Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-18 / 267. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. november 18. Múlt és jelen szembesítése- mám mozaik Egy székelyföldi utazó, Mihalovits Béla lS03-ból kelt beszámolójában ezt írja a perzsa fővárosról; „Teherán lényegtelen fa’vacska volt, s mivel benne semmi eredeti emlék, vagy maradvány sincs az ősi Perzsiára nézve. bátran közelebb vihették volna néhány kilométer-* i el a háttérben levő hegy-* bez, melynek hűvös éghajlata egyedüli menedéke nyáron a lakosságnak, meiy a városban nem bírja ki a hőséget, s mely minden ragályos betegség alkalmával a hegyek közé menekül...” Szembesítsük ezt a csaknem hetvenéves feljegyzést a< mai helyzetképpel. Teherán valóban lényegtelen falvacska volt. Ma majdnem hárommillió ember ló. hogy éljenek, Iszfohán, hegy gyönyörködjenek benne. A XVII. sz-ban még ez volt a perzsa birodalom fővárosa, s hogy mekkora művészi és anyagi gazdagság, szépség halmsozódfott benne, azt a hajdanvolt utazók hevenyészett statisztikájából tudjuk: 162 mecsetet, 48 kollégiumot, 1800 karayánszerájt, 273 nyilvános fürdőt, 38 ezer palotát és házat számoltak össze benne. Nagy része már elpusztult, de ami maradt, az sem ke- vés. A kettős árkádsorral övezett Maidare-Sah, a világ egyik legnagyobb, 600 níéter hosszú, 285 méter széles tere, hárbm pontján három csoda, a Lutfollah mecset. az Ali Ghapu (nagy ka— már valami Iránból, de korántsem az egész. A Kás- pi-tenger menti jó levegőjű Azerbajdzsán, a Pakisztánnal és Afganisztánnal határos vad Beludzsisztán. vagy Shi- rász és mellette az antik Per- sepolis mind külön világ. Lent pedig, ahol a Perzsaöböl mossa Irán partjait, Abadánnál olajtornyok erdeje mered az égre. Innen származik a mai Irán minden gazdagsága, innen szivattyúzzák ki azt a pénzt, amiből a teheráni paloták, egyetemek, kórházak épülnek. A város szélén folyik a Shatt el Arab, amely nem más, mint a két bibliai folyó, a Tigris és az Eufrátesz egyesülése. Ez már az országhatár. A Az iszfaháni királyi tér lakik benne. A hásttérben levő hegyhez nem kell közelebb vinni, mert már rajta van. A Pahlavi Avenue, amely legszerényebb becslés szerint is tizenkétkiiométeres sugárút, átszelve a várost, egyenesen fellendül a háttérben levő hegyre , úszómedencés villák, éttermek és parkok között. Ragályos betegség bizonyára előfordul még, de nem „keleti” értelemben. Amint maga Teherán sem igazán orientális, (ebben az egyben igaza volt a derék székely világjárónak), csalódást okoz annak, aki a keleti városok nyüzsgő tarkaságát,, kacskaringós sikátorait, félhomályos utcai kávéházait keresi benne, — legfeljebb a perifériákon akad ezekből miitatóba. Kozmopolita, terjeszkedő varos, — így lehet jellemezni a perzsák metropolisát, széles sugárutak, modern, vagy fél modern, kész vagy félig- kész épületek, nagy tágas, szellős parkok, a centrumban mk bank, szupermarket, filmszínház. Mindez mintha sgy szigorú, erős egyéniség elhatározását sugallaná. egy abszolút tekintélyét, aki a naga „európaizáló” koncepcióját érvényesíti, mert ilyennek akarja látni városát. pu) palota és a sah mecset, kék, zöld, sátjga zománcbevonata játszik,a csillogó napsugarakkal. Teherán és dszfahán együtt túloldalon Irak egy csücske és azon túl a másik olajhatalom, Kuwait. Itt ér össze az arab és a perzsa világ. N. S. Analfabétizmus elleni mozgalom Ecuadorban A Nemzetközi Élelmezésügyi Segélyprogram rövidesen segítséget nyújt ahhoz az ecuadori mozgalomhoz, — amelynek célja 1.1 millió felnőtt és gyermek írásra oktatása. Ecuador gazdasági fejlődésének egyik fő akadálya a nagyméretű analfabétizmus, elsősorban a mezőgazdaság területén, ahol a beható vizsgálatok szerint a népességnek mintegy fele sem írni, sem olvasni nem tud. A tanintézetekre vonatkozó számadatok azt mutatják, hogy az elemi iskolába iratkozó minden 1000 gyermek közül csak 125 fejezi be tanulmányait. A legrosszabb a hely- ,zet az indiánoknál, akiknek giakkal fogja elősegíteni a program megvalósítását. A Nemzetközi Élelmezés- ügyi Segélyprogram négy éven át közel 1.7 millió dollár értékű élelmiszertámogatást nyújt azoknak a felnőtteknek. akik részt vesznek a tanfolyamokon: naponta egyszeri étkezést biztosítanak számukra, amíg az esti tanfolyamokat látogatják és hetenkénti fejadagokat adnak csaldájuknak is. — Ugyanígy élelmiszersegélyben részesülnek a tanítók és a mozgalom más résztvevői is. összesen mintegy 30 000 hallgató és 1000 oktató részesül majd ilyen segélyben. Sybaris Az olasz régészeknek három hónappal ezelőtt megkezdett ásatási kampányuk során sikerült pontosan meg- állapítaniok a legendás Sybaris pontos fekvését. Már az utóbbi évek folyamár is intenzív kutatás folyt, annál is inkább, minthogy a Sybaris-i síkság iparosítási tervei azzal fenyegették a régészeket, hogy egyszer $ mindenkorra eltüntetik a görög kolónia nyomait. Giuseppe Fóti professzor calabriai régészeti főfelüye- lő most a „Parco del Caval- lo” nevű helységben az i. e. I. századból fennmaradt római amfiteátrum romjai alatt a VI. századból származó régi falakat fedezett fel, s még lejjebb — nyolc méter mélységben —, proto-ko- rinthusi vázákat talált, amelyek valószínűleg az i. e. VII. században kerültek oda. Az őszi—téli időszakra abbamaradt az ásatás; 1970 áprilisában kezdik meg újra. Tankhajóval * rkezeii a szövőlepke? A nemzetközi hajózás szabályai szerint sárga lobogót kell felhúzni annak a hajónak az árbocára, amelyen zárlat alá eső fertőző beteg tartózkodik. A növényi kártevők behurcolását szintén szigorú ellenőrzésekkel igyekeznek megakadályozni, de hogy ez régebben nem mindig sikerült, arra jó példa az idén sok gondot okozó amerikai fehér szövőlepke esete. Ez a kártevő — mint ahogy utólag tisztázták — minden bizonnyal vízi-úton érkezett hazánkba. Állítólag egy tankhajó kötött ki Csepelen, a szabadkikötőben, még 1939- ben és ennek szállítmányá- val hurcolták be valamilyen formában az Amerikából, Kaliforniából származó kártevőt. A báb-állapotban áttelelő szövőlepke — magyarországi „őseit” 1940-ben észlelték először a kikötő környékén, ahol két nőstényt, és egy hímet foglak. Akkor azonban már meg volt a baj, késői volt a védekezés, mert még ebben az esztendőben tömegesen tűntek fel a hernyók az akkori Sváb-hegyen. Budapestről az utak és a vasútvonalak mentén terjedt tovább a fertőzés. 1946-ban a fővárostól délre már lelombtalanf- tották a fákat a kártevők, — amelyeknek pontos hovatartozását szintén ebben az évben állapították meg. A fertőzés 1948-ra már országossá vált és azóta évről évre rendkívül szigorú intézkedéseket tesznek a lepkék irtására. Akinek tetszett az idei nyár Nem nehéz kikövetkeztetni, ki ez a tekintély. Mohamed Reza Pahlavi, az iráni sah. Fényképe minden üzlet, közintézmény falán szembetűnik. többnyire a császárnő társaságában, ami esztétikailag kellemessé teszi a látványt. lévén Farah Diba köznapi mérték szerint is vonzó jelenség. Ha valaki csak Teheránt látja, még nem találkozik Perzsiával. Szerencsére a Magyarországnál majdnem hússzorta nagyobb birodalom bőségesen kínál alkalmat azoknak is. akik kelet egzotikumát többre tartják, mint a civilizált fővárost. A legközelebbi Iszfahán. „Alig” 450 kilométert kell autózni érte a perzsa sivatag szélén, hébe-hóba élő vagy vízhiány miatt elhagyott vá- lyogviskós falvakat érintve. A nagy némaságban csak ritkán tűnnek fel bizonytalan táplálék után kutató birkanyájak, egy-egv öszvérháton baktató paraszt, vízhordó teve. Az országút csak akkor élénkül meg, amikor már az út mentén is kidugja a fejét a zöld: kertek, fák, bokrok. Vagyis Iszfa- hám előtt. Úgy mondják maguk az irániak is: Teherán arra vanagy része csak a quechua nyelvet beszéli. — Mivel az analfabétáknak nincs szavazati joguk, ez azt jelenti, hogy a népesség számottevő része nem vehet részt a politikai életben. Az országos oktatási mozgalom 1964-ben kezdődött azzal a céllal, hogy fejlessze az iskolai oktatást, gyarapítsa a tantermek számátj jól képzett oktatói gárdát hozzon létre, felülvizsgálja a középiskolai oktatást és széles körű akciót szervezzen a felnőtt lakosság analfabétizmusának felszámolására. A terv támogatása céljából, hogy növeljék a felnőttoktatás színvonalát, az ENSZ speciális alapítványa az UNESCO szakértőinek bevonásával, valamint ösztöndíj rendszerrel és anyaÉRTESÍTÉS Dr. Csabai Csaba fogorvos rendelőjét megnyitotta. Szolnok, Ságvári Endre körút 10. sz. alatt. Rendelés: Hétfőn és csütörtökön 18—20 h-igj Sokan szidták, mások dicsérték az idei nyarat; kinek milyen idő jutott a nyaraláshoz. Egy szakma képviselői azonban kivétel nélkül elégedettek: a mezőgazdászok, akiknek jó munkája sokszor éppen az időjárástól függ. Milyen is volt az idei nyár — az agronómus szemével? Ügy hírlik, legalább tíz féle növényi kultúra termelési rekordja dőlt meg ebben a szezonban, tehát van ok az elégedettségre. A napi középhőmérséklet az átlaghoz képest 3 héttel később emelkedett öt fok, és két héttel később 10 fok fölé. A szezon tehát nem éppen a legkedvezőbben indult, de az már nagy pozitívum volt, hogy a fagyosszentek elmaradtak. Május elején már hőségnapok jelentkeztek, a felmelegedés elérte, vagy meghaladta a 30 fokot. Az idei nyár első részében 10—15 ilyen hőségnap adódott, később azonban hosz- szú ideig egy sem. A június és a július lényegében felcserélődött, ami egyáltalán nem volt kedvezőtlen, sőt segítette a növények fejlődését, érését. Ami a csapadékot illeti: a nyár első felének esőeloszlása arra utal, hogy_ az ország középső részén, főleg a Tisza-völgye átlag feletti mennyiségű csapadékot kapott. Tehát éppen azt a részt áztatták az esők, ahol máskor gyakori az aszály. Szeptemberben kevés volt az eső, ami lényegesen megkönnyítette a betakarítási munkálatokat. Több tényező együttes hatása a nyár folyamán csökkentette a növények párolgását, és ez is jótékonyan éreztette hatását. Lényegében a napsütéstartamról is jó véleménnyel vannak a mezőgazdászok. Ez a déli megyékben meghaladta a sokévi átlagot. Május és június napsütéses óráinak számát tekintve szintén megfordult a helyzet, mert májusban 50—100 órával többet sütött a nap, mint júniusban. A jó nyár után jött a pompás vénasszonyok nyara, ami napfényes, derült időt hozott — az agronómusok nagy örömére. A DUNA IFJÚKORI „KALANDOZÁSAI" Dr. Végh Sándorné és dr. Kriván Pál, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem docensei jó évtizedes munkába kezdtek Budapest új mérnök- geológiai feltérképezésének előkészítésére. A munka első szakasza, amely Békásmegyer, Csillaghegy, Rómaifürdő és Öbuda területén most ért véget, mintegy melléktermékként kirajzolta azt is, merre tekergeti a fiatal Duna —, mielőtt kialakította volna jelenlegi medrét. Eszerint először egy olyan útvonallal próbálkozott, — amely Békásmegyernél tér el a jelenlegi medertől, mégpedig némileg nyugat felé úgy, hogy Csillaghegy irányában ír le jókora kanyart és végül a mai Szépvölgyi út magasságában éri el a jelenlegi medret. A következő útvonalat a Duna már kissé keletebbre, a mostani mederhez közelebb építette ki, de még mindig Békásmegyer és Csillaghegy környékén. Harmadik „útkeresése” volt a legérdekesebb: Bu- dakalásztól először nyugat felé folyt körülbelül Csillaghegyig, majd hirtelen kelet felé fordulva átvágott a pesti oldalra. Hogy tovább hogyan folytatódott ez az útvonal, arra majd az újpesti vizsgálatok adnak választ. Végül a folyó utolsó, negyedik „próbaútjának” nyomait a kutatók a csillaghegyi vízlevezető ároktól Rómaifürdőn át a Filatori dűlőig haladó, majd onnan a Solymári völgy Arany-patakjának medrét követő vonalon találták meg, ami az óbudai szigetnél érkezett el a jelenlegi mederhez. VÁROS MEGMÉRGEZI A nyugat-európai iparvállalatokból a légkörbe kerülő vegyi anyagok sokkal nagyobb távolságra jutnak el, mint ahogyan ezt eddig feltételezték. A légkör magas rétegeibe felemelkedve és északi irányba sodródva a csapadékkal együtt leülepednek Svédországban, különö- I sen az ország déli és nyugati részein. A tavakban foPAPÍRGÉP ÓRIÁS A világ egyik legnagyobb papírgyárában, az olaszországi Montavában, új gépcsarnokot építettek: két, negyven méter magas pilon tartja a csarnok 800 tonna súlyú tetőszerkezetét. — A csarnok hosszúsága 250 méter, szélessége 31 méter. — Amerikai papírgép áll a EDZETT FA Ha a fát nagy nyomás alatt műanyaggal átitatják, majd különféle rádióaktív anyagokkal besugározzák, minősége lényegesen megjavul. Az egyik angol cég juharfából különféle alkatrészeket készített, azokat műanyaggal átitatta és a Brit Atomenergia Bizottság egyik berendezésében besugározta. Az alA FALUT kozatosan kipusztul a hal, az erdők növekedése pedig lelassul. A helyzet hovatovább mind veszélyesebbé válik, hiszen az ország gazdaságában nagy a halászat és az erdőipar szerepe. Különösen nagy károkat okoz a gyárak füstjében lévő kénsav. A svédek felvetik a légkör tisztaságának nemzetközi el* lenőrzését. csarnokban, amelynek hosz- szúsága 103 méter, a vágónyílás szélessége 7,72 méteri A gép egy perc alatt 915 méter papírt állít elő. Ugyanez a gépóriás évente mintegy 108 ezer tonna papírt készít. A géphez mindössze 7 tagú kezelőszemélyzetre van szükség. katrészek meglepő ellénálló- képességűeknek bizonyultak. Három hónapon át egyfolytában mosógépben áztatták őket, majd a vízbe lúgot kevertek, később pedig az alkatrészeket ismételten forróvízbe tették és forró légsugárral kiszárították. A „kínzások” az alkatrészeken jóformán semmi nyomot sem hagytak. URH „MŰSORT” AD Ki ne lenne kíváncsi arra, hogy mekkorát dobban a szíve egy kapusnak, mondjuk egy ll-es kivédése után. vagy a csatárnak, amikor két lépésről mellélövi a labdát. A sporttudomány szakemberei azonban a legkomolyabb formában keresnek választ arra a kérdésre, hogy terhelés közben hogyan alakulnak azok a műszerekei is mérhető élettani adatok, amelyek végeredményben a sportember teljesítményét is meghatározzák. Az ilyen mérések a sportpályákon már mindennaposak, ez azonban nem jelenti, hogy tökéletesnek mondható. Egy futó vérnyomását például adott időpontban csak úgy lehet lemérni, ha a sportoló leáll, ilyenkor azonban a vérnyomása is megváltozik, tehát tökéletesen megbízható adathoz rendkívül nehéz hozzájutni. Ezen segít az NDK-ból beszerzett új műszer, amelyet a sporttudományi kutatók A FUTÓ alkalmaznak majd. A sportolóra könnyű, a mozgást egyáltalán nem zavaró készülékeket erősítenek, amelyek URH-val adatokat sugároznak a regisztráló berendezéshez. Ilymódon akár másodpercenként figyelemmel lehet kísérni a sportoló szíműködését, EKG-adatait, pulzusfrekvenciáját és vérnyomását. A műszernek különösen az edzéseknél lesz nagy jelentősége: kiderül például, hogy egy-egy sportoló futás közben általában milyen résztávokon kerül „kritikus. helyzetbe” és hogyan lehetne, megfelelő tréninggel, vagy más módon, hozzászoktatni szervezetét a fokozott terhelés elviselésére. Egy másik sporttudományi műszert magyar szakemberek szerkesztettek. Ez a dobóatléták felkészítését segíti, lényegében azt mérik vele, hogy a dobóerő mozgás közben, időpillanatonként hogyan változik meg. EGY IGEN RÉGI KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ Nem mindennapi múzeumot nyitottak meg nemrég ünnepélyes külsőségek között a dániai Roskilde városában. E múzeumban helyezték el a régi vikingek öt hajóját. A hajók 900 évig feküdtek a tenger mélyén. Azért sülyesztették el őket annak idején, hogy megakadályozzák az ellenséges hajók behatolását Roskilde kikötőjébe, amely nagyforgalmú kikötőváros és egyúttal királyi székhely is volt. A múzeumban kiállított legnagyobb hajó hosszúsága 28 méter, fedélzetén 50—60 harcos is elfért. Az északi, viking harcosok i. u. 100—105Ö között a nyugat-európai tengerek urai voltak, meghódították Izlandot és Grönlan- dot, és egészen Amerikáig eljutottak.
