Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. november 1, Valami megmozdult Rómában, __________ ( V ATIKÁNÉ TELEFONJELENTÉSÜNK ) Magyar vadász elefánt­kalandja Tanzániában Tizenhét napos tanácskozás után október 28-án befejezte munkáját a Vatikánban a rendikívüli püspöki szinódus, amelyen a világ minden ré­széből egybegyűlt 140 egyházi vezető vett részt és bekap­csolódott annak munkájába VI. Pál pápa is. A rendidvüli püspöki szi- nódust a II. vatikáni egye­temes zsinat döntése alapján hívták egybe. Az egyetemes zsinat ugyanis már annak ide­jén kifejezésre juttatta azt az elhatározását, hogy megőrizve az egyház egyse­gét — meg kell találni a kívánatos összhangot a pá­pai primátus (a pápai veze­tés, hatalmi elsőbbség) és a kollegalitás (azaz testületi vezetés) között. Vagyis, bi­zonyos hastárok között, de na­gyobb lehetőséget kell adni a püspöki konferenciáknak, egyfelől az egyház egészének, másfelől az egyes püspökök­nek a saját egyházkerületük vezetésében. Választ a társadalmi problémákra Már ebből ig nyilvánvaló, hogy lényegében az egyházon balüli (piersze inkább a veze­tésire korlátozódott) demok­ratizálódási folyamatról volt szó. Ez a folyamat pedig el­választhatatlan azoknak a progresszív törekvéseknek a valóraváltásától, amelyekért a világ minden országában — egyes európai és latin­amerikai országokban pedig különösen — mindinkább — élesedik a' harc az egyházon belül is. A törekvések az egyháznak korunk alapvető társadalmi-politikai problé­máival kapcsolatban elfog­lalt álláspontját, magatartá­sát érintik (gondoljunk pél­dául a „szegényeik egyháza”, a ki zsákmányol takat, az el­nyomottakat gyámolító egy­ház követelésére, amelynek igen sok híve van a katoli­kus egyház papjai között; vagy a fogamzásgátló szerek megtiltásáról kiadott pápai emciklika. a Humanae Vitae körüli szenvedélyes vitákra). Az egyház haladó szárnya éppen ezért kíván nagyobb demokratizmust a vezetésé­ben, hogy mind intenzíveb­ben és gyorsabban haladhas­son előre korunk égető tár­sadalmi problémáira adandó válaszban és mind hatéko­nyabban járuljon hozzá azok megoldásához. Ellenszinódus Most, a szinódus befejezése után elmondhatjuk, hogy a2 egyház konzervatív és prog­resszív erői között, az egy­házon belüli demokratizálás kérdéséről folytatott harcban egyelőre nincsenek sem „veszteseik”, sem „győztesek”; A küzdelem mindenesetre éles volt, nemcsak a püspöki szinóduson, tehát a Vatikán épületében, hanem azon kí­vül is. A püspöki szinódus- sal egyidejűleg ülésezett Ró­mában a Valdens teológiai fakultásom az úgynevzett el­lenszinódus, a lelkészek eu­rópai egyesülete a (valden- sek egy, a XII. szájadban alakult, az evangéliumi sze­génységet hirdető szekta, amely később a protestáns mozgalomhoz csatlakozott). Ennek a tanácskozásnak zá­ró dokumentuma mondta ki, hogy az egyház a világ szá­mos részén „többé már nem a szegények és elnyomottak védelmezője”, « követelte, hogy az egyház szakítson a szabadság elnyomásán alapu­ló rendszerekkel; utasítsa vissza a fajüldözést; kötelez­ze el magát a vietnami béke megteremtéséért folytatott harc mellett; a krisztusi ta­nítások szellemében harcol­jon azért, hogy mindenki el­nyerje az emberi méltóságot e földön. Az ellenszinódus fellépése természetesen nagy feltűnést, mi több, ellenke­zést váltott ki. Az egyház konzervatív és haladó szár­nyának híved nemegyszer össizetűztek a Szent Péter templom előtt, maga a pápa nem fogadta az ellenszinódus képviselőt. Az egyház' progresszív szár­nya a püspöki szinóduson jelentősen hallatta hangját. Képviselői — bár a pápai hatalom elsőbbségét ők sem vitatták — kritikával illették a vatikáni centralizmust (például azt, hogy a fogam­zásgátló szerek megtiltásáról szóló encildika kiadása előtt a pápa nem konzultált széleskö­rűen a püspökökkel; bírálták a kúria bürokratizmusát és mindazokat a törekvéseket, amelyek megakadályozzák, hogy közvetlenül, cenzúrázás nélkül jussanak el a püspö­kök véleményei a pápához. Ma úgy látszik — mondotta Az első December 7-én először tartanak Magyarországon bélyegaukciót. A filatelisták eddig is tartottak úru gyorscseréket, ezeken csak ki-* sebb értékek cseréltek gazdát* most azonban kalapács alá ke­rülnek nagyobb gyűjemények, komolyabb tételek. Az árverést a Bizományi Áruház Vállalat rendezi, amely mástfél év óta magyar bélyeggyűjteményekre zálogkölcsönt folyósít. Ügy lát­szott, hogy bélyegárverést nem lehet tartani, mivel minden más záog tárgynál jobban ragaszkod­nak a fiatelisták gyűjteményük­höz és nem marad kiváltatlanul egy sem. A közel 2000 elzálogosí­tott tételből végül 47 gyűjte­ményre lehet majd licitálni a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége központi helyiségében Budapest, VI. kér. Népköztársa­ság útja 3. I. em.) A legérté­kesebb tétel négyes blokkban tevő vágott sorozatokból áll, ár- Jegyzéki ára meghaladja a 40 ezer forintot. A kikiáltási árak rendkívül alacsonyak, így az ár­verés módot nyújt a gyűjtemény Jutányos áron való gyarapításá­éra, feltéve, ha az árakat nem verik fél túlzottan. SEX 1930-ban merész és sokakat fel- * háborító cselekedet volt, hogy a árverés spanyol posta Goya: Meztelen Maya című festményét bélyegre vitte. Néhány országban az er­kölcsrendészet ezt a kiadást nem is engedte árusítani, de azóta megváltoztak az idők. Három éve a Német Szövetségi Köztár­saság postaügyi minisztere úgy nyilatkozott, hogy a posta vesz­tesége megszűnne, ha Brigitte Bardot sorozatot adhatnának ki. természetesen deréktól felfelé ruha nélkül. A sexhullám elön­tötte a filatéliát, számos ország próbálja ki a német miniszter elképzelését, bár nem művész­nőkkel, hanem akt festmények reprodukálásával. November 29- én Jugoszlávia gyönyörködteti majd új sorozattal a festmény bélyegek és a fila-sex híveit, — amikor a bécsi állam-nyomdában készülő 6 értéken a XX. század mestereit mutatja be. Az első bélyegen Martinoskl (szül. 19031 Cigányleány rózsával c. alkotása szerepel, ezt követi Sumanovic (1896—1942) Leány a vörös a fo­telben c. kéne. A féslilködő-t Tartaglia {szül. 1894). a Nagy női aktot Kraljevic (1885—1913) fes­tette. A befejező értékeken Bijelc (1884—1964) A fürdöző, illetve Sternen (1870—1949) Fekvő női akt. c. képét láthatjuk. a haladó törekvéseiről köz­ismert belga Suenens bíbo­ros, — hogy a pápának az egyház egészével kell foglal­koznia, és nekünk püspökök­nek a saját egyházmegyénk­kel. A helyes kapcsolat vi­szont azt kívánná meg, hogy a pápa mindenekelőtt a sa­ját, helyi római egyházkerü­letével foglalkozzék, és csak azután az egyház egészével. És mi püspökök foglalkoz­zunk elsősorban a saját egy­házmegyénkkel, és azután « kollegialitás elve alapján az egyház egészének ügyeivel”. A nézeteltérések Végülis milyen eredmény­nyel zárult a több mint tót héten át tartó vita? Egy^ ál­talános nyilatkozaton kívül nem hagytak jóvá egyetlen, az alapvető kérdésekben egységes és végleges állás­foglalásnak tekinthető doku­mentumot sem, oly sok volt a püspökök részéről a fenn­tartás és a javaslat a sza­vazások során. Miben merültek fel nézet­eltérések? Két dologban: a pápai primátus és a kolle­giális vezetés gyakorlati megvalósítása módozatainak kérdésében, vagyis abban az alapvető kérdésben, amely­nek megvitatására a szinódus összeült. A másik kérdés, amiben nézeteltérések vol­tak: az egyes püspökségek egymáshoz való viszonya, kapcsolata. Ami pedig magá­nak a pápai primátusnak és a kol legális vezetés összefüg­gésének elméleti dobtrinális részét illeti, e probléma meg­vizsgálását bizottság elé utal­ták. A jövő ad válasxt * VI. A szinódus mindennek el­lenére konkrét eredményeket is hozott Megsértésre talált VI. Pál pápánál számos püs­pök ama kérése, hogy a pápa — fenntartva természetesen a döntés kizárólagos jogát — az egyház egészét érintő fon­tos döntései előtt vegye fi­gyelembe a helyi egyházke­rületek véleményét. Jelentős eredménye a szinódusnafc az is, hogy VI. Pál pápa elfo­gadta a javaslatot: ezentúl minden második esztendőben rendszeresen ülésezik a püs­pöki szinódus, azonkívül an­nak titkárságát állandó jel­legűvé teszik, sőt kibővítik. Valami tehát mégiscsak megmozdult Rómában. Ügy, ahogyan azt a belga Suenens bíboros kifejezte: „Az egész egvházat érintő vita megin- iult, és az már megállítha­tatlan”. Zoungrana bíboros szerint pedig a szinódus leg­fontosabb eredménye, hogv „az eoyház ráébredi a kol­legiális vezetés szükségessé­gére”. A jövő ad választ a kér­désre: miiven mértékben va­lósul majd meg az egyházon belüli vezetés demokratizálá­sa. és arra Is. ami még en­nél is fontosabb: mernivire segíti elő az egyházon belüli demokratizálási folyamat a katolikus tömegeknek a világ minden részén megnyilvánu­ló óhaját: adjon az egyház pozitív választ korunk alap­vető társadalmi kérdéseire. A. E. Különleges óvintézkedések léptek életbe néhány hete Tanzániában egy őserdei tisz­tás körül. Ezen a környé­ken másfél éve egy elefánt­tehén felnyársalt egy euró­pai vadászt. A helyszínen el­helyeztek egy emlékkövet és ment tovább az élet a ma­ga útján. Röviddel ezelőtt azonban a tragédia csaknem megismétlő­dött. Az itteni 20 000 ha-os va- dászterület legfőbb gondvise­lője, dr. Nagy Endre, az arushai állatkert magyar származású igazgatója ellen­őrző útja közben három né­ger kísérőiével megpihent az emlékkőnél. Egyszer csak, mint egy kilométernyi távol­ságból, elefántordítás har- sant. A „harci riadó” egyre dühösebben zengett, majd hirtelen csend lett. A magyar vadász tudta, mit jelent ez. Kísérőit nyomban felküldte a környező fákra, maga pedig elindult egy kö­rülbelül 500 méternyire levő ■ tisztásra, hátha az ott levő magaslesről megláthatja az elefántot Kísérlete ered­ménytelen maradt, elindult visszafelé. Útközben, amikor kilépett egy tisztásra, nyílt a bozót és vad trombitálás­sal indult ellene rohamra az elefánt. A vadász hatalmas szökeléssel egy bokor mögé ugrott és várta a pillanatot amikor az állatot leterítheti. Vagy 30 lépésnyire tőle az elefánt megállt Szinte már dördült a nehéz puska, ami­kor az állat váratlanul el­fordult és vadul csörtetve rohant a másfél évvel ez­előtti tragédia színhelyére. Jó ideig tombolt a fán ku­porgó, reszkető emberek alatt, majd, amikor látta, hogy nem tudja elérni őket, hirtelen megperdült és el­tűnt a sűrűben. A fenyegető második tra­gédiát tehát sikerült elke­rülni. De Nagy Endre tudja, hogy ez a fiatal tehén, amelynek testén egyébként semmiféle emberkéztől ere­dő sérülés nyomát nem lát­ta, azonos a másfél évvel ezelőtti gyilkossal. És bár példátlan, hogy egy sebzet­ten elefánt ilyen engesztel­hetetlen gyűlöletet tanúsít­son az emberrel szemben, itt nyilvánvalóan éppen ez a ritka eset következett be. Ezért rendelte el a legna­gyobb óvatosságot itt, jelek szerint az elefánttehén állan­dó tanyája körül, mert két­ségtelen, hogy az állat, ha ismét megérzi egyszer az emberszagot, újra támadni fog. FELHÍVÁS ANTIKVÁR KÖNYVVÁ­SÁRT rendez Szolnokon a debreceni Antikvárium no­vember 3—12-ig a Szigligeti könyvesboltban (Beloiannisz u. 2.) vétellel és eladással egybekötve, naponta 8—18 óráig. ÉRTESÍTÉS A SZOLNOK VÁROSI ÉS JÁRÁSI RENDŐRKAPI­TÁNYSÁG, — valamint az IBUSZ SZOLNOKI IRODÁ­JA értesíti az utazó közönsé­get, hogy 1969. november 1- től kezdődően az NDK. Cseh­szlovákia, Lengyelország. Ro­mánia, Bulgáriába szóló útle­vélkérelmek kizárólagos be­adási helye: IBUSZ MEGYEI IRODA I Szolnok, Kossuth L. u. 6—8. Ügyfélfogadás munkanapo­kon: 8—12 óráig, (x) A Jászberényi APRlTÖGÉPGYAR felvesz: vasszerkezeti lakatos, horizontesztergályos szakmunkásokat és segédmunkásokat 44 órás munkaidővel Jelentkezés személyesen vagy Írásban a vállalat üzemgazdasági osztályán. I ILÁGGAZDASAEI A szovjet gazdasági reform tendenciája Mennyivel egyszerűbb len­ne minden, ha a kívülálló mindig jobban látná a dolgo­kat. S erre utalnunk kell, amikor visszatérünk azokhoz az értékelésekhez, amelyek­kel a burzsoá „szovjetológu- sok” a szovjet gazdasági re­formot fogadták. A gazdasági mechanizmus átalakításában siettek észrevenni „a terve­zés aláásását”, „a kapitaliz­mus restaurálását” és így to­vább. A gazdaságirányítás átszer­vezése, amely a Szovjetunió­ban és az európai szocialista országokban megkezdődött, még a tekintélyes burzsoá közgazdászokat is gondolko­dóba ejtette. Komolyan la­tolgatták; vajon a reformokat nem a szocialista gazdaság­nak a kapitalista gazdaság­tól való elmaradása váltotta ki? Az összehasonlítás meg­adja a választ. Meggyőz róla, hogy ipari tekintetben a mai világ országainak legdinami­kusabb csoportját a KGST tagállamai alkotják. Az 1950—1968 időszakban a KGST tagországok nemzeti jövedelme több mint négy­szeresére, az ipari összter­melés pedig körülbelül hat­szorosára nőtt A kapitalista országok ipari termelése ugyanebben az időszakban csupán 2,6-szeresére emelke­dett. A világ lakosságának tíz százalékát kitevő KGST tagországok a világ ipari ter­melésének egyharmadát ál­lítják elő. Amint látjuk, a szocialista gazdaság a hatvanas években elindított reformok előtt is meredeken fejlődött. Érde­mes volt-e hát belemenni a kísérletbe, annál is inkább, mert ez jelentős kiadásokkal jár? A Szovjetunióban 1965 szeptemberében volt a re­form születésének napja. Az SZKP Központi Bizottsága ekkor hozta meg azt a hatá­rozatát, hogy meg kell kez­deni a tervezés tökéletesítését és intézkedéseket kell foga­natosítani az ipari termelés gazdasági ösztönzésének fo­kozására. A gyakorlati átala­kítások az ötéves terv (1966 —1970) kezdete óta folynak. Csaknem négy esztendő táv­latából ma már kibontakozik előttünk a reform a maga érvényesülésében. Hiszen a statisztikai hivatal már az ötéves tervidőszak hetedik félévének eredményeit is ösz- szegezte. Az ipar és a mezőgazdaság gyors fejlődési ütemének ál­talános hátteréből kiemelked­nek az új rendszer alapján működő 33,6 ezer iparválla­lat gazdasági eredményei. Az elmúlt félévben ezek a vál­lalatok az ipari összterme­lésnek több mint 80 százalé­kát, a nyereségnek pedig 90 százalékát adták. Ez a re­form horizontális fejlődésé­nek mutatója, amely azon­ban ma már vertikálisan is kiterjed — az irányítás szfé­ráira. Az országban elsőként a műszeripari és automati­zálási minisztérium tért át az új rendszerre, főigazgató­ságaival együtt. A hozzátar­tozó vállalatok által kibocsá­tott termékek realizálásának volumene a múlt év első hat hónapjához mérve 19 száza­lékkal emelkedett. Ez a mu­tató két és félszerte jobb az egész ipar által elért átlag- eredményeknél. A burzsoá sajtóban a re­form számos aspektusai Kü­lönféle mendemondákat szült, közülük is a legtöbbet a reform két fő, lényeget meghatározó aspektusa: a tervezésben bevezetett újítá­sok és a vállalatok önállósá­gának kibővítése, a gazdasá­gi elszámolás alapján. A reform elveti a tervezés­be való voluntarista beavat­kozást és a terv teljesítését „minden áron”. Csökken a minisztériumoknak és válla­latoknak megadott tervmuta­tók száma. Ez egyáltalán nem az „ösztönösségnek” tett en­gedmény. Ellenkezőleg, foko­zódnak a terv tudományos megalapozottsága, a számítá­sok pontossága, a tervezés­ben a közgazdasági-matema­tikai módszerek és sz elek­tronikus számítótechnika szé­lesebb körű alkalmazása iránt támasztott követelmé­nyek. A gazdasági elszámolás el­mélyítése és az olyan gazda­sági szabályozók aktív fel- használása, mint a nyereség, ugyancsak nem adnak sem­mi fáié alapot a nyugati pro­paganda olyan önvigasztaló illúzióira, hogy ez „egy lé­pés vissza a kapitalizmus fe­lé”. Mennél jobban dolgozik a gazdasági elszámolásra át­tért szovjet vállalat, annál nagyobb a haszna. Ám a ka­pitalista haszontól eltérően, ez a kollektív, s nem a ma­gántulajdonosi érdek anyagi kifejezője. Az idő majd bebizonyítja, hogy a gazdasági elszámolás v és a nyereség a reform vi­szonyai között elég eredmé- _ nyesen hat. A dolgozó, vál- _ lalat, társadalom lánc rfiin- den szemében érvényesül az anyagi érdekeltség. Ebből adódnak a gazdasági elszá­molásra áttért 33,6 ezer ipar- vállalat és az egész műszer­ipari ágazat magasabb muta­tói. Az emberek milliói ma már prémiumok formájában is érzékelik a jó munkát, a nagy jövedelmezőséget és a nyereség emelkedését. Az idén a gazdasági ösztönző alapokra történt levonások a múlt évhez képest 29,3 szá­zalékkal megemelkedtek és 6,8 milliárd rubelt tesznek ki. A közgazdászok azt java­solják, hogy a következő öt­éves időszakban a premizálá­si rendszerbe tartozó eszkö­zöket (jelenleg körülbelül 30 van belőlük), a vállalat egyetlen anyagi ösztönzési alapjában egyesítsék. Itt nem matematikáról, hanem politikáról van szó: a nagy­termelékenységű munka anyagi ösztönzését meghatá­rozó elvek pontosabb érvé­nyesítése várható. Ezeknek az elveknek ösztönözniük kell a munkás, a mérnök, a tudományos dolgozó munká­ját és biztosítaniok kell a dolgozók mind nagyobb tö­megeinek a gazdaság irányí­tásába való bevonását. A szocialista világ, átszer­vezve gazdaságát, a fejlődés új szintjére emelkedik, mint­egy indítványozva az embe­riségnek: hasonlítsa össze az egymással vetélkedő rendsze­reket és válasszon. Takarmány kőolajból A British Petroleum cég két évvel ezelőtt két millió foptos beruházással egy kő­olajból fehérjét gyártó üze­met épített Franciaországban és most újabb ilyen gyárat emel saját skóciai olajfino­mítója mellett. Mindkét üzem 1970-ben kezdi meg a ter­melést, s évente 20 000 tonna A művillám és A szokásos préssel a szőlő levének csak 30—40 százalé­kát lehet kisajtolni, a többi kárbavész. Ha viszont a pré­selés közben a szőlőt erős villamos kisülés hatásának fehérjét ad. A közeljövőben Észak-Indiában is épül egy ilyen gyár, az első ázsiai üzem, amely kőolajból fe- hérjekoncentrátumokat állít elő. A három üzemben elő­állított mesterséges fehérjét takarmányozási célokra hasz­nálják fel. a bor tesszük ki, ez a százalék- arány 70—80 százalékra nö­vekedhet. A moldvai tudósok által kikísérletezett új mód­szert sikerrel alkalmazza Sl kisinyovi borászat paseggsfö i...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents