Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

m október tí. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Egyiptomban szerepel a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Megérdemelt forró siker — A Szolnoki Szigligeti Szinház a fővárosban — A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tagjai nemrégiben tértek haza az egyhónapos lengyelországi és csehszlovákiai turnéról. Most ismét útra keltek, Egyiptom­ba utaztak. Az érdekesnek ígérkező tíznapos közel-keleti vendég- szereplés programjáról kér­deztük elutazás előtt Rado- vits Ferenc alezredest, a mű­vészegyüttes parancsnokát. — Az Egyesült Arab Köz­társaságban ebben az évben ünnepük Kairó ezeréves fennállásának évfordulóját — mondotta Radovits alezredes, — s a jubileumi és művésze­ti programját eddig hét or­szág — köztük a Szovjetunió, Lengyélország, Spanyolor­szág; Anglia — legjobb balett és népi ' táncegyütteseinek műsora gazdagította. Meg­tiszteltetés számunkra, hogy a párizsi nagyopera balett­kara után együttesünk műso­ra zárja az igen változatos művészi programot. — Hallottuk, hogy nyáron a franciaországi, valamint a lengyelországi turnén nagy tikere volt az együttes kato­natáncainak. Kairóban mi­lyen műsorral rukkolnak ki? — Lesznek katona-szá­maink is, — például előad­juk Reggel a táborban című „örökzöld” kaitona-táncunkat, — valamint Szimonov: Várj reám című verse alapján ké­szült tánckompozíciót is. — Műsorunk nagyobb része azonban a magyar folklór­számokból áll. Énekkarunk például Bartók Béla és Ko­dály Zoltán világhírű kórus­műveit adja elő. Bár együt­tesünk tagjai katonaművé­szek, Kairóban a magyar kul­túra követeiként lépünk feL — Milyen magyaros kurió­zumai lesznek az egyiptomi műsornak? — A kairói közönség szá­mára bizonyára érdekes ze­nei élményt nyújt Tarjáni Tóth Ida cimbalom-szólója, az ifjú prímás, Szálai Antal vezényelte népizenekarunk műsora és az Üveges tánctól a Szatmári csárdásig Vala­mennyi népi tánc. De „uni­kum” lesz kórusaink műso­ra is, hisz az arab országok­ban még ismeretlenek a ma­gyar kórusművek, sőt, ha jól tudom, maga a kórus műfaja sem honosodott meg az arab országokban. — A fellépések mellett mi­lyen program vár az együt­tes tagjaira? — Nemcsak Kairó kultu­rális nevezetességeivel ismer­kedünk meg, hanem az egyip­tomi katonáktól a termelő­szövetkezeti parasztokig al­kalmunk lesz találkozni na­gyon sok arab emberrel is. Tánckarunk két évvel ezelőtt már járt Algírban, de nagy együttesi programmal először lépünk fel arab közönség előtt. A Budapesti Művészeti He­tek érdekes eseménye volt az a két este, amelyen egy- egy vidéki színház mutatko­zott be. A debreceni és a szolnoki együttes előadására érdemes volt odafigyelni. A szolnoki Szigligeti Szín­ház immár hagyományossá váló budapesti szereplései és jól választott produkciói el­ismerést vívtak ki a fővárosi közönség körében. A szolno­ki színház előadásai eseményt jelentenek, a fővárosban a szolnoki színház előadásairól beszélnek és ez rangot je­lent. Október 16-án Jókai An­na: Fejünk felől a tetőt című színművét hozták vendégjá­tékul a Nemzeti Színházba. Érdeklődéssel, kíváncsian várta a bemutatót a buda­pesti közönség. Ez abbpl is kiderült, hogy a jegyek már napokkal előbb mind egy szálig elkeltek. Neves színházi szakembe­rek, kritikusok, közéleti sze­mélyiségek, színészek jöttek el megnézni, meghallgatni a fiatal szerző darabját, a szol­nokiak előadását A várako­zás nem volt hiába — igazi forró színházi estében volt részünk, emlékezetes, szép előadást láttunk. Ott izgult természetesen az előadás megkezdése előtt a szerző, Jókai Anna; És amikor megkérdeztem, mire gondol, hogy érzi magát a fővárosi bemutatkozás előtt, azt mondta: azt nem lehet elmondani, vagy leírni. Izgul, nagyon drukkol a színészek­nek is, hogy olyan előadást produkáljanak, mint otthon, Szolnokon. Ahogy szétment a függöny, ahogy elhangzottak az első mondatok, már éreztük, a szolnoki színház ezúttal sem okoz csalódást. S ahogy ki­bomlott a cselekmény, egyre inkább elfelejtettük, hogy színházat nézünk — elhittük, elhitették velünk, nem szín­padi figurák, hanem közü­lünk való, köztünk élő em­berek hétköznapjainak va­gyunk tanúi. Nagyon mai és aktuális színmű a Jókai An­náé. S ezt választani a buda­pesti bemutatóul — telitalá­lat volt. A közönség jól reagált, a művészek láthatóan kedvvel, élvezettel játszottak. Öröm volt hallani a szépbeszédű Andaházy Margitot, a tem­peramentumos Baranyai Ibo­lyát, a szerepével kitűnően azonosuló Hegedűs Ágnest A pesti műsorban azt ír­ja Jókai Anna a darabjáról: „Olyasféle darab ez, amely megkísérli a színpad és a nézőtér közti éles különbsé­get megszüntetni, de nem formai bravúrokkal, hanem a játékstílus és a nyelv, az élet szüntelen lüktetésének közvetlenségével. A játék ugyan természete* közegben mozog, de abban reményke­dem, hogy a történések meg­határozottságéi, elrendezése, jelképes tartásba fogja ösz- sze az egészet. Darabom elő­adását a rendező — Berényi Gábor — és a színészek iz­galmas és rendkívül bonyo­lult feladatnak érezték. Va­lami olyannak, amiért érde­mes kockáztatni.” Hosszantartó ünneplés kö­vette az előadást. A gratulá­lok között ott volt a moszk­vai Puskin színház főrende­zője, Ravenszkij, a berlini Gorkij színház rendezője Bomemann, a varsói drámai színház főrendezője, Ludvik René. Tetszett nekik a da­rab, az előadás. Bornemann, aki már hetek óta tanul­mányozza a magyar színját­szást az eddig látott legegy­ségesebb előadások közé so­rolta a Fejünk felől a tető-t» Ravenszkij a nyelvi nehéz­ségek ellenére is elragadó- nak találta a két női fősze­replőt, a Nusi nénit, megsze­mélyesítő Hegedűs Ágnest és a szép, szenvedélyes Szakács Esztert, Eszter szerepében. Dicsérte a mértéktartó, a mondanivalót szolgáló ren­dezést. Őszintén gratuláltak a bu­dapesti színházi szakembe­rek is. Jókai Anna színműve, a szolnoki Szigligeti Színház előadása a fővárosban forró siker volt. Kádár Márta Kacsó Lajos Az együttes műsorának befejező száma lesz a Szat­mári csárdás. Az űrkutatás népgazdasági haszna Családnév, keresztnév, utónév? Budapesten névtudományi megelőzi a családnevet, ezért konferenciát rendeztek, s ezen a németben a Vorname hang­sok szó esett a családnevek, sorral jelölik: Albert Ein- aa utónevek problémáiról is. stein, Thomas Mann. Ismeretes, hogy készül a A keresztnevek, az utóne- magyar utónévkönyv is. Kü- vek a gyerek nemére is utaí- lönösen az utónevekkel kap- naik. s ezért alakultak ki kü- csolatban merült fel sok vi- lön fiú- és leány utónevek, tás kérdés. Az elnevezést is Sokszor ugyanaz a név szol- sokan vitatták, s azt javasol- gál megfelelő alakváltozta- ták, hogy maradjunk meg a tással mindkét nem megne- régi, megszokott keresztnév vezésére: Gábor — Gabriella, terminológiánál. Johann (János) — Johanna. A szakemberek megvitatták A Júlia és a Julianna név még a következő kérdéseket: éppen azért nem azonos ne- Szabad-e a névadást irányi- vek, mert más-más férfinév- tani? Az újabb utónév-vál- nek alakváltozásai, a Júlia toztatásokkal kapcsolatban 0 latin Júliusnak, a Julianna milyen közigazgatási, illető- pedig a férfit megnevező leg nyelvészeti problémák Julián névnek változata, merülnek fel? A keresztne- A névadó szülők sokszor vek hangulati változásai vitatkoznak, magyar vagy mennyiben játszanak közre „idegen” utónevet adjanak-e abban, hogy újabban oly so- gyereküknek. Az Árpád, Bo­kán kérik keresztnevük meg- tond. Gyula, Emese, Ildikó változtatását? neveket „érzik” egyesek csak Először a keresztnevekről magyar neveknek. Nincs iga­kívánunk szólni. Mindert zuk. Legtöbb keresztnevünk magyar állampolgárnak csa- ugyan idegen eredetű, de ládneve, vagy vezetékneve már magyar hangsorukkal mellé keresztnevet, utónevet teljesen beleilleszkedtek a társítanak. Régebben a csa- magyar tulajdonnevek kó­lád név mellé több keresztnév zösségébe. Bár idegen ere- is társult, mert nemcsak a detűek a János, a József és szülőknek volt keresztnév- az István nevek, valójában adási joga. hanem a kereszt- hangsorukban már magyar szülőknek és a keresztelő nevek. Ugyanezek a nevek papnak is. A pap pedig szí- a németben Johannes, Jozef, vesen adott „martirológiai” Stefan. Az angolban John, és „bibliai” neveket az új- az olaszban Giovanni, az szülöttnek. Leginkább ilyen oroszban Iván. A magyar módon szaporodtak el ná- József a szlávban Joszip, az lünk a következő keresztne- olaszban Giuseppe stb., stb. vek: Ágoston, Emánuel, Ábel, A magyar névadásban a Daniéig Jeromos. Izsák stb. magyar hanosorú neveket Az utónév elnevezés a ma- válasszuk. Feleslegesen elő- gvar nyelvterületen arra kelősködnek azok, akik utal, hogy a magyar szó- előnyben részesítik a hang­rendnek megfelelően az egyé- sorukban is idegen kereszt- nítő név valóban a család- neveket. Ezekre a nevekre név a vezetéknév után kö- gondolunk elsősorban: Marv. ■ vetkezik: Bartók Béla, Ady Dai*V- Yveite Endre. Az indoeurópai nyel- ' Dr. Bak0g József vek a fordított sorrendet kö- a nyelvtudományok vetik, a keresztnév tehát kandidátusa Mészáros Lajos kiállítása Egerben A Képcsarnok' Vállalat eg­ri, reprezentatív kiállító csar­nokában október 24-én, pén­teken délután 5 órakor nyit­ják meg Mészáros Lajos szolnoki festőművész kiállí­tását. A bemutatott képek több­sége a Mátra és a Bükk vi­dékéhez kötődik. A művész a közelmúltban hosszabb időt töltött Egerben, — de a Ti­sza part nyári, őszi színeiben is gyönyörködhetnek a láto­gatók a festő korábbi alko­tásai révén. — ti — Mint arra Koratyev, a Szovjetunió . Tudományos Akadámiája levelező tagja a Pravda 1969. október 12-i számában írott cikkében rá­mutat, a folyamatban lévő Szojuz-kísérletben előkelő helyet foglal el a fényképe­zés. A fotográfiai program keretében részben égi ob­jektumokról, részben a föld­felszínről készítenek felvé­teleket az űrhajósok. Mind­két esetben különleges felvé­telekről van szó. Az űrből végzett földfel­szín-fényképezés mindenek­előtt azzal az előnnyel jár, hogy nagy területekről nyújt egységes áttekintést. Egy át­lagos gyújtótávolságú foto- kamera a Szojuzok keringé­si magasságából egyszerre látja egész Európát. Hőtérkép hullámhosszon Ha ezek a felvételek a látható fény tartományában készülnének, alig mondhat­nának többet a vizsgált te­rületről, mint egy sorozat légifelvéteL Éppen ezért a képek nem látható fénysu­gárzás tartományában ké­Ismét összeült az országos diák parlament Újra szót kapnak a közép­iskolások és a szakmunkás- tanulók: a KISZ Központi Bizottságának határozata alapján az idei tanévben is összehívják az országos diák­parlamentet. Az iskolai és megyei diákparlamenteket ezekben 3 hetekben, az or­szágos diákparlamentet pedig 1970 januárjában rendezik meg. A korábbi összejövete­lek bizonyítják: a diákparla­ment fórumot ad a 14—18 évesek gondolatainak, javas­latainak, az állami szervek és az ifjúsági mozgalom ve­zetői pedig megtudják, hogy milyen kérdések foglalkoz­tatják a fiatalságnak ezt a rétegét. A tanácskozások központi gondolata: „légy hű a szocialista hazafiság, a pro­letár nemzetköziség eszmé­jéhez”. Árpád népe törökül bessélt szülnek, s így olyan tulaj'- donságokat, összefüggéseket tárnak fel, amely kívül esik a látással, vagy bármely más emberi érzékszervvel észlel­hető világon. A felvételek a vörösön túli — infravörös — sugárzástartományban ké­szülnek. Így a vizsgált terü­letek mintegy hőtérképe ke­rül megörökítésre, különféle hullámhosszakon. Az infravörös felvételtech­nikához a látható és egyéb, a fényképező emulzióra ható sugárzásokat ki kell küszö­bölni, pl. megfelelő szűrők alkalmazásával. Ezek egyút­tal azt is biztosítják, hogy a fényképező emulziót kizáró­lag a kiválasztott hullám­hossz közvetlen szomszédsá­gába tartozó infrahullámok érik. Az ilyen, úgynevezett monokromatikus felvételek csak azokat a képződménye­ket rögzítik, amelyek hő­mérséklete megfelel a kivá­lasztott hullámhossznak: az ennél melegebb, vagy hide­gebb képződmények nem hagynak nyomot a felvételen. Így érthető, hogy több hul­lámhossztartományban le­fényképezve ugyanazt a te­rületet, olyan információk sokaságához juthatunk, ame­lyek érzékszerveink elől kü­lönben rejtve vannak. Az infrafényképezés során különleges, kősóból készült lencséket alkalmaznak, mi­vel az üveg-optikák az infra- sugarak számára csak kevés­sé átlátszóak. A szokásostól eltérő fotoemulziókra is szük­ség van, mivel azok az ibo­lyántúli vagy látható fény- sugárzásnál kisebb energiájú infrasugarakra gyakorlatilag érzéktelenek. Az infratechnika alkalma­zását többek között az teszi lehetővé, hogy e sugarak szá­mára — bizonyos hullám­hossztartományban — a földi légkör több száz kilométer vastagságú rétegei is átlát­szóak. Kép a halrajok vonulásáról E különleges technikával készült felvételek egybeveté­se ad lehetőséget pl. árra is, hogy mintegy 50 méteres mélységig bepillantsunk az óceánok felszínének tükre alá. Így — a hőmérsékleti különbségek észlelhetőségét is kihasználva — lehetőség nyílik a tengeráramlatok vizsgálatára, a halrajok vo­nulásának meghatározására. Ez utóbbi nemcsak a halász­hajók irányítása, jobb ki­használása szempontjából je­lentős, hanem pl. a halak vándorlási szokásainak meg­ismerésében is. Új nyersanyaglelőhelyek Török Sándor kecskeméti nyelvész és etimológus befe­jezte a magyar nép őstörté­netével, illetve a honfogla­lással kapcsolatos kutatásait. Végső következtetéseiről 200 oldalas tanulmányt írt. Több mint 300 hazai és külföldi — nyelvészeti, történettudomá­nyi. antropológiai és régésze­ti — forrásmunka ezer ada­tát hasonlította össze. Tanul­mányának egyik leglényege­sebb megállapítása az, hogy Árpád magyarjai nagyszám­ban találtak előmagyar cso­portokat a Kárpát-medencé­ben, „fehér-magyarokat”, akik évszázadokkal előbb ér­keztek ide. A „fehér magya­rok” maradandóan megőriz­ték a finn-ugor népszokáso­kat, s a nyelvet is. A kutató szerint csak ezzel magyaráz­ható magyar nyelvűségünk fennmaradása, ugyanis Ár­pád népe zömmel török nyelvű volt. Népnevünk vi­szont Árpádéktól, a „fekete magyaroktól” ered: a „ma­gyar” fekete földet, fekete országot jelent. A .vidéket — a Volga folyót és környékét — ahol éltek, ma is „fekete” jelzővel illetik az ottani né­pek. Ugyancsak az infrafelvéte- lekkel kimutatható hőmér­sékletkülönbségek teszik le­hetővé, hogy a hótakaró, a jéghegyek, vagy más, a kör­nyezettől különböző hőmér­sékletű légköri vagy felszíni képződmények eloszlását és mozgását meghatározhassák ilyen felvételekkel. A fer­tőzött és az egészséges nö­vényflóra hőelnyelő- és visz- szaverő képességében mu­tatkozó különbségek lehető­séget adnak a növény beteg­ségek, vagy kártevő rovar- rajok megjelenésének kimu­tatására, már azok fellépé­sének egész korai stádiumá­ban. A különféle nyersanyagelő­fordulásokat is sajátos infra- szerkezet jellemzi a felvéte­leken, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy új nyers­anyaglelőhelyeket fedezzenek fel, a kozmoszból végzett speciális fényképfelvételek segítségéveL Sinka József

Next

/
Thumbnails
Contents