Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-01 / 227. szám
1989. október L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szirmai István 1906. április 13-án született Zilahon. Jogtudomá.- nyl egyetemet végzett. 1929—1941. között — a Kommunisták Romániai Pártja tagjaként — elsősorban Erdélyben tevékenykedett Tagja volt a KRP erdélyi tartományi vezetőségének és titkára a vörös segélynek. Részt vett az illegális kommunista sajtó szerkesztésében. 1941-től az erdélyi pártszervezetek össze- kötőjeként, majd a felvidékiek instruktoraként Magyarországon tevékenykedett. 1943-ban tagja lett a Kommunisták Magyarországi "Pártjának, majd a békepárt titkárságának. 1943. decemberében letartóztatták és 15 évi fegyházbüntetésre ítélték. 1944 októberében megszökött. A felszabadulás után Szegeden a Magyar Kommunista Párt délmagyarországi titkárságának helyettes vezetőjévé, majd vezetőjévé választották. 1946-tól a Központi Vezetőség póttagja és a tömegszervezetek osztályának vezetője volt. 1947—1949 között a MKP, majd az MDP országos szervező bizottságának titkár1 teendőit látta el. 1949. és 1953. között a rádió vezetője, a párt KV póttagja volt. 1953-ban koholt vádak alapján letartóztatták, majd rehabilitálták. 1956-ban az Esti Budapestet szerkesztette. 1957. elején kinevezték a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökévé 1957. Júliusától 1959. végéig az MSZMP Központi Bizottsága agitációs- és propaganda osztályát vezette. 1956. végétól az MSZMP Központi Bizottságának tagja, 1959. végén az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, 1962, novemberétől pedig a Politikai Bizottság tagja lett. 1959. decemberétől 1966. decemberéig a Központi Bizottság titkára volt. A párt IX. kongresszusa után a Központi .Bizottság agitációs- és propaganda bizottságának vezetőjévé választották. Országgyűlési képviselő volt Több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége, politikai és I Kirsadialmi munkássága elismeréséül a Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1. fokozatával tüntették ki. Cikkednek és beszédeinek gyűjteménye a Kommunista eszmék győzelméért címmel 1964-ben jelent meg. Aj ándékműsor Szolnoktól Martfűnek A megyei művelődési központ vezető munkatársainak küldöttsége érkezett hétfőn a martfűi Tisza Cipőgyárba. A vendégek jó hírt hoztak, kedves meglepetést a martfűieknek. Bejelentették, hogy Szolnok város felszabadulása 25. évfordulójának tiszteletére alakult szolnoki művész- együttes első előadását a martfűi szocialista brigádoknak ajánlja. A szolnoki ősbemutató előtt, október 27- én a Tisza Cipőgyár szép művelődési házában lép fel a több, mint 150 tagú művész- együttes egész estét betöltő műsorával. Kedden a Tisza Cipőgyárban tanácskozott a történelmi, jubileumi évforduló méltó megünneplésére alakult operatív bizottság. E tanácskozáson jelentették be, hogy a szolnoki dolgozók művész- együttese Martfű felszabadulásának jubileumi hónapjában köszönti a cipőgyár munkásaik A bejelentést nagy örömmel fogadták a martfűiele, annál is inkább, mert tudják, hogy a szolnoki művész- együttesben a jóhírű Kodály- kórust, a Tisza táncegyüttest, valamint a szolnoki szimfonikus zenekart és tehetséges szólistáit láthatják majd. Az állami felügyelet nem a szövetkezeti önállóság megsértése (Folytatás az 1. oldalról) l ben, az alapszabályban megfogalmazni. Éppen a napokban foglaltunk állást abban, jár-e háztáji föld a katonai szolgálatra bevonuló tsz-tag- nak? Működük egy megyei konzultációs bizottság, amelynek tagjai az ilyen eseteket megvitatják, s kialaikítják álláspontjukat Eddig hatvannégy állásfoglalást adtunk kt •— A szövetkezeti tanokra nem érvényes a Munka Törvénykönyve. Tetszés szerint törölhetnek, kizárhatnak valakit a tsz-ből? — Ezt is törvények szabályozzák. Tavaly például a járási, városi tanácsok mintegy száztíz esetben akadályoztak meg törvénytelen törlést. Panasztétel során a megyei osztály tizennégy Több mint 800 000 forint pénzbírság — Illetéktelen nyereség elvonások Az ÁKF sajtótájékoztatója Az év első nyolc hónapjában szerzett tapasztalatokról számolt be kedden a belkereskedelmi Minisztérium klubjában tartott sajtótájékoztatóján dr. Ács Lajos, az Állami Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője. Az ÁKF az idén a minőségvizsgáló intézetekkel, a tanácsi szervekkel, a vállalati és a társadalmi ellenőrökkel együttműködve csaknem 14 000 boltban, lerakat- ban, vendéglátó helyen, valamint 120 nagykereskedelmi központban, 180 ipari üzemben és 940 kiskereskedelmi, szövetkezeti vállalatnál 17 750 vizsgálatot tartott; a teljes bolthálózat egyhar- madába eljutottak. A vizsgálatok fele a vendéglátóiparra, negyede az élelmiszerkereskedelemre jutott. A gazdasági reform bevezetése utáni ellenőrzések szinte kizárólag segítő jellegűek voltak, a türelmi idő azonban tavaly már lejárt. Az idén határozottabban felléptek a szabálytalanságokkal szemben. A vizsgálat nyomán 8730 esetben intézkedtek az ÁKF munkatársai, illetve a felügyelőségek. Egyebek között 842 000 forint pénzbírságot róttak ki 1546 szabálytalanság következményeként. A fogyasztók megkárosításából származó 4,1 millió forint jogtalan nyereség elvonására is intézkedtek. És 58 büntető- és szabálysértési feljelentést tettek. Tapasztalataik szerint megnövekedett a minőségrontások száma és gyakori a központi ármegállapítások hiányos végrehajtása, elsősorban a széttagolt szövetkezeti kereskedelmi hálózatban. Sok hiányosságot tártak fel az ár- alkalmazás tekintetében, főleg a mezőgazdasági nagyüzemek saját árudáinál. Nem mindenütt alakult ki a bolthálózat ártájékoztatási rendszere, sok helyen nem tüntetik fel a fogyasztói árakat. Az árrendelkezéseket különösen a szállodai szolgáltatásoknál szegik meg. s ez a magasabb osztály basorolásban, a maximált áxak túllépésében nyilvánult meg. Négyezer vendéglátó üzlet osztálybasorolását is ellenőrizték, ezek 25 százaléka nem felelt meg az előírásoknak. Az idegenforgalmi területeken tartott 4500 ellenőrzés viszont a vendéglátóipar kalkulációs munkájának javulását rögzítette. A felfedett szabálytalanságok között az első helyen a hamis mérés áll, s 2000 minőségellenőrzés 15—35 százalékánál találtak hiányosságot Két éven belül harmadszor tartottak ellenőrzést az építőanyag-kereskedelemben és iparban. Elsősorban a helytelen ipari minősítésből adódóan az ipartelepi kiszolgálásnál károsították meg a vásárlókat. Bár többszázezer forint értékű fogyasztói károsítást előztek meg a meglevő készletek átminősítésével, a kereskedelemben, „ minisztériumi s a tanácsi iparban egyaránt akadt erre példa Ennek nyomán 2,6 millió forint illetéktelen nyereség elvonásáról intézkedtek. Körjárat a vétójog körül MERJENEK ÉLNI ▲ JOGAIKKAL! Árvái István, az SZMT vezető titkára ezeket mondta: „Szakszervezett bizottságainknak van elég joguk ahhoz, hogy tevékeny szerepet játszanak az üzemek életében. Inkább az szükséges. hogy merjenek is élni jogaikkal — mint például a vétójoggal! Nem arról van szó, hogy mindenáron vétózzanak, de számtalan esetben szükség lett volna már erre.” A vétó alkalmazását nem tartja nyilván semmiféle kimutatás. Már csak azért sem, mert a vétó alkalmazása sok esetben nem is kerül túl az üzemek falán. A vétó ugyanis elsősorban a helyi gazdasági és szakszervezeti szervek ügye. A vétót emelő testület kifogását az intézkedő gazdasági vezetőhöz továbbítja írásban. S csak, ha ez nem készteti a gazdasági vezetőt döntése megváltoztatására, akkor fordul felsőbb szakszervezeti szervekhez. A vétó emelése a döntésig elhalasztja az intézkedés végrehajtását. Néhány vállalatnál körülnéztünk, mi a helyzet a vétó körül. Tisza Cipőgyár A jog segítségével érvényesítettük a dolgozók érdekeit A szakszervezeti bizottság titkára Csikóé Pál május óta van ebben a funkcióban. Azóta nem került sor a vétó alkalmazására. Ha vitás kérdés merül fel. igyekeznek meggyőzni a gazdasági vezetést. Ez eddig sikerrel járt. De talán régebben... Az események tanúja Övári Géza, az szb előbbi titkára: — Volt vétó. Illetőleg, volt is, nem is. Tavaly karácsony előirt; szólt a főmérnök. Azt tervezik, hogy a két ünnep között behívják három műhely. — a konfekciós, a szabászat és a csákózó — dolgozóit. Fontos exportfeladat van, azt kell legyártani. Ehhez tudni kell, hogy mi a negyvennégy órás munkahét bevezetésekor összegyűjtöttünk négy szabadszombatot. Azzal az elhatározással, hogy a két ünnep között leáll a gyár, s akkor mindenki megkapja a szabadnapokat. Most meg nekünk kellett volna rábírni a munkásokat, hogy dolgozzanak. Egy órán bélül összehívtuk az szb-t Előterjesztettem a gazdasági vezetés óhaját. Egy szavazatot sem kapott S úgy döntöttünk, ha nem állnak el a javaslattól, vétót emelünk. így is térjeszrtettük elő. Már összehívták az illetékes műszakiakat a részletek megbeszélésére, de az szb állásfoglalására visszakoztak. Igv nem került sor a vétóra. De mi azért ezt úgy tartjuk nyilván, hogy a vétójog segí tségével érvény esi tettük a dolgozók érdekeit Tiszamenti Vegyiművek Csak ha más úton nem érünk eélt Márta Lajos tizenkilenc éve szakszervezeti titkár itt Együtt nőtt a gyárral, s a szakszervezeti munkában ritka jártassága van. Alkalmaztuk a vétót Félévkor bérmegtakarítás jelentkezett, mivel nem használták ki a bérfejlesztés lehetőségeit Mi szót emeltünk a szétosztásért Az igazgató türelemre intett. Egy hónapig tartott a türelem, de aztán kilátásba helyeztük: ha nem hajtják végre a bérfejlesztést, vétót emelünk. Nem került rá sor. Kis ügyekt „n persze nem alkalmazzuk ezt az eszközt Itt van például a szociális épületek ügye. Régen . harcolnunk kellett ezekért ma már nélkülünk is betervezik. De azért itt-ott elmarad. Például a mosószer üzemben nem építettek fürdőt, öltözőt, azzal, hogy majd használják a porfesték üzemét Ott van, kétszáznyolc munkás részére. De ott is dolgoznak kétszázket- ten. Tehát hat felesleges hely van mindössze. A mosószer üzemnek meg az induláskor volt százharminchét dolgo- zója, A hat helyre nemigen férnek be annyian. Épül az udvaron egy háromszázhatvanhat férőhelyes öltöző. Ez jövő év első negyedére elkészül. A mosószer üzemiek ott kapnak helyet. A termelési főosztály vezetőjétől garanciát kaptunk erre. Most várunk. Ha nem így lesz, vétót emelünk. Remélem, nem kerül sor rá. MÁV Járműjavító Nem csak a lehetőséggel, a felelősséggel is élni kell Szabó Károly szb-titkár: Volt egy eset, a negyvennégy órás munkahét bevezetésénél a 9,5 százalékos bérkülönbözet miatt csökkentek a fizetések. Mi azt javasoltuk, hogy a mozgóbért, tényleges bérként mindenkinek be kell építeni a fizetésébe, s ha csökken a termelés, azokkal a vezetőkkel szemben kell szankciókat alkalmazni, akiken ez múlik. Két-három napos vita volt Aztán összehívtuk az szb-t és testületi döntést hoztunk erről. Ezt közöltem az igazgatóval, ő tudomásul is vette. Igyekszünk körültekintően élni a jogainkkal. ■& A vétó új jog. Sokkalta hatékonyabb eszköz az eddigieknél. Alkalmazása nagyobb körültekintést, fokozott felelősséget és bátorságot igényel. Fejér Dénes Veszteséges a juhtenyésztés Egy év alatt (1968 és 1969 márciusa között) több mint 6 ezerrel csökkent a juhállomány Szolnok megyében. Lassan fejlődik, stagnál, visz- szaesett — hullanak a jelzők, ha a juhtenyésztésről esik szó. Csibeólból juhhodály A megyei népi ellenőrzési bizottság utánanézett az igazságnak. Neves szakemberek munkabizottsága elemezte végül a tapasztalati anyagot. Szolnok megyében jelenleg 257 ezer birka van. S ami egyetlen más állatfajra sem mondható: az állomány 90 százaléka a nagyüzemeké. A juhhodályok korszerűtlenek, sötétek. Nincsenek megfelelő etetőrácsok, itatók, abrakoló vályúk. Ezek gyártásával „ megyében nem is foglalkozik egy üzem sem. Nagyrészt a kedvezőtlen anyagi, műszaki ellátottságnak Is betudható, hogy tavaly például a megye közös gazdaságaiban a báránysza- porulat több mint 5 százaléka elhullott. A férőhelyek korszerűtlenségét magyarázza, hogy a gazdaságok nem szívesen építenek. Amíg a szarvasmarha és sertéstelepek építésére 70 százalékos ártámogatást kapnak, juhte- lepek esetében fordított a helyzet, csak 30 százalékos az állami támogatás. Üj juhhodály többnyire úgy létesül, hogy a korábbi szerfás istállót, csibenevelőt, baromfiólat alakítják ki. A tejre nincs vevő A juhállomány jelenleg vegyes hasznosítású. Vagyis gyapjút, tejet és húst egyaránt várnak tóle. Az ilyenfajta tenyésztés ideje régen lejárt. Vagy nagy gyapjúhozamú, vagy hústermelő fajtákat kell kitenyészteni. Fi- gyelembevéve, hogy az európai piacon a tej- és tejtermék eladhatatlan, a tejelő- juhfajta kitenyésztése nem lenne célszerű. A pénz nem minden a juhásznak Megvizsgálták a juhászok jövedelmét Tavaly Karcagon a Dimitrov Tsz-ben havi Népi ellenőri vizsgálat negyven gazdaságban 2916, a Béke Tsz-ben 3412, a Május 1. Tsz-ben 2620, az állami gazdaságban 2650 forint volt a juhászok havi átlagos jövedelme. Ezen felül még tisztes mellékjövedelemhez jutnak a háztáji állattartásból. Még sincs utánpótlás A pénz nem minden, a fiatalokat már a munkahely milyensége is érdekli. Még az utóbbi években épült nagy juhtelepek — mint a Nagykunsági Állami Gazdaság lé- dereri, a Középtiszai Állami Gazdaság tintagyepi juhá- szatai — szolgálati lakása; is nélkülöznek minden kommunális kívánalmat A népi ellenőrzési bizottság javaslatokat juttatott el a KNEB-hez és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba. A kiutat jelentő változást abban látják, ha a merinói juhállomány te- nyészértékét növelnék tovább. Keresztezéssel nagyobb húshasznú fajtát tenyésztenének ki. A broyler baromfi gyárszerű termeléséhez hasonló programot állítottak össze. Ennek megvalósítására azt látják a legcélszerűbbnek, ha azt egy vállalat, vagy egy vállalkozás fogná össze. B. L, emberinek állította vissza a szövetkezeti tagságát. — Az eddigiekből is kitűnt, hogy az állami felügyelet nagy részét a járási, városi tanácsok gyakorolják. — Pontosain így van. Megyei hatáskörben csak a nagyobb jelentőségű dolgok maradtak. Például a megyei osztály véleményezése alapján, a megyei tanács vb elnökének jogköre a szövetkezetek egyesüléséinek jóváhagyása. —• Jelenleg mi van napirenden a törvényességi felügyelet gyakorlásában? — Most vizsgáljuk felül a kiegészítő üzemágak működését. Eddigi tapasztalat szerint a megye szövetkezetei nagy többségükben betartják a követelményeket Egykét helyen kellett beavatkoznunk. A tiszafüredi Hámán Kató Tsz például a-diósgyőri gépgyárban három pótkocsival; tizenkét emberrel, napi 1200 forintért belső szállítási munkát végez. A törvény tiltja a munkaerő átengedést, s azt. hogy a szövetkezet a telephelyen kívül végezzen ipari tevékenységet. Megtettük a megfelelő intézkedéseket. — Végülis bev<-e az állami felügyelet jelenlegi rendszere? — Igen. Korszerűbb, a szövetkezetek önállóságát mesz- szemenően figyelembe veszi. Tartalmában jó, végrehajtásában azonban még vannak tisztázatlan és finomításra váró dolgoto B. L.
