Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-18 / 267. szám

1969, november 18. SZOLNOK MEG LEI NÉPLAP 3 A Rádiószínház produkciói közül a héten kettő emelke­dett ki, mindkettő a. náciz­mus kegyetlenségeivel kap­csolatos téma. Az egyik egy ökölvívó mérkőzés története, több hangra, a másik egy emberbőrbe bújt szadista ná­ci visszaemlékezése, egyetlen szereplője. Az utóbbi, kife­jezésében szerényebb lehető­ségei ellenére, hitelességével, tömör megfogalmazásával ha­tását tekintve mégis sike­rültebb. A szorítóban A világbajnoki címért fo­lyó ökölvívó mérkőzésen az A—1013-as, a volt fogolytá­bori rab rájön, hogy nagy ellenfele, a Gólem azonos a lágerbeli Gebauer őrmester­rel, aki egykor „ökölvívó partnerként” kínozta. Az em­lékek hatására a már-már vesztésre álló mérkőzést megfordítja, és pontos üté­seitől a Gólem holtan ma­rad a szorítóban. Az ember- feletti küzdelmet azonban az A—1013-as sem éli tűk Igaz. hogy az írónak (loan Grigorescu) mondanivalója kifejtésére nem kell feltét­lenül reális helyzetet keres­nie, de ha az alapszituáció Inkább jelképes játékot kí­ván, akkor a cselekmény na­turálisán konkrét jellege ne mondjon ellent Ez az egyet­len mérkőzésbe tömörített, hatásosan szerkesztett rádió- darab, azért nem tud iga­zán hatni a hallgatóra — pedig cselekménye fordulatos és izgalmas — mert a hitele kevés. Konstruktív a hely­zet, maga a különös mérkő­zés, nehezen hihető a szi­tuáció« Barlay Gusztáv rendezése sem tudott ezen az alapvető problémán segíteni, bár a főalakok megformálását jól oldotta meg. Avar István és Inke László, a párharc két hősének alakjában változa­tos, részletező játékkal jó alakítást nyújtanak. En, Hackenberger Jutalom játéknak is bedie­ne a Rádiószínház Múzeu­mának vasárnap esti bemu­tatója. Agárdi Gábor szug- gesztív és változatos játéka megdöbbentő erővel ábrázol­ja ezt az őrület határán ál­ló, de saját gondolatvilágá­ban nagyon is logikusan gon­dolkodó ember-hiénát: — A volt náci kiképzőtiszt egyet­len monológban sorolja el háborús élményeit, azt a ^boldog” korszakot, mikor ő volt élet-halál ura. A fasiz­mus elrettentő embertelen­sége kerül itt nagyító alá, mert Hackenbcrgernek nem is kegyetlensége a legbor­zasztóbb, hanem azok a gon­dolatok, érzelmek, melyeket ezek a „hősi” tettek belőle váltanak ki. W. K. Schweickert, az író mesterien érzékletes megfo­galmazásokkal dolgozik. Ha­tásos és a maga kisszerűsé- gében döbbenetes például a háborúvégi, katonai szem­pontból is értelmetlen híd- robbantással kapcsolatos esz­mefuttatás. Mint ahogy egy hidat alkotó ember végig­gondolja, hogyan lesz egy­szerűbb, könnyebb, rövidebb az út, ha felépül a híd, úgy számol utána aprólékosan Hackenberger Is tette — a hídrobbantás — eredményé­nek. Precízen, kilométernyi pontossággal, hogy hány egyenlítőnyivet kellett több utat megtennie a kocsiknak „munkája” eredményeként Konkrét emlék a híd el­pusztítása, de jelkép is egy­ben. Annak jelképe, hogy a hackenbergerek miatt meny­nyivel többet és tovább kell fáradnia, vesződnie az em­beriségnek. A kitűnő rádió­monológot Solvmosi Ottó rendezte, sikeresen találva meg azt a kevés, de szüksé­ges hangi hátteret, mely az érthetőséget és a hatást fo­kozza. — trömböczky —* Mongolok Mezőtúron Egy napig megyénkben tárgyalt a magyar—mongol kormányközi bizottság Kistermetű emberek — ázsiai barátaink, a Mongol Népköztársaság fial. Ám G. Damdin, a. mongol tervbi­zottság elnökhelyettese fel­találta magát vasárnap dél­előtt a mezőtúri pusztán, amikor nem tudott felülni a magas magyar lóra. Csurgó Lajos brigádvezető vágtatott elő a pusztazugi legelőkre, ahogy megérkeztek a ma­gyar—mongol kormánybi­zottság tagjai. Damdin mély árokba vezette a paripát, s a partról ugrott a hátára. S mindjárt be is bizonyoso­dott mennyire lóra termett tízezer kilométerre élő test­vér népünk, Domdin ettől kezdve lóhátról folytatta a határszemlét. Valaha mi is lovasnemzet voltunk. Hegyi István, a me­zőtúri Magyar—Mongol Ba­rátság Termelőszövetkezet el­nöke mondta el, még amikor ő odakerült, akkor is 383 lo­va volt a szövetkezetnek. Most csak 35, de közben 60 traktorral gyarapodtak. B. Rincsinpelzsee, a mongol küldöttség vezetője, az álla­mi tervbizottság elnöke, meg­lepődve hallgatta a változást, s mindjárt hozzá is tette: ná­luk kétmilliós a lóállomány. (A Mongol Népköztársaság lakói 1.1 milliónyian van­nak.) Többek között a mon­gol posta is lovakkal teszi meg az irdatlan távolságokat. Hegyi István, már járt Mon­góliában. s megerősítette a hallottakat.. Ott már három­négyéves korban lovagolnak a gyerekek. A mongol em­ber akkor ad kedves ajándé­kot, ha lovakról készült fest­ményeket. hímzéseket, fény­képeket ajándékoz. A mező­túri szövetkezetét is legelé­sző lovakat ábrázoló mongol népi hímzéssel lepte meg a delegáció. & A mezőtúri közös gazda- - ság 1961 óta viseli a két nép barátságának nevét Az­óta nem igen jár hazánkban mongol küldöttség, hogy ide ne látogatna; A közös kor­mánybizottság mongol tago­zata is örömmel jött Velük tartott Zs. Botod, budapesti mongol nagykövet is. A de­legáció vezetője elmondta: milyen megállapodásokat ír­nak alá itt tartózkodásuk alatt Hazánk többek között biokombinátot, ruhagyárat épít Ulánbátorban. A magyar geológusok tíz érclelőhelyet tártak fel eddig a mongol pusztákon. Most arról tár­gyalnak, hogy a természeti kincsek kibányászásában is segítséget nyújtunk. A gaz­dasági tárgyalások Mezőtú­ron spontán bővültek. Az történt hogy Papp Sándor, juhász és Szállási István gu­lyás bemutatták, mit tudnak a pásztorkutyák. A kunsági pásztoröltözetben járó Szőlő- si botjának egy intésére, ka­rikásának egy pattanására már tudta Bobi kutya, mikor kell megkerülni a gulyát, arrébb terelni, visszahajtani. A szakértő csoportban ott volt C. Szugarragcsaa, mon­gol mezőgazdasági miniszter- helyettes. — Milyen nagy segítséget jelentenének a magyar pász­torkutyák nekünk, s az a pásztorember, aki betanítaná kinn. nálunk a négylábú őr­zőket —• jegyezte meg. Dr. Sághy Vilmos, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, a közös kormánybizottság ma­gyar tagozatának vezetője, azonnal válaszolt: — Lehet róla szó. Vissza­térünk rá. A mi hazánkban ennek specialistái vannak. 'A' Hegyi István bemutatta szövetkezetüket. Közepes gaz­daság a mezőtúri. Búzából ugyan jó eredményekről. 18 mázsás termésről adhatott számot és 30 mázsás széna­hozamról. De nagyon szeré­nyen mondta, hogy a tehén- állomány csak 2500 liter tejet ad évente. Dr. Sághy Vilmos rögtön hozzátette: — Ez igen alacsony. B. Rincsinpelzsee elgondol­kodott: — A mezőtúri szövetkezet eredménye háromszorosa a mi- legjobb állami gazdasá­gunk és termelőszövetkeze­tünk termelésének. Azt is elmondta, az idén óriási aszály súlytotta Mon­góliát. Egyébként is 160 mii-' liméter csapadék szokott es­ni. de most augusztusig egy cseppnyi nem hullott. S mi­kor megjött az eső és erőre kapott a növényzet, akkorra meg már lehullt a hó; A természeti csapás következté­ben sok terményt nem tud­tak betakarítani, g a mon­gol mezőgazdaság a felét ter­melte az idén a tavalyinak. E gondolatra még a mező­túri felsőfokú technikumban tartott fogadáson is vissza­tért. — A magyar mezőgazda­ság nekünk példaképünk. Tudjuk, hogy az idén élre törtek a szocialista országok­ban. Ez az egész szocialista közösség öröme. Mi külön is örülünk, hiszen a magyar mezőgazdaság szinte erejét meghaladóan segít nekünk. ■ir A kormányközi bizottság tárgyalása Mezőtúron is foly­tatódott. Ezért voltak, ott a magyar szakértők is. A me­gyei vezetőket Sári Mihály, a megyei pártbizottság osztály­vezetője, Nyíri Béla, a me­gyei tanács vb elnökhelyette­se, a városiakat Kóczián Má­tyás, a párt városi titkára és Lévai Zsigmond tanácselnök, a nagykunsági tsz szövetsé­get Suba István titkár képviselte. A munka azért a vasárnaphoz, meg a látoga­táshoz illően, vidámságokban sem szegénykédéit Vígh Pál, a technikum igazgatója, aján­dékokat adott át. B. Rincsin- pelzseenek nágvbajuszú ma­gyar pásztor figuráját. A mongol küldöttség vezetője felderült — Pontosan ritimn. mint a gulyás, akivel délelőtt talál­koztunk. Akkor elvettem a karikását (Srőllősi István ugyanis neki ajándékozta magafonta szijostorát), s most megszereztem őt. magát. Vígh Pál rögtön feltalálta magát. — Ez mind a két nép ba­rátságának jelképe. Rögtön hozzátette: Mező­túr büszke arra, hogy több­ször rohadhatja a mongol nÓD fiait. — borzák — November 19-én délelőtt 9 órakor Szolriokon, a járá­si székhelyeken és a megye nagyobb városaiban tanács­kozásra ülnek össze a kom­munista pedagógusok. — A rendező szervek; a megyei pártbizottság propaganda íés művelődésügyi osztálya, á megyei tanács vb művelő­désügyi osztálya, a pedagó­gus szakszervezet megyei bizottsága, valamint a járási városi pártbizottságok és ta­nácsok művelődésügyi’ • osz­tályai. A tanácskozásokon tájélíbzj- tátják a kofnmujiista’'peda­gógusokat' az időszerű poli­tikai és közoktatás-politikai kérdésekről, az 1969—70. tan­évben kiemelten jelentkező feladatokról. Megvizsgálják, milyen módon segíthetik az iskolai pártszervezetek mun­káját. Meghallgatják a pe­dagógusok véleményét, ja­vaslatait, ezáltal közvetlen információt szerveznek a köz- közoktatáspolitika alapvető elveinek — az adott terüle­ten történő — érvényesülésé­ről, a továbbfejlesztést igény­lő eredményekről és az egyenletes fejlődést akadá­lyozó nehézségekről. A tanácskozásra a pártta­I,- ; : •-' gokon.. kívül, . megírják a * pá'rtpnkívuli -igazgatókat, ; szakszervezeti1’ bizottsági: tit- ■ kárökát, .úttörő,. ..titkárokatés ; csapatvezetőket, valamint a 1 tanulmányi felügyelőket, és szakfelügyelőket is. Valamennyi tanácskozáson „A kommunista' pedagógu­sok és az iskolai , pártszer­vezetek kiemelten ' jelchtke- 'ző ' feladatai**'; %z " 1969—70. tanév jő^ó”>'cínjrnel-' hálla- 1 na|í-'‘élajJüSst,, ,a' 'réágtvevök. ■ Skötnbké«,' Körű ez; Imre, az MSZMP ' Kö^oMÍÍ -' Bi- ” antságif '^TSüomá^ps,''. köz- ; Oktatási''.és Kiiltúrát^ ”^5sz- táiyáiíaft- '"helyettes yékétőié ’ tártja az előállást. Áz;fr "osz­tály munkatársai közül pe­dig Rovó Jenő Kunszentmár- tonba, Kornidesz Mihály Törökszentmiklósra, Molnár Gyula Mezőtúrrá látogat. — Jászberényben Voksán Jó­zsef, a Pedagógusok Szak- szervezete központi vezetősé­gének titkára, Tiszafüreden Petró András, a Művelődés­ügyi Minisztérium pártbi­zottságának titkára,, Karca­gon Arató Ferenc, az Orszá­gos Pedagógiai Könyvtár igazgatója találkozik a meg­hívottakkal. Pillantás a rajzasztalokra Megyénk tervezőinek műhely-újdonságaiból A Szolnok megyei Tanács Tervező Irodájában százegy- néhányan bábáskodnak egy- egy szellemi alkotás világra jöttén. Nem mindannyian rajzasztaloknál, de vala­mennyien azért, hogy az épí­tész tervezők munkáit minél tökéletesebb megvalósuláshoz segítsék. Lakóházak, üzletek, iskolák és éttermek, ipari és mezőgazdasági létesítmények, közművek és középületek tervei készülnek az iroda négy műtermében. Megyénk ipartelepítési programjához kapcsolódik például a Szerszámgépipari Művek karcagi gyáregységé­nek létesítése, melyhez a volt gépjavító állomás rekonstruk­ciójával készülő, 2000 négy­zetméter alapterületű gyártó- csarnok és a kapcsolódó szo­ciális létesítmény, valamint az üziem teljes közmű-rekon­strukciójának tervezése most kezdődik az I. műteremben, Zsidai Emilné irányításával. Ugyanitt Kucza Ferenc, va­lamint a II. műteremben Ga- ramszegi János és Lengyel Lajos építész tervezők szako­sított állattenyésztési telepek kiviteli tervein dolgoznak. 1/ cipőipari szakközépiskola A n. műterem rajzaszta­lain az utóbbi időben egyéb­ként zömmel művelődésügyi létesítményeket terveztek, amelyek megyénk több helységében is javítják az el­látottságok Marftűn 8 tan­termes cipőipari szakközép- iskola épül, nagy befogadó képességű tornateremmel, amely a fedettpalyás sport­nak is hajléka lesz a köz­ségben. Ennek tervezése nem­rég fejeződött be, Bohaty Lajos irányításával. Ugyan­csak 8 tantermes közlekedési tor­nateremjnel és műhelycsar­nokkal együtt — Dúsa Ist­vánná tervéi alapján1 Túr- kévén, a 17-es Autójavító Vállalat szakmunkás-után­pótlásának biztosítására. — Jászberényben ezer adagos gyermekélelmezési konyha építését kezdik el jövőre, s a létesítmény kiviteli tervei decemberben kerülnek le a II. műterem munkaasztalai­ról. Készítőjük Serley Vince építész tervező. Kollégium Jászapátiba A III. műterem rajzaszta­lain kidolgozás alatt lévő témák egy része szintén az­zal „biztat”, hogy további Több középület tervezése szintén az Iroda dolgozóinak nevéhez fűződik. „UNIVÁZ” előregyártótt szerkezetű ki­Jól szerepeltek a biztonság­technikai vizsgán az aliöldi olajbányászok Az Országos Kőolaj és Gáz­ipari Tröszt vezérigazgatójá­nak rendeletére ez év novem­ber hó végéig a műszaki, irá­nyítói munkakörben dolgo­zóknak biztonság-technikai vizsgát kell tenniök. A há­rom turnusban lezajló, 6 na­pos bentlakásos tanfolyam anyagából írásbeli vizsgát tesznek. A Bányabiztonsági Szabályzat előírt fejezetéből a bányahatóság előtt kell szóbeli vizsgát tenniök. Az első turnus már túl van a vizsgákon, amelynek értékelése bizonyítja a hall­gatóság jó felkészültségét. Az első csoportban sokan vol­tak évtizedes szolgálati idő­vel rendelkező műszaki veze­tők. mérnökök és főfúrómes­terek. akik már tettek ha­sonló vizsgát. A megnöveke­dett feladatok és a fokozódó balesetveszély miatt azonban szükség volt tudásuk felfris­sítésére. Értékes jegyeikkel is bizonyították, hogy a tanult anyagot jól hasznosítják mindennapi munkájuk során munkatársaik testi épségé­nek érdekében és a külö­nösen nagy népgazdasági ká­rok elkerülésére. „Szépkiejtési” verseny a tanítóképzőben Az intézet hagyományaihoz híven ebben az évben is meg­rendezésre került a „szépki­ejtési” verseny. A hallgatók először tanulmányi csoporto­kon belül- versenyeztek, majd a legjobbak nyilvános döntő­je következett A versenyzők kötelező szövege Mesterházi Lajos Magnéziumláng című elbeszélésének egy részlete volt. mely témájában hazánk felszabadulásának történeté­hez kapcsolódott Az ünnepélyes keret, amelyben a verseny folyt, az intézet jubileumi ünnepség- sorozatába tartozik. A vetél­kedés végeztével a zsűri örömmel állapította meg, bogy a versenyzők. — akik a szép magyar beszéd leendő tanítói is egyúttal — komo­lyam készültek e versengésre, Szövegmondásukat Igényesség jellemezte. Megfigyelhető volt hogy előnyben vannak azok a hallgatók, akik a kö­zépiskolában is és most is iro­dalmi színpad munkájában tevékenykednek. A verseny­ben a legjobb eredményeket mutatták fel — sorrendben — a következő hallgatók: — Szabó Olga I. évfolyam. Sza­bó Erzsébet II; évfolyam, és Csömör Júlia II. évfolya­mon tanuló fiatalok. Az in­tézet szakszervezeti bizottsá­ga könyvutalvánnyal jutal­mazta őket. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az érdekes és igényes verseny nagy érdeklődést váltott ki. és jól szolgálta az anyanyelvi kultúra és oktatás ügyét. Dr. Horgost Wd6a intézeti tanár értesítés Nyolc napos társasutazást indít az IBUSZ a Magyaror­szág—Csehszlovákia VB. se­lejtező mérkőzésre Marseilles —Párizsba. Utazás repülővel, részvételi díj: 7900.— Ft. — Sürgős jelentkezés a megye IBUSZ irodáiban. új létesítményekkel gazdago­dik majd a művelődésügy megyénkben; Százhatvan- nyölc fős kollégium épül pél­dául. Jászapátiban, a mező­gazdasági szakmunkásképző iskola tanulóinak — Pélyi Ferenc tervei alapján. De­cemberben fejezik be egy új, 12 tantermes gimnázium ter­vezését, hogy azt követően az építése Is elkezdődhessen Űj- szászon. vitelben épül majd a tisza­füredi járási tanács új, négy­szintes székháza, amelyet Ko­vács József, a III. műterem vezetője tervezett. Ugyancsak az ő irányításával végzik most négy városi MHS-szék- ház tervezési munkáit. ■ s ké­szítik a SZOT megyei társa­dalombiztosítási központja új székházának beruházási prog­ramját a műterem témafele­lős építészei.­Toronyházak csűsxózsaluzással Mondhatni; se szeri, se száma azoknak a lakóépüle­teknek. amelyekre ugyancsak az iroda készít kiviteli terve­ket vagy — még azt meg­előzően — beruházási prog­ramjavaslatokat. Újdonságot jelent közöttük is az a két 18 emeletes — egyenként. 195 lakásos — toronyház, amely csúszózsalus technológiával épül majd a Mátyás .király ú és a Thököly út, illetve ez utóbbi és a Csokonai út sar­kán. Nagyszabású, és ugyan­csak több űj műszaki még- oldást tartalmazó feladat a József Attila útí lakótelep további 750 új lakásának és egy sor kapcsolódó létesít­ményének beruházási prog­ramjavaslata, amelyet Lusa István készít. A tervezés — kollektív munka. Sok ember vállal benne részt: talajmechani­kusok. geodéták például, akik a IV. műteremben dolgoznak, s évente mintegy 120—130 statikai számításon alapuló szakvéleményt szolgáltatnák az építész-tervezőknek. Azt viszont, hogy egy-egy létesít­mény hány forintjába kerül a beruházónak, az árelemtok állapítják meg: összehangolt, tevékenységük nyomán ke­rülnek le a tervek a , rajz­asztalokról, döntésre még, vagy megvalósításra, ami már földgépek, betonkeve­rők. daruk és hozzáértő mun­káskezek dolga. M. L Kommunista pedagógusok tanácskozása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents