Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-18 / 267. szám

1969, november 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 AKI BETEGKÉNT KERÜL BE A MEGYEI KÓRHÁZBA, MEGDÖBBENVE ÁL­LAPÍTJA MEG, HOGY MILYEN ZSÚFOLTSÁG URALKODIK OTT, SOKSZOR A FOLYOSÓN IS BETEGAGYAK ÁLLNAK, S NEM EGYSZER TIZENNÉGY, TIZEN­HAT VAN EGY KÓRTEREMBEN. MIVEL A MEGYESZÉKHELYEN EGY ÚJ, MO­DERN EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNY —, A MÄV KÓRHÁZ IS FELÉPÜLT, A ZSÚFOLT ÉS NEM KIELÉGÍTŐ BETEGELHELYEZÉS ÉS AZ ELAVULT KÓRHÁZI FELSZERELÉS A MEGYEIBEN MÉG SZEMBETŰNŐBB LETT. A KÓRHÁZI AGYSZAM AZ ORSZÁGOSHOZ VISZONYÍTVA SZOLNOK ME­GYÉBEN A LEGKEVESEBB, ÉPPEN EZÉRT NEM TARTHATÓ MAR SOKÁIG A JELENLEGI HELYZET ÉS A NEGYEDIK ÖTÉVES TERVBEN SZINTE ELKERÜL­HETETLEN, HOGY NE ÉPÜLJÖN ÚJ MEGYEI KÓRHÁZ SZOLNOKON. ADDIG IS, AMÍG A MEGFELELŐBB GYÓGYÍTÁSI FELTÉTELEKET — A ZSÚFOLTSÁG MEGSZŰNÉSE, MODERN FELSZERELTSÉG — NEM LEHET MEGTEREMTENI, A KÓRHÁZ VEZETŐI A JELENLEGI ÁLLAPOTON IGYEKEZNEK JAVÍTANI. KÉT ÉS FÉL MILLIÓ FORINTBÓL TÖBB RÉSZLEGET FELÚJÍTOTTAK, ÚJ GÉPEKKEL, FELSZERELÉSEKKEL RENDEZTÉK BE. EZT A KÉT ÉS FÉL MILLIÓ FORINTOS FELÚJÍTÁST AZONBAN NEM KÖNNYŰ FELFEDEZNI AZOKNAK, AKIK CSU­PÁN RÖVIDEBB IDŐT TÖLTENEK A KÓRHÁZBAN, VAGY CSAK LÁTH" • KÉNT TARTÓZKODNAK OTT. ÓK NEM IS SEJTIK. MILYEN JELENTŐS VÁL­TOZÁSOK TÖRTÉNTEK A RÉGI KÓRHÁZBAN ÉS HOGY MENNYI AZ ÚJ A RÉGIBEN A nap minden szakában nyu­godtan „böngészhetnek” a kórház, de a város összes orvosai is a tudomány kin­csestárában, az új könyvtár­ban, melynek létrehozása és szakszerű vezetése nem kis részben dr. Perényi György érdeme is Az ország legmodernebb két NDK automatikus vezérlésű sterilizáló apparátja műkö­dik a megyei kórházban. — Képünkön előtérben a régi, háttérben az új berendezés Új, megfelelő helyet kapott a kórházi gyógyszertár is. Képünkön a laboratórium látható, ahol Elek-Kemény Zoltánná vezető főgyógysze­rész méréseket végez Újabban átalakított, lengyel gyártmányú termoszkocsikkal történik a központi tálalás és az étel kiosztás. Képünkön a fűthető termoszkocsi (Tudósitónktól.) A termelszövetkezetek ki­egészítő tevékenysége me­gyénkben jelenleg még igen szerény keretek között mo­zog. Pedig a munkaerő fog­lalkoztatása, a városi és fa­lusi lakossága jobb ellátás sürgetően követelj, hogy meg­gondoltan, előzetes közgazda- sági számítások alapján me­gyénkben is gyorsabb ütemű legyen a termelőszövetkeze­tek kiegészítő tevékenysége. Ezt a célt szolgálta a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, vala­mint a két területi szövetség közös szervezésében rende­zett három napos megyénkí- vüli tapasztalatcsere. Konzerv üzem A „Tiszamenti Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Terméktartósítója” Tiszakécs- kén a múlt év őszén alakult, öt termelőszövetkezet társult részjegyek alapján — egy részjegy 211 000 forint — zöldség- és gyümölcsfeldolgo­zásra, illetőleg tartósításra. A tartósító üzem 130—140 embert foglalkoztat. Külön­böző savanyúságokat, gyü­mölcs ivóleveket, jam-okat, köcsögös szilvalekvárt, stb. készítenek. Az idei tervük 150 vagon áru feldolozása, 16 millió forint értékben. — A nyeranyagot a termelőszövet­kezetek szállítják. A feldol­gozó üzeme, a Kecskeméti Konzervgyárral bérmunkára is szerződött. Az üzem önál­ló elszámolást vezet. A fel­ügyeletet mindig a soros ter­melőszövetkezet elnöke látja el. Az'eddigi tapasztalatok szerint a termelési értékből 18—20 százalék lesz a jöve­delem, melyet a részjegyek arányában írnak jóvá a tsz- eknek. Gépjavítás r A városföldi Dózsa Terme­lőszövetkezet már több év óta foglalkozik kiegészítő tevé­kenységekkel. Az autó- és gép­javító üzemük 1962 óta mű­ködik Kecskeméten. 1968-ban az évi bruttó termelés 8.7 millió forint volt, ez év végé­re 10 millió forint forgalmat terveztek; A műhelyben het­ven szakember dolgozik. A tiszta nyereség ennél az üzem­nél megközelíti a másfélmil­lió forintot. A múlt év köze­pétől üzemeltetnek egy ven­déglátó egységet „Erdőcsár­da” néven. Nyitás óta a for­galom egy év alatt másfél millió forint. Az eredményes­ségi mutató 12 százalék. Fog­lalkoznak még forgácsoló-, esztergályos tevékenységgel, pecsenyesütéssel. A termelő- szövetkezetnél a segédüzemek összesen 15.5 millió forint ossz termelési értéket tesz­nek ki. Ez a tsz ossz terme­lési értékének 38 százaléka. Az idén a segédüzemek 2—2.5 millió forint tiszta jövedel­met biztosítanak. Érdekes és tanulságos tájé­koztatót adott a Bács-Kiskun megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségei mellett működő kereskedelmi iroda igazgatója. 1968-ban 21 ter­melőszövetkezet lépett be a Tsz-közi Kereskedelmi Iroda tagjaként. Jelenleg 39 terme­lőszövetkezet tagja az irodá­nak. A kereskedelmi iroda foglalkozik a mezőgazdasági termékek, állatok, gépek, ve­tőmagvak beszerzésével. Kü­lön szállítóegységük van, — melynek feladata, hogy a tsz-elc szállító járműveit foglalkoztassa olyan időszak­ban, amikor arra a tsz-nek nincs szüksége. Az iroda az idén 120 millió forint forgal­mat bonyolított le. Ebből a jutalék előreláthatólag 2.2 millió forint lesz. A felvásár­lás során az iroda kikapcsol­ja a MÉK-et és a különböző közbeeső szerveket, így a ter­melőszövetkezetek magasabb árat kapnak áruikért, mint korábban. Nincs árrés, Zöldségboltok Mohács város zöldség, gyü­mölcs és egyéb mezőgazdasá­gi termékekkel való ellátását példaként emlegetik Baranya megyében. 1966-ban a hely­beli két termelszövetkezet az FMSZ-szel és a MÉK-kel kö­zös társulatot hozott létre. A cél, a városi lakosság megfe­lelő ellátása. A társulásnak jelenleg 6 zöldségboltja és egy pecsenyesütő üzlete van. Az üzletek évi forgalma 6—7 millió forint. A vállalkozás a szállított áruk értékesítési árából bizonyos százalékot a közös alapra helyez. Ebből az évi osztalék 3 százalék, — melyet a társtagok a leszállí­tott áruk összértéke után kapják. Saját húsfeldolgozó üzemmel is rendelkeznek. — ahol a feldolgozott sertések minden kilója után 5 forint tiszta hasznot nyernek. A tár­sulás szabályozza a város piacforgalmát, illetve a piaci árakat. Az ízléses és modern elárusító üzletekben állan­dóan friss és jóminőségű árut kapnak a vásárlók. Meesektej A „Meesektej” már orszá­gos hírnévnek örvend. 1968- ban 4 termelőszövetkezet tár­sulása alapján létrehozták „A csekáljai Gazdaságok Tejfel- dolgozó és Értékesítő önálló Közös Vállalkozás”-át. — A vállalkozásnak jelenleg több mint 3 millió forint beruhá­zott vagyona van. Napi 10 ezer liter tejet visznek át, s dolgoznak fel. Ebből 3500 li­ter tejet pasztőröznek és Pécs városának szállítanak. Na­ponta 450 liter tejfölt, 1000 kilogramm túrót, 250 kilo­gramm tejszínt, 100 kilo­gramm sajtot és 100 kilo­gramm gomolyát készítenek. Termékeik egyrészét Buda­pestre szállítják. A tej be­gyűjtését a vállalkozás gép­kocsijaival végzik. A tervek szerint az üzemet továbbfej­lesztik és újabb társtagokat vesznek fel. A nagykozári Bogárdi Vi­rágzó Termelőszövetkezet —* 1966-ban létesítette a szörp­feldolgozó üzemet. Az üzem­nek kettős célja volt: a meg­termelt bogyósgyümölcsűek- r.ek üzemen belüli feldolgo­zása, másrészt a közösség asszonyainak, leányainak fog­lalkoztatása. Az üzemben ál­landó jelleggel 100—120 nő dolgozik, valamennyien ter­melőszövetkezeti tagok. Tíz­féle szörpöt készítenek, me­lyekből a szolnoki üzletekben is lehet találni. A készter­mékeket ugyanisa FÜSZÉRT- eken keresztül értékesítik. A termelszövetkezet ossz bevé­tele 32 millió forint, melyből a szörp üzemé 16—17 millió forint. . . A tsz szakemberek ezeken kívül még megismerkedhet­tek az Izsáki Állami Gazda­ság és még öt Á. G. kö­zös társulásának munkájával, valamint a siklósi Magyar'— Bolgár Testvériség Termelő- szövetkezet szőlőfeldolgozó üzemével is. Valamennyi kö­zös társulás, kiegészítő tevé­kenység hasznos gondolatokat ébreszthetett az érdeklődők­nél. Megyénkben is érdemes ilyen közös társulásokon gon­dolkodni. Vágási Kálmán Jöhet a rossz idő Az őszi esőzés, a téli ha­vazás nem éri váratlanul az utak karbantartóit. Novem­ber 15-től a KPM Közúti Igazgatóságának szolnoki központja teljes készültség­ben várja a rossz időt. Teg­nap délelőtt a megyében üze­melő összes só- salakszóró és hóeltakarító gépet a szolnoki útmesterségen, alapos műsza­ki szemlén próbálták ki. Az apróbb világítási és fékhi­bákat a helyszínen meg is javították. A gépszemlén 24 főúti hó* eltakarító. 7 homok- és sa­lakszóró AKÖV gépkocsi és 4 Robur sarzakozott fel. Ezekkel a gépekkel elsősor­ban az összekötő és a bekötő utak síkosságát akarják majd megszüntetni. A felso­rolt útkarbantartó eszközö­kön kívül november 15-től március 15-ig a közúti igaz­gatóság a termelőszövetkeze­tektől és az állami gazdasá­goktól még 30 lánctalpas hó­kotrót bérel, amelyek a szer­ződés szerint a tsz-ekben parkolnak, de riasztáskor 2 órán belül a kijelölt hely­színre érkeznek. Mindezek mellett egész me­gyére kiterjedő URH rádiós összeköttetést alakítottak ki. Az ugyancsak november 15- től működő URH-s hószolgá­lat a szolnoki, a kisújszállási, a jászberényi és a tiszafüre­di útmesterségeket kapcsolja össze, biztosítva a gyorsan összehangolt hóeltakaritást. A gépeken kívül rendkívüli időjárás esetén számítanak a kétszáz útőr segítségére s az igazgatóság rendelkezésére álló tartalékgépekre is. Ta’rás Ervin kiállítása előtt Tamás Ervin Munkácsy- díjas festőművész 1922-ben született Budapesten. Sző- nyi István tanítványaként 1946-ban végezte el a Kép­zőművészeti Főiskolát. Első önálló kiállítását 1947-ben a debreceni Déry Múzeumban rendezték, majd a Műcsar­nokban, Hódmezővásárhe­lyen, a Csók István Galériá­ban. Szolnokon és Martfűn is szerepelt önálló kiállítás­sal Országos tárlatokon 1946 óta vesz részt, és külföldön is több ízben szerepelt a mű­veivel: Berlinben, Varsóban, Prágában, Belgrádban, Buka­restben. Állított ki az NSZK- ban. Angliában és Indiában is. SZOT-díjat 1964-ben ka­pott, 1965-ben pedig Munká- csy-díjjal tüntették ki. Mű­vei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában és több múzeumban. November 21-én délután 5 órakor Szolnokon a Kép­csarnok Vállalat Aba-Novák termében kiállítás nyílik a Munkácsy-díjas művész ké­peiből. Rendőrségi felhívás Balogh Ferenc, szolnoki nyug­díjas lakásáról (Szolnok, Csalló­köz út 8/a) 1969. november 4-én eltűnt. Személyleírása: 156—160 cm magas, sovány testalkatú, hajlott testtartású. Haja őszes, arca hosszúkás. Nyírott bajuszt visel, szeme színe világoskék. Járása lassú, csoszogó, beszéde halk. tagolt. Nagyot hall. Eltű­nésekor viselt ruházata: barna alapon zöld és fehérkockás fia-; nell ing, sötétszürke zakó, rozs­davörös színű nadrág, barna gu­mitalpú cipő, fekete kalap. Akik Balogh Ferenc eltűnésé­vel kapcsolatban bármilyen ada­tot tudnak szolgáltatni a rendőr­ségnek, azok jelentkezzenek sze­mélyesen a Szolnok városi-já­rási rendőrkapitányság I. emelet 29-es helyiségében, vagy telefo­non a 131—41 szám 195-ös mel­lékén. Segéd- és melléküzemi tevékenység Bács-Kiskun és Baranya megyében

Next

/
Thumbnails
Contents