Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
1969. november 30* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az AP amerikai hírügynökség: képe két kisgyermekről, aki túlélte a borzalmakat Véres nap My Lai-ban Méé jóformán el sem ült a „zöldisapkásak” gyilkassági ügye fölötti felháborodás vihara, amikor most újabb, talán minden eddiginél hajmeresztőbb amerikai háborús bűntett döbbentette meg és korbácsolta fél a világ közvéleményét: annak a tömeg- mészárlásnak a híre, amelyet amerikai katonák vittek véghez három dél-vietnami faluban. Míg a „zöldaspkások” esetében a hivatalos Washington még érvelhetett azzal, hogy voltaképpen »különleges alakulatokról” hírszerző és rendőrkommandók „egyéni akciójáról” volt szó* most a legszabályosaibb, leghagyományosabb amerikai harcoló alakulatok, a 1L gyalogosbrigád tagjai kerülnek a vádlottak padjára. Ez a tény pedig — immár hivatalos beismerések formájában is — új, és minden korábbinál visszataszútóbb megvilágításban mutatja fel ország- nak-világnak az Egyesült Államok vietnami hadviselésének arculatát* Hit mondanak a szemtanúk? A napihírekből, ha vázlatosan is, már ki kerekedett a kép: amerikai katonai alakulatok My Lai, To Cung és Truong An dél-vietnami falvakban több száz védtelen lakost, zömmel gyermeket, asszonyt és aggot, a hitlerista hadigópezet második világ- háborús tömegkivégzéseire emlékeztető módon meggyilkoltak. Erről a szörnyűségről fényképfelvételek is készültek, mégpedig hivatalos kézzel: egy haditudósító-fényképész. Ronald Haeberle gépével. A rettenetes — hullahegyeket ábrázoló — képek a Pentagon birtokában vannak, de másolataikat rövidesen közölni fogja a Life című amerikai képeslap is. Egy dél-vietnami paraszt, e 48 éves Do Chuc, akinek két lánya is a tömegmészárlás áldozatául esett, most így beszélte el a helyszínre kiszállt bizottságnak, mi történt a falujában a vérfürdő napján. Idézzük: „Éppen reggeliztünk, amikor a környéken gyors egymásutánban tüzérségi lövdékek robbantak. Az ágyúzás úgy 30 percen át tartott. Bunkerekbe bújtunk. Aztán láttuk, hogy 8 helikopter landol és amerikai katonák vonulnak a faluba. A katonák kiparancsoltak minket a házból. Mindenkit ki parancsoltak: öregeket, gyerekeket. asszonyokat karjukon csecsemőkkel. Elhajtottak bennünket pár száz méterre, és azt mondták, kuporodjunk le a földre. Mindegyik amerikainak puska volt a kezében. Felállítottak eg; olyan puskát is, amelyiknek lábai voltak — ilyet én még sose láttam. (Gépfegyver volt — a szerk.). Az emberek sírni ég könyörögni kezdtek. Egy szerzetes megmutatta az egyik katonának az igazolványát, de az amerikai csak annyit mondott: „Sajnálom”. És akkor elkezdtek tüzelni ránk. Én a lábamon sebesültem meg. Több holttest borult rám, de nem mértan moccanni. Egy órát maradtam így, amíg a katonák elmentek a tenger felé...”- Hát így történt? kesék is tudomására hozták. Ez a hidegvérrel elkövetett, kegyetlen emberirtás, amely, nék ügyében több szenátor máris az amerikai törvény- hozás vizsgálatának megindítását követeli, az évek óta tartó agressziónak csupán egyetlen, de nem akármilyen epizódja. Ezért logikus a világ egyik legnagyobb példányszámú lapjának, az ötmilliós londoni Daily Mi marnak a következtetése: „A borzalmaknak- csak úgy lehet véget vetni, ha magát a háborút fejezik be”. Sajnos azonban a washingtoni kormány, McCarthy szenátor most érkezett nyilatkozata szerint, éppen ellenkezőleg, a háború „prolongálására” készül... S. P. Ronald Ridcnhour. aki sorkatonai szolgálatot teljesített Vietnamban .Mintha állatok lettek rolna" Miért tették? Michael Bernhardt őrmester, az egyik koronatanú azt vallja, hogy a helyszínen „nem látott katona-korú férfiakat”. Ezzel szemben az alakulat legénységét — mint mondja — jé előre felkészítették erre a mészáros munkára. Lélektanilag is: Michael Terry közlegény erről ezt mondja: „a lakosokat úgy kezeltük, mintha állatok lettok volna”. Ez is bizonyítja, hogy a történteikért nem egyedül az a William Calley főhadnagy, az akció parancsnoka a felelős, akit most a Pentagon hivatalosan is vád alá helyezett. Ugyancsak erre mutat az a tény is, hogy ez a vád alá helyezés — hús: hónapot váratott magára: a bűntényt ugyanis még 1968. tavaszán követték él, és az első jelentéseiket már akkor az illetéMlchael Bernhardt őrmester, a tömegmészárlás egyik amerikai koronatanúja —r\ Egy értekezlet 15. évfordulóján Tizenöt évvel ezelőtt, 1954. november 29. és december 2. között nagyjelentőségű esemény színhelye volt Moszkva. Egybegyűltek a szocialista országok képviselői, elemezték az európai helyzetet, s miután megállapították az európai béke és biztonság veszélyeztetettségét,' konstruktív határozatokat hoztak. Szükséges volt ez a lépés, mert az amerikai elnöki széket 1953. januárjában elfoglaló Eisenhower külügyminisztere, a hidegháború és a szakadék szélén táncolás megszemélyesítője, John F. Dulles lett, Dulles meghirdette a „keresztes háborút” a szocialista országok „felszabadítására”, ami többek között a nyugatnémet militaristák, revansisták, imperialisták hatalmának nyílt újjászervezését, az NSZK felfegyverzését jelentette. Megkezdődött a bonni uszítás, revan- sista követelőzés és a politikai légkör végletesen elmérgesedett. Ebben a helyzetben — 1953. augusztus közepén — a Szovjetunió új, következetesen reális javaslatot tett a német kérdés rendezésére. Adenauert közben a burzsoá választási rendszer megerősítette pozíciójában s nem nehéz elképzelni mire vetemedik a „szakadék szélén” táncoló Nyugat, ha a Szovjetunió az atomfegyver után nem jut a hidrogénbomba birto- , kába is. Az amerikaiak felocsúdván döbbenetükből, f előkészületeket tettek az NSZK felvételére a NATO- t ba. Erre a Szovjetunió 1954 márciusában kinyilvání- i tóttá azt a készségét, hogy vállalja a NATO tagságot. t Eisenhower és Churchill a közeledést nemcsak elutasította, hanem a CENTO és a SEATO megtervezésével, illetőleg megerősítésével válaszolt, a NATO pedig 1954 októberében kimondotta, hogy 1955. május 5-i érvénnyel tagjai közé iktatja az NSZK-t. Ezután került sor, 1954. november 29-én, 15 évvel ezelőtt, a moszkvai értekezletre, amelynek történelmi szükségességét, erkölcsi erejét és hatásosságát az elmúlt, másfél évtized mindenben igazolta. Ezt a jelentős politikai lépést több más követte, elsősorban az 1957-es, majd az 1960-as moszkvai találkozók. Az utóbbin 81 kommunista- és munkáspárt egységesen foglalt állást a nyitott nemzetközi kérdések békés megoldása mellett, majd 1966. július 9-én a Varsói Szerződés államai Bukarestben dolgozták ki az európai béke és biztonság megszilárdítását célzó javaslataikat. Egy évvel később Karlovy Vary- 4 ban, majd 1969. március 17-én Budapesten hangzott é el újabb felhívás. Az európai biztonságért, a világ f békéjéért folyó szívós és eredményes küzdelem eddigi csúcspontja a kommunista- és munkáspártok 1969. június 5—17-i moszkvai tanácskozása volt. Ennek nagyjelentőségű határozatait az egész világon ismerik. A tizenöt évvel ezelőtti, 1954-es akció értelemre ható fénye azóta sem halványult el, mozgósító ereje pedig mind erőteljesebb hullámokat verve — tovább gyűrűzött. Történelmi időkre szóló nagy tanulsága, hogy a szocialista országok a legkritikusabb helyzetekben sem adták fel az erőfeszítéseket a békéért és a biztonságért, a népek testvériségéért és szabadságáért, a vitás kérdések realitásokon nyugvó békés megoldásáért F. M. ÚJ BEMUTATÓ Humoralista...?! Lapunk hasábjain (1969* I nov. 19.) a következő mondatot olvashattuk: „Egy hű- moralista önálltató estje”. Sok olvasónknak feltűnhetett a címben idézett és az előbbi mondatban nyelvi szerepet vállaló furcsa, szokatlan szó. Valójában két önálló szónak, a humor és a moralista szavaknak a jelentéstartalmát hordozza. Erre utalnak azok a megjegyzések, amelyeket a lap hasábjain is olvashatunk. Arról értesülünk, hogy az előadó különösen nagy közönségsikert aratott intellektuális, fanyar, ijesztő humorával, s különösen azzal, hogy humora, szatírája mélyen- szántó gondolatiságot is tükröz, színt is valló, ha ügy tetszik moralizáló. Ez a szó azonban nem a leckéztet jelentéstartalmat idézi. 5 nem is arra utal csupán, hogy az előadó az erkölcsi prédikációt, az erkölcsi tanulságot helyezi tudatosan előtérbe, hanem elsősorban arra, hogy úgy tréfálkozik, szellemeske- dik, humorizál, hogy nemcsak derűt, vidámsá*giot kelt, hanem el is gondolkoztál, s hallgatóságát szint vallásra is készteti. A humoralista szó formája is érdekes. A magyar szóalkotási módok között ritkábban előforduló szóvegyülés adott alapot a megalkotására. Általában a hasonló hangelemeket is tartalmazó hangsorok keveredéséből, összevegyül éséből több. a mindennapi élet nyelvhasználatában is előforduló szó keletkezett. Itt csak a következőkre utalunk:, az ordít és a kiabál hangsorok ve- gyüléséből alakult ordibál szavunk, a sikoltoz és a kiabál keveredéséből a sikobál szó stb. stb. A nép nyélvében is sok olyan szót találunk, ami valójában a szóvegyülés eredménye. Vidékünkön is ismeretes a bárgyúi hangsor, a bárgyú és a kábul, illetőleg a kába és a bárgyú hangelemek keverednek benne. Hogy némelyik közülük , már irodalmi rangot is kapott. bizonyítják azok a formák, amelyeket költőink, íróink is felhasználnak. Gárdonyi Géza például gyakran él. ezekkel a szóvegyüléses formákkal: zár gat, ballangó, zsibalyog. rémisztő, fentereg stb. A felsorakoztatott szavak a zavar és kerget, a ballag és bolyong, a zsibong és zsivalyog, a rémítő és ijesztő, a fetreng és hempereg hangalakok vegyüléséből kapták formájukat. Az sem véletlen, hogy íróink, költőink tréfás jő kedvükben, humorizáló célzattal is alkotnak és használnak szóvegyüléses nyelvi alakulatokat. Ezt tette Petőfi is, amikor egyik levelében ezt írta: „Ezen túl kirekesz- tőleg az irodaturának vagyis literadalomnak élendek.” — Mai életünk nyelvhasználatának jellemző sajátsága, hogy az új fogalmak, jelenségek megnevezésére bátran él ritkább szóalkotá&ú módokkal is. Ezt bizonyítja a címben idézett humoralista szó jelentkezése is. Dr. Bakos József a nyelvtudományok kandidátusa Pénteken este, a Szigligeti Színház bemutatta Shakespeare: Tévedések vígjátéka című komédiáját. A darab főszerepeit Bókay Mária, Hegedűs Ágnes, Huszár László, Forgáts Tibor, Kránitz Lajos, Ats Gyula. Vajda László és Szombathy Gyula játszotta. Rendezte: Székely Gábor. Képünkön Szombathy Gyula cs Ats Gyula a darab egyik jelenetében. Fúrják a szegedi egyelem jogi karának épületét Háromezer lyukat fúrnak a Szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karának épületén; így készítik elő az újfajta, úgynevezett elektroozmotikus falszigetelést. A lyukakba gömb vas elektródákat helyeznek, ez két elektromosan összeka csolják, majd több helyi földelik. Az így keletke elektromos töltés, illetve f szültségküiünbség hatása: az öreg, nedves falak kisz radnak. Ronald Haéberle a dokumentum fotókat készítő katonai fényképész
