Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-18 / 267. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. november 18. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában A finn fővárosban megkezdődtek a stratégiai fegyve­rek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalá­sok. Az ünnepélyes megnyitáson beszédet mondott a két delegáció vezetője, valamint a fontos dialógus házigazdája, Karjaiainen finn külügyminiszter. Smith amerikai fődele­gátus felolvasta Nixon üzenetét. Karjalainen méltatta an­nak jelentőségé*, hogy a két nukleáris szuper-nagyhatalom tárgyalóasztalhoz ült. Szem jón ov külügyminiszterhelyettes, a szovjet küldöttség vezetője pedig kijelentette a szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít a megbeszéléseknek, amelyek sikere hozzájárulna a szovjet—amerikai kapcso­latok megjavításához és az általános béke megerősítéséhez. Az elmúlt órákban két, egymástól különböző, de fon­tos szervezet kongresszusának megnyitására került sor. A nyugat-németországi Mainzban megkezdődött a ke­reszténydemokrata unió (CDU) kongresszusa. Erre rendkí­vüli körülmények között kerül sor: a párt két évtizeden keresztül vezette a Német Szövetségi Köztársaságot, Ade- nauertől kezdve Er hard ton át Kiesingerig soraiból került ki az ország kancellárja — most pedig, történetében elő­ször. ellenzéki szerepet tölt be a szociáldemokrata—szabad­demokrata „ki skoalí cióval”. a Brandt—Schee adminisztrá­cióvá! «eemben. Ebben a helyzetben a nemzetközi közvélemény érthető érdeklődéssel figyelte a kongresszust, a kommentátorok vi­lágszerte hangsúlyozzák: Mainzban nem kevesebb derül­het ki. mint az. hogy a CDU—CSU szövetség összehasonlít­hatatlanul erősebb komponense milyen következtetéseket von le a minapi választásokból, amelyek a párt részére a hatalom elvesztésével jártak. Ilyen szempontból rendkívül érdekesek lehetnek az esetleges személyi konzekvenciák. Bár a CDU lélektani- taktikai okokból nem választhat Kiesinger ex-kancellár he­lyébe más pártvezért — ez a kudarc túlságosan látványos beismerés lenne — az új vezetőség névsora megmutatja majd, előtérbe kerülnek-e a viszonylag fiatal „reformerek”, vagy a régi gárda a választási vereség ellenére megtartja hegemóniáját. A másik jelentős kongresszust a nagy haladó francia szakszervezeti központ, a CGT nyitotta meg. A Párizs mel­letti Vitry sportcsarnokában Séguy főtitkár rendkívül bo­nyolult. fontos eseményekben gazdag korszakot elemzett beszámolójában. A főtitkár elítélte a kabinet stabilizációs tervét és emlékeztetett arra, hogy a dolgozók jogos követe­lései a kormány és a tőkések szövetségébe ütköznek. Semmiféle trükk — hangsúlyozta Séguy — nem alkal­mas arra, hogy elfogadtassa a dolgozókkal az _ osztály­együttműködést.. „Az igazi új társadalom nem a tőke és a munka társulásából, hanem a munkának a tőke felett ara­tott győzelméből születik meg.” Ez a mondat akár mottónak is beillik a legnagyobb — 2,3 millió tagot számláló — és leghaladóbb francia szak- szervezeti központ kongresszusára. Események képekben 1 A WASHINGTONI BÉKEDEMONSTRÁCIÓ Mintegy félmillió ember vett részt az amerikai fővá­rosban a vietnami háború el­leni tiltakozó tömegmegmoz- v™. dúl ásón. Képünkön: a tünte­tők a 40 eaer amerikai ha­lott nevét tartalmazó jelké­peskoporsókkal elvonulnak a Washington-emlékmű előtt (felefoto— AFN—MTI—KS) r*v — SZATO WASHINGTONBA UTAZOTT 25 ezer rendőr fedezete mellett helikopteren csem­pészték a tokiói nemzetközi repülőtérre a washingtoni útra induló Szato japán mi­niszterelnököt. Képünk: rend­őrkordon a repülőtéren. A kísérők tömegében meghú­zódva, nyíllal megjelölve, a mi niéztérelnök. íRádiötelefoto — AP—MTI— KS) -V. ' ' BETILTOTTAK A KONGRESSZUST — „TALÁLKOZÓT’ TARTOTTAK A Saar-vidéki hatóságok betiltották az újfajta NPD Saarbrückenben tervezett kongresszusának megtartását. A városba érkezett delegátu­sok így az egyik étteremben „találkozót” tartottak és Von Thadden pártvezér itt tartotta meg beszámolóját. A képen: a találkozó szüneté­ben (balról — jobbra) Adolf van Thadden, Hans Joachim Richard és Dr. Siegfried Pöhlmann. (Telefoto — AP—MTI—KS) INDENFELÖ PHNOM PENH A Kínai Népköztársaság 840 tonna rizst küldött se­gély címen Kambodzsának, ahol az aszály és a kereske­dők spekulációja miatt nagy ínség mutatkozik ebben az alapvető élelmiszerben. A kí­nai rizs már megérkezett Si- hanoukville kikötőjébe. LUSAKA Egyheti tárgyalás után a Kínai Népköztársaság, Tan­zánia és Zambia képviselői Lusakában aláírták az 1696 kilométer hosszú, a zambiai nzt árnya vidéket Dar Es Sa- laamrimal összekötő vasútvo­nal építéséről kötött megál­lapodást. WASHINGTON Az Edward Kennedy sze­nátor vezette szenátusi jogi albizottság vasárnap javasla­tot tett arra, hogy az ENSZ hozzon létre rendkívüli se­gélyalapot a természeti ka­tasztrófák, a politikai és ka­tonai konfliktusok áldozatai­nak megsegítésére. GENF Fribourg svájci kanton he­tedikként csatlakozott azok­hoz a kantonokhoz, amelyek a nők szavazati joga és vá­laszthatósága mellett döntöt­tek. A döntés a vasárnapi népszavazás eredményekép­pen született. A helsinki párbeszéd A Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselői no­vember 17-én találkoztak Helsinkiben, hogy egyeztes­sék a fegyverkezési hajsza megállítására összehívandó értekezlet kérdéseit. A találkozót az előzetes jókívánságok özönével hal­mozzák el. Sok állam kor­mánya, az ENSZ — U Thant személyében, a Béke Világ­tanács és a világsajtó üdvö­zölte a két nay párbeszé­dét. A New York Times ok­tóber 27-i számában így írt: „Az előzetes helsinki tár­gyalások fordulópontot je­lenthetnek az emberiség tör­ténelmében.” Természetesen nem min­denki ért egyet ezzel a ta­lálkozással. Katonai nyelven szólva „megelőző akciót” folytatnak a hadiipari komp­lexum emberei. Pedig ebben az esetben az USA nemzeti érdekeinek megfelelően, — presztízsveszteség nélkül je­lentősen csökkenthetnék a hadikadásokat és a fennma­radt összeget a belső prob­lémák rendezésére fordíthat­nák. Az ellentámadás négy irányba indult. Az első irány, hogy igye­keznek elültetni egy gondo­latot: A Szovjetuniónak nem szabad hinni, ismételgetik, és Amerika biztonságát csak katonai erejének szüntelen növelése garantálhatja. A Pentagon különböző katonai intézkedéseket, megbeszélé­seket tervezett, amit meg­hiúsíthat a helsinki megbe­szélés. Ha abból indul ki valaki, hogy a partner nem hisz neki, akkor ő sem hihet a partnerének: ez a bizal­matlanság láncreakciója. Eb­ben az esetben a megbeszé­lés sikertelensége biztosított. Másodszor, javasolták, hogy a megbeszélés sorsát kössék össze más nemzetközi kér­désekkel. Ez azt jelentené, hogy az egyéb kérdésekkel terhelt tárgyalás elsüllyedne a mélybe. Az amerikai ad­minisztráció véleménye sze­rint ugyanis a gyakorlatban elválaszthatatlanok egymás­tól az egyes nemzetközi kér­dések. Az ilyen jellegű magyará­zat maga is magyarázatra szorul. Magától értetődő, hogy világunkban szinte minden kölcsönös kapcsolat­ban áll egymással. Az ilyen dialektikus szemlélet nem nyomhat el egy másik dia­lektikus szemléletet, hogy a konkrét kérdéseket konkré­tan kell vizsgálni. — Jelen esetben a megbeszélésekről csak úgy eshet szó, ha nin­csenek előzetes kikötéseink. Ebben az esetben számítha­tunk a sikerre. Harmadszor olyan híreket szellőztetnek, amely szerint Washington és Moszkva kö­zött megegyezés készül har­madik országok feje felett és azok bőrére. Most ne is beszéljünk arról, hogy a Szovjetunió ilyen megálla­podást sohasem hajlandó kötni. Egyszerűen állapítsuk meg, hogy a szovjet—ameri­kai megállapodás a straté­giai fegyverkezés korlátozá­sáról a világ többi országai­nak is érdeke. Végül negyedszer, a nyu­gati sajtóban pesszimista jóslatok jelennek meg az akadályokról, amelyek egye­sek szerint leküzdhetetle- nek. Kétségtelen, hogy a megbeszélés közelről sem hétköznapi, de ha a kíván­ság megvan, a siker nem marad el. Így nyilatkozott Harrimann ismert amerikai diplomata i<=, aki talán a legtöbbet tárgyalt a szovjet kormány képviselőkkel. — „Természetesen az atom­fegyver elterjedését meg­akadályozó szerződés elké­szítése során is voltak gya­nakvó pillanataink, mégis, két hét alatt sikerült tető alá hozni Moszkvában a megállapodást” — mondotta Harrimann. Ami a Szovjetuniót illeti, álláspontja a helsinki tár­gyalások tekintetében félre­érthetetlen. Mi az általános és teljes leszerelés mellett vagyunk, idevonatkozó ja­vaslataink listája egymagá­ban is tekintélyes. Mi olyan komolysággal és felelősséggel mentünk Helsinkibe, ami­lyent ez a kérdés megér­demel. G. Geraszimov Bombázás Jordániában Izraeli repülőgépek hétfőn délután két órán át bom­bázták az Ammantól 30 kilo­méterre északnyugatra elte­rülő jordániai területeket. Egy izraeli szóvivő azt állí­totta, hogy a repülőgépek sértetlenül visszatértek tá­maszpontjaikra és a táma­dás „megtorló jellegű akció,, volt. Közlése szerint erről a területről szombaton jor­dániai egységek izraeli meg­szállás alatt lévő területekre tüzeltek. Izraeli vadászgépek hétfőn harmadízben is Jordániái cél­pontot támadtak. Ezúttal a Holt-tengertől délkeletre levő településeket és létesítmé­nyeket. Egy Tel Aviv-i közlemény szerint a jordániai légelhárí­tó egységek egy izraeli re­pülőgépet lelőttek. A gép iz­raeli területen zuhant le, és a pilóta ejtőernyő segítségé­vel megmenekült. Tv-közvetítés az űrből Hétfőn délelőtt az Apollo— 12 utasai — az űrhajó pén­teki felbocsátása óta harmad­ízben — újabb televízió-köz­vetítésben számoltak be út- jukról. A közvetítés alatt Gordon az űrhajóban maradt, míg két társa átmászott a holdkompba, hogy ellenőrizze a Holdra-szálló egység be­Amerikai támadás Kambodzsa ellen A Dél-Vietnamiban állomá­sozó amerikai csapatok pa­rancsnoksága hétfőn hivata­losan is elismerte, hogy az amerikai és „szövetséges” lé­gierő és tüzérség támadást intézett Kambodzsa területe ellen. Az amerikai csapatok főparancsnoka, Abrams tá­bornok nevéből kiadott nyi­latkozat „önvédelemről” be­szél, hangsúlyozva, hogy az amerikai csapatoknak „jo­gukban áll viszonozni a tü­zet”, ha Dél-Vietnam terü­letén kívülről éri őket tá­madás. Mint az AP megállapítja, 'égy és fél hónap óta ez volt ’z első olyan eset, hogy az -merikai parancsnokság elis­merte: kambodzsai területen hajtatott végre „megtorló” bombázásokat A mostani ak­cióban. amely vasárnap és hétfőn a legnagyobb harci cselekmény volt a dél-viet­nami hadszíntéren, 20 darab B—52-es mintájú óriásgép vett részt és összesen 600— 700 tonna robbanóanyagot szórt le a dél-vietnami fel­szabadító erők amerikai ál­lítások szerint Kambodzsában létesített katonai táboraira és tüzérségi állásaira Jelentős harcok színhelye volt még a dél-vietnami part­vidék Da Nangtól mintegy 25 kilométernyire délre, ahol a kormánycsapatok a haditen­gerészet. légierő és tüzérség támogatásával végeztek úgy­nevezett „átfésülést”. Dél- Vietnam egyéb vidékein csak szórványos lövöldözések vol­tak. rendezéseit, majd magyar idő szerint 13 óra 17 perckor az űrhajósok nyugovóra tértek. Félórával később az Apol­lo—12 eljutott pályájának ah­hoz a pontjához, ahol a Föld s a Hold vonzereje kiegyen­líti egymást. Ezen túlhalad­va, a Hold vonzási szférájá­ba került és gyorsulni kez­dett. A houstoni földi ellenőrzési központ közölte az Apollo— 12 három űrhajósával Char­les Conraddal. Richard Gor­donnal és Alan Beannel, hogy nem szükséges végrehajtat­ok a közép-európai idő sze­rint 23.47 perces, tervezett — negyedik — és egyben utolsó — pályamódosítást, s ezért nyolc óra helyett tíz órahosz- szat aludhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents