Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, október 10. könyvek, Törökország filmek válas Helmut Schelsky, az egye­temi politikai oktatásról szó­ló s a Spiegel-ben folytatá­sokban közölt tanulmány szerzője arra a következte­tésre jutott, hogy a német felsőoktatás válsága „az ál­lam általános krízisévé fa­julhat”. ☆ „Igaza volt De Gaulle- nak?” címmel az amerikai „Mame” kiadónál könyve jelent meg a New York Times párizsi tudósítójának, John L. Hess-nek, amely az amerikaiak szemszögéből vizsgálja a tábornok külpo­litikáját. ☆ Marguerit Duras „Rombol­ni” című könyvéből film ké­szül a szerző rendezésében. A címe: A sezlon. & A bájos olasz filmszínész- nő, Virna Lisi jelenleg Ro­bert Hossein-nel forgat a Palm Beach-i kaszinó kör­nyékén. A francia színész egy gengszterbanda vezérét ala­kítja, az olasz színésznő be­leszeret a gengszterfőnökbe és ki akarja őt szakítani ve­szélyes környezetéből. Charles Aznavour alakítja a gengszterek ellen küzdő rendőrök főnökét és ö az, aki pontot tesz a kalandor hőstetteire. A ,,Félelmetes idők” cí­mű film forgatókönyvét Georges és Andre Tabet írták. k Giovanna Ralli Spanyolor­szágban forgatja új filmjét, Paul Wendkos rendezésében. Partnerei Raf Valloné és George Pepard. A film címe: „Ágyúk Cordobának”. A film annak a harcnak egy epizódját eleveníti fel, amely Mexikó és az Egyesült Államok között dúlt az első világháború végén. Az ibé­riai félsziget tájai hasonlíta­nak a mexikóihoz. k A latin-amerikai könyv- nyomtatás fejlesztésével fog­lalkozó tanácskozáson meg­állapították, hogy a kinti- nens országaiban egy-egy ki­adott mű átlagos példányszá­ma mindössze 7000, ami jó­val alacsonyabb a világvi­szonylatban kialakult átlagos példányszámnál. j Vasárnap választások lesznek Törökországban, amelyeknek kimenetele je­lentős befolyással lehet a NATO súlyos nehézségekkel küzdő délkeleti szárnyának további helyzetére. Ahhoz, hogy a török vá­lasztás tétjeit és a választási harc sajátos ellentmondásait akár vázlatosan is megismer­hessük, vissza kell nyúlni a második világháború utáni évek történetéhez. Törökor­szágban Kemal Atatürk reál­politikájának utódja a köz- társasági néppárt és szemé­lyében ennek vezetője, Inö- nü volt. 1946-ban egy, a még oly felemás belső reformkí- ■sérleteket is elutasító, s min­denekelőtt a földbirtokosok érdekeit képviselő párt lé­pett porondra Bayar és Menderesz vezetésével. Ez volt az úgynevezett demok­rata párt, amely 1950-ben került hatalomra. A Menderesz-korszak tíz esztendeje alatt Törökország „abszolút atlanti” politikát folytatott: Washington min­den akcióra hajlandó szövet­ségesének bizonyult. A koreai háborúban például az összes külföldi csapategységek kö­zül a törökök játszották az amerikai intervenciósok mel­lett talán a legnagyobb sze­repet. A NATO délkeleti szárnya ebben az időszakban egyértelműen és szilárdan tá­maszkodhatott Törökor­szágra., A jelenlegi helyzet megér­tése szempontjából is fon­tos. hogy e szolgai külpoliti­kai magatartás ellenére Men­deresz pártja rendívül erős tömegbázissal rendelkezett. Ennek a magyarázata az, hogy az elmaradott, javarészt analfabéta parasztok széles tömegeinek támogatását él­vezte, akiket a mohamedán papok és a földesurak szigo­rú pórázon tartottak. A Menderesz-Bayar re­zsimnek egy katonai felkelés vetett véget, s ez nem volt véletlen. Törökországban a parasztok és az alsó közép- osztály fiai számára az osz­tálykorlátokból való kitörés és a hatalom centrumához való közeledés egyetlen le­hetséges útja a hadseregen át vezetett. Ezért az a török viszonyok között a reformis­ta, sőt a radikális politikai gondolkodási egyik melegágya lett. Ezek az eszmék termé­szetesen a tisztikarban ter­jedtek. amelyben ípv külön­böző árnyalatú frakciók ala­kultak. 1960-ban rövid időre ezek a frakciók egységesen léptek fel, s így vált lehet­ségessé, hogy elseperjék a Menderesz-rezsimet. Kétéves katonai interregnum után 1962 júniusában választáso­kat rendeztek, s ezen Inönü köztársasági néppártja — mint az várható volt — győ­zelmet aratott E párt útke­resése azonban továbbra is túlságosan is bizonytalan és szürke volt ahhoz, hogy ma­gával ragadja a tömegeket — a falura, a belső mozdulat­lanságot őrző nagy támasz­pontra pedig nem tudott iga­zán betörni. így Inönü kabinetje 1965 tavaszán megbukott és rövid átmeneti korszak után az úgynevezett Igazság Párt kezébe került a hatalom. Az Igazság Pártról min­denki tudta, hogy Menderesz öt esztendővel korábban be­tiltott pártjának alapjaira épült. Az viszont már meg­lepetésként hatott, hogy eze­ken az alapokon az új párt olyan külpolitikát formált, amely eltávolodott Mende­resz atlanti hagyományaitól, és egyre határozottabban fordult a realitások felé! Demirel miniszterelnök, az Igazság Párt vezetőjének irá­nyítása alatt lazítottak a tö­rök külpolitika egyoldalú kö­telezettségein. Törökország NATO-tagsága azonban so­hasem vált kérdésessé. De ezen a kereten belül felve­tették a NATO-támaszpon- tok jogi státuszának ren­dezését, a támaszpontok helyzetét, bizonyos titkos katonai szerződések felül­vizsgálását. A tudományos világ szak­embereit már évtizedek, sőt századok óta foglalkoztatja az a probléma, miként le­hetne a táplálkozást min­denki számára kalóriadússá és mennyiségben is elegen­dővé tenni. Tíz évvel ezelőtt találkoz­tak utoljára Hamburgban azok a kutatók, akik célul tűzték ki maguknak a ten­geri algák megnemesítését. Annak idején felmerült a kérdés, vajon lehet-e ezek­ből a tengeri élőlényekből ember számára élvezhető, hasznos táplálékot készíteni? A résztvevők nagy része pesszimistán látta az akko­ri helyzetet. Az addig elért kutatási eredmények nem igen bátorítottak fel senkit. Nemesített zöldalgák Húszéves kutatómunka eredményeként sikerült a dortmundi Biológiai Intézet­ben, dr. Söder és csoportjá­nak zöldalgákat nemesíteni, amelyek emberi táplálkozás­ra félhasználhatók. Az algák magas fehérjetartalma lehe­tővé tenné sok millió ember számára a szükséges protein mennyiség fedezését. A szá­mítások alapján egy hektár tenyésztelepen annyi algát lehet mesterségesen tenyész­teni, amennyiből évente öt­ven tonna fehérje, és 7,5 tonna zsír nyerhető, össze­hasonlításiképpen ez a meny- nyiségű tápanyag a negy­venszerese annak, amit ugyanakkora területen a szó­jababból lehetne kivonni. A szójabab ugyanis a legfehér- jedúsabb növénynek számít. Az alganemesítés új mód­szere egyszerűnek látszik, a dortmundi algát „aratás” után fűtött hengereken meg- szárítják. A meleg hatására fel pattogott sejtfalakból fel­szabadul az értéke®, fehérje­A realitás elemei még job­ban megmutatkoztak abban, hogy ebben az időszakban minden szempontból rende­zettebbé vált a viszony a Szovjetunió és Törökország között. A Menderesz-időszalc „konfrontációs hisztériája” helyet adott az együttműkö­désnek. Demirel és a Szov­jetunió vezetői többízben magasszintű megbeszéléseken találkoztak, sőt Törökország szovjet beruházási hitelt is kapott. A mostani választásokra egy ilyen, külpolitikájában figyelemre méltó vonásokat mutató Igazság Párt a győze­lem esélyével indul. Álta­lában azt tartják, hogy a török választók 65—70 száza­léka a párt mögött áll. A helyzet rendkívüli belső el­lentmondása az, hogy ennek a 65—70 százaléknak csak egy töredéke értékeli az Igazság-párti kormány rea­lista külpolitikáját is. A választások pon­tos arányai és mindenekelőtt (a választások után) a had­sereg tisztikarának magatar­tása fogja majd megmutatni, hogy Demirel kormánya meddig képes még fenntar­tani ezt a kettősséget. A tö­rök külpolitika utóbbi évei­nek reális lépései remélni engedik, hogy az Igazság Párt és a kormány csúcsain a választások után bármi­lyen óvatosan is, — de elin­dul a belső reformok útján. — i —e dús alapanyag, amelyet táp­lálékká lehet feldolgozni. Nem hiányozhat a fehérje Földünk lakosainak száma 2000-ben eléri a hét milliár- dot. Ha az élelmiszer ellátás terén nem történik forradal­mi változás, akkor a két­milliárdból száz és százmil­liók már most halálra van­nak ítélve. Ezek a milliók főleg a fehérje hiányában fellépő betegségek áldozatai lesznek. Világszerte folyik ugyan a kutatómunka, hogy az éhenpusztulás veszélye ne fenyegesse többé a föld la­kosságát. A Fülöp szigeteken sikerült egy hosszúszemű rizs kitermesztése. India lakossá­ga egy dúskalászú búzafajtá­val lett a tudomány jóvol­tából gazdagabb, de a ha­lálfélelem még nem szűnt meg. Főleg Ázsia és Afrika egyes országait érinti ez a probléma. Ha a táplálékból szénhidrát gyakran nem is hiányzik (kenyér, zöldségfé­lék, cukor) a fehérje hiánya (húsi, tej és termékei, tojás) jóvá nem tehető károkat is okoz az emberi szervezetben. Miután ezek az országok zö­mében tropikus és szubtrópi- kus égöv alatt fekszenek, a táplálkozás feladatának megoldása ezen keresztül még egyszerűbbnek látszik. Nyolcvanezer fajta Az algatenyészet egyik leg­fontosabb kelléke és felté­tele a fény és a meleg hő­mérséklete. Feltehető tehát, hogy ilyen körülmények kö­zött az eddig elért fehérje tartalom még fokozható len­ne. Az „életmentő növény” nyolcvanezer élő fajtája is­meretes. A kék. zöld, barna vagy piros színben pompázó élőlények hasznosságát a technika és a gyógyszeripar rég felismerte. és céljai megvalósításának szolgála­tába állította (a jód. bróm, vagy agar-agar előállításá­nál, bútorpárnázat tömítésé­nél stb.). A rakoncátlan elefánt Mini, a kétesztendős indiai elefánt váratlanul beavat­kozik a golf-versenybe, hogy „segítsen” gazdájának, Dic­kie Henderson, angol vígjáték-színésznek. Henderson Indiában egy versenyen nyerte a kis elefántot, — (Tele- í'oto — AP—MTI—KS) Algák a szójabab helyett Táplálék milliók számára? Éléskamra a tengerek mélyén Japán háxahat épít halottal sxámára Japánban olyan nagy a hiány beépíthető telisekben, hogy ma már a halottak sem nyugodhatnak békében. A temetőknek gyorsuló ütem­ben át kell adniuk a helyü­ket felhőkarcolóknak, autó­pályáknak és a XX. század más városi létesítményeinek. A megszüntetett temetők­ből az elhunytak földi ma­radványait modern épületek, be helyezik át. Ez nemcsak Tokióra, , hanem például a régi császárvárosra Kyotora, és a nyugat-japán Naganora egyaránt vonatkozik. Min­denfelé házakat építenek, amelyekben az elhunytak ur­náit kis faliszekrényekben helyezik el. A temetőházak közül a legújabbak egyike az Iko-In- Templom Tokióban. A tíz­emeletes épület, amelyben minden felekezetihez tartozó elhunytak megpihenhetnek, egy 300 éves régi temetőt pótol, amely a városi forga­lom áldozatául esett: egy többsávoB autópálya építése kényszerítőit a halottak örök pihenőjének megzavarására. A halottak új házának el­nevezése: „Ezeregy torony”, A régi temető kriptáinak 8 ezer koporsóján kívül az épület 270 faliszekrényében helyezik el az urnákat. Az „Ezeregy torony” ?70 urna helyét már elfoglalták örök lakói, vagy pedig még ólő személyek megvásárolták maguknaik. Már most az épü­let bővítésére gondolnak. Mi­után Japánban nagy a ha­lotti kultusz, tervezik, hogy a hátramaradottak számára is több helyet biztosítanak. Annyi kényelmet akarnak nyújtani, hogy a halottak hozzátartozói hétvégeken túl­zsúfoltság nélkül néhány órát tölthessenek szeretteik­nél. Öt szerzetes vigyáz a ha­lottak örök nyugalmára. (A hozzátartozók évente 50—70 svájci franknak megfelelő összeget fizetnek.) Az épület gondnoka meg­jegyezte. a legbékésebb mun­kák egyikét végzik, mert: „a halottak mindig nyugodtak. Senkit sem zavarnak és nem akarják, hogy bárki is za­varja őket”. Marihuana — vizsgálatok A hasis hatására, amelyet napjainkban többnyire mari­huana-cigaretták alakjában szívnak, a legújabb vizsgála­tok szerint bizonyos beszéd­beli nehézségek támadnak, amelyek komplikációkat okoz­nak a marihuánát fogyasz­tóknak beszélgetés közben. Ez tűnik ki azokból a kísér­letekből, amelyeket Andrev Weil. a San Franciscoi Mount-Zion-Hospital munka­társa és Norman Zinberg, a londoni School of Economics munkatársa közösen folyta­tott az Egyesült Államokban; A marihuana hatása alatt álló kísérleti személyek szá­mára nehézséget okozott, hogy összefüggően beszélges­senek, nem figyeltek beszél­gető partnereikre, és jobban érdekelte őket a közvetlen jelen, mint a múlt vagy a jövő. A kísérletek kimutat­ták, hogy az agyban nyilván­valóan külön központok lé­teznek a rövid és a hosszú­távé emlékezésre, és a hasis ezeket a központokat befo­lyásolja károsan. Menekülés a felnőttektől Mind gyakrabban fordul elő Párizsban, hogy a 12—17 év közötti ifjak elhagyják a szülői házat, sőt tünet ez már vidéken is. Ezt a jelen­séget aggasztónak minősítik. Korábban szerelemből, vagy kalandvágyból hagyták el az ilyen korú gyerekek az ott­honukat. most a felnőttektől és azok világától akarnak szabadulni, mert ezt a vilá­got közönyösnek, vagy éppen,, rv aljasnak találják. Ezek a 12 —17 év közötti gyerekek másképp akarnak élni, mint . szüleik és visszautasítják a nyugati világban eluralkodó pénz-szemléletet. Ezt a jelen­séget most nemcsak a rend­őrök, hanem a pszichológu­sok is alaposain tanulmányoz­zák Franciaországban. r Vsxórekord a csecsemő-korcsoportban Kölnben a hathónapos André Auch minden segítség nélkül nyolc percein és 45 másodpercen át fenntartotta magát a vízen. Ez új úszó- rekord a csecsemők kategó­riájában. A kis André egyike annak a 25 csecsemőnek, akiken a szakemberek szeretnék bebi­zonyítani. hogy az emberpa­lántáknak velük született úszóreflexük van. André Auch már két hónapos ko­rában úszott. Foghúzás, fájdalom nélkül A csehszlovák „Tesla” gyár új eszközt talált ki a „Kryo- dont” nevű találmányt, amely, a foghúzást teljesen fájda­lommentessé teszi, a Kryo- dont hatása abban áll. hogy erősien lehűti a foghúst. A híradásból nem derül ki, hogy mi ebben az újítás, mert hiszen a fagyasztásos foghúzást eddig is alkalmaz­ták. Idegösszeomlásos patkányok Londonban elektronikus harci eszközökkel indítanak támadást a káros rágcsálók ellen. Ehhez oly magas frek­venciájú hangokat előállító készüléket használnak, amely­nek hangjait az emberi fül már nem érzékeli, a patká­nyoknál azonban valamiféle idegösszeomlást okoznak, és így könnyebben megfoghatók. Egy vágóhíd közelében kí­sérletet folytattak az új ké­szülékkel, és két percen be­lül több tucat patkány ro­hant elő a pincékből és a kutyák könnyen elpusztíthat­ták őket. A kísérletek egyéb­ként azt mutatták, hogy ez a készülék rendkívül mér­tékben igénybeveszi a lova­kat, a teheneket és egyéb háziállatokéit is. 5000 számítógép Franciaországban Franciaországban az év elején körülbelül 5100 számí­tógép működött. 1963 óta (ad­dig Franciaországnak csupán 524 számítógépe volt) a fran­cia számítógép-park minden két évben megkétszereződött. Becslések szerint 1975-ben Franciaország már 20 000 számítógéppel fog rendel­kezni. A legjelentősebb fejlődés a mini-számítógépek parkjá­ban; (Egy kis teljesítményű számítógép átlagosan 250 000 frankba kerül.) A számító- gépparknak több mint a felét mini-számítógépek teszik ki Az egyenként több mint öt­millió frankba kerülő nagy számítógépekből jelenleg mindössze 148 található Franciaországban. Az elektronikus számító­gépeket gyártó ipar üzleti forgalma tavaly 2 milliárd 787 millió frankra emelke­dett (az adók leszámítása után). A berendezések 23 szá­zalékát exportálták. 1 bmb mmmmmmm mammas urnámmá mm wmuBmmm

Next

/
Thumbnails
Contents