Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-10 / 235. szám
\ 1969. október 10; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatás fej lesztéséről A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta a külügyminiszter tájékoztatóját dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke magyarországi látogatásáról és tárgyalásairól, amelynek során hasznos és gyümölcsöző eszmecsere folyt a nemzetközi problémákról —- elsősorban az európai biztonság kérdéséről — és az országaink közötti kapcsolatokról. A látogatás jelentősen hozzájárult a magyar és a finn nép együttműködésének és barátságának elmélyítéséhez. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter jelentéséi kanadai látogatásáról és megbeszéléseiről. A kormány a tárgyalásokat hasznosnak ítélte és megállapította, hogy azok eredményei elősegítik a két ország gazdasági együttműködésének kiszélesítését. A Minisztertanács titkárságának vezetője ismertette az országgyűlés szeptember 24— 25-i ülésszakán elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat. A kormány felhívta az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségét és arról tájékoztassák az országgyűlés elnökét és a javaslattevő képviselőket. A Minisztertanács határozatot hozott a lakosság ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztésére. A kormány már korábban elfogadta a fejlesztés irányelveit és felkérése alapján ezeket négy onszággyű- lési bizottság, valamint a fővárosi és megyei jogú tanácsok végrehajtó bizottságai — külső szakemberek bevonásával — megvitatták. Az előterjesztés kiemeli, hogy főként a lakáskarbantartás, a mosás-vegytisztítás, a háztartási gépek javítása, a rádió-, a televízió-, a személykocsi-javítás és karbantartás terén merültek fel jogos panaszok. A Minisztertanács határozatot hozott a szolgáltatások fejlődését biztosító gazdasági szabályozó intézkedésekre: adó- és hitelkedvezmények nyújtására; „ szolgáltatásban dolgozók érdekeltségének fokozására; egyszerűbb, a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodó formák bevezetésére; az átalány-rendszer, a helyszíni javító szervezetek kiszélesítésére; a bedolgozóhálózat bővítésére; a kölcsönző szolgálat kiterjesztésére; a lakosság szabadidejéhez jobban alkalmazkodó munkarend kialakítására. Elő kell mozdítani az állami vállalatok, szövetkezetek, közületek, intézmények és a magánkisipar szabad javító kapacitásának igénybe vételét és nagyobb mértékben bevonni a munkaidőn túli javító tevékenységbe más főfoglalkozású szakembereket és nyugdíjasokat. A szolgáltatásokkal kapcsolatos árpolitika fontos eszköze a kiegyensúlyozott ellátás biztosításának, ezért előírja a határozat, hogy messzemenően figyelembe kell venni a kisebb jövedelmű rétegek érdekeit, s az illetékes szervek tegyék hatékonyabbá az árellenőrzést. A határozat végül intézkedik — a lakosság saját javító munkájának megkönnyítése érdekében — az anyag-, alkatrész- és szerszámellátás megjavítására. A kormány felhívta a Szolgáltatásokat végző állami vállalatokat és szövetkezeteket, azok vezetőit és dolgozóit, valamint a magánkisiparosokat, hogy végezzenek színvonalasabb munkát, javítsák a lakosság ellátását. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Jubileumi tudományos ülés a MÁV kórházban Szolnok felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a MÁV kórház és rendelőintézet, s a megyei tanács vb egészségügyi osztálya tegnap délelőtt 10 órakor a kórház könyvtártermében tudományos ülést rendezett. A szolnoki MÁV kórház és rendelőintézet, valamint a megyeszékhely meghívott orvosait, s a tudományos ülés három előadóját, dr. Kádár Tibort, az Orvostovábbképző Intézet professzorát, dr. Leszkay György főorvost, a kórház felügyeleti szervétől és dr. Büttner Károlyt, a megyei tanács vb egészség- ügyi osztályának vezető főorvosát, dr. Szebeni József kórházigazgató főorvos üdvözölte. Ezután Fenyvesi József, a városi pártbizottság munkatársa mondott megnyitó beszédet Többek között összehasonlítást tett a felszabadulás előtti és a jubileumát ülő Szolnok egészségügyi helyzete között. Akik nem ismerték a régi körülményeket. azoknak is sokat mond a negyedszázad alatt élért fejlődés. Ezek szerint 1945 előtt 466 kórházi ággyal rendelkezett a megyeszékhely, ma csupán a megyei tanács kórházában ennek több mint a két és félszerese van. A városban mindössze 9 orvosi körzet volt, ma pedig kis híján harminc van. Gyermek körzeti rendelés régen egyáltalán nem létezett, jelenleg viszont tíz ilyennel dicsekedhetünk. Fenyvesi József megnyitója után elsőként dr. Kádár Tibor professzor tartott rövid, de rendkívül érdekes előadást a kórház szerepéről, a korszerű egészségügyi ellátásban. A következő előadó dr. 'Leszkay Györyy volt, aki a megnövekedett vasúti szállítás, valamint a közlekedési eszközök gyorsulása következtében beállott vasútegészségügy! helyzetről beszélt. Harmadikként dr. Büttner Károly lépett az előadói emelvényre és néhány következtetést vont le a megye felnőtt halálozásának alakulásából. A megyei főorvos élőszóra halál okait ismertette statisztikai adatok alapján, melyhez az 1955 és 1968-as éveket vette alapul. A gümő- kóros halálozás 10 ezer lakosra számolva 1955-ben 3,1 míg 1968-ban 2,6 volt A rosszindulatú daganatos halálozás 14,2-ről 20,9-re emelkedett. Az országos átlag e halálnemnél 17,7. Nem valószínű, hogy a nagymértékű emelkedésnek csak a szorgos felkutató munka és a bejeMegyénb iparában állandóan tapasztalható, hogy új munkákat kell megtanulni az embereknek, s az állandó fejlődés az új védekezési eljárások kidolgozását és betartását is megköveteli. Az építkezéseken például a panelek alkalmazása, a beton- üzemi munkák, a csúszózsaluzás és a vakológépek alkalmazása, a bútorgyári rekonstrukció során bevezetett új gyártási eljárások valamint az új téglagyárak munkája is nagy figyelmet kíván. Az építők szakszervezetének megyei bizottsága a közelmúltban utánanézett annak, hogy az új védekezési szabályokat alkalmazzák-e betartják-e mindenhol. Sok helyen tapasztalták, hogy fokozódott az óvatosság és lentési fegyelem szigorítása volt az oka. Mindenképpen javítani keil a felvilágosító munkát és széles körű társadalmi összefogással a korán jelentkezők száma is növelhető. Az érrendszeri megbetegedések mint halálokok a 15 év előtti 32,2 tízezrelékről 57,4 tízezrelékre emelkedtek. Ha számbelileg nem is jelent sokat, de tüdőgyulladásban még a múlt évben is hatvan- kilencen haltak m— 30—40 embert veszítünk el évente bélelzáródás és kizárt sérv következtében, 90 százalékuk felnőtt A májzsugorodás évi 48—50 áldozatot szed. Kórházlátogatással fejeződött be tegnap délután a tudományos ülés. — b j — különösen az új munkásokat oktatják ki megfelelően a védekezésre. Az oktatók azonban nem minden esetben győződnek meg arról, hogy a dolgozók megértették-e mindazt, amit saját és mások testi épsége érdekében meg kell tenniük. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a megyei állami építőipari vállalatnál idén az első félévben 84 balesetből 26-szor a dolgozó figyelmetlensége volt az ok, 16 esetben a gyakorlatlanság miatt, 10 esetben pedig a védőfelszerelések eltávolításából eredt a baleset. A szakszervezetek javaslatára a balesetek miatt harminchat gazdasági vezetőt fegyelmi úton vontak felelősségre az építőiparnál, a balesetek súlyosságától függően. Harminchat fegyelmi Épül a Dunántúl legnagyobb téglagyára A Tégla- és Cserépipari Egyesülés legújabb téglagyárát Bakonyszenllászlón építik fel. A teljesen automatizált modern üzem évente 52—54 millió kisméretű téglát fog gyártani. A téglagyár 1969. december 31-én kezdi meg a termelést. Képünkön: A szerelők az automatikus égető kemence berendezésein dolgoznak. Kétezer kerámia egy kiállításon Október 18-án nyitják meg az Iparművészeti Múzeumban az „Európai kerámiaművészet” című kiállítást, amelyhez hasonló nagyszabású bemutatót ebben a „műfajban” aligha rendeztek, legalábbis ami az elmúlt negyed századot illeti. — A kerámia- és üvegtár a múzeum legnagyobb gyűjteménye, 24 ezer darabot számlál. Ebből a hatalmas anyagból válogatták ki azt a kétezres együttest, amelyet 53 vitrinben rendezve a múzeumi hónap alkalmából tárnak a közönség elé. Az európai — és benne a magyar — kerámia fejlődését a korai kapitalizmus idejétől mutatják be, amikor már a fejlett kontinensközi kapcsolatok révén, kelet hatására az ónmáz elterjedésével kezdetét veszi az európai kerámiaművészet fölfelé ívelése. A magyar gyűjteményből XVII. századi habán kerámiákat, valamint — egyebek között — XIX. századi kőedényeket és a herendi, valamint a Zsolnay-gyár néhány kimagasló produktumát láthatják majd az érdeklődők. A kiállítás három magyar Kossuth-díjas keramikus művész, Kovács Margit, Gorka Géza és Gádor István munkáival zárult. Ösztöndíjas kantaszok Két vállalatnál társadalmi ösztöndíjat adnak ipari tanulóknak. Eddig csak felsőfokú intézet hallgatóinak adtak üzemek, vagy tanácsok, hogy képzett szakembereket biztosítsanak. Ezt a lehetőséget alkalmazták most a szakmunkás utánpótlás érdekében. Ahol már megvalósult A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat szolnoki gyáregységében harmadéves tanulók szerződhettek ösztöndíjra.- A szerződést tehát a tanulmányi év hátralévő 10 hónapjára kötötték, s ahogy ezzel az ösztöndíjnemmel együttjár, a vállalat részéről fizetési kötelezettséget, „ tanuló részéről pedig a szakmunkás- vizsga után legalább 10 havi munkaviszony-kötelezettséget jelent Ha ezt nem tartja be, vissza kell fizetnie az ösztöndíjat. A szerződéseket harmincegy tanuló, s természetesen a szülők írták alá. Vannak azonban, akik nem írhatták alá. A feltételek között ugyanis szerepel, hogy a tanuló legalább közepes tanulmányi eredményt érjen el. Nyilatkoznak az érdekeltek A forgácsolóműhely tágas, napfényes csarnoka, a munka zümmögő zaja barátságos légkört sejtet Az első három padnál éppen tanulók dolgoznak. Tőlük érdeklődöm, miért kötöttek ösztöndíj szerződést Ferenc Julianna: — szeretek itt a vállalatnál, és így legalább be vagyok biztosítva. A pénz meg jól jön. Apám nyugdíját ezzel is pótolom. A tanulmányi ösztöndíjjal együtt 500 forintot kapok. Nagy Ferenc: — Egyrészt a szüléimét segítem, másrészt ha levizsgázom nem szándékozom innen elmenni, öten vagyunk testvérek, két kis öcsém még általánosba jár, elkel a pénz. Ezzel a 250 forinttal együtt kapok 570 forintot. Kelemen Lajos: — Nagyon megszerettem a vállalatot is, a szakmát is, szeretnék itt maradni. A barátaim is mind itt maradnak. A nagy-Diesel üzemben elsőként jónövésű, szőke fiúhoz irányítanak. F. Bede András, géplakatos tanuló. Egyedül dolgozik, önállóan. „Ö a legügyesebb tanulónk, nagyon szorgalmas.” — mondja a művezetője. — Én nem írhattam alá a szerződést. Azaz aláírtam, de csak félévtől jár a pénz, ha akkor elérem a közepes eredményt. A szakrajz gyengén ment. de nem az csinált bajt. Tornából megbuktam. Ki kellett volna járni a Ti- sza-ligetbe, de olyan egyhangú volt, inkább nem mentem. Hát megbuktattak. Én voltam az oka. Pedig jól jönne az a pénz, a haverokkal ki akarunk menni az Expresszel Németországba; Arra gyűjtök. Félévig most lesz hajtás, nehogy baj legyen, aztán remélem megkapom az ösztöndíjat. Czakó Imrét, a mosolygós talpraesett tanulót is csak dicséri a művezető. — Húgom is ipari tanuló — mondja a fiú, — anyám tart el bennünket, jói jön a pénz. A teljesítménybérrel együtt meg még jobban. Az indokok gyakran egyformák, mégis kinek-kinek a legfontosabbak. Legtöbben a szülőknek segítenek az ösztöndíjjal, de van aki divatos ruhára, balatoni nyaralásra, motorkerékpárra gyűjt. A havi 250 forint nemcsak a borítékba, az álmokba is belekerül. A vezetők is helYOslik Dobozi Gyula, és Hagyák József művezetők, Füzesi Béla főművezető, s a szakoktatók: Bozsó István, Varga Gábor, Káló István, Folláth János, valamennyien helyeslik a kezdeményezést. Varga Gábor ugyan azt is megjegyzi, hogy a vállalatnak még több feladata van ezzej kapcsolatban: A műszaki feltételeket és a differenciáltabb munkaellátást is biztosítani kell az ösztönzés mellé. Molnár János igazgató nyomban reagál a nehézségekre: — Tudok róla, hogy kevés az esztergapad. Jövőre az állomási munkahelyre két új padot szerzünk be, s onnan felszabadul két 1000-es eszterga. A termelési osztály gondoskodni fog arról, hogy bonyolultabb munkákat is kapjanak a harmadévesek. Szedlák Józsefné, személyzeti vezetőé a sikeres kezdeményezés érdeme. — Figyelembe vettünk egy lélektani motívumot, azért kötöttünk szerződést csak harmadévesekkel. Így a kötelezettség csak 10 hónapra szól. Ha azt itt tölti el a fiatal szakmunkás, megtalálja a helyét és nem megy el. Jövőre megpróbálkozunk a másodévesekkel is. Az első éves még nem köt szívesen szerződést. Előtte a három év, aztán újabb három évre kösse le magát? Az nagyon sok abban a korban. Egy év alatt 200 000 forintot költünk erre. Természetesen a nyereségből. De jól kamatozik ez! Ahol még nem sikerült A megyei építőipari vállalatnál 300 ezer forintot irányoztak elő erre a célra. Minden munkahelyen kifüggesztették a pályázati felhívást, csak elsőéves ipari tanulók számára. Az ösztöndíj kezdeményezés mégis visszhang nélkül maradt — nem jelentkeztek a tanulók. Talán éppen azt a lélektani motívumot nem kalkulálták be ami a másik vállalatnál sikert hozott. Hat év lekötöttség túl nagy távlat 14 éves korban. A pénz nagyon fontos. Da úgy látszik nemcsak azon múlik egy kitűnő kezdeményezés sikere. Reméljük az építők is megkeresik a módját, hogy a befektetés hasznot is hozzon a vállalat számára. Fejér Dénes Közületek figyelem! Minden típusú mérleg javítását, hitelesítését, új hídmérlegek beszerelését igen rövid határidőre vállalja a Tlszakécskel Építő és Vegyesipari Ktsz Tiszakécske.
