Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-10 / 260. szám

4 SZOLNOK MEG Yin NÉPLAP 1869. november 10. TUDÓSÍTÁS A BERLINI TORONYBÓL • • 0 ünnepi hétköznapok Az átlagbérűn't egyébként kevésbé izgatja a bonni vagy nyugat-berlini politika szél­járása, mint az újságírót. Nem mintha nem érdekelné, csak számára a köznapok po­litikuma érdekesebb, fonto­sabb. Igyekszik belezökkenni az új közlekedési rendbe, ki­próbálja az aluljáx'ót a moz­gólépcsőkkel, betér az áruház és takarékpénztár épületé­nek földszintjén megnyílt gyorsfalatozóba, megve­szi bockwurst (virsli) adagját 85 pfennigért, kiemel egy pohár sört az automata csapja alól, s ha van még ideje az S-Bahn indulásáig, kiül az „Alex” 120 méter hosszú padjára, s belemélyed a „bécett”. vagyis a Ber­liner Zeitung sportrovatába. Számára természetes, hogy az „Alex” a régi tér négy­szeresére növekedett, s szo­rosan kapcsolódik a környe­ző terekhez: a Marx—Engels térhez s ellenkező irányban a Nénin térhez. Természetes az is, hogy az ultramodern épületek között ott szerénykedik a vöröstég­lás sokszázéves Mária-temp- lom. amott g vörös városhá­za, ahol fél évszázada Liebk­* A nemzet...? A fogalom alkalmas arra, hogy a tót Németországban mást-mást értsenek rajta. Például az egységes német nemzetet, amely kétfelé váltan él, vagy külön nyugatnémet, s külön NDK-nemzetet. A huszadik évforduló káprázatos külső­ségeik között megrendezett, páratlan szervezőerővel lebo­nyolított ünnepségein éppúgy érezhető volt a nemzeti jel­leg. mint a negyedmillió né­met fiatal magatartásán.. Jel­vények, zászlók milliói az NDK jelvényével, elnevezé­sek, címek a „nemzeti” jel­zővel és jelleggel (galéria, színház, bank, himnusz, sőt a társadalmi munka és a mi népfrontunkhoz hasonló szer­vezet is), a hadsereg egyen­ruhája, szolgálati szabályza­ta, még a díszlépés is, amely- ivei az 1500 tisztiiskolás dísz­lépésben elvonult a Marx— Engels téri emelvény előtt. Az ünnepség tűzijátékát úgy rendezték, hogy az égen fel­sziporkázó csillaghullásban hangsúlyt kapjanak a nem­zeti zászló vörös és arany színei, a játék előtt a város legmagasabb toronydarujá­nak csúcsán, egyetlen, gomb­nyomásra, sistergő lángok kö­zött felragyogott a nemzet jelvénye — százezrek dübör­gő tapsától kísérve; necht meghirdette a prole­tárforradalmat. Nem messze az államtanács épületétől, a Nemzeti Galériához vezető fasorok közt a szabadtéri ki­állítás szobrai állnak őrt: kőbe faragott, bronzba ön­tött .munkások, parasztok, katonák, anyák, gyermekek. Élethűen, mintha a művész megállított volna egy-egy já­rókelőt a téren, modellnek a készülő műhöz. A valóság formáit tükröző realizmus mellett a nemzet haladó ha­gyományai is beépülnek a mába. A porosz egyséa1'an- cellár, Bismarck ugyan ki­hull a sorból, de a lipcsei győző, az ugyancsak porosz Blücher helyet leap. Még­pedig nem is akármilyet, hi­szen hatalmas bronzszobra előkelő helyen áll az Unter den Linden-en, az Operaház parkjában. egyik oldalon Gneisenau tábornok, a má­sikon Yorick... Szemben, a túlsó oldalon pedig az Ű.i Őrség, előtte a Néphadsereg katonája, bent a kristály örökmécses lángja két fel­iratra világít. Az egyik: „Az ismeretlen ellenálló harcos,’’ a másik: „Az ismeretlen ka­tona”. S a himnusz? Soha még ennyi átéléssel, áhítattal nem hallottam tőlük az „Aus Ruinem auf erstanden...” dal­lamát, szövegét, mint ezen a téren, ahol nemcsak az igaz — szó szerint —, hogy rom­jaiból feltámadott, de az is, hogy szebbé vált, mint vala­ha is volt... Nem tudom mit éreztek a Brandenburgi kapun tail, amikor 250 ezer FDJ-fiatal, a szabad német fiatalok szervezetének tag­jai. valamennyien egyenru­hában: kékben, rózsaszínben éljenzett, hurrázott, de az bizonyos, hogy az egyre töb­bet emlegetett NDK-tudat- nák, a DDR-Gefühl-nek égjük kifejezése volt, — fél­reérthetetlen politikai és nemzeti tartalommal. Éljenez hát és hurrázik ez a fiatal­ság: „Az NDK a mi hazánk! Az NDK az államunk!’? Az átlagberlini Az átlagberlini számára mindez természetes. Életrit­musa, felfogása, szavajárása, ehhez a tempóhoz és mére­tekhez szokott. — Jöjjön, mutatok én ma­gának olyan magasházat, ami­lyen még nincs a városban, hetven méter magas. 25 eme­let, s éppen most fejezték be a tetőzést — mondja. — A Lenin téri épületre gondol? Rámcsodálkozik. aztán homlokára üt: .persze éppen most állt az újságban... Mi itt egymás mellett építke­zünk, s újság nélkül is szá- montartjuk a helyzet állá­sát... Egyébként Werner Süsskind a nevem, s fényké­pemet ott találja a Munka Hőseinek útján, egy hajítás- nyira innén...’’ Az ünnepség külsőségeit lebontatták, a munkás hét­köznapok ugyanolyanok, mint október 7 előtt, a nyugdíjasok és a szerelmes párok épp­úgy kiülnek Friedrichshain padjaira a „Mesék szökő- kútjához”, mint azelőtt. A harmadik évtized első napja­in csodálatosan szép, derült, napos az idő Berlinben. Ta­lán a legszebb ősz az utóbbi két évtizedben. S ha felte­véseink nem csalnak, az európai politika barométere sem mutat hűvös időt. Bertalan Lajos A szovjet kultúra hete Szerdán délelőtt Gorkij műveiből hangzott el mélta­tó összeállítás, kitűnő szí­nészi tolmácsolásban. Kár, hogy ezt a műsort csúcsidő­ben nem ismételte meg a rádió. A Pódium 69 szerkesztő narrátora, Botlik Sándor és a rendező, Cseré® Miklós dr. is megérdemelnek néhány jó szót a csütörtöki „Arc­képek a mai szovjet iroda­lomból” című hangulatos és gazdag összeállításért. — A legnevesebb szovjet költők: Jevtusenko Voznyeszenszkij, Tvardovszkij mellett megis­mertük többek között Raszul Gamzatov és a grúz Joszif Nonesvili néhány költemé­nyét. A prózai anyagból Ju­lius Edlisz színművének si­került rádióváltozata, a „Hol van Ábel, a teatyádfia?” tűnt ki. A Rádiószínház a szovjet hangjáték hetével ünnepelt. A nemzeti jelleg Carte-maximum naptár A Magyar Filatéliai Vál­lalat külföldi vevőit már több alkalommal ajándékoz­ta meg bélyeggel díszített naptárral, amelyek világ­szerte nagy elismerést arat­tak és a hamburgi naptár­kiállításon két első díjat szereztek. Az 1970. évre ké­szülő naptár, amely a világ első carte-maximum naptára lesz, belföldön is forgalom­ba kerül. Hét hónaphoz az 1866. évi festmény sor képei­ről készített, eredeti színek­ben pompázó lapokat nyom­tatták és ezekre emlékbé­lyegzővel ellátva az első festmény sor valamennyi ér­tékét felragasztották. A nap­tár további részén a későbbi festmény kiadásokból szar­ni czó 6 carte-maximummal találkozunk Vasúti posta A holland bélyegek gyűj­tői néha találnak kisalakú, mozdonyokat ábrázoló bélye­geket, amelyeket egyetlen katalógus sem ismertet. A mozdonyos kiadást a vasút használja az általa továbbí­tott levelek díjának lerová­sával és mivel nem posta hozza forgalomba ezeket, ezért a filatelista szakköny­vek mellőzik értékelésüket. Az ilyen bélyegekkel bér­mentesített leveleket csak pá­lyaudvaron lehet feladni, ahonnan a legközelebbi vo­nattal viszik a rendeltetési hely állomásáig. Előírható a címzett lakására szóló kéz­besítés, de ekkor vasúti bé­lyegek mellett postai bélye­get is fel kell ragasztani, mert pályaudvaron kívüli kézbesítésre a vasút a leve­let átadja a postának. — A vasúti posta rendkívül gyors, ezért főleg újságírók, sajtófényképészek használ­ják. A külön díj miatt a közönség körében nem na­gyon népszerű. A különleges­ség gyűjtők keresik a vasúti posta által továbbított borí­tékokat elsősorban azokat értékelik, amelyeken vasúti és postai bélyegek együtt szerepelnek. A világ bélyegen Nagy példányszámú kiad­vány sorozat mutatja be a világot bélyegek segítségével. A sorozat egyszerre kerül forgalomba Olaszországban, Angliában és rövidesen a német olvasók kezébe is ke­rül; A kiadvány 100 darab 16 oldalas füzetből áll amely minden országban legalább 50 ezer példányban készül. Az egyes füzetek az embert és világát ismertetik meg, a magasszínvonalú szöveget gazdag, színes képanyag te­szi változatossá. Az első öt füzet az Egyesült Államokat, a következő öt a Szovjetuniót tárgyalja történelmi, földraj­zi, tudományos vonatkozás­ban és az odatartozó bélyegek képének ábrázolásával. Minden füzethez tíz darab bélyeget is csatolnak. Így az olvasó az ismereteken kívül értékes bélyeggyűjteményhez is jut. Atlasz a Bujkál tóról Irkutszkban térképgyűjte­mény jelent meg a Bajkál tóról. A több mint 70 szí­nes térképet, diagrammot és vázlatot tartalmazó kiadvány átfogó képet nyújt a tó ku­tatásának történetéről, ter­mészeti sajátosságairól és kincseiről. A Bajkál népszerű tudomá­nyos bemutatása szolgál be­vezetőül. Ezt követik a spe­ciális térképek, amelyek a vízszintváltozásokról, a hul­lámtevékenységről, a csapa­dékmennyiségről, a tó med­rének és partjainak földtani felépítéséről, valamint a ha- lászatilag legértékesebb ha­lak és a bajkáli fóka tartóz­kodási helyéről adnak pon­tos adatokat. Ugyancsak itt kapott helyet az egyik leg­régebbi, 1701-ben készült Bajkál-térkép. Az atlasz vé­gén néhány helybeli föld­rajzi kifejezés magyarázó­szótára, valamint a turista­utak térképe található; Ház a kanyarban Ardi Liives észt-szovjet drámaíró kétszemélyes hang­játéka egy kiélezett szituá­cióban bizonyítja, hogy kü­lönleges helyzet kell ahhoz, hogy az ember igazán olyan legyen — amilyen. Iris a fiatal orvosnő és Joakim, a tanár azon a nagy napon, mikor megkapják a lakás- kiutalást, szakítanak. Joakim kocsijával véletlenül elgázol egy embert, s tettét nem me­ri vállalni. Iris első pilla­natban mellé áll, de a férfi kisszerűsége, félelme rádöb­benti, hogy nem lehet meg­szöknie a felelősség elől. A játékot kitűnő és szel­leme® dialógus indítja vidá­man, majd fokozatosan, lé- lekelemző, apró rezdülések­re is érzékenyen reagáló já­tékmodorban csúszik a tragédia felé. Pálos György, Joakim meg- formálója a szimpatikus, kedves tanárfigurát mesteri­en hajlítja félelmetesen gyáva alakká. Ruttkai Éva Xrise a darab- első felében meggyőzőbb, az orvosnő bel­ső átalakulásának, felismeré­seinek folyamatát nem tud­ja maradéktalanul megolda­ni. Török Tamás rendező­nek nehéz a dolga — mind­össze két szereplő és né­hány apró hangkulissza a kifejező eszköz —. de ez elég, a rádiójáték mindvé­gig leköti a hallgató figyel­mét. Légy erős Yuta! Jó az, ha az embernek van egy narrátora, aki meg­magyarázza, hogy mit te­gyen nehéz választások ide­jén. Dagnia Zigmonte játékában a kis Yuta a biztos kispol­gári és a nehezebb, de tartal­masabb élet között kény­szerűi választásra. A dön­tés kézenfekvő lenne, de a szerelem a másik oldalon van; Álltathatná magát, hogy előítéletekkel terhelt szerelmese majd megválto­zik, de a narrátor közbe­szól: „Te is tudod, hogy ez nem igaz, Yuta”. Szokatlan és furcsa a nar- ráció ilyen nagymértékű alkalmazása eredeti hangjá­tékban. Mensáros Lászlónak köszönhető, hogy nem érez­zük soknak, bár néha indo­kolatlannak tűnik. Az érzelmi effektusokban gazdag nőies darabot Pjotr Kulesov, a vendégrendező csak részben tudta vissza­fogni, így az egész lírai történet egy kicsit fellengzős marad. Határozott állásfog­lalása az értelmesebb tar­talmasabb élet mellett vi­szont egyértelmű, s végül is ez a fontos. — trömböczky — Fűtés gázkészülékkel Az utóbbi évtized gazdag földgázleletei és a várható­an megnövekvő importlehe­tőségek módot nyújtanak ar­ra, hogy hazánkban a követ­kező évek során az eddigi­nél jóval nagyobb mértékben növekedjék a gázfelhasználás. Háromféle gázt használunk főzésre, vízmelegítésre és fű­tésre: földgázt, amelynek ve­zetékei fokozatosan hálózzák be az egész országot, városi gázt és probán-bután gázt A legkényelmesebb egyedi fűtési mód a gáz- és az olaj­tüzelés. Ha választani lehet, általában szívesebben dön­tünk a gázfűtésre való átté­rés mellett: tiszta, szagtalan, és gyorsan ad meleget. Sze­rencsére ma már a gázfűtő­készülékek nem tartoznak a hiánycikkek közé, sőt nagy választékban készülnek. Cserépkályha —- gázzal fűtve A cserépkályha gázégők — Héra, Conti stb. — városi és földgáz tüzelésére alkalma­sak. Olyan, maximálisan 5 négyzetméter fűtófelületű kályhákba építhető be, ame­lyet az illetékes gázszolgál­tató vállalatok erre alkalmas­nak minősítenek. Legmegfe­lelőbbek az ún. kosár vagy lengyel tűzszekrényű 3—5 ál­lójáratú kályhák. A gázégők — a kályha és a kémény ál­lapota szerint — 75—90 szá­zalékos hatásfokkal fűtenek, szemben a szilárd tüzelő­anyagok (fa, szén, koksz) kb. 30—40 százalékos elégetési hatásfokával. Az égőt úgy tervezték meg, hogy a kályha tűzterébe be­nyúló égőfejbe csak bizton­sági berendezésen keresztül Gáztüzelés — A kémény nélküli helyisé­geket régebben legfeljebb villanykályhával lehetett fű­teni, ami köztudomásúan igen drága. Ha azonban a fűtendő helyiségnek olyan falrésze van. amely utcával, udvarral határos, konvektor­ral (zárt égésterű kályhával) megoldható a gázfűtés is. A falat ilyenkor átfúrják, a fűtőkészülék azon át kí­vülről kapja a friss levegőt és a keletkezett égéstermé­kek is közvetlenül a szabad­ba távoznak. A városi és földgáz eltüze­lésére alkalmas konvektor ugyanazokkal a biztonsági berendezésekkel van ellátva, mint a cserépkályha gázégő. Kívánságra automatikus hő­juthasson el a gáz. Gáz-, il­letve lángkimaradás esetén azonnal működésbe lép az automatikus elzárószerkezet, megelőzve az esetleges rob­banást Az ún. vezérláng meggyújtásakor nem kell gyufával bajlódni, a mágne­ses gyújtószerkezet szikrája egyetlen mozdulatra elvégzi ezt a feladatot. A cserépkályha gázégő tel­jes lángon városi gázból 2,2, földgázból 0,9 köbmétert fo­gyaszt óránként (egyébként az utóbbi fütőértéke mintegy kétszerese az előbbinek). A gázégős cserépkályha egy 80—90 légköbméteres helyisé­get kielégítően felfűt, ha­csak nem szélsőségesen rosz- szak a helyi viszonyok (rosz- szui záró ablakok, északi fekvés, beépítetlenség stb.) kémény nélkül fokszabályozót is szerelnek rá, ami akként vezérli a gáz áramlását, hogy a fűtött hét lyiségben állandóan az előre beállított hőfokon legyen a hőmérséklet. A konvektorok — többféle nagyságban ké­szülnek — teljes láng esetén városi gázból 0,9—1,8, föld­gázból pedig 0,4—0,7 köbmé­tert fogyasztanak óránként. A konvektornak van olyan változata is, amely kémény­be köthető. E készüléktípus huzatmegszakítóval (deflek- torral) is rendelkezik, az égéshez szükséges levegőt a fűtendő helyiség légteréből kapja, az égéstermékek pe­dig a kéményen keresztül tá­voznak el; Az etázsfűtés Több helyiségből álló la­kás gázfűtésének megtervezé­sénél felmerül a kérdés: több gázkályhával oldjuk-e meg a fűtést, vagy pedig központi — etázs — gázkazánnal. Ez utóbbi megoldással elérhető, hogy a lakás minden helyi­sége egyenletesen meleg le­gyen. Igaz viszont, hogy szá­molni kell a kazán magasabb árával, valamint azzal a költ­séggel, amibe a radiátorok és a csővezetékek felszere­lése, beszerzése kerül. Az etázs-kazán valóságos kis hőközpont a lakásban. A gázlánggal felmelegített víz saját „erejéből” vagy kerin­gető szivattyú működtetésé­vel cirkulál a fűtőtestekben. A fűtővíz hőmérsékletét hő­érzékelő ellenőrzi, mely au­tomatika segítségével kikap­csolja a főégő működését, ha a helyiségek hőmérséklete a beállított érték fölé emel­kedik, illetve a hőfok csök­kenésekor ismét bekapcsol­ja azt. Gázkimaradás esetén a biztosító berendezések el­zárják a gyújtólánghoz és a főégőhöz vezető gáz útját. Etázs fűtőberendezéseknél már természetesen nagyobb gázfogyasztással (városi gáz: 2,3—19,0 köbméter/óra, föld­gáz: 1,0—8,3 m3/óra) kell számolni, de természetesen ennek arányában a befűthe- tő légköbméter is változik (150—1200 m3). Kulturális mozaik Verne Gyula halhatatlan regénye, Strogoff Mihály megint két filmrendezőt ih­letett meg. Sergio Corbucci rövidesen újabb filmváltoza­tot készít a regényből, Giu- liano Gemmával a főszerep­ben. Eriprando Visconti ren­dező szintén Strogoff Mihály filmet tervez, a főszerepre John Lawt választotta ki. ☆ Tyihon Hrennyikov szov­jet zeneszerző „Az óriás fiú” címmel fantasztikus operát írt a gyermekeknek. Ez az antifasiszta témájú mese is belekerül az új idényt új épületben kezdő moszkvai Zenei Gyermekszínház re­pertoárjába. Ez a maga nemében pá­ratlan színházi társulat öt éve alakult és eddig a fő­város központjában műkö­dött. Tekintettel a rendkívüli érdeklődésre, a város délnyu­gati felében most új, másfél­ezer embert befogadó épüle­tet emeltek a társulat szá­mára. A mese légkörének megte­remtését a színház belső te­rének kiképzése is elősegíti. Az előcsarnok mozaik falán és az épület előtti park sétá­nyain a színház látogatói Hófehérkét és a Hét Törpét, Piroskát és a Farkast, a Jégkirálynőt, Buratyinót és más mesefigurákat pillant­hatnak meg. ír A Brodwayn nagy sikerrel játsszák a Coco Chanelről, a híres francia divattervezőnő­ről szóló musicalt. Chanel asszony szerepét jelenleg Ro­salind Russel játssza, április­tól kezdve pedig Katharine Hepburn veszi át. A következő Montreaux-i zenei fesztivált 3100 méter tengerszint feletti magasság­ban, a Diablerets gleccser hátán rendezik meg. A drót. kötélvályán kívül repülőgép szállítja majd - helyszínre a vendégeket.

Next

/
Thumbnails
Contents