Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

\ 1969. október 10; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatás fej lesztéséről A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meghall­gatta a külügyminiszter tájé­koztatóját dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársa­ság elnöke magyarországi lá­togatásáról és tárgyalásairól, amelynek során hasznos és gyümölcsöző eszmecsere folyt a nemzetközi problémák­ról —- elsősorban az európai biztonság kérdéséről — és az országaink közötti kapcsola­tokról. A látogatás jelentősen hoz­zájárult a magyar és a finn nép együttműködésé­nek és barátságának elmé­lyítéséhez. A Minisztertanács a jelen­tést tudomásul vette. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külkeres­kedelmi miniszter jelentéséi kanadai látogatásáról és meg­beszéléseiről. A kormány a tárgyalásokat hasznosnak ítélte és megállapította, hogy azok eredményei elősegítik a két ország gazdasági együttműködésének kiszéle­sítését. A Minisztertanács titkársá­gának vezetője ismertette az országgyűlés szeptember 24— 25-i ülésszakán elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat. A kormány fel­hívta az érintett minisztere­ket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javasla­tok megvalósításának le­hetőségét és arról tájékoztassák az or­szággyűlés elnökét és a ja­vaslattevő képviselőket. A Minisztertanács határo­zatot hozott a lakosság ipari, kereskedelmi és áruszállítá­si szolgáltatások fejlesztésé­re. A kormány már koráb­ban elfogadta a fejlesztés irányelveit és felkérése alap­ján ezeket négy onszággyű- lési bizottság, valamint a fővárosi és megyei jogú ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gai — külső szakemberek be­vonásával — megvitatták. Az előterjesztés kiemeli, hogy főként a lakáskarbantartás, a mosás-vegytisztítás, a háztartási gépek javítása, a rádió-, a televízió-, a személykocsi-javítás és karbantartás terén merül­tek fel jogos panaszok. A Minisztertanács határo­zatot hozott a szolgáltatások fejlődését biztosító gazdasági szabályozó intézkedésekre: adó- és hitelkedvezmények nyújtására; „ szolgáltatásban dolgozók érdekeltségének fo­kozására; egyszerűbb, a la­kosság igényeihez jobban alkalmazkodó formák beve­zetésére; az átalány-rendszer, a helyszíni javító szervezetek kiszélesítésére; a bedolgozó­hálózat bővítésére; a köl­csönző szolgálat kiterjeszté­sére; a lakosság szabadide­jéhez jobban alkalmazkodó munkarend kialakítására. Elő kell mozdítani az ál­lami vállalatok, szövetke­zetek, közületek, intézmé­nyek és a magánkisipar szabad javító kapacitásá­nak igénybe vételét és na­gyobb mértékben bevonni a munkaidőn túli javító tevékenységbe más főfog­lalkozású szakembereket és nyugdíjasokat. A szolgáltatásokkal kap­csolatos árpolitika fontos eszköze a kiegyensúlyozott ellátás biztosításának, ezért előírja a határozat, hogy messzemenően figyelembe kell venni a kisebb jövedel­mű rétegek érdekeit, s az illetékes szervek tegyék ha­tékonyabbá az árellenőrzést. A határozat végül intézkedik — a lakosság saját javító munkájának megkönnyítése érdekében — az anyag-, al­katrész- és szerszámellátás megjavítására. A kormány felhívta a Szolgáltatásokat végző ál­lami vállalatokat és szö­vetkezeteket, azok vezetőit és dolgozóit, valamint a magánkisiparosokat, hogy végezzenek színvonalasabb munkát, javítsák a lakos­ság ellátását. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Jubileumi tudományos ülés a MÁV kórházban Szolnok felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a MÁV kórház és rendelőinté­zet, s a megyei tanács vb egészségügyi osztálya tegnap délelőtt 10 órakor a kórház könyvtártermében tudomá­nyos ülést rendezett. A szolnoki MÁV kórház és rendelőintézet, valamint a megyeszékhely meghívott or­vosait, s a tudományos ülés három előadóját, dr. Kádár Tibort, az Orvostovábbképző Intézet professzorát, dr. Leszkay György főorvost, a kórház felügyeleti szervétől és dr. Büttner Károlyt, a megyei tanács vb egészség- ügyi osztályának vezető fő­orvosát, dr. Szebeni József kórházigazgató főorvos üd­vözölte. Ezután Fenyvesi József, a városi pártbizottság munka­társa mondott megnyitó be­szédet Többek között össze­hasonlítást tett a felszaba­dulás előtti és a jubileumát ülő Szolnok egészségügyi helyzete között. Akik nem ismerték a régi körülménye­ket. azoknak is sokat mond a negyedszázad alatt élért fejlődés. Ezek szerint 1945 előtt 466 kórházi ággyal ren­delkezett a megyeszékhely, ma csupán a megyei tanács kórházában ennek több mint a két és félszerese van. A városban mindössze 9 orvo­si körzet volt, ma pedig kis híján harminc van. Gyermek körzeti rendelés régen egyál­talán nem létezett, jelenleg viszont tíz ilyennel dicse­kedhetünk. Fenyvesi József megnyitó­ja után elsőként dr. Kádár Tibor professzor tartott rö­vid, de rendkívül érdekes előadást a kórház szerepé­ről, a korszerű egészségügyi ellátásban. A következő előadó dr. 'Leszkay Györyy volt, aki a megnövekedett vasúti szállí­tás, valamint a közlekedési eszközök gyorsulása követ­keztében beállott vasútegész­ségügy! helyzetről beszélt. Harmadikként dr. Büttner Károly lépett az előadói emelvényre és néhány kö­vetkeztetést vont le a me­gye felnőtt halálozásának alakulásából. A megyei főorvos élőszóra halál okait ismertette statisz­tikai adatok alapján, mely­hez az 1955 és 1968-as éve­ket vette alapul. A gümő- kóros halálozás 10 ezer la­kosra számolva 1955-ben 3,1 míg 1968-ban 2,6 volt A rosszindulatú daganatos ha­lálozás 14,2-ről 20,9-re emel­kedett. Az országos átlag e halálnemnél 17,7. Nem való­színű, hogy a nagymértékű emelkedésnek csak a szorgos felkutató munka és a beje­Megyénb iparában állan­dóan tapasztalható, hogy új munkákat kell megtanulni az embereknek, s az állan­dó fejlődés az új védekezési eljárások kidolgozását és be­tartását is megköveteli. Az építkezéseken például a pa­nelek alkalmazása, a beton- üzemi munkák, a csúszó­zsaluzás és a vakológépek alkalmazása, a bútorgyári rekonstrukció során beveze­tett új gyártási eljárások va­lamint az új téglagyárak munkája is nagy figyelmet kíván. Az építők szakszervezeté­nek megyei bizottsága a közelmúltban utánanézett annak, hogy az új védekezé­si szabályokat alkalmazzák-e betartják-e mindenhol. Sok helyen tapasztalták, hogy fokozódott az óvatosság és lentési fegyelem szigorítása volt az oka. Mindenképpen javítani keil a felvilágosító munkát és széles körű tár­sadalmi összefogással a ko­rán jelentkezők száma is növelhető. Az érrendszeri megbetege­dések mint halálokok a 15 év előtti 32,2 tízezrelékről 57,4 tízezrelékre emelkedtek. Ha számbelileg nem is jelent so­kat, de tüdőgyulladásban még a múlt évben is hatvan- kilencen haltak m— 30—40 embert veszítünk el évente bélelzáródás és kizárt sérv következtében, 90 százalékuk felnőtt A májzsugorodás évi 48—50 áldozatot szed. Kórházlátogatással fejező­dött be tegnap délután a tu­dományos ülés. — b j — különösen az új munkásokat oktatják ki megfelelően a védekezésre. Az oktatók azonban nem minden eset­ben győződnek meg arról, hogy a dolgozók megértet­ték-e mindazt, amit saját és mások testi épsége érdeké­ben meg kell tenniük. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a megyei állami építőipari vál­lalatnál idén az első félév­ben 84 balesetből 26-szor a dolgozó figyelmetlensége volt az ok, 16 esetben a gyakor­latlanság miatt, 10 esetben pedig a védőfelszerelések el­távolításából eredt a baleset. A szakszervezetek javaslatá­ra a balesetek miatt har­minchat gazdasági vezetőt fegyelmi úton vontak fele­lősségre az építőiparnál, a balesetek súlyosságától füg­gően. Harminchat fegyelmi Épül a Dunántúl legnagyobb téglagyára A Tégla- és Cserépipari Egyesülés legújabb téglagyá­rát Bakonyszenllászlón építik fel. A teljesen automatizált modern üzem évente 52—54 millió kisméretű téglát fog gyártani. A téglagyár 1969. december 31-én kezdi meg a termelést. Képünkön: A szerelők az automatikus égető kemence berendezésein dolgoznak. Kétezer kerámia egy kiállításon Október 18-án nyitják meg az Iparművészeti Múzeum­ban az „Európai kerámia­művészet” című kiállítást, amelyhez hasonló nagyszabá­sú bemutatót ebben a „mű­fajban” aligha rendeztek, legalábbis ami az elmúlt ne­gyed századot illeti. — A kerámia- és üvegtár a múzeum legnagyobb gyűj­teménye, 24 ezer darabot számlál. Ebből a hatalmas anyagból válogatták ki azt a kétezres együttest, amelyet 53 vitrinben rendezve a mú­zeumi hónap alkalmából tár­nak a közönség elé. Az euró­pai — és benne a magyar — kerámia fejlődését a korai kapitalizmus idejétől mutat­ják be, amikor már a fejlett kontinensközi kapcsolatok révén, kelet hatására az ón­máz elterjedésével kezdetét veszi az európai kerámia­művészet fölfelé ívelése. A magyar gyűjteményből XVII. századi habán kerá­miákat, valamint — egyebek között — XIX. századi kő­edényeket és a herendi, va­lamint a Zsolnay-gyár né­hány kimagasló produktu­mát láthatják majd az ér­deklődők. A kiállítás három magyar Kossuth-díjas ke­ramikus művész, Kovács Margit, Gorka Géza és Gá­dor István munkáival zá­rult. Ösztöndíjas kantaszok Két vállalatnál társadalmi ösztöndíjat adnak ipari ta­nulóknak. Eddig csak felső­fokú intézet hallgatóinak ad­tak üzemek, vagy tanácsok, hogy képzett szakembereket biztosítsanak. Ezt a lehető­séget alkalmazták most a szakmunkás utánpótlás érde­kében. Ahol már megvalósult A Mezőgazdasági Gépjaví­tó Vállalat szolnoki gyáregy­ségében harmadéves tanulók szerződhettek ösztöndíjra.- A szerződést tehát a tanulmá­nyi év hátralévő 10 hónapjá­ra kötötték, s ahogy ezzel az ösztöndíjnemmel együttjár, a vállalat részéről fizetési kö­telezettséget, „ tanuló részé­ről pedig a szakmunkás- vizsga után legalább 10 havi munkaviszony-kötelezettséget jelent Ha ezt nem tartja be, vissza kell fizetnie az ösz­töndíjat. A szerződéseket harminc­egy tanuló, s természetesen a szülők írták alá. Vannak azonban, akik nem írhatták alá. A feltételek között ugyanis szerepel, hogy a ta­nuló legalább közepes tanul­mányi eredményt érjen el. Nyilatkoznak az érdekeltek A forgácsolóműhely tágas, napfényes csarnoka, a mun­ka zümmögő zaja barátságos légkört sejtet Az első három padnál éppen tanulók dol­goznak. Tőlük érdeklődöm, miért kötöttek ösztöndíj szerződést Ferenc Julianna: — sze­retek itt a vállalatnál, és így legalább be vagyok biz­tosítva. A pénz meg jól jön. Apám nyugdíját ezzel is pó­tolom. A tanulmányi ösz­töndíjjal együtt 500 forintot kapok. Nagy Ferenc: — Egyrészt a szüléimét segítem, más­részt ha levizsgázom nem szándékozom innen elmenni, öten vagyunk testvérek, két kis öcsém még általánosba jár, elkel a pénz. Ezzel a 250 forinttal együtt kapok 570 forintot. Kelemen Lajos: — Nagyon megszerettem a vállalatot is, a szakmát is, szeretnék itt maradni. A barátaim is mind itt maradnak. A nagy-Diesel üzemben elsőként jónövésű, szőke fiúhoz irányítanak. F. Bede András, géplakatos tanuló. Egyedül dolgozik, önállóan. „Ö a legügyesebb tanulónk, nagyon szorgalmas.” — mondja a művezetője. — Én nem írhattam alá a szerződést. Azaz aláírtam, de csak félévtől jár a pénz, ha akkor elérem a közepes eredményt. A szakrajz gyen­gén ment. de nem az csinált bajt. Tornából megbuktam. Ki kellett volna járni a Ti- sza-ligetbe, de olyan egy­hangú volt, inkább nem men­tem. Hát megbuktattak. Én voltam az oka. Pedig jól jönne az a pénz, a haverok­kal ki akarunk menni az Expresszel Németországba; Arra gyűjtök. Félévig most lesz hajtás, nehogy baj le­gyen, aztán remélem megka­pom az ösztöndíjat. Czakó Imrét, a mosolygós talpraesett tanulót is csak dicséri a művezető. — Húgom is ipari tanuló — mondja a fiú, — anyám tart el bennünket, jói jön a pénz. A teljesítménybérrel együtt meg még jobban. Az indokok gyakran egy­formák, mégis kinek-kinek a legfontosabbak. Legtöbben a szülőknek segítenek az ösz­töndíjjal, de van aki divatos ruhára, balatoni nyaralásra, motorkerékpárra gyűjt. A havi 250 forint nemcsak a borítékba, az álmokba is be­lekerül. A vezetők is helYOslik Dobozi Gyula, és Hagyák József művezetők, Füzesi Bé­la főművezető, s a szakokta­tók: Bozsó István, Varga Gá­bor, Káló István, Folláth Já­nos, valamennyien helyeslik a kezdeményezést. Varga Gábor ugyan azt is megjegy­zi, hogy a vállalatnak még több feladata van ezzej kap­csolatban: A műszaki fel­tételeket és a differenciál­tabb munkaellátást is bizto­sítani kell az ösztönzés mellé. Molnár János igazgató nyomban reagál a nehézsé­gekre: — Tudok róla, hogy kevés az esztergapad. Jövő­re az állomási munkahelyre két új padot szerzünk be, s onnan felszabadul két 1000-es eszterga. A termelési osztály gondoskodni fog arról, hogy bonyolultabb munkákat is kapjanak a harmadévesek. Szedlák Józsefné, személy­zeti vezetőé a sikeres kez­deményezés érdeme. — Figyelembe vettünk egy lélektani motívumot, azért kötöttünk szerződést csak harmadévesekkel. Így a kö­telezettség csak 10 hónapra szól. Ha azt itt tölti el a fiatal szakmunkás, megtalál­ja a helyét és nem megy el. Jövőre megpróbálkozunk a másodévesekkel is. Az első éves még nem köt szívesen szerződést. Előtte a három év, aztán újabb három év­re kösse le magát? Az na­gyon sok abban a korban. Egy év alatt 200 000 forintot költünk erre. Természetesen a nyereségből. De jól ka­matozik ez! Ahol még nem sikerült A megyei építőipari válla­latnál 300 ezer forintot irá­nyoztak elő erre a célra. Minden munkahelyen kifüg­gesztették a pályázati fel­hívást, csak elsőéves ipari tanulók számára. Az ösztön­díj kezdeményezés mégis visszhang nélkül maradt — nem jelentkeztek a tanulók. Talán éppen azt a lélektani motívumot nem kalkulálták be ami a másik vállalatnál sikert hozott. Hat év lekö­töttség túl nagy távlat 14 éves korban. A pénz nagyon fontos. Da úgy látszik nemcsak azon múlik egy kitűnő kezdemé­nyezés sikere. Reméljük az építők is megkeresik a módját, hogy a befektetés hasznot is hozzon a vállalat számára. Fejér Dénes Közületek figyelem! Minden típusú mérleg javítását, hitelesítését, új hídmérlegek beszerelését igen rövid ha­táridőre vállalja a Tlszakécskel Építő és Vegyesipari Ktsz Tiszakécske.

Next

/
Thumbnails
Contents