : és én megvettem belőle egy felszabott ujjú kék lurex pulóvert, meg egy buklészoknyát. Mikor először felvettem, kicsit nekem is merésznek tűnt Olyan szűk volt a pulóver, hogy nem fért alá melltartó, de azért bementem benne dolgozni. Majd kiesett a férfiak sze­me. Először a kollégáim ta­láltak meg ■— négy férfivel dolgoztam egy szobában le­fektetésnek” számított Kis vagy közepes vagyon gyűj­téséhez volt hasonlatos, ami majd visszatéríti idővel a befektetést sőt „meg is ter­mi” a befektetés hasznát. Szakismereteit tőke vagy kismagántulajdonként tudta kamatoztatni az ügyvéd, a magánpraxist folytató orvos, az állatorvos, a tervező, a gyógyszerész. „Profitálha­tott” belőle. Ily módon sa­játos polgári, vagy a viszony­lagos önállóság biztonságát érző. „szabad pályán” mű­ködő értelmiségi „szellemi­elit” hagyományait szoká­sait alakíthatta ki ez az — utánpótlását tekintve — erő­sen „öntermelő” réteg. Ma már egészen más a helyzet! Az értelmiség több­sége mérnök, fizikus, kémi­kus. közgazdász, agrármér­nök, üzempszichológus és szociológus, valamilyen in­tézmény alkalmazásában ál­ló orvos, tanár, tanító. Mi­nimálisra csökkent a „sza­bad pályán” dolgozók ará­nya. Áz írók, a művészek ki­adóvállalatok. lapkonszer­nek, művészeti intézmények alkalmazottai. Az értelmiség e téren is a nagyüzemi pro'etáriátus- hoz kezd hasonlítani! Nem­csak tulajdonviszonyait te­kintve, hanem a rmmkaszer- vezésben, is éppen úgy nagy­üzem. intézmény szervezeti rendszerében dolgozik. Te­vékenységét ez az intézmény állandóan irányítja és sza- bálvozza. Egy kiváló atomtudós, ha nem foglalkoztatják, nem alkalmazottja valamely nagy intézménynek, üzemnek; — lehet bármily kiváló fizikus 1— nem folytathatja munká­ját. Ha nem foglalkoztatják — tovább nem dolgozhat. Egyre kevésbé lehet ma már saját „házi laboratóriumot és kutatóbázist” fenntartani, üzemeltetni. (Folytatása következik.) Császtvai István aztán a főnököm hívott be, hogy valami hibát talált egy számlán, aztán a nagy szigo­rúságból egyszer csak azt vettem észre, hogy a mel­lem után nyulkál. Kirohan­tam a szobából. Épp ebéd­szünet volt, már nem is mentem vissza dolgozni. Be­ültem az eszpresszóba. Nem hazudok, mindenki engem nézett, klassz is volt, meg nem is. Megittam vagy há­rom konyakot, mert nagyon ki voltam borulva, aztán megismerkedtem három pes­ti sráccal. Klasszak voltak, meg jó dumájuk volt. Valami kiállítást jöttek le megszer­vezni. Még egy jó csomót ittam és közben simán bele­szerettem az egyikbe. Szőke volt és bőrlemberdzsek volt rajta. Fel akartak vinni magukkal a szállodába, de a portás megismert, meg látta, hogy részeg vagyok, nem engedett fel. Akkor kimen­tünk a „Szedres”-re és én lefeküdtem mind a három­mal. A másik kettővel csak azért, mert a szőke kérte, hogy a barátaival is. Meg­beszéltük, hogy másnap este megvár a Keletiben és nála lakhatok, amíg szerzek la­kást. Mikor hajnalban haza mentem, az apám véresre vert, mert már megtudta va­lakitől a szálloda dolgot. Ki­rúgott. összepakolam és fel­jöttem Pestre. Á pályaudva­ron, egész éjjel a szőke srá­cot vártam. Aztán felszedtek Malacék — Malac az a fiú, kivel snóbliztál — azóta sen­kivel nem feküdtem le és nem is fogok soha. Gyűlö­löm a férfiakat. Az öreg­asszony kégli is csak szöveg. Ha már eleget ivott a pasas, elviszem egy átjáróházhoz és azt mondom, hogy két perc múlva jöjjön utánam a má­sodik emeletre én meg a másik kapun meglépek. Ott várnak a srácok. Reggelig a „LUXOR”-ban vagyunk, az­tán irány a pályaudvar. Ak­kor nyit a resti, amikor oda­érünk, aztán fürdő. Ott lehet aludni egy órát, és minden kezdődik élőiről. Ha alhatok nálad, akkor lelépek a Mala- céktól. Nem alhatott nálam. Néz­tem, ahogy kicsit csalódott arccal feláll az asztaltól és csípőjét ügyetlenül ringatva megy keresztül a helyiségen. M. L Japánban az Élelmiszerke­reskedelmi Szövetség képvi­selői beadvánnyal fordultak a kormányhoz, hogy hala­déktalanul tiltsák el a cik­lamat (vegyileg előállított édesítő anyag) forgalmazását és tisztázzák a ciklamatnak az emberi szervezetre gya­korolt káros hatását. Az Egyesült Államokban nemrég tiltották be a cikla­mat árusítását, mivel az — mint kiderült — rákkeltő anyagot tartalmaz. Az USA- ban egereken folytatott kí­sérletek kimutatták, hogy a ciklamat nagyobb dózisai a kromoszómák roncsolódását, illetve a magzatok méhen belüli deformálódását okoz­zák. Hasonló eredményre ju­tottak a tyúkokkal végzett kísérletek során is. Az első osztrák kártevő- jelzőszolgálat felállítása fel­ért egy hadüzenettel. A bécsi meteorológiai intézet tudomá­nyos munkatársai már győz­tesen megvívott csatákról adnak hírt. Amikor Obersiebenbrunn- ban felállították a kártevő- jelzőszolgálatot, az optimiz­mus alapjául javarészt hipo­tézisek szolgáltak. „Vajon elegendő-e valamennyi időjá­rási tényező mérése arra, hogy következtetéseket von­junk le kártékony rovarok és más mezőgazdasági kártevők tömeges megjelenésére .vo­natkozóan?” — ezt kérdez­ték az érdekeltek. A választ csak a gyakorlat adhatta. Egy évvel később már eredményekre hivatkozhatott az intézet. A rövidtávú jel­A FAO megállapítása sze­rint Nyugat-Európában a vi­rág külkereskedelmi forgal­ma az elmúlt 15 év alatt megnégyszereződött és az összes virágimport egy évi értéke 100 millió dollárra te­hető. Nyugat-Európa virág- külkereskedelmében az ösz- szes export 60 százalékát Hollandia bonyolítja le, 33 százalékát pedig Olaszország. Az összes import 67 százalé­kát az NSZK bevitele adja, majd Svájc, Svédország, Franciaország, Anglia, Auszt­ria és Norvégia következik. Növekszik a francia forgalma Az 1968—69-es gazdasági évben (az idény mindig szep­tember 1-vel kezdődik) a francia kereskedelem 20 mil­lió palack konyakot vett át, ugyanakkor a francia ipar 67 millió palack konyakot exportált. A konyaktermelés évi kvótája elérte a 143 mil­lió palackot, a készlet pedig a gazdasági év végére 462 millióra emelkedett. A francia konyak legfon­tosabb felvevő piacai az eu­rópai országok (beleértve Univerzális vetőgép A Szovjetunió Celinnoe ha­tárvidékén (Kazahsztán) si­keresen befejeződtek egy új­típusú vetőgép üzemi kísér­letei. A hagyományos vető­gépektől eltérően az új konstrukció előkészíti a ta­lajt vetésre, elveti a magot és egyúttal a talajba dol­gozza a szükséges műtrágya- adagokat Eddig a három A japán egészségügyi mi­nisztérium javasolta az Or­szágos Higiénie Intézetnek és a különböző egyetemeknek, hogy tanulmányozzák a ciklamat egészségügyi ártal­mával kapcsolatos problémá­kat. Az előzetes vizsgálatok annyit máris kiderítettek, hogy a ciklamat semmi eset­re sem ártalmatlan szer. — Megalapozottabb szakvéle­ményt azonban majd csak 1970 elején adhatnak. A Reuter hírügynökség ér­tesülése szerint a Jositomo, a Daj-iti és a Tanabe cégek, amelyek együttesen a Japán­ban forgalomba került cikla­mat 90 százalékát szállították a kereskedelemnek, bejelen­tették, hogy teljes egészé­ben megszüntetik a ciklamat gyártását és eladását. zőszolgálat bevált egy hatal­mas cserebogár-invázió le­küzdésében, és sikerült a szőlő- és alma-szövőlepke tá­madását is visszaverni. A jelzőszolgálat roppant egyszerű rendszer alapján működik. A meteorológiai in­tézet méréseit a Növényter­mesztési Szövetségi Intézet munkatársainak bevonásával értékelik, a prognózisokat pedig telefonon továbbítják a vetésterület információs központjaiba, ahol tájékoz­tatják a gazdákat és ta­nácsokat adnak nekik. A jelzőszolgálat legfőbb előnye, hogy ésszerűen lehet felhasználni a növényvédő­szereket és egyidejűleg jelen­tős munkaidőt lehet megta­karítani. A nyugat-európai virág­külkereskedelem értékének kb. a felét a rózsa és a szekfű adja. Nagyobb tétele­ket képvisel a tulipán és a krizantém is. A virágvásár­lásra fordított egy lakosra jutó összeg Dániában a legnagyobb, majd sorrend­ben Norvégia, az NSZK, Hollandia, Belgium, Francia- ország, Olaszország és Ang­lia következik. A virág kül­kereskedelemben további fejlődés várható, feltéve, hogy a kínálat eleget tud tenni a kereslet igényeinek. konyak kereskedelmi Franciaországot is), amelyek az égy év alatt összesen ér­tékesített 87 millió palackból 65 milliót vettek át, továbbá a közép- és dél-amerikai or­szágok, amelyek együttesen 12 és az ázsiai országok, amelyek 8,5 millió palack francia konyakot vásároltak. Az iparág szakértői a kö­vetkező években a konyak- vásárlás további felfutására számítanak, és arra, hogy 1975-re elérik a 140 millió palackos évi forgalmi szintet. munkafolyamat elvégzésére több mezőgazdasági gépet, egész gépsorokat használtait. A tervek szerint 1970-ben már négyezer ilyen új uni­verzális vetőgépet adnak át a termelőüzemnek. Az új gép­típus elterjesztése révén a szakemberek számottevő gaz­daságossági eredményjavulást wáraafc, „ÖRÖK SZERELEMMEL” Ausztriában bevált a kártevő-jelzőszolgálat Virág-külkereskedelem Nyugat-Európában Baromfitenyésztés Kubában Kubában az 1964-ben üzem­be helyezett Országos Ba­romfitenyésztő Kombinát ré­vén nagymértékben szélesí­tették a tenyésztési hálózatot és megerősítették a baromfi- tenyésztő gazdaságok takar­mánybázisát; így jelenleg zömmel állami kézben össz­pontosul a termelés, a feldol­gozás és a baromfitenyész­tésből származó termékek felvásárlása. A tojásfelvásár­lás havi kvótája például az 1965. évi 60 millió darabos átlagról 1969-ben (a tervek szerint) 100 millióra emel­kedik. Az utóbbi években különösen nagy volt a „fel­futás”: míg pl. 1966-ban ke­reken 1 milliárd tojást vá­sároltak fel, 1967-ben már 1 milliárd 165 milliót, 1968- ban 1 milliáfd 192 milliót és az 1969. évi előirányzat 1 milliárd 310 millió. itWJ

Next

/
Thumbnails
Contents