Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-26 / 274. szám

2 I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. november 28j Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Néhány nappal ezelőtt derült fény arra az 1968. márciu­sában végrehajtott tömegvérengzésre amelyet amerikai ka­tonák követtek el vietnami lakosok (köztük nők, gyermekek, öregek) ellen. Több mint 500 áldozata volt ennek a mészár­lásnak Son My faluban (a világsajtó a falut nevezte My Lainak is) és mind az amerikai közvélemény mind a világ népeinek óriási felháborodását váltotta ki. Ismeretes, hogy Angliában olyan viharos botrány tört ki (a hírt egyébként elsőül az angol Reuter hírügynökség kö­zölte a világgal), hogy Wilson miniszterelnök a parlament és a lakosság nyomására kénytelen volt felhívást intézni Washingtonhoz az eset alapos kivizsgálását kérve. Hétfői je­lentés szerint most az indiai kormány is felhívta Washing- ton-i nagykövetét és saigoni főkonzulát, tájékozódjanak a Son My-ban elkövetett tömeggyilkosság ügyében, mert az indiai parlamentben is több szónok elítélte az esetet és kö­vetelte, hogy az indiai külügyminiszter fejezze ki ezt a vé­leményét az amerikai kormánynak. A Nhan Dan, a Vietnami Munkapárt lapja arra mutat rá, a nemzetközi közvélemény téved, ha Son My-t elszige­telt esetnek tekinti. „A háborúban halmozódnak a gyűlöletes bűnök és százával s ezrével fordulnak elő Son My-k” — írja á lap. A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány Párizsban tárgyaló küldöttségének szóvivője hétfőn ismerte­tett még égy példát: Son My közelében Ba Lang faluban 1200 embert mészároltak le a jenki katonák. Bárkában, a nyílt tengeren süllyesztették el őket! A világ közvéleményének ez az ismét tetőző elítélő magatartása az USA agressziós politikájával szemben (amely­hez társul az amerikai lakosságnak a moratórium napokon résztvett, vagy azzal rokonszenvező része), most arra kész­tette Washingtont, hogy sietve kijelentse: az USA nem fe­lelős a párizsi tárgyalások eredménytelenségéért. Az USA ugyanis nemcsak a napfényre került tömegmészárlások miatt, de amiatt is kellemetlen helyzetbe került, hogy párizsi tár­gyaló delegációjának vezetője, Cabot Lodge lemondott és , Nixon elnök még mindig nein nevezte ki az utódját. Még a New York Times is nyugtalanító jelnek tekinti ezt, s arra következtet hogy az USA az, amely nem veszi komolyan a pá­rizsi tárgyalásokat. Nyilván a megrendült washingtoni pozíció miatt lanszí- roznak a Pentagonban most olyan híreket is, hogy Nixon karácsony előtt esetleg újabb 40—60 ezer amerikai katonát von ki Vietnamból. Igaz, hozzáteszik, hogy ez a „körülmé­nyek alakulásától” függ. Mi azt tehetjük hozzá: az elmúlt napokban a körülmények rohamosan romlottak — az Egye­sült Államok számára. S csak akkor javulnának, ha nem­csak szigorúan megtorolnák a tömeggyilkosságokat, de többé hasonló atrocitásokat nem követnének el és csakugyan kéz­zelfogható jeleit adnák annak a törekvésnek, hogy befejezni kívánják a vietnami háborút. (KS) M INDENFELO 31 RÓMA Az olasz főváros közleke­dési alkalmazottai keddre és szerdára szrájkot hirdettek. A kedden 4, a szerdán 5 órára tervezett munkabe­szüntetés a csúcsforgalmi időre esik. A sztrájk célja a bérekkel, illetve a munka­idővel kapcsolatos munkás­követelések elérésének előse­gítése. NAIROBI Végrehajtották Tom Mboya volt kenyai tervezésügyi miniszter gyilkosán a ha­lálos ítéletet — jelentették be kedden hivatalosan Nai­robiban. SAN FRANCISCO Az Alcatraz szigeten tar­tózkodó 120 indián egyik ve­zetője kijelentette: a sziget megszállása az első lépése annak, hogy visszaszerezzék a fehérek által elorzott in­dián területeket. A követke­ző lépés Alaska lenne. WASHINGTON Sötéten vázolta az Egye­sült Államok jövőjét a bű­nözés okait kutató amerikai kormánybizottság. Hangoz­tatta: ha nem hoznak drasz­tikus intézkedéseket, akkor az Egyesült Államok fegyve­res táborrá változik, ahol az emberek éjszaka nem mer­nek az utcára kilépnj és a családok erődítményekben élnek. TEHERÁN Mohamed Reza Pahlavi iráni sah hétfőn este vacso­rát adott Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági el­nök és felesége tiszteletére. Az iráni sah palotájában megrendezett ünnepi vacso­rán jelen voltak a csehszlo­vák küldöttség tagjai, vala­mint az irán; miniszterelnök és kormányának tagjai. A két államfő pohárklszöntőt mondott HELSINKI A stratégiai fegyverek kor­látozásáról folyó helsínki-d előzetes tanácskozásokon to­vábbra is szakszerű légkör uralkodik, s a küldöttségek munkája a haladás remé­nyével kecsegtet — írja a UPI tudósítója a hétfői har­madik munkaülés után. dip­lomáciai forrásokra hivat­kozva. A megbeszéléseket tovább­ra is bizalmasan kezelik, tar­talmukról nem szivárognak ki részletek. SAIGON Hírügynökségi jelentések szerint keddre virradó éjjel Dél-Vietnr.mban szórványos harcok folytak. A DNFF tü­zérségi egységei összesen 13 amerikai létesítményt és ál­lást vettek tűz alá. Szabadságharcosok Phuoc Ninh-tól északra géppuska­tűz alá vettek több amerikai helikoptert. A helikopterek a tüzet viszonozták és a harc­ba később beavatkozott az amerikai tüzérség is. Ugyncsak keddre virradó éjjel amerikai stratégiai bomt''''7ók a-r Eevesült Álla­mok Dúc Lap-i különleges táborától 10—14 kilométerrel északnyugatra hét bevetés­ben támadták a DNFF felté­telezett állásait. Vérengzés Dél-Viefnamban Egy 22 éves amerikai ka­tona hétfő este kijelentette, hogy becslése szerint Song My faluban 370 vietnamit öl­tek meg, köztük nőket és gyermekeket. Elmondotta, hogy ő személy szerint 10— 15 embert végzett ki. Paul Meadlo, a CDS ame­rikai televíziós társaságnak adott nyilatkozatában a kö­vetkezőképpen számolt be a Song My-ban lezajlott vé­rengzésekről: — A faluban először kö­rülbelül 45 férfit, asszonyt és gyermeket tereltünk ösz- sze. Rájuk parancsoltunk, hogy üljenek le. Nixon elnök kedden beje­lentette, hogy az Egyesült Államok csatlakozik a vegyi fegyverek, mérgesgázok és baktériumfegyverek első al- kalamazását megtiltó genfi egyezményhez. Az elnök azt is közölte, hogy az USA nem gyárt a jövőben biológiai fegyvereket és megsemmisíti jelenlegi készleteit. Nixon azt mondotta, hogy ezzel a lé­péssel kíván hozzájárulni „a népek és az emberek közötti béke és megértés légkörének kialakításához”. Fehér házi hivatalos sze­mélyiségek szerint a döntés nem érinti a könnygáz, vala­— Calley hadnagy hozzánk jött és megkérdezte: „Remé­lem, tudjátok, hogy mit kell tennetek?” Azt mondottam, hogy igen. Biztosra vettem, hogy fel­adatóm a csoport őrzése. A hadnagy el is ment. de 10— 15 perc múlva visszajött. — , Miért nem végeztetek velük? Azt mondottam neki, nem tudtam, hogy meg kell őket ölni. — Erre Calley hadnagy 4—5 méterre visszalépett és elkezdett lövöldözni. Felszó­lított. hogy én is így tegyek. Lőni kezdtem és összesen 4 tárat ürítettem ki. Egv tár­ban 17 golyó volt. Nem tu­mint más „tömegoszlató” esz­közök, valamint a növényzet elpusztítására szolgáló vegy­szerek használatát, amelye­ket az Egyesült Államok a vietnami háborúban alkal­mazott. Mint ismeretes, a szo­cialista országok az ENSZ közgyűlésén javasolták vala­mennyi vegyi és baktérium­fegyver alkalmazásának, s ezen túlmenően gyártásának és raktározásának eltiltását is. U Thant, az ENSZ főtit­kára a közgyűlés elé terjesz­tett jelentésében a könnygáz és egyéb ilyen gázok haszná­latának eltiltását is felvetette. dóm. hogy* hány embert öl­tem meg mert minden olyan gyorsan játszódott le... azt hiszem, hogy 10—15-en lehettek. Igen, köztük asszo­nyok, gyermekek és csecse’ mők... Arra a kérdésre válaszol­va, hogy ő mint két kisgyer­mek atyja, hogyan tudott csecsemőkre lövöldözni, Meadlo így válaszolt: „Nem tudom, azt hiszem, hogy ez hozzátartozott a dologhoz”. A katona így folytatta: Mi­ért tettem? De hiszen paran­csot kaptam... és különben is úgy éreztem, hogy helye­sen cselekszem... A lövöldö­zés után könnyebbnek érez­tem magam, de később kéte­lyeim támadtak. Meadlo végezetül azt mon­dotta, hogy „úgy ránézésre” 370 vietnamit ölhettek meg. Kozmosz 312 November 24-én a Szovjet­unióban Föld-körüli pályára juttatták a Kozmosz—312 jel­zésű mesterséges holdat, hogy műszerei segítségével foly­tassák a régebben bejelen­tett szovjet űrkutatási prog­ram megvalósítását. Az USA csatlakozik a genfi egyezményhez Tüntetések, sztrájkok Franciaországban Hétfőn országszerte pa­raszttüntetések voltak Fran­ciaországban. A tüntetések során az elégedetlenkedő pa­rasztok az egyes megyékben eltorlaszolták az utakat, másutt utcai tüntetéseket tartottak vagy a prefektúrák előtt gyűléseztek. Komolyabb rendzavarásra sehol sem ke­rült sor. Tüntető felvonulás volt Párizsban is. Itt az állami repülőmotor tervező és gyár­tó vállalat, a Snecma ezer­nyi dolgozója a különböző fővároskörnyéki telepekről vonult tüntető menetben a munkaügyi felügyelőség szék­háza elé és tiltakozott a be­jelentett elbocsátások ellen. Csaknem teljes volt hét­főn az ugyancsak a tömeges elbocsátások ellen harcoló atomkutató intézeti alkalma­zottak 24 órás sztrájkja is, amelyre egy héttel az első 48 órás tiltakozó sztrájk után került sor. Az atom­energia kormánybizottság in­tézményeihez tartozó dolgo­zók a párizsi Bourse Du Tra­vail épületében tartott gyű­lésükön a harc fokozását ha­tározták el a változatlanul érvényben maradt felmondá­sok ellen. Szolzsenyicin bírálata az írószövetségben Az Oroszországi Föderáció Írószövetségének Titkársága nyilatkozatában cáfolta Alek- szandr Szolzsenyicinnek azt az állítását, mely szerint nem hívták meg őt a titkárságraj ahol jóváhagyták a Szovjet Írószövetségből való kizárá­sával kapcsolatos döntést. „Szolzsenyicinnek átadták a hivatalos meghívást, hogy vegyen részt az Oroszországi Föderáció Írószövetségének titkársági ülésén. Ezenkívül Moszkvából meghívó távira­tot is küldtek neki. Szolzse­nyicin tudatosan tért ki az ülésen való részvétel elől, maga hagyta kihasználatla­nul a neki nyújtott lehető­séget — hangoztatja a Litye- ratumaja Gazetában megje­lent nyilatkozat. A ny ilatkozat szerint „Szol­zsenyicin fennhéjázóan sem­mibe vette az irodalmi köz­vélemény jogos bírálatát, s nem tett semmit annak meg­akadályozására, hogy nevét és műveit a burzsoá propa­ganda az országunk elleni rágalomhadjárat céljaira használja ki”. „Mi több, tét­teivel és nyilatkozataival lé­nyegében azokkal vállalt kö­zösséget, akik a szovjet tár­sadalmi rendszer ellen lép­nek fel.” A titkárság emlékeztet ar­ra, hogy az utolsó két év­ben Szolzsenyicin egész sor levele, nyilatkozata, kézirata és egyéb írása jutott illegális csatornákon külföldre. „Az állampolgári kötelességről va­ló teljes megfeledkezés a szocializmus ügyével szem. ben ellenséges álláspontra helyezkedés bizonyítéka az a „nyílt levél”, amelyet Szol­zsenyicin az Oroszországi Fö­deráció írószövetségéhez in­tézett. Ez a tendenciózus, szitkok­kal és fenyegetésekkel, álel­méleti fejtegetésekkel tele­tűzdelt levél egyetlen olyan állítást sem tartalmaz, ame­lyet ne használtak volna fel korábban is a szoicalizmus elleni ideológiai harcban. „Nyílt levelével Szolzsenyi­cin bebizonyította, hogy né­pünktől és annak irodalmá­tól idegen álláspontot képvi­sel, s ezzel maga erősítette meg, hogy kizárása a Szovjet írószövetségből, szükséges, el­kerülhetetlen és igazságos eljárás.” A nyilatkozat végül meg­állapítja, hogy senki sem kí­vánja tartóztatni vagy meg­akadályozni Szolzsenyicint még abban az esetben sem, ha „el kíván utazni oda, ahol minden esetben oly lelkesen fogadják szovjetellenes mű­veit és leveleit”. Konsztantyin Fegyin, a Szovjet Írószövetség vezető­ségének első titkára a követ­kező táviratot küldte David Carvernek a Pen-Klub főtit­kárának: „Az ön táviratát péláátlan beavatkozásnak tartom a Szovjet Írószövetség bel- ügyeibe. amelynek kizáróla­gos illetékességéhez tartozik saját alapszabályának be­tartása.” Fegyin ezzel a távirattal Carver sürgönyére, amelyet Alekszandr Szolzsenyicinnek, a Szovjet Írószövetségből tör­tént kizárása kapcsán küldött, A Mongol Népköztársaság ünnepe Ma negyvenöt esztende­je, 1924. november 26-án nagy jelentőségű fordulat következett be Mongólia életében: a , Nagy Népi Hurál. az ország legfelsőbb törvényhozó szerve kikiál­totta a népköztársaságot és demokratikus alkotmányt léptetett életbe. Az ország vezető ereje, a Mongol Né­pi Forradalmi párt célul tűzte, hogy történelmileg rövid idő alatt felszámol­ják a társadalom elmara­dottságát, s az évszázado­kon át nomád életmódhoz szokott lakosságot — a fejlődés kapitalista szaka­szát elkerülve — átvezes­sék a modem kor felté­teleibe. és ezáltal Mongólia a szocialista építés útjára lépjen. Az azóta eltelt időben lemérhető fejlődésről csak a legnagyobb elismerés hangján lehet megemlé­kezni. A Szovjetunió és a többi szocialista ország se­gítségével Mongólia nép­gazdaságának korszerűsíté­se rohamosan haladt elő­re. Feltárták az ország kin­cseit. megkezdték azok ki­aknázását. Városokat, vá­rosias -településeket létesí­tettek, és magasabb szintre emelték a hagyományos állattenyésztést. Ugyanak­kor az ipar nagyarányú fej­lődése jellemezte az el­múlt negyvenöt esztendőt. A külföldi látogatók — a szocialista és a kapitalista országokból érkezők egy­aránt — a felső fokon mél­tató jelzőkkel illetik a Mongol Népköztársaságban tapasztalt fejlődést. Az ország minden tekin­tetben rá is szolgál az el­ismerésre. Aj hajdan ter­méketlen és műve'heteden vidékeken fellendült az élet. Bőr- és textilipar, fa- és vegyipar, bányászat, ko­hászat települt, s gyorsan emelkedett a lakosság anyagi és kulturális szín­vonala. Ez alkalommal örömmel emlékezünk meg arról, hogy nagyszerű ered­ményeket hozott a ma­gyar—mongol együttműkö­dés, s szakembereink so­kat segítettek a távoli test­véri népnek fejlődése meg­gyorsításában. _ Nemzeti ünnepén a ma­gyar nép forró baráti üd­vözletét küldi a mongol népnek, azt kívánva, hogy a következő években még nagvobb sikereket érien el hazája felemelésében, amely egyaránt hasznos a mongol népnek és az egész szocialista tábornak. (t) Kolhozkongresszus Moszkvában A szovjet fővárosban kedd délelőtt megkezdte munká­ját a kolhozparasztok III, országos kongresszusa. Már jóval a megnyitás előtt be­népesült a Kreml hatezer személyes kongresszusi palo­tája. Harminckét millió kol­hozparaszt megbízásából 4500 küldött érkezett a nagyfon­tosságú tanácskozásra. Magyar idő szerint ponto­san 8.00 órakor nyílt meg a kongresszus. A küldöttek vi­haros tapssal köszöntötték Leonyid Brezsnyevet, Alek- szej Koszigint, Nyikolaj Pod- gorni.it, az SZKP és a szov­jet állam más vezetőit, a szocialista államokból és más országokból érkezett delegá­ciókat. A kolhozparasztok III. országos kongresszusán hazánkat küldöttség képviseli dr. Soós Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes vezetésével, A 18 külföldi delegációt Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió miniszterelnöke üdvö­zölte. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag megválasztották a kongresszus 96 tagú elnök­ségét, munkaszerveit és jó­váhagyták az egyetlen napi­rendi pontot, amelynek té­mája a kolhozok új minta­alapszabályzata. Egészségügyi zárlat alatt az űrhajósok December 11-ig maradnak egészségügy, zárlat alatt az Apollo—12 űrhajósai: Charles Conrad, Alan Bean és Ri­chard Gordon. A három űr­hajós egyelőre a Hornet re- püiőgépanyahajó fedélzetén tartózkodik karantén-lakóko­csijában. A hajóról Pago-Fago szi­getére viszik a lakókocsit, onnan pedig repülőgéppel Houstonba a holdfogadó ál­lomásra szállítják, ahova elő­reláthatóan szombaton érke­zik meg a három űrhajós. Az Apollo—12 értékes rakomá­nya, a kőzetmintákat tartal­mazó két láda, valamint a Surveyor űrállomás leszerelt tv kamerája és több más al­katrésze ugyancsak a labora­tóriumba kerül kivizsgálásra. Az űrhjósok kiemelése és biztonságba helyezése a víz- reszállítástói számítva pon­tosan egy órát vett igénybe. Az erősen hullámzó tengeren is sikerült pontosan végre- hájtani az előírt manővere­ket, beleértve az űrhajó bel­sejének fertőtlenítését is. amelyet egy békaember vég­zett el. Az űrhajósoknak ez­úttal nem kellett különleges biológiai védőöltözetet ölte- niök csupán egy olyan légi szűrő álarcot, amely meggá­tolja, hogy lélegzetük esetle- leg Ismeretlen kórokozókat juttasson a Föld légkörébe. A kiemelést végző békaem­berek és a helikopter sze­mélyzete továbbra is távol tartotta magát az érintkezés­től az űrhajósokkal, csupán orvosuknak engedélyezték ezt, aki velük együtt kerül egészségügyi zárlatba. Conrad, Bean és Gordon a helikopterről egyenesen a la­kókocsiba ment. Itt hívta fel őket telefonon Nixon elnök, aki közölte, a sikeres űruta­zásért soron kívül első osz­tályú tengerészkapitánnyá lépteti elő őket. A három űr­hajós a haditengerészeti lé­gierő tagja, így tengerész­tiszti rendfokozatuk van. Az űrhajósok telefonon beszéltek lakókocsijukból a NASA ve­zetőivel és saját családtag­jaikkal. Az elsődleges orvosi vizs­gálat, amelyet a karantén- kocsi bejeiében haladékta­lanul elvégeztek, azt tanúsít­ja, hogy egyik űrutas sem szenvedett károsodást a hold- expedíció során. A Hornet személyzete és a helyszínen levő riporterek tanúsága szerint Conrad. Bean és Gor­don változatlanul kitűnő ke­délyéi 1 apótban van, mint az út során végig és nem látszik fáradtnak, megviseltnek. Az Apollo—12 útja az ed­digi leghosszabb időtartamú holdexpedíció volt. A 11 na­pos út során Conrad és Bean több mint harminc órát töl­tött a Hold felszínén és nyolc órán át tevékenykedett a ka­binon kívül. A NASA szak­emberei szerint az út nem­csak technikai, hanem tudo­mányos szempontból is igen nagy jelentőségű, részint a Holdról hozott minták és az űrhajósok által mestersége­sen előidézett holdrengések miatt részint azért, mert az expedíció részvevői bebizo nyitották, hogy hosszabb ideig is lehetséges a munka­végzés a Hold fekzínérw

Next

/
Thumbnails
Contents