Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-12 / 262. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

$

I960, november Í2j

NAPIRENDEN;

A középiskolás diákok őszi mezőgazdasági munkája

A Néplap kerékasztala

i

Szükség van-e a középiskolás diákok őszi mezőgazdasági munkájára? Van-e jelentősége az ifjúság nevelésében annak, hogy tanév közben — korábban 10 napot, az idén hatot — állami gazdaságokban dolgoznak: gyümölcsöt szednek, szüretelnek. Lényegében e témáról rendezett szerkesztőségünk kerekasztal vitát. A vita résztvevői voltak: a szülők képviseletében Turóczi Ferencné, M. Szabó István, Kalló Sándor', Porcsalmi Lajos a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának főelőadója, Bíró Boldizsár, a KISZ megyei bizottság iskola felelőse; Tóth Sándor, a Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgatója, Győri Endre, a Kecskemét Szikrai Állami Gazdaság munkaügyi vezetője; Szur- mai Ernő, szolnoki közgazdasági tecnikum igazgatója, Molnár Sándomé, a közgazdasági technikum-, Jakatics Árpád, a Verseghy Ferenc gimnázium tanára; Kalicz Éva, a köz- gazdasági technikum-, Hajdú Vilma, a Verseghy Ferenc gimnázium-, Pete Péter, a Tiszaparti gimnázium KISZ titkára és Varga Viktória, lapunk belpolitikai rovatának vezetője.

Újságíró: Először hallgassuk meg a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának képviselőjét

Porcsalmi Lajos: Évről évre a KISZ megyei bizottságával közösen folytatunk tárgyalásokat már februárban a munkák szervezésére. Megkeressük a gazdaságokat, az iskolák igazgatóit, amelyek növendékei rendszeresen részt- vesznek ezeken az őszi munkákon. Ezután természetesen az iskolák igazgatói kötik

meg a gazdaságokkal a kétoldalú szerződést, amely mindkét fél igényét és a követelményeket is meghatározza. Tapasztalataink szerint, hisz évek óta fokozott figyelemmel kisérjük ezeket az őszi munkákat, mind a gazdaságok, mind az iskolák elégedettek a fiatalok teljesítményével.

Sí. Szabó István: Es a szülőik véleményére nem kíváncsiak?

Porcsalmi Lajos: Elsősorban a tanulók véleményére támaszkodunk. Nagy többségük kedvezően nyilatkozott az őszi munkákról. Iskolalátogatásokkor, KISZ alapszervi beszélgetéseken sok szó esik e témáról. Természetesen a fiatalok kifogásaikat is elmondják: túl zsírosán, fűszeresen főznek a gazdaságok, kevés a szórakozási lehetőség. Mindez azonban elenyésző.

Újságíró: Mi a véleménye a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának arról, hogy az országos szervek hozzájárulásával a mezőgazdasági üzemekben a 15 éves fiatalokat is napi nyolc órát foglalkoztatják, bár a Munkatörvénykönyv szerint az ilyen korú fiatalok csak napi hat órát dolgozhatnak.

Porcsalmi Lajos: Időszaki munkán meghaladhatja a munkaidő a liat órát és a középiskolások őszi mezőgazdasági munkája annak számít

M. Szabó István: Ez igaz, viszont a törvényt azt is kimondja, hogy csak a kiskorú törvényes képviselőjének, tehát a szülők hozzájárulásával. És ha már itt tartunk, én megkérdezem: a megyei művelődésügyi osztályon, az iskolán, a KISZ-en kívül a szülőnek van-e szerepe gyereke nevelésében? Igen! Ha ez így igaz, akkor azt is meg kell kérdeznem: kértek-e véleményt a szülőktől a diákok őszi munkájára vonatkozóan? Én úgy látom, hogy a szülő véleménye hatodlagosnak számít. Tévedés ne essék, szerintem is hasznos és szükséges, hogy a gyerekek közelebbről is megismerkedjenek a fizikai munkával. De abba a szülőnek is van beleszólása, hogy például mikor vigyék el mezőgazdasági munkára a gyereket. Tanév kezdetén-e, amikor még nem lendült bele a tanulásba, — vagy tanév közben?

Szurmai Ernő: Én visszatérek az 1961-es iskolai fe- formtörvényhez, ami kimondja: közelebb vinni a fiatalokat az élethez, A fiataloknak

a fizikai munkával való megismerkedését én az erkölcsi nevelés szerves részének tartom, amivel a munka megbecsülésén, értékelésén kívül helytállásra, kötelességtudásra is nevelünk. Az egyhetes őszi mezőgazdasági munka hasznos, szükséges, nélkülözhetetlen. Egy évtizede csinálom ezt, ismerem a pedagógusok, a diákok véleményét: szívesen dolgoznak a gazdaságokban. Megkérdeztük-e a szülőket? Ha ránk bízzák gyermekeik nevelését, ebben az is benne van, hogy a mezőgazdasági munka .végzésénél ránk bízzák a döntést. Mi ezek ellenére a tanévnyitó ünnepségen beszéltünk erről, szülői értekezleteken is esett szó az őszi mezőgazdasági munkákról. Természetesen az lenne az ideális, ha mindjárt a tanév elején dolgoznának a gyerekek az előírt hat napig, de a mezőgazdaságban nem mi szabjuk meg, hogy mikor kell almát, szőlőt szüretelni. Egyébként az a szokás, hogy az iskolák váltják egymást, egyik évben az egyik kezdi szeptemberben a munkát,-a másik évben egy másik iskola,

Kálló Sándor: Szerintem nem szakítja meg a nevelés folyamatát az őszi mezőgazdasági munka. A munka felsorolt hasznaihoz én még hozzáteszem: saját gyermekemnél tapasztaltam, hogy egy bizonyos közgazdasági szemlélet alakult ki benne.

Jakatics Árpád: Az igaz, hogy az iskolák évenkénti váltásban kezdik az őszi munkát, úgy látszik, hogy a mi iskolánk a szerencsétlenebbek közé tartozik, mert mi még egyszer sem voltunk a kezdő turnusban. A pedagógusok véleménye valóban az, hogy hasznos, szükséges az őszi mezőgazdasági munka még akkor is, ha az nekünk is számtalan problémát okoz. A mi tantestületünkben sok a kisgyermekes szülő, a kisgyermekes mamák nem hagyhatják ott a családot hosszú időre. Azért megoldottuk ezt a problémát is. Szerintünk az a helyes, ha a táborveze- tön kívül műidig az osztályfőnök és egy nevelő tanár megy az adott csoporttal. A baj akkor kezdődik, amikor ezt nem sikerül megszervezni, amikor olyan pedagógus megy a csoporttal, aki este már nem „néz ki a szobája ajtaján”. Az sem mindegy, hogy a nevelő hogyan szervezi meg a munkát, mennyire tudja a táborvezetésbe bevonni a diákokat, van-e ott ping-pong, tv, röviden van-e lehetőség szórakozásra. Mi az idén az új bőgi táborban már kultúrműsort is rendeztünk. Természetesen elég nehéz — nyolc órai munka után megszervezni a kollektív szórakozást, de megéri a fáradságot

Pete Péter: Mi diákok szívesen végezzük az őszi mezőgazdasági munkát Természetesen vannak gyerekek, akiket otthon elkényeztetnek, azoknál probléma van, azok mindenben csak a hibát keresik. A szülőknek a reális életre kellene nevelni gyerekeiket, mert jóllehet, hogy ha kikerülnek az életbe nem kapják meg a minden reggeli kakaót. És szerintem általában az elkényeztetett gyerekek szülei tiltakoznak az ellen, hogy dolgozni menjen a csemetéjük. Én Tabdiban dolgoztam és mondhatom, sokat tanultam ott. Természetesen volt probléma is. Reggel hideg volt. fáztunk, de teherautón vittek bennünket a munkahelyre, délben pedig amikor sütött a nap — autóbuszon szállítottak ebédelni. Jobb lett volna, ha ez fordítva történik.

Molnár Sándorné: Három éve vagyok osztályfőnök, kétszer Tabdiban, az idén Üj- bögön voltam őszi munkán a gyerekeimmel. Mondhatom, hogy ezeken a táborozásokon ismertem meg közelebbről a gyerekeimet, ott rázódott igazán össze a kollektíva, — ennek segítségével tudtam jó osztályközösséget kialakítani. Az is igaz. hogy egy osztályfőnöknek egy ilyen hat napos közös munkán tanítványairól szerzett ismeretei pedagógiai munkájában is nagy segítséget jelentenek. Az idén táborvezető voltam és tudom, mind az elsősök, mind a nagyobbak kiváló teljesítménnyel dolgoztak.

Újságíró: Azonos teljesítményt. azonos versenyfeltételeket lehet-e és szabad-e állítani 15 évesek és 17—18 évesek számára? Fizikai erő- különbségük miatt nem indulnak azonos esélyekkel a versenyben.

Porcsalmi Lajos: Véleményünk szerint az elsősöket nem szabad magukra hagyni; Éopen a közgazdasági technikum iskolatanácsa határozott úgy, hogy ezután a kisebbeket beosztják a nagyobbak közé dolgozni. Bár lelkesedésben, igyekezetben náluk sincs h'ány.

Molnár Sándorné: Ami a munkaidőt illeti, én helyesnek tartom, hogy korra való tekintet nél" ül napi nvolc órát dolgozzanak a gyerekek.

Kálló Sándor: Ha iskolába járnak sem dolgoznak ennél kevesebbet. A különböző szakköri és más elfoglaltságok miatt napi 12 órát is le vannak kötve.

Túróczi Ferencné: Amikor

megkaptam a meghívót erre a beszélgetésre, ezt követően nagyon sok szülővel beszéltem, véleményüket kértem. Elmondhatom, hogy többségük egyetért azzal, hogy a gyerekük az őszi mezőgazdasági munkában részt vegyen, egyrészt mert tisztában van azzal, hogy erre a népgazdaság szempontjából van szükség, másrészt, mert általa megismerkedik a gyerek a fizikai munkával, megtanulja becsülni azt, és nem utolsósorban, e munka a közösségi életre nevelés egyik fontos tényezője. Hogy mégis vannak panaszok, amelyeket én jogosnak tartok, az nem a munka feleslegesnek tartásából fakad.

Mi szülők nem értünk egyet azzal, hogy velünk az iskola nem beszéli meg az őszi mezőgazdasági munkák idejét, s bennünket nem készítenek fel rá. Ne a gyerek jelentse be a szülőnek, hogy ekkor meg ekkor megyünk dolgozni az állami gazdaságba. Szülői értekezleteken, vagy egy sokszorosított értesítő lapon hívják össze az iskolák a szülőket és közösen beszéljék meg mit vigyen magával a gyerek, hová mennek dolgozni, milyen programja lesz a táborozásnak és így tovább. A szülők bíznak a pedagógusokban, de féltik is a gyereküket, nem mindegy, hogy miként és ki helyettesíti a szülőt azalatt az egy hét alatt. Szerintünk a gazdaságoknak is nagyobb gondot kellene fordítaniok arra. hogy kiket tesznek a gyerekekhez brigádvezetőknek. Ne legyen olyan brigádvezető, aki azt mondja a diákoknak: „Na nyomás gyerekek, dolgozzatok, mert akkor több prémiumot kapnak a vezetők”. Ez nem így igaz, a jobb munkából mindenkinek haszna van, a gyereknek is; hisz teljesítményben dolgozik. jobb munkával több pénzt keres. De az ilyen hallatán milyen vélemény alakul ki benne rólunk, felnőttekről?

Újságíró: Azt hiszem,

mindebben nagyon sokan egyetértünk.

Túróczi Ferencné: Ezenkívül baj volt egyes táborokban a fegyelemmel, voltak felületességek, engedékenységek a pedagógusok részéről. Az iskolák jobban nézzék meg kit küldenek a táborokba a gyerekekkel — éppen azért, mert mi teljesen megbízunk a nevelőkben. A meg nem engedhető magatartás, az elnézés, a nemtörődömségből következő rendellenességek a gverek egész életére hatással lehetnek. Az én gyerekem a közgazdasági technikumba jár, szívesen volt táborban és én is örültem annak, hogy az őszi munkák után a szülőknek b°számoltak a pedagógusok. Nem tudom a töb^' iskolában megcsinálták-e ezt? Sokan azt mondják a szülők ellenzik, hogy a gyerekek őszi mezőgazdasági munkára menjenek. Szerintem. ha majd a szülőket jobban bevonják a munkák előkészítésébe. kevesebb lesz az ilyen vélemény.

Kalicz Éva: Szerintem nagyon sok függ attól, hogyan

engedi el egy szülő otthonról a gyerekét: ha azt mondta neki; becsülettel dolgozz,akkor a gyerek igyekszik annak eleget tenni. De ha már a szülő is kifogásokat mond. akkor a gyerek sem igyekszik. Amikor mi az iskolában szerveztük a munkát nem mondtuk azt, hogy kötelező mezőgazdasági munkára jönni. Erre valóban nem lehet kötelezni a gyerekeket. Így összesen negyvenen nem is jöttek velünk. Ám, akik ott voltunk, nagyon jól éreztük magunkat. Nem is dolgoztunk végig nyolc órát. mert közben ebédeltünk, uzsonnáztunk. ezért a munka nem volt megterhelő és szívesen dolgoztunk. Mi „export almát” szedtünk. Amikor kezdtük. azt mondták; egv mázsa alma szedéséért és válogatásáért 15 forintot kapunk. Aztán a gazdaság ezt a munkabért felemelte 18 forintra. Ennek nagyon örültünk.

Hajdú Vilma: A mi iskolánkban is népszerű az őszi mezőgazdasági munka. A KISZ házi próbába is bevettük a „Munka és fegyelem a táborban” pontot. Egyébként az idén a negyedikeseket nem akarták vinni, a gyerekek hozzánk jöttek, intézze el a KISZ. hogy még idén ősszel ők is dolgozhassanak a gazdaságban. A nyári táborozásunk nem sikerült a legjobban. Az alacsonyabb teHesítménvt ősszel igyekeztünk pótolni. Az eredmény: átlagosan egv gyerek 269 forintot keresett.

Bíró Boldizsár: Az idén a megyében szeptember 17-től október 18-ig kilenc iskolából háromezer gyerek vállalt őszi betakarítási munkát Bács megyében. A KISZ támogatja a hasznos munkát és mi az őszi táborozást annak tartjuk. Ezért már a szerződéskötésekkor fokozott

figyelmet fordítunk arra, hogy a gyerekek a lehetőségekhez mérten jó ellátásban részesüljenek a táborokban. Dicséret illeti az állami gazdaságokat, hogy például az idén már az egy személyre jutó nyersanyagnormát 18 forintra emelték, míg a kollégiumokban egy diák ellátására naponta csak 13.50 forint jut. Tehát az étkeztetéssel nem volt és nem lehetett probléma. Ezenkívül a gyerekek munkaruhát kaptak, a szobákban fűtöttek, az idén már orvos is volt minden táborban. Ml a táborokat rendszeresen meglátogattuk, ahol hibát észleltünk azonnal intézkedtünk.

Újságíró: Az előbb említette, hogy rendszeresen ellenőrizték a táborokat. Mégis, hogyan fordulhatott elő fegyelmezetlenség, egyes pedagógusok olyan mulasztása, mint a Tiszaparti gimnázium egyik táborában, amely miatt a szülők jogosan felháborodtak? Javasolták-e a kötelességüket elmulasztók felelős- ségrevonását?

Bíró Boldizsár: Sajnos abból az iskolából nem a leghozzáértőbb nevelőket küldték a táborba. Javasoltuk is, hogy iskolán belül fegyelmi- leg vonják felelősségre a kötelességüket nem teljesítő pedagógusokat, Mi elítéljük azt

a tantestületet, amelyik nem fordított kellő figyelmet arra, hogy megfelelő kísérőket adjanak a gyerekeknek, mert más iskolában tanítani és más táborban nevelni.

Porcsalmi Lajos: A mulasztókat felelősségre fogjuk vonni.

Újságíró: Pedagógusok, — szülők és diákok már valamennyien elmondták, hogy a gyerekek nevelése szempontjából nagy jelentségű a középiskolások őszi mezőgazda- sági munkája. Mit mondanak az állami gazdaságok vezetői?

Győri Endre: Mindenekelőtt szeretnénk köszönetét mondani a lap szerkesztőségének, amiért megrendezte ezt a beszélgetést. Alkalmunk nyílik itt arra, hogy sok mindent megvitassunk. Mi késztet minket arra, hogy szorgalmazzuk: minél több diák segítse az őszi betakarítási munkákat? Mi annak idején .gazdaságunkban nagy rekonstrukciót, új telepítéseket hajtottunk végre szőlészetekben, gyümölcsösökben egyaránt Gépesítettük is mindazokat a munkafolyamatokat, amelyeket lehetett, ám a gyümölcs, a szőlő szedését eddig nem tudtuk gépesíteni. Hozzá emberi munkaerőre van szükség, de abból nagy a hiány. Tehát nép- gazdasági szempontból is óriási jelentőségű a gyerekek munkája. Éppen ezért amit lehetett eddig is megtettünk, hogy a gyerekek szívesen jöjjenek hozzánk dolgozni. — Ezért építettük — a KISZ KB segítségével — több millió forintos költséggel a táborokat, ezért igyekszünk jó ellátást biztosítani.

Tóth Sándor: Én is köszönetét mondok azért a munkáért, amit nálunk évről évre a Szolnok megyei diákok végeznek. Mi ragaszkodunk az idevalósi gyerekek munkájához. mert amíg pl. a nyári táborban a Tolna, a Baranya megyeiek 4.81, a Csong- rád megyeiek 4.91 forintos órabért értek el, addig a szolnokiak eredménye 6.18, illetve 5.92 forint volt, s az őszi munkáknál hasonló eredmények születtek. Ezért külön jutalmakat is adtunk. Kérjük a megye iskolásait ezután se hagyjanak cserben bennünket.

Győri Endre: MI viszont a Tiszaparti gimnázium kivételével valamennyi iskolának 500—500 forint külön jutalmat adtunk.

Újságíró: Az elhangzottak alapján tehát leszögezhetjük: a diákok őszi mezőgazdasági munkájára népgazdasági és pedagógiai szempontból szükség van. Ezt a munkát a gazdaságok igénylik és szívesen veszik, mert munkaerőhiánynyal küzdenek. Éppen ezért a táborok berendezésére, — fenntartására évről évre nagyobb összegeket fordítanak, a gyerekek igyekezetét pedig külön jutalmakkal is honorálják. A tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy az őszi munkákat a szülőkkel is meg kell beszélni, a gyerekekkel a lesjobb pedagógusokat kell küldeni, a munkaverseny szervezésére, a különböző korosztályok terhelésének meghatározására az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani.

Turóczi Ferencné, M. Szabó István, Kálló Sándor, Porcsalmi Lajos, Bíró Boldizsár,

Tóth Sándor, Győri Endre