Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

1969. aov ember I. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A termelőszövetkezetek együttműködésének lehetőségeiről Kádár elvtárs üzemlátogatáson a Tlszamenti Vegyimű­Német vendégek a művész­telepen Tegnap Szolnokra . látoga­tott Erwin Damerow berlini szobrász és felesége, vala­mint Heinz Welkert iroda­lomtörténész az NDK Kul­turális és Tájékoztató Köz­pont igazgatóhelyettese. A vendégek felkeresték a mű­vésztelepen Simon Ferencet, aki műtermében fogadta ókét Erwin Damerow, aki a hí­res buchénwaldi emlékmű egyik alkotója, elmondotta, örül, hogy megismerkedhet a magyar kollégákkal. Mű­veikkel már két évvel ez­előtt megismerkedett egy berlini szabadtéri kiállításon és az a találkozás maradan­dó hatást keltett benne. Be­számolt saját munkájáról fényképekben, bemutatta né­hány alkotását, elsősorban portrékat és állatszobrokat. Elmondotta, hogy az NDK szobrászai közül jelenleg sokan foglalkoznak építészeti plasztikával, az újonnan emelt épületek művészi dí­szítése igen sok munkát ad nekik. Simon Ferenc eredetiben és fényképen szintén bemu­tatta néhány művét, beszélt eddigi pályájáról és tervei­ről. A vendégek helyeslése kö­zepette végül Heinz Welkert summázta a rövid szolnoki látogatás tapasztalatait: „A szolnoki képzőművészek munkásságában elsősorban a mélységes humánum ra­gadott meg. Műveik ember- központúak, az embernek az emberfői szólnak, nem csu­pán regisztrálás, hanem a változtatás, a jobbra törek­vés szándékával”. A NagyalföldS Kutató és Feltáró Üzem vezetői külön kéréssel fordultak Havrán Istvánhoz, az Országos Bá- nyamfiszaki Főfelügyelőség elnökéhez, hogy soronkívüli engedéllyel járuljon hozzá a közel 100 millió forint fú­rási költségű Hódmezővásár­hely I. számú' 6000 méteres mélyfúrás megkezdéséhez. A soronkívüli engedély megadására azért is szükség volt, mert a 4000 méter alatt várhaó földtani viszonyok (nagy nyomás, nagy hőmér­séklet) különleges fúrási technológia bevezetését és szigorú betartását követelik A szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz jelentős meny- nyiségű halat szállít a me­gyeszékhely üzleteibe. Az ÁFÉSZ Jólét Áruházában, az állami gazdaságok minta­boltjában és a piactéri hal­csarnokban állandóan van friss hal. Sőt a htsz Verseghy Szolnokon a Szigligeti ut­cában, az állami gazdasá­gok központjában színpom­pás kiállításban gyönyörköd­hetnek a látogatók. A héki Állami Gazdaság állította itt tó 36 féle krizantémját. A gazdaságban a zöldség mel­(Tudósítónktól) Ä Nagykunsági Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége tegnap Kunhegyesen küldöttgyűlé­sen tárgyalt a szövetkezeti együttműködések és társulá­sok tapasztalatairól. A küldöttgyűlés megálla­pította, hogy a termelés színvonalának emelése to­vábbi koncentrációt és sza­kosítást igényel. Ez azonban az üzemek méretei és az anyagi eszközök hiánya miatt nehézségekbe ütközik. Így felvetődik az üzemek, vagy egyes üzemágak bőví­tésének a gondolata ami két úton lehetséges. Vagy a ter­melőszövetkezetek egyesülé­sével, vagy társulások létre­hozásával. A területi szövetség szak­szövetkezeteinek átlagos nagysága meghaladja az 5200 holdat, így a további egyesülések már kevésbé jöhetnek számításba. Marad tehát a társulási le­hetőség, amelynek már ha­gyományai is vannak azon a vidéken. A legtöbb kapcsolat elein­te laza és szervezetlen volt, mint például a gépekkel, munkaeszközökkel vagy munkaerővel történő kisegí­tés. Kialakultak emellett tar- tósabb, de még mindig laza, önálló szervezettel nem ren­delkező együttműködési for­mák is. Egyes speciális gé­pek beszerzése, közös üze­meltetése, árudák közös el­látása. szakemberek együt­tes foglalkoztatása stb. Űjszerű a termelőszövet­kezetek és vadásztársasá­gok együttműködése is, amilyen például Abádszaló- kon három tsz részvételével meg. A szokványostól elté­rő, külön előírások elkészí­tésével az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt fúrási szakemberei foglalkoznak. A fúrás során a Bányaható­ság fokozott ellenőrzést biztosit a nagymélységű fú­ráshoz. A szolnoki Kerületi Bányám űszakí Felügyelőség javaslatára az országos fő­felügyelőség elnöke n fúrás megkezdéséhez az engedélyt megadta. Az indulás előké­szítésére november 4-én a helyszínen tanácskozást tar­tanak az olajipari szakem­úti központjában is árusíta­nak. Az érdeklődésnek megfe­lelő mennyiségben a szövet­kezet tisztított halat is szál­lít az állami gazdaságok Kossuth téri mintaboltjába A vendéglátóipari egységeket is figyelembe véve Szolnok lakossága naponta 9—11 má­zsa halat fogyaszt lett foglalkoznak dísznövény- termesztéssel is Mizsei Béla vezetésével. A csodálatos színben pompázó virágok közül különösen szép volt a Schiller és a Tokió elneve­zésű. A kiállított virágok Szolnok több pontján megvá­sárolhatók. jött létre. Az előbbieknél fejlettebb formájú a Kunhegyesen mű­ködő kunsági húsfeldolgozó üzem, amelyben a termelő- szövetkezetek mellett állami gazdaságok és ÁFÉSZ is tár­sult A társulások legfejlet­tebb formája a termelőszö­vetkezeti önálló közös vál­lalkozás, amelyből a szövet­ség területén kettő működik, egy Túrltevén és egy Kun­hegyesen. Az új tsz-törvény hatására a tsz-eknél több irányú kez­deményezés nyilvánult meg az együttműködésre, a tár­sulásra. A lehetőségekhez képest azonban a tsz-ek koo­perációi még mindig kezdeti jellegűek. S e tekintetben elég lassú is az előrehaladás. A társulások előnyeit pedig célszerű és szükség lenne ki­használni. Ahogyan a köz­gyűlés megállapította, eze­ket azonban a feltételek megteremtése nélkül erőltet­ni nem szabad. A küldöttgyűlés áttekin­tette az állami vállalatok és a tsz-ek gazdasági együtt­működésének lehetőségeit is. Megállapította, hogy az ilyen irányú együttműködés min­den szempontból egyaránt hasznos lehet, s ez elsősor­ban az élelmiszergazdaság területén lenne megoldható. A vállalati és termelőszö­vetkezeti együttműködés továbbfejlődését azonban több közgazdasági és jogi feltétel hiánya akadá­lyozza. Tisztázni kellene mindehhez az egyes vállalkozások ala­pításának elvi kérdéseit mert a jelenleg érvényben levő jogszabályok nem al­kalmasak a szóbanforgó ve­gyes vállalkozások alapítá­sára. Gumi­gyümölcs Nem fán, vagy bokron te­rem, gumiból van — mégis gyümölcsnek számít Igaz, nem a piacokon, hanem a Mezőgazdasági Géokísérleti Intézetben, ahol a gyümölcs­válogató gépek próbáit kezd­ték meg a szakemberek. Ezek a berendezések gyorsan vá­logatják ki nagyság szerint az almát, a barackot stb. A szakemberek azonban meg­figyelték, hogy egyes típusok megsebzik a gyümölcs felü­letét, ami minőségromlással, értékcsökkenéssel járhat. Fejtörést okozott azonban, hogy a gépek milyen mérték­ben sértik meg az ép árut és a berendezés melyik egy­sége ludas a zúzódásban. Ezért kerültek az igazi al­mák közé a gumigyümölcsök, arnelyek pontosan akkorák, mint a fáról lekerülő termés, csakhogy vizet tartalmaznak. A labdácskák az almákkal együtt indulnak útnak a vá­logató gépsoron. A rajtuk le­vő szelepen át — amennyiben a labda felületét ütődés éri kiszivárog a víz, olyan meny- nyiségben, amekkora zúzó- dást szenved az osztályozásra került áru. A válogatógép utolsó munkahelyén a gumi­gyümölcsöket elkülönítik és megmérik súlyukat Ebből ki­derül, hogy mennyi vizet vesztettek útközben, vég­eredményben következtetni lehet rá. hogy a gép mikép­pen viselkedett a gyümöl­csökkel szemben. Elkészült a javító csarnok Elkészült a 7-es AKÖV mezőtúri telepén az új ja­vító csarnok. Az építkezés­sel egyidejűleg bővitették az irodát és szociális helyisé­geket — többek között öl­tözőt — is alakítottak ki. A telep fejlesztésére összesen mintegy 300 ezer forintot költöttek. Jövőre pedig a kunszentmártoni műszaki bázis kialakítását kezdi meg az autóközlekedési vállalat. Kádár János elvtárs nem szereti, ha a személyéről so­kat írunk. Mindig azt hang­súlyozza: a kommunista új­ságíró dolga az, hogy a párt politikájáról és a politikát megvalósító emberekről ír­jon. Mégis úgy érzem, nem tel­jesítem maradéktalanul olva­sóink előtt' vállalt kötelezett­ségemet, ha elhallgatom Ká­dár elvtárs két napos láto­gatásának néhány, „nem hi­vatalos” mozzanatát, tiszatáji munkanapjainak egy-két de­rűs epizódját. ☆ A szolnoki Tallinn város­negyedben hallgatta a város- rendezési tájékoztatót Kádár elvtárs, amikor észre vette, hogy a csúszózsaluzással épü­lő 18 emeletes házból a munkások integetnek. Az óvoda kerítése mögül pedig a gyerekek. Visszaintegetett az építők­nek, majd az óvoda vaskerí­téséhez indult. Hideg szél fújt. de a lur­kókat nem zavarta, integet­tek. tapsoltak. Amikor Kádár elvtárs már csak két-három lépésnyire volt a gyerekektől, az egyik óvónéni figyelmezitette őket, hogy: „Szépen köszönni ám”. Köszöntek is rendesen, kó­rusban, ahogyan tanulták, csak... Csak — biztosan meglepődtek a „sok bácsi­tól’* — egy kicsit rendha- gyóan: „Jónapot Kádár Já­nos...! a folytatását elfelej­tették. Kádár elvtárs jóízűen el­nevette magát és „ovis” rig­mussal köszönt vissza: „Jó­napot, vegyük le a kalapot”. S megemelte a kalapiát ■' gyermekek előtt, majd oda­szólt az óvónéninek: — Meg ne fázzanak, hűvös a szél...! «• A tiszafáid vári Lenin Tsz I-es számú üzemegységében csúszott egy kicsit a program. A gazdaság főállattenyész­tője még a korszerű borjú- nevelde kapujában elmondta a vendégeknek. hogy mit látnak majd; mi abban az új és hogy milyen lesz a telep, ha véglegesen elkészül. Megnézték a neveidét, ki­jöttek az udvarra, de Kádár elvtárs nem vetette le a fe­hér köpenyt A kérdések egész sorát intézte a főál­lattenyésztőhöz: hogy lesz, mint lesz, hová kerül ez az éniilet, hová amaz, megfe­lelőek-« a fajták, lesz-e elég takarmány, milyen lesz a hozam... Jó negyedórás társalgás alakult ki. Mihez is tudnám hasonlí­tani ezt a kötetlen beszélge­tést? Amikor két jó gazda ter­vezget tár A tiszaföldvári baráti be­szélgetésen nagy derültséget keltett Németh István a Ha­zafias Népfront községi bi­zottságának titkára, aki a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének időszakára em­lékezett Kádár elvtárs közvetve reagált az elnökhelyettes szavaira. Elmondta, hogy a Központi Bizottság és a kor­mány számára sem volt könnyű elhatározás az át­szervezés megkezdése, de a párt nem kerülhette meg ezt a feladatat nem is kerülte meg. Azóta maga az élet iga­zolta az elhatározás helyes­ségét. De akkor nem volt könnyű a helyzet... — Azidöben szőlősgazdák­kal is beszélgettem — mond­ta. — A többség hajlott rá, hogy belép, de egy nyaka­sabb magyar még sértegetett is, annyira mondta, hogy nem és nem! No jő, hát azért ne sértegessük egymást, csak úgy vesszünk össze, hogy ki is tudjunk békülni. Meglát­ja, hogy kibékülünk mi. . Eltelt vagy két év, az egyik reggel óta az asztalomon egy demizson, meg egy levél. Az én makacs szőlősgazdám írta, hogy igyam meg az egészsé­gére ezt a jó kis bort. Belé­pett, rendben van a szénája, békülni hozta a bort. De ez még az ,,igazi” ám! Régi bor, a sajátján termett...! Ennek az esetnek már lassan tíz éve lesz. azóta már biztosan a, tsz bora is „igazi" az én em­beremnek... ☆ „Megértés és bizalom”. Mi­lyen sokszor helyet kapott ez a két fogalom Kádár elv­társ mondataiban. Elhang­zott, amikor a tsz-tagokkal, a munkásokkal, vagy a mér­nökökkel beszélgetett. Bizalom a központi bizott­ság, a kormány iránt, biza­lom a parasztságnak, biza­lom 'a tervező, az alkotó em­bernek, megértés egymás kö­zött. „Csak úgy tudunk ered­ménnyel dolgozni, ha bízunk egymásban, ha megértjük egymást!’’-ft Csütörtöki lapunk első ol­vasója Kádár János elvtárs volt. Még nem tért pihenőre, amikor szállásán megkapta lapunk első példányát. Vé­gigolvasta a látogatásárú1 szóló tudósításokat. Egyetlen megjegyzése volt, tréfásan kérte szűkebb környezetét: — Hozzák múr ide azt az újságírót, aki ezt a cikket írűav hadd kérjem el tőle z subámat. Mert én semmiféle subát nem kaptam. Bizony. bizony melléfog­tunk azzal a subával. Kádár elvtárs egv suba hímzésű té­rítőt kapott ajándékba a karcagi asszonyoktól. Az ajándék átadásakor munka­társunk messze volt. Csak a suba szót hallotta. így tör­tént, hogy a Néplap subával „ajándékozta meg” pártunk első titkárát. A búcsúvacsorán aztán, amikor a látogatás végén Szolnok megyei emléket ad­ták át Kádár elvtársnak, me- eint szóba került a tévedés: Kádár elvtárs mosolyogva kérdette meg az átadóktól: — Talán e$ is suba? Tiszai Lajos Kádár elvtárs megtekintette a tiszaföldvári Lenin Tsz állattenyésztő telepét is Áz Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség külön engedélyével kezdődik a 6000 méteres mélyfúrás berek. Javult a szolnoki halellátás Krizantém parádé PILLANATKÉPEK Kádár János elvtárs Szolnok megyei látogatásáról

Next

/
Thumbnails
Contents