Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. október í. Az október 4—5-én összeülő VII. Ma­gyar Békekongresszus előkészületeinek so­rán az Országos Béketanács Elnöksége mellett témabizottságokat hoztak létre, amelyek a békemozgálom legidőszerűbb kérdéseit vitatták meg és írásos előter­jesztést készítettek a kongresszusra. E bi­zottságokban a békemozgalommal össze­függő nemzetközi kérdések legnevesebb magyar szakértői: tudósok, egyetemi ta­nárok, jogászok, közgazdászok, politiku­sok, újságírók működtek közre. Az egyik bizottság a magyar békemoz­galom helyzetét, tevékenységének módsze­reit és további feladatait elemezte. Egy másik bizottság az európai biztonság kér­déseit vitatta; egy harmadik munkacso­port pedig a Viatnammal vállalt szolida­ritásunk időszerű kérdéseit fogalmazta meg. Külön témabizottság tesz előter­jesztést a kongresszusnak. az arab né­pekkel vállalt szolidaritásunk kérdései­ről. A következő néhány írásunkban az egyes témabizottságok által kidolgozott dokumentumok legfontosabb megállapí­tásait adjuk közre. A békemozgalom a magyar közéletben Beszélgetés Réczei Lászlóval, az Országos Béketanács elnökével At i TjKiPERNYÖJE «J ELŐTT A Víx 1. Réczei László professzor­ral, az Országos Béketanács alelnökével, két fárasztó kül­földi út között sikerült be­szélgetnünk a VII. Magyar Békekongresszus előkészüle­teiről. Istanbulból, a Nemzet­közi Vöröskereszt konferen­ciájáról érkezett. Ott, a ma­gyar kormány delegációjának vezetőjeként abban a főbi­zottságban tevékenykedett, amely a „Vöröskereszt, mint a világbéke tényezője” című témát dolgozta ki. Mire ezek a sorok megjelennek, már New Yorkban lesz s az ENSZ-ben tesz jelentést a nemzetközi kereskedelmi jog egyeztetésére alakult bizott­ság munkájáról. Mindkét küldetés összefügg a világ­béke ügyével, bár a második megbízatás inkább jogászi tevékenységének nemzetközi elismerése. A magyar békekongresszu­son azonban már itt lesz. Be­szélgetésünknek is ez a té­mája, erről kérdezzük. — Hallottuk, hogy a kon­gresszus nemcsak plenáris ülé­seken, hanem szekciókban is tárgyal. Miért döntöttek így? — Kongresszusunkra a magyar nép képviseletében hatszáz ember jön össze. Ha csak plenáris üléseken tár­gyalnánk, kevesen nyilatkoz­hatnának meg, s a tanácsko­zás formálissá válna. Amel­lett olyan átfogó témákban, mint a magyar békemozga­lom helyzete, feladatai, az európai biztonsággal össze­függő kérdések és a békés egymásmelleit élés politikája, szolidaritásunk Vietnammal vagy épp a közelkeleti hely­zet — szóval ezekben a té­mákban el se mélyedhetnénk megfelelően a rendelkezé­sünkre álló két nap alatt. A szekciókkal — reményeink szerint — megháromszoroz­zuk a lehetőségeinket. — ön az egyik témabizott­ság társelnöke? __ Igen. Bugár Jánosné, a né pfront főtitkárhelyettese mellett látom el ezt a tisztet. A mi munkabizottságunk fel­adata, hogy elemezze a ma­gyar békemozgalom helyzetét és feladatait, tevékenységé­nek módszereit. 1951 óta immár a tizedik olyan tudományos tanácsko­zás kezdődött meg kedden reggel a Technika Házában, amelynek témája a legrégeb­ben ismert, de még ma is számos megoldatlan kérdés­sel terhes villamosjelenség, a villám. A tanácskozáson a hazaiakon kívül száznál több külföldi szakember vesz részt. A konferencián részle­tesen megtárgyalják a vil­lámok fizikai tulajdonságai­val kapcsolatos újabb megál­lapításokat, valamint a véde- kezésseii összefüggő különbö­ző kérdéseket. Csütörtökön Visegrádra és Pilismarótra látogatnak el, ahol mezőgaz­dasági épületek számára ki­dolgozott egyszerű, olcsó, de — És hogyan ítélik meg a magyar békemozgalom hely­zetét? — Kritikusan elemezzük előtérjesztéslinkben a mozga­lom munkáját, de még több kritikát várunk a vitában. Amit pedig el kell ismer­nünk, azt elismerjük. Ennek lényege az, hogy a magyar békemozgalom részt vesz ab­ban a politika} munkában, amely a honi lakosság sza­kadatlan felvilágosítását, szé­leskörű egységének megte­remtését szolgálja hazánk békeszerető külpolitikájának támogatására. Ugyanakkor arra törekszik, hogy méltó módon képviselje ezt a bé­kepolitikát az egész világon, belekapcsolódva a nemzetkö­zi békemozgalom munkájába. — Ezek Szerint mondhat­juk azt, hogy a VI. Magyar Békekongresszus óta fellen­dült a mozgalom tevékeny­sége? — Feltétlenül. S ennek egyik lényeges tényezőjéről nem árt külön is megemlé­kezni. Munkánkat rendkívül kedvezően befolyásolta, hogy szervező és felvilágosító te­vékenységünket immár egy évtizede a Hazafias Népfront keretei között végezzük Ez a szervezeti forma — amely biztosítja az Országos Béke­tanács, mint választott vezető testület önállóságát _ rnesz­sz emenően beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket. A nép­front különböző szintű bi­zottságai nagy felelősséggel vét zték a békemozgalmi munkát. Segítségükkel a tár­sadalom minden rétegéhez eljutottunk, így a különféle akciókban, demonstrációkban egyre szélesebbkörű nemzeti, népi összéfogás valósult meg. — Mit mondhatna a béke­mozgalom előtt álló felada­tokról? — Az igazi feleletet ter­mészetesen a kongresszus adja majd meg. Mindeneset­re, ami eddig bevált, azt meg kell tartani és fejleszteni kell. Jónak bizonyult például az, hogy a békemozgalom a magyar közélet állandóan je­lenlevő és ható tényezője; hogy azokkal a nemzetközi problémákkal foglalkozik, mégis jól használható ma­gyar tervezésű villámhárító­kat tekintenek meg a konfe­rencia résztvevői. A villámcsapások elleni védekezés még ma is igen nagy gond. A villám veszé­lyességére jellemző, hogy csak Magyarországon évente több mint 50 embert öl meg a villámcsapás. Az anyagi károk értéke pedig például tavaly elérte a nyolc millió forintot. A villámcsapások elleni biztonságos és gazdaságos védekezés módszerei és esz­közei még rém alakultak ki véglegesen. Ma is többféle kísérletezés folyik. A tervek szerint a konfe­rencia pénteken ér véget. amelyek az embereket legin­kább érintik; hogy igyekszik elmélyíteni a meggyőződést: a békéért folytatott küzdelem leghatásosabb formája ha­zánkban a szocializmus poli­tikai, gazdasági és társadalmi erősítése. — S a nemzetközi kapcso­latokban? — Hasznosnak bizonyult tagságunk a Béke Világta­nácsban. Jó dolog, hogy ezen belül szorosan együttműkö­dünk a szocialista országok békemozgalmaival. De hasz­nos dolognak látszik, az is, hogy együttműködésre törek­szünk a világ minden olyan békeszervezetével, mozgalmá­val, amelyekkel nézetazonos­ság alakítható ki a béke leg­fontosabb kérdéseiben: így legalább abban, hogy minden vitás nemzetközi kérdést tár­gyalások útján kell megolda­ni s a „rendezés” eszközei közül a háborúkat ki kell ik­tatni, törvényen kívül kell helyezni. A nemzetközi béke­fórumokon továbbra is fel- készülten, fáradhatatlanul kell munkálkodnunk a kü­lönféle békemozgalmak és szervezetek összefogásáriák erősítéséért. Ezzel nemcsak mozgalmunk, hanem a Ma­gyar Népköztársaság tekin­télyét is növeljük és új bará­tokat szerzünk népünknek, hazánknak. — Köszönjük. „ — Még valamit, kérdés nélkül. A statisztika tanúsá­ga szerint, a mai magyar tár­sadalomnak több mint a fele 40 éven aluli, harminc szá­zaléka pedig 20 évnél is fia­talabb. Felnőtt néhány olyan nemzedék, amelynek jórésze szakmailag és világismeret tekintetében is magasan kva­lifikált, s közülük igen so­kan alkalmasak arra, hogy a békemozgalomban szerepet vállaljanak. Ez mozgalmunk számára minden szinten fel­adattá teszi, hogy bátrabban szerepeltessük a fiatalokat a különféle fórumokon. Hívjuk és várjuk őket. — Ezek szerint valamit mégis elárult a kritikus meg­jegyzések közül. Viszontlátás­ra a VII. Magyar Békekong­resszuson! Juhász Róbert Ezüst bélést kapnak a tartályok — Ti* tonna ólom korrózió elleni védelemre Űj, ezüsttel bélelt tartá­lyokat állítottak be a fűzfői nitrokémiai ipartelepek mo- noclor ecetsav üzemében. A nemesfémmel védik meg a berendezéseket a rendkívül agresszív savtól. Eddig ólmot használtak a korrózió elleni védelemre, a kísérletek sze­rint azonban az ezüst jóval gazdaságosabb. Élettartama 6—8-szorosa az ólomnak, költsége pedig csak három­szorosa a hagyományos ólmo- zásj eljárásnak. A berende­zések mindegyikének ezüstö- zése azonban csak fokozato­san, hosszú évek alatt való­sulhat meg. Addig is évente 10 tonna ólmot használnak fel a korrózió elleni véde­lemre. Mikor éri baleset a gyalogost? A HM közlekedési csoportfőnökségének felmérése A BM közlekedési csoport­főnöksége az első félévi ada­tok ismeretében megvizsgál­ta, hogy legtöbbször hol és mikor éri baleset a gyalogo­sokat. A felmérés során ki­derült, hogy hat hónap alatt 2714 olyan közút; baleset tör­tént, amikor a járművek gyalogost ütöttek el. Az ese­tek többségében csaknem 1900-szor — a járókelők vol­tak a hibásak, mert szabály­talanul haladtak át az úttes­ten. Figyelmeztető adat, hogy mind gyakrabban fordul eiő. járművek, vagy eltakart, az úttestről be nem látható tár­gyak, berendezések mögül lépnek körültekintés nélkül, hirtelen az úttestre. A gázoló jármű legtöbbször személy­autó, másodsorban motor-ke­rékpár, harmadsorban pedig teherautó. Elgondolkoztató, hogy a járművezetők mind gyakrab­ban ütnek el embereket a ki­jelölt gyalogátkelőhelyeken, sokszor pedig a megállási kötelezettséget mulasztják el, például abban az esetben, amikor gyermekek egyenként vagy csoportosan mennek át az úttesten. Gázoltak azon­ban olyanokat is, akikről már messziről megállapítható volt, hogy nem képesek biz­tonságosan, testi épségüket megóvva közlekedni. A csoportfőnökség arra ké­ri a járókelőket, legyenek körültekintőek, figyelmesek és segítsenek azokon, akik­nek az utcai közlekedés — betegség, idős kor stb. miatt — nehézségeket okoz. Állami tulajdonban levő házak értékesítése Az állami ulajdonban levő család; ház jellegű 1—3 la­kásos házak értékesítésére le­hetőséget adó korábbi rende­let óta — 10 év alatt — a tanácsok az OTP útján mint­egy 60 000 lakást adtak el a lakóknak, magánszemélyek­nek. A kedvező tapasztala­tok és a kertes, társasházjél- legű épületek lakásainak megvásárlása iránti nagy ér­deklődés alapján került sor most az újabb kormányren­deletre, amely — mint isme­retes — a 12 lakásosnál nem nagyobb állami tulajdonú épületek társasházzá alakítá­sát és lakásainak eladását is lehetővé teszi. E kormányrendelettel együtt megjelent az építés­ügyi és városfejlesztési, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter és a pénzügy- miniszter együttes végrehaj­tási intézkedése is. Amely részletesebben meghatározza az értékesítés feltételeit, sza­bályait A végrehajtási utasítás ha­tározza még részletesen a házingatlanok kedvezményes árát. Az újabb rendelkezés min­denekelőtt az értékesítésre kerülő lakás bérlőjének nyújt kedvezményeket. Az új rendelet a kihirde­téssel hatályba lépett. Lezuhantak a sziklafalról A tatabányai 3-as számú általános iskola akadályver­senyt rendezett a Gerecse hegységben, a Turul emlék­mű közelében levő sziklás szakaszon. A verseny befe­jeztével több gyerek felügye­let nélkül fennt maradt a hegyen. Közülük kettő — Tompi Mária és Cseresznyés József, nyolcadikos tanulók le akartak ereszkedni a szik­lafalon. Eközben megcsúsztak és lezuhantak. A kislánvt súlyos, életveszélyes sérülé­sekkel szállították kórházba, a fiú könnyebb zúz,ódásoka+ szenvedett. A felelősség megállapítására a rendőrség vizsgálatot indított. A viszonylag közepes mű­sorhét talán legkiemelkedőbb televíziós teljesítményeként tarthatjuk számon. Témája az öregedés, az a fajta meg­rendülés. amely az ember félreállásával vagy félreállít- tatásával jár együtt, ha eljárt fölötte az idő. Eléggé közis­mert jelenség, nefncsak az életből, de irodalmi alkotá­sokból is. Mégis Karinthy Ferenc műve, amelyet Ádám Ottó rendezett, a felfedezés erejével hatott. Elsősorban a már szinte közhely jellegű téíria televíziós feldolgozásá­ban hozott újat. Bátran élt olytam kifejezőeszközökkel, melyek a televíziót jellemzik, és amelyek ennek a műfaj­nak a lehetőségeit adják. Természetesen a nézőből sem hiányzott a téma iránti fo­kozott érdeklődés, hisz kiben nem ver visszhangot, ha olyasvalakinek leikébe lát, aki az életet jelentő vízből a szárazra kerül. Mint az a vízi­pólós is. akiről Karinthy írta tévé-játékát; aki hajdan di­csőséges tetteket vitt végbe a vízben, és aki most uszodai alkalmazottként csak tengeti életét a medence partján. A hírneves válogatottból, aki 19 évesen egymaga el tudta dönteni egy fontos nemzet­közi mérkőzés sorsát, fürdő­mester lett, s jobb híján a medencét gondozza, söpri a faleveleket és árgus szemek­kel kémleli az eget, vajon jó, vagy rossz idő lesz-e, mert már ettől függ a kere­sete. az élete; új babérokat nem terem már számára az élet. Eljárt az idő a fürdő­mester felett, s a régi nagy lehetőségek kora is elmúlt. A Fekete-fehér, kerületek közötti középdöntő első for­dulóját látva fogalmazódha­tott meg bennünk a fenti kérdés. Ugyanis ennyi tech­nikai hibával régen nem lát­tunk televíziós vetélkedőt! Pedig a versengés szerkesztő­írója, Fellegi Tamás úgy számította, hogy a beiktatott módosítások és reformok se­gítségével sikerül magasabb kiviteli színvonalra emelnie a már jobbak versengését. Nem az ő szándékán múlott, hogy mégsem az lett, amire számított: a technika lázadt fel. Minden újítás bosszantó módon visszájára fordult. Lámpalázas lett a villany­A Show-hivatal még csak most tért napirendre a sok vihart kavart nyári könnyű­zenei seregszemle felett. Ta­lán éppen az elhangzott bí­ráló véleményekre adandó végszó gyanánt szólaltatta meg .azokat a külföldi ven­dégeket, akik e nagyszabású hazai rendezvény nemzetközi zsűrijeként működtek közre, így Udo Jürgenst, Rajkint, a BBC munkatársát, az NDK és Japán képviselőjét, akik valamennyien a fesztivál mellett tették le a garast, mondván, hogy a táncdal- versengés jelentős és színvo­nalas esemény volt. A kö­zönség díját is most adták Amit a TV galériájában Németh Jánosról, a kerami­kus-művészről megtudtunk, érdekes volt. Amennyit mű­veiből láttunk. az igazi fel­fedezés erejével hatott. De amit a meghívott vendégek, — ezúttal művészettörténész­látogatók — produkáltak, az unalmas volt és fárasztó. A Galéria ablakába alighanem még mindig kint lehet hagy­ni a felírást: „Hozzáértő lá­togatók kerestetnek.” Mert nélkülük a tévé-nézőnek min­dig hiányérzete támad. Függöny Sheilánaik címmel S ami még csak növeli szo­morúságát, hogy időközben felesége is elhagyta, máso­kért. A fürdőmester nagy monológjában — a tévé-film egyetlen monológ — emberi módon tárulnak fel a rejtett sebek, az eltakart fájdalmak; Szén vei gésmestetesen, tiszta emberi hangon, ami Básti Lajos érett, érdesen meleg, minden élzelgősségtől men­tes játékának is tudható be. Tragédiája bármennyire meg­rázó is, mégsem rántja a né­zőt kétségbeesésbe, vagy le­targiába. Ádám Ottó tévé­filmje mértéket tart, emberit. S ebben a jelképes eszközök is a segítségére vannak. — Nagyszerű például, ahogyan a kihalt uszoda — mint élet- környezet — egy-egy elemét alkalmazza. Ahogyan például az elhagyatott asztal, az ár­ván csöpögő csap, vagy az üresen tátongó uszoda részt kap a fürdőmester lelkiálla­potának festésében. Az em­ber és környezet ilyenfajta szerves egybekomponálása, a látványnak és a belső mon­danivalónak ez az egybeját- szatása feltétlen értéke a sa­játos felfogásban készült tv- filmnek. Szomorú, de tipikus história a fürdőmesteré, szín­vonalas televíziós kivitelben. De a záróképek alapján egy­ben felemelő ic Hiszen a tévé-film alkotóinak volt ar­ra is erejük — ha szűksza­vúan is —, hogy felvillant­sák a végső tanulságot: az embert végérvényesen nem győzhetik le sem a megpró­báltatások, sem az érzelmi tragédiák; kell. hogy mindig legyen annyi ereje, ameny- nyivel a „szárazon” is fenn­tarthatja magát. sakktábla. a régit kellett megint elővenni. Akadozva indult a filmvetítés és még rosz film is került a gépbe. És sorolhatnánk tovább az apró bosszantó hibákat, amelyek végül is nemcsak a játékvezető nyugalmát ka­varták fel láthatóan, de méginkább megrontották a vetélkedőért szurkoló nézők hangulatát. így aztán némi túlzással azt mondhatnánk erről a megreformált közép­döntőről: a technika szeplői olyannyira ellepték az egyéb­ként is kissé fáradtas vetél­kedő szellemi arculatát, te- levízis képét. hogy bizony, csak egy csúnvácska közép­döntő vált belőle. át Dobos Attiláéknak, őket ezért hívta meg hivatalába Poór Klára. A Világ Ifjúsága szerkesztősége pedig olvasói nevében aranygyűrűket osz­tott a fesztivál legeredmé­nyesebb résztvevői között. Végül a Metró zenekar mu­zsikált már-már templomi áhítattal, Máriáról. Remélhe­tően ezzel a Show-hivatal- ban már végre ad aetra ke­rült a fesztivál, és frissebb ügyek intézéséhez látnak, hisz ez kissé bürokratikus ízű lassúság, amelyet feszti­vál-ügyben tapasztaltunk, még a könnyűzene irodájá­nak sem válhat dicséretére. angol bűnügyi filmet muta­tott be a televízió. Sajnos, az import bűnügyi film jóval alatta maradt még a sokévi átlagnak is. Helyenként ki­bírhatatlan volt. Aki az Aranyembert még nem látta móriban, bizo­nyára örömmel nézte végig szombat este a képernyőn. Aki azonban már ismerte, alighanem bosszankodott a televízió szerkesztői elgondo­lásán. hogy éppen szombat estére tűzte egy eléggé le­játszott film televíziós ve­títését. V. M; Nemzetközi tanácskozás kezdődött a villámok elleni védekezésről Még mindig a Táncdalfesztiválról Röviden Felláxadt a technika ?

Next

/
Thumbnails
Contents