Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-08 / 233. szám

1969. október 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Befejeződött az idei nyíltvízi kutatóprogram A Balatonon véget ért az idei nyíltvízi kutató-program. A vizsgalatok tavaszig a laboratóriumokban folyta­tódnak. Feldolgozzák a re­gisztráló műszerek adatait, megerősítik a korábbi esz­tendők méréseit, tisztázzák az ismétlődő folyamatokat, azok összefüggéseit és hatá-j sát. A tófenék változásainak vizsgálatánál több tényezőt vettek figyelembe, a Zala fo­lyó hordalékán kívül a hul­lámzás és az áramlás, a parterozió, a növényi mész kicsapódás és a virágpor le­rakodás is tetemes mennyi­ségű üledéket képez. A vi­rágpor. főképpen a megter­mékenyítő hímcsíra, nagy tömegben található a leve­gőben és ilymódon jelentős mennyiség kerül a tóba is. A hímcsírasejt a legmara­dandóbb növényi anyag, amely a koncentrált lú­goknak és savaknak is el­lenáll, vízbe kerülve év­milliókig konzerválódik. A tófenék feltöltődésében a legjelentősebb tényező „ Za­la folyó hordaléka. A folyó évi iszaphozama a tó egész területére elosztva 0.03 milli­méter. Ez természetesen nem egyenletesen terül el, elhe­lyezkedése a hullámzástól, a víztömeg lengésétől és áram­lásától függ. A vizsgálatok szerint az utóbbi 30 eszten­dőben az iszaplerakodás még a keszthelyi öbölben sem haladta meg évi átlagban a 4 millimétert. Érdekes vizsgálatokat foly­tatnak az iszap mozgásának és vándorlásának megállapí­tására. A mérések szerint jól megfigyelhető a víznek és a lebegő anyagoknak a körforgása Keszthely, Bala- tonfenyves és Szigliget kör­zetében. A víz lengésének hatására — mint a mérések tanúsítják — Balatonkenese és Keszthely között gyakran több mint egy méter szint- különbségek is kialakultak. A tihanyi szorosban az áramlás maximális sebes­ségét másodpercenként 1.4 méterben állapították meg. A regisztráló műszerek csaknem 2 méter magas hullámzást is feljegyeztek. Az eddigi vizsgálatok ered­ményeit máris hasznosítják a gyakorlatban, így például a hajók tervezésénél, a kikö­tők elhelyezésénél és a part- védelemnéL Barlangbemutató terem nyílik Aggteleken Borsod megye történelmi emlékű tájait, a Bükk és a zempléni hegyek vadregényes vidékeit évről évre nagyobb számban „fedezik fél” a ha­zai és külföldi turisták. Az idegenforgalmi lehetőségek jobb kihasználására most fej- 1 osztási tervet dolgoztak fcL Eszerint Miskolc-Tapolcán a már épülő új szállodán kí­vül 120 személyes motelt ala­kítanak ki, a nyéki tavak partján horgásztanyát és vízi- kempinget létesítenék. Ha­sonló tábor építését tervezik a jövőre «eltöltésre kerülő lázbérci mesterséges tónál. A boldogkői várban 50 szemé­lyes turistaszállót rendeznek be. Borsod egyik leglátoga­tottabb idegenforgalmi vidé­kén, Aggteleiken a régi bar­langszállót átalakítják és ab­ban 100 személy elhelyezésére alkalmas szállót, földszintjén pedig kiállítótermet nyitnak. A teremben bemutatják a barlangi ősember emlékeit, munkaeszközeit és használati tárgyait, valamint a környé­ken talált különböző csepp­köveket. J ósva főn, a gyógyító hatású Béke barlang mellett 250 ágyas gyógyszanatórium építését tervezik. A tervek velóraváltását máris megkezdték. A törté­nelmi nevezetességű boldog­kői várban hozzáláttak a turistaszálló kialakításához. §Mfcmotor Fiat 500-as, Zasztava X közelmúltban lehetőség nyűt újabb gépkocsitípusok előjegyzésére, vásárlására. Olvasóink közül többen ér­deklődtek a most szállításra került Fiat 500-as, Zasztava és Renault 4-es műszaki ada­tai iránt Kérésüknek ez­úton teszünk eleget: A Fiait 500-as gépkocsi 499 köbcentiméteres, 2 hengeres, négyütemű. 22 lóerős motor­ral készül. A motor a gép­kocsi hátsó részén helyezke­dik el és léghűtéses. „Bot” sebességváltója 4 előremenőt és 1 hátramenet sebességet biztosít. A kocsi önsúlya 520 kg, az üzemanyag tartálya 22 literes, maximális sebessége 95 km óránként. Fogyasztása 100 km-re útviszonyoktól, terheléstől függően 5—6,5 li­ter normál benzin. Ára 56 000 forint. A Zasztava 767 köbcenti­méteres. 4 személyes, 4 hen­geres, négyütemű. 29 lóerős, ugyancsak farmotoros gép­kocsi. Négy sebesség -I- egy hátramenet, botsebváltóval. Vízhűtéses. A kocsi önsúlya 615 kg. Maximális sebessége gyári adat szerint 104 kilo­méter óránként, a gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy ennél lényegesen gyorsabb. Fogyasztása 5—6,5 liter nor­mál benzin 100 km-re. Ára 65 000 forint. A Renault 4-es 845 köb­centiméteres 4 henger ű, 4 ütemű, 90 lóerős gépkocsi. Ugyanúgy mint a Fiat 500-as és a Zasztava, 4 személyes. Három előre menet sebessé­ge van, plusz a hátramenet. Maximális sebessége 110 ki­lométer órámként. 100 km-re 6 liter normál benzin a fo­gyasztása. Ária 82 000 forint. Érdeklődtek olvasóink a Polski Fiat teljesítményéről is. Az 1300-asnak 1295 köb­centiméteres, az 1500-asmak 1481 köbcentiméteres motor­ja van. Az előbbinek 140 ki­lométer óránként, az utóbbi­nak 150 kilométer óránként a végsebessége. Az 1300 köb­centiméteres ára 98 000 fo­rint. az 1500-asé 110 000 Ft. 9 Ä Merkur autószalon je­lentésó a gépkocsi sorszámok állásáról: Trabant Limousine 24 660 Trabant Kombi 2112 Wartburg Limousine 9862 Wartburg de Luxe 6661 Moszkvics 17 487 Skoda 1000 MB 12 578 Skoda Qktávia 1096 Volga 797 Polski Fiat 1300-as 587 Polski Fiat 1500-as 336 Zasztava 66 ÚJ TANTERVI IRÁNYELVEK Megjelent a művelődés- ügyi miniszter utasítása az új tantervek bevezetéséről a tudományegyetem bölcsészet­tudományi és természettudo­mányi karainak nappali ta­gozatán. Az utasítás értel­mében az említett karokon az 1969—70-es tanévtől kez­dődően a felsőoktatási intéz­ményekhez eljuttatott tanter­vi irányelveknek megfelelően új tanterveket vezetnek be. Az első évfolyamon már az idérj, a későbbi tanévekben pedig fokozatosan a felső év­folyamokban is az új tan­terv szerint történik az okta­tás. Az MTI hírmagyarázója írja: A most megjelent tanter­vi irányelvek — éppúgy, mint a közelmúltban kiadott három új jogszabály az egye­temek szervezeti felépítésé­ről és működéséről — to­vább növelik a felsőoktatási intézmények önállóságát. A Művelődésügyi Minisztérium ugyanis korábban központi­lag határozta meg, írta elő a tantárgyakra, órákra' bon­tott tantervet. Ezzel szem­ben a bölcsészettudományi és természettudományi ka­rok maguk készítik el az egyes szakok tanterveit —a központilag megadott irány­elvek alapján — figyelembe- véve a helyi körülményeket, adottságokat, számolva az objektív és szubjektív felté­telekkel. Ez megszünteti a korábbi merev kötöttségeket, a karok, illetve szakok uniformizálá­sát. Az irányelvek csupán azt határozzák meg, hogy a heti átlagos óraszám 22—26 között legyen a korábbi 32 —33-al szemben. A foglalko­zások 5o százaléka fordítható csupán előadásokra, a többi­nek gyakorlati jellegű fog­lalkozásnak kell lennie. Az öt évig tartó tanulmányi idő során maximálisan 35 vizsga írható elő. A régi tanterv szerint ennél sokkal több volt. Az irányelv az idegen nyelvórák kötelező látogatá­sa helyett csak vizsgaköte­lezettséget ír elő. Az eddig kötelező testnevelés heti óra­szám helyett összesen 112 óra testnevelési és sportfog­lalkozást ír elő a teljes kép­zés idejére. A lényeg az. hogy a hall­gató rendszeresen sportoljon, ha úgy tetszik a sportklubok valamelyikében igazoltan. A TÖRTÉNELEM NYOMÁBAN Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés 2. ülésén, 1944. decem­ber 22-én a Magyar Kom­munista Párt szónoka, Révai József mondotta: „Különb­séget kell tenni a magyar értelmiség és a dzsentri kö­zött ... Kell bírálni a ma­gyar értelmiséget is sok minden mulasztásáért, sőt t bűneiért is ugyanúgy, mint ahogy a legtöbb magyar tár­sadalmi osztályt és réteget lehet és kell bírálni. De az az egy bizonyos, hogy új Magyarországot értelmiség nélkül vagy ellene felépíteni nem lehet. Az értelmiség­nek nem a vádlottak padján, hanem a magyar demokrá­cia táborában, a magyar nemzeti egységfrontban van a helye.;. A demokratikus Magyarországot a néppel együtt haladó értelmiség; orvosok, mérnökök, tanárok tízezrei nélkül felépíteni nem lehet, és nem tudjuk...” Induljunk el most, hu­szonöt esztendő múltával a Kunságban, hói széles töme­gek hallgattak már 1944— 45-ben a párt s a párt veze­tőinek szavára, s hol már az első választásokon átütő si­kereket ért el a kommunis­ta párt. Hogyan teremtett új kultúrát a nép körében ez a bizalom? Milyen ered­mények születtek a tömeg­kulturális munkában huszon­öt esztendő alatt e tájon? Az értelmiség közreműkö­désével — a nép körében. A néphatalom vívmányaiként... 1. Az egykori agrárszocialis­ta mozgalom is már olvasó embereket akart nevelni. Kaszinókat, olvasóköröket szerveztek. (Kisújszálláson a „Tigris”, a 48-as Kör, Me­zőtúron az újvárosi olvasó­kör stb.) S a felszabadulást követően irodalomértő s ter­jesztő tanárok, népművelők munkája összetalálkozott Találomra nyissuk ki a negyed évszázad statisztikáit őrző köteteket! A falusi, szö­vetkezeti könyvterjesztésben Magyarországon 1966-ban egy lakosra 25 forint 74 fil­lér vásárlás esett. M. ZAINESCU: KÁPRÁZAT Azt hitte, káprázik a szemel Vagy tévedne? ö, a kiváló felderítő, aki több száz méter távolságból is könnyedén fel­ismeri a tárgyakat, most megállapíthatta: néhány méter­nyire tőle, a presszó kirakatüvege mögött, egy kis asztalka mellett ott ül szíve választottja — édeskettesben egy fiatal­emberrel. Nahát, ez már mégis csak több a soknál! Neki ad ta­lálkát a kislány kettőre, de előtte egy ficsúr társaságában süteményt csipeget, Leverten indult el a park felé. Széles ívben kikerülte « kultúrházat, amely előtt kettőkor találkoznia kellett volna Ankával... Anka te csalfa teremtés!... Talán még egy hete sem múlt, amikor egy este mélyen a szemébe nézett és ezt suttogta: „TE vagy a legdrágább nekem. Senkiért el nem cserélnélek ezen a világon!...” Szemenszedett hazugság!!... Talán ugyanezeket mondja most annak a másiknak ott a presszóban. lonut Tomsa őrmestert nagyon megviselte Anka hűt­lensége. Leroskadt egy podra. Ahogy ott ült, morfondírozva a női nem kiszámíthatat­lanságán, gyöngéd kéz érintette meg a vállát. Anka volt. — Szóval ilyen vagy, lonut? Én állok, várok a kultúr- ház előtt és te túzok módjára itt üldögélsz a park legeldu­gottabb zugában...! — Hagyj békén, kérlek... Nem akarok., hogy úgy mondjam sorszámot venni a vasárnapi találkáidhoz. — Hát neked meg mi bajod?... Mielőtt sértegetsz, ille­ne, hogy magyarázd is meg a dolgot! — Hát azt hiszed, hogy ide még magyarázat is kell? — Egyáltalán nem ismerek rád!... Mi történ veled? — Nem te, hanem én vonhatnálak kérdőre! Mit keres­tél egy órával ezelőtt azzal a ficsurral a Denevér presz- szóban?! — Te láttál ott engem? — Nem vagyok vak... — Ez aztán igazán rejtélyes —■ robbant ki Ankából a nevetés. lonut értetlenül pislogott Ankara. Nem értette, miért kacag olyan jókedvűen a lány. Anka azonban folytatta: — Maradj még itt egy kicsit a pádon, jó?... Azonnal visszajövök, és akkor minden világos lesz. Mielőtt lonut szólhatott volna, Anka sarkon fordult és eltűnt. S néhány perc múlva Iionut előtt két Anka állt. Tel­jesen egyforma ruhában. lonut csak pislogott, Anka pedig ünnepélyesen bemu­tatta hasonmását: — Mara... az ikernővérem.,. És itt, a Kunságban? Kis­újszálláson 47 forint 64 fil­lér, Mezőtúron 35 forint 05 fillér, Kunhegyesen 49 fo­rint 74 fillér. 2. A négy kunvárosban ne­gyedszáz óvodában ma több mint másfélezer óvodás gyermek. A tízezernél több általános iskolás fiatal kö­rében a megyében itt, a Kunságban legjobban meg­oldott a szakrendszerű ok­tatás. Míg a megye más vidé­kein, olykor egy-egy város­ban is alig sikerül előreha­ladni az utóbbi években a szakrendszerű oktatás álta­lánossá tételében, itt szívós munkával oldották meg e felfejlődést. S a felnőttoktatás is se­regnyi férfihez, nőhöz juttat­ta el az általános és közép­iskolában megszerezhető műveltségnek alapjait, tömegszokássá, hogy az em­beri élet sorsdöntő fordu­lóit ismét humanizálják. El­hagyták a misztikus, reája tapadó szertartásokat, s az emberi közösség öröm- vagy gyászos eseményévé formál­ták. Karcagon a házasságok 81.7, Kisújszálláson 81,5, Mezőtúron 78, Tűrkevén 98,5 százaléka társadalmi ünnep­ség kíséretében köttetik. Itt vált általánossá az is, hogy a pártonkívüliek széles tömege kéri, utolsó akarataként; ne pap temesse el halála után. Kisújszálláson a temetések 22.7, Mezőtúron 34,4, Túrke- vés pedig 55,3 százaléka egy­házi szertartás nélkül me­gyen végbe. 4. 3. Nem olyan rég, egy ülésen, ahol a családi és társadal­mi ünnepségek elterjedését, szokássá válásának folya­matát mérték s elemezték, valaki megkérdezte: „Tör­vényszerű-e, hogy minden város a négy kunvároshoz mérje eredményeit, s mindig a kunvárosok példáját emle­gessük?!” Azt hiszem, — törvénysze­rű! Az országban itt vált a szó legteljesebb értelmében Csak néhány területen vizsgáltuk meg, hogyan ér­iéi a tudatban, a tömegkul­turális munkában s a szoká­sok rendszerében is változást a népforradalom menete. A nép s az értelmiség egymás­ra találása. Különösen ma már, abban a korban, amikor az értelmiség a dolgozó nép elválaszthatatlan részévé vált. A kunsági városok ünne­pén érdemes a történelem­nek e tanulságaira • is fel­figyelni, s elemezni e folya­mat tükrében; milyen továb­bi lehetőségek adatnak itt a tömegkulturális munka szá­mára? Ne feledkezzünk meg er­ről a hétköznapokon sem. Cs. I.—H. D. Megjelent a Füles évkönyv Evek óta a hazai rejtvény fej­tó tábor kedvenc csemegéje a Füles évkönyv. Keresztrejtvé­nyek, csalafinta detektív-histó- riák, bűvésztrükkök, mini ki­mi t-tudok. képrejtvények egész sorozata találkozik egy-egy ki­adásban, s rendszerint nem hi­ányzik a közkedvelt karikatúra- parádé sem. A 70-es évkönyv a napokban került forgalomba. A szám slá­gere a „10x10=1” című 20 ezer forintos kérdésekkel kombinált keresztrejtvény pályázat, amely mellé két szinte lepedőnyi nagy­ságú rejtvény is csatlakozik. Bizonyára jelentős érdeklődés­re tart számot Szepes Bélának, a labdarúgó világbajnokságok történetéről szóló írása, és a „Kalandos történetek” című bi­zarr sztorigyűjtemény. A Füles legrégibb sorozata a „Tanár úr kérem”. Ezúttal 12 hónap 363 napjának nevezetes eseményeihez kapcsolódik kér-: déseivéL Nem hiányzik a képrejtvény sem. C. S. Forester-nek az „őfel­sége kapitánya” című regény szerzőjének irodalmi hagyatékán ból „A nagy csel” címen Zo- rád Ernő, míg a népszerű szov­jet sci-fci író. A. Dnyeperov közismert novellájából Cs. Hor­váth Tibor rajzolt izgalmas so­rozatot. Szórakoztató az elmúlt néhány évtized tréfás csattanóit összes gező „Vicctörténelem” és a köz­ismert személyek képzeletbeli leveleire válaszoló „Szerkesztői üzenetek”. Néhány további cím a gazdag anyagból: Korunk hét világcso­dája, Füles nyelvtanfolyama, Jo­gázzon! Megéri, Rodolfó bűvész­akadémiája... Szolnok megye 1944—45-ben A jól sikerült, nagy kútfő értékű 1918—19-es megyei eseménynaptár után megje­lent — ugyancsak Mészáros Ferenc összeállításában — a felszabadulási eseménynap­tár. A több tízezernyi adatot tartalmazó kötet — a Szol­nok megyei múzeumok igaz­gatóságának kiadása — 1943 végétől 1945 utolsó napjáig dokumentálja a legfontosabb eseményeket. Az összeállítás nagy érdeme, hogy a vizs­gált anyagban feltárja az összefüggéseket, így nem egy szűkebben értelmezett táj­egység ok-okozat nélküli té­nyeit adja, hanem az orszá­gos. sőt még az ennél is na­gyobb jelentőségű történelmi eseményekbe ágyazva mond el minden lényegeset a kor­ról. Az összeállítás hiteles do­kumentum anyag alapján ké­szült. meglehetősen nagy iro­dalmi anyagra támaszkodik. Jelentős, eddig ismeretlen, csak külföldi forrásokban fel­lelhető tényanyagokat rögzít. A hazai és a szovjet forrás­anyagokon kívül feldolgozta a szerkesztő a Nyugat-Né- metországbah és más álla­mokban megjelent memoárok Tisza-tájra vonatkozó adatait is. Az 1944 őszén a Kunság­ban védekező német katonai parancsnokok emlékirataiból például újabb részleteket tu­dunk meg a , Tiszán-túlért folytatott csatáról, arról az áldozatos küzdelemről, ame­lyet a szovjet katonák foly­tattak felszabadításunkért. A kötetet jól hasznosíthat­ják a kutatók, a honismereti szakkörök, pedagógusok, visz- szaemlékezések készítői ün­nepségek rendezői. Jelentő­sége azonban ezen túlmenően is számottevő, hiszen mór ré­gen „érik” egy, nagy, tudo­mányos igényű Szolnok me­gyei monográfia elkészítésé­nek szükségessége, amelyhez Mészáros Ferenc ismertetett két összeállítása nélkülözhe­tetlen lesz. Lapunkban folytatásokban közöljük — terjedelmi okok miatt rövidítve — a nagyon értékes dokumentum anyagot^ Pl H H

Next

/
Thumbnails
Contents