Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-12 / 185. szám

Avatás Elkészült a megye új szakmunkásképző intézete Karcagon Itta VÁSÁROLNI ÉS ELADNI TUDNI KELL KEGYELEM A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL MARTFŰI LEVÉL ÖRÖK ZENE ÉS SLÁGER TEA 5 DOLLÁRÉRT UDVAROL A GYEREK SPORT MINI A DIVAT Pontosan nyolcvan évvel ezelőtt döntött arról a Kar­cag városi elöljáróság, hogy a Kunság szivében az iparos tanoncok képzésére iskolát kell emelni. Tanoncoktatás, a felszabadulás után ipari- tanuló-képzés valóban volt a városban, de megfelelő isko­la ehhez nem állt rendelke­zésünkre. Pontosabban eddig nem! Augusztus 20-án délelőtt fél 12-kor tartják Karcagon a 629. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet avató ünnep­ségét, melyre vendégként. Veres József munkaügyi mi-; nisztert Is várják. Áz új épület és az iskola felszere­lése több mint 4 millió fo­rintba került — ebben benne van az a jelentős hozzájáru­lás is, amivel a városi tanács segítette az intézet létesítését. A szakmunkásképző inté­zet — ahol összesen huszon­két tanár és hat szakoktató neveli a jövő szakmunkásait — 37 szakmában négyszáz- hetvenhat fiatalt engedett szárnyára ezen a nyáron. Az új tanévben pedig ötszáz- negyven-ötszázötven tanulót várnak. Az intézet megnyitója je­les ünnep lesz a városban. Ez alkalommal, egyébként az új épületben a városi köz­séggazdálkodási vállalat vi­rágkiállítást is rendez. KISZ-OK TATA S AZ ÚJ TANÉVBEN Már javában dolgoznak a KISZ Központi Bizottságá­nak munkatársai az 1969— 70-es tanévi KISZ-oktatás tematikájának összeállításán. A középfokú tanintézetek diákjai a helyi adottságok­nak, igényeknek megfelelően négy oktatási forma közül válogathatnak. Az elsőosztá­lyosoknak a „Fáklyavivők” című kört javasolják, ahol I leendő es az új KISZ-ta- gók megismerkedhetnek a párt és a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Mozgalom for­radalmi harcaival, a KISZ cékitűzésével, a kommunista erkölcs és a szocialista haza- fiság követelményeivel. A második osztályosoknak po­litikai vitaköröket célszerű rendezni: ez az oktatási for­ma a politikai kérdések iránt érdeklődő fiatalok részére biztosít vitafórumot. Témáik között olyan előadások sze­repelnek, mint „A szocialis­ta országok együttműködé­sének fejlesztése”, „Szocialis­ta elosztás és életszínvonal- politika” vagy a „Barátság, szerelem, párválasztás”. A harmadikosok, negyedikesek marxista vitakörökön vehet­nek majd részt: ez az okta­tatási forma elsősorban a vi­lágnézeti kérdések iránt mé­lyebben érdeklődő diákfiata­lok képzésére nyújt lehető­séget P* — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK ­Vállalati Közérzete csak ma­gasabbrendű élő szervezet­nek lehet De ki tagadhat­ná, hogy egy-egy gyár, s még inkább a több egységből álló nagyvállalat élő orga­nizmus? Föllelhető benne a lázas nyugtalanság, a tett- rekészség, a kishitűség és az elbizakodottság, éppúgy, mint a szenvedélyesség és az okos higgadtság, sőt, a naivitás s a ravaszság is. Az, hogy létezik vállalati közérzet, korábban, az ún. direkt irányítási módszerek idején csak néhány szocioló­gusnak. üzempszichológus­nak okozott gondot. Nekik is csupán elméiéit síkon. Nap­jainkban alapvetően más a helyzet. A vállalati közérzet valóság az üzemvezetőnek éppúgy, mint az igazgatónak, hatással van a kooperáló partnerekre, kisugárzik az irányító szervezetekre, befo­lyásolja a vállalat és a bank, a kereskedelmi cégek kap­csolatait. A megváltozott helyzet a gazdasági reform következménye, s egyik — nem lebecsülendő — ered­ménye. Milyen ma, napjainkban a vállalati közérzet? Attól függ, hol keressük kérdé­sünkre a választ. Nyugodt, kiegyensúlyozott ott, ahol a kereskedelmi osztályon irat­tartókat töltenek meg a rendelések, ahol a pénz­ügyi osztály a bankszámlá­kon sok milliós nyereség- többletet tarthat nyilván, s nyugtalan, kapkodó ott, ahol már a következő hétre sincs rendelés, ahol a vevők nem fizettek, s ezért maguk sem tudnak fizetni. Két azonos adottságú, s egyazon iparág­hoz tartozó vállalat körzérzete is erősen eltérő lehet. Jogos tehát a második kérdés: mi­től függ, minek a következ­ménye a vállalati közérzet? A válasz már nehezebb, mint az első kérdésre. A vállalati közérzet ugyanis bo­nyolult, egymással többszörös kölcsönhatásban lévő ténye­zők következménye, a rende­letektől és utasításoktól egé­szen a vezetők személyes tulajdonságáig. A vállalati közérzetre ha­tással lévő tényezőket két nagy csoportra oszthatjuk; Az egyik: a vállalati belső szervezetben jelentkező el­lentmondások, feszültségek, s ezek ellentéte, a harmonikus működés eredményei. Sűrűn emlegetik napjainkban, hogy a reform további sikerének döntő láncszeme a vállalati belső mechanizmus tökélete­sítése, s kétségtelen, a meg­lévő tökéletlenségek erőtel­jes hatást gyakorolnak a közérzetre. A vállalati straté­gia hiánya, a formai szerve­zeti változások a gazdálkodás tartalmi módosítása helyett, a hatáskörök túlzott centra­lizmusa — kedvezőtlenül be­folyásolják a közérzetet. — Ugyancsak ilyen tényező a belső érdekeltségi rendszer hiánya vagy gyengesége, a vállalati forgóeszközök és beruházási lehetőségek el­osztásának esetlegessége, a differenciálás mellőzése. A kiragadott példák egy­ben arra is utalnak: a vál­lalati szervezet e lázainak, feszültségeinek csillapítására a gyógyszereket s gyógymó­dokat is többnyire helyben lehet -s kell megkeresni. A másik, s hatásában az előzőnél súlyosabb csoport a vállalaton kívüli tényezők halmazata. Nem véletlenül használtuk „ halmazat kife­jezést. Napjainkban a válla­lótok nagy többsége kétség­telenül még nem jutott túl a különféle szabályozók — s a velük összefüggő rendel­kezések — megismerésén, s kezdeti fokú számításba vé­telén. Az egyik nagyvállalat igazgatója például őszintén megmondta: nem tudja még közérzet pontosan, miben döntenek önállóan, s miben nem, mert döntéseik annyiféle szállal kapcsolódnak különféle köz- gazdasági előírásokhoz, s más szervezetekhez, hogy már-már magát az önálló döntést, mint fogalmat is kétségbe vonják. A vélemény nem alaptalan, de rögtön hozzá kell tenni: átmeneti állapotot tekint véglegesnek. Ma ugyanis a vállalati közérzetet sok olyas­mi befolyásolja, ami átme­neti állami megszorítás — mondhatni: sajátos biztonsági fék és szelep —, s ami a későbbiekben eltűnik, fölol­dódik. Tagadhatatlan azon­ban. hogy napjainkban sok főfájást okoz — s megint- csak kiragadott példákra van lehetőségünk — és nagy ha­tással van a vállalati köz­érzetre jónéhóny intézkedés. Így például a készlet növe­kedés finanszírozása a fej­lesztési alap terhére a válla­latok egy részénél azzal járt, hogy föl kellett adniuk, vagy lényegesen redukálniuk bő­vítési programjaikat. Nem eléggé világosak — legalábbis a vállalatok szá­mára — az exportelszámolá­sok keretei. a hazai partne­rek fizetési kötelezettségének időre történő megvalósításá­nak lehetőségei — mert van­nak ilyenek —, s a termelői árrendszeren belül is mutat­koznak olyan ellentmondá­sok, melyek idegességhez, nyugtalan és aggodalmasko­dó vállalati közérzethez ve­zetnek. Ide sorolható az átlagbér­szint sokat kritizált megkö­tése, s az a — megítélésünk szerint — joggal sűrűn bírált helyzet, hogy a vállalati kiadások egy része nem egy­szerűen a nyereséget, hanem- annak adózás után visszama­radt részét terheli, s éppen ezért az eredménnyel arány­ban nem lévő erőfeszítése­ket követel. Fékként hat — ha már valamelyest enyhülő mértékben is — a vállalati munkában a termelők és ér­tékesítők közötti, elsősorban pénzügyi nehézségekre visz- szavezehető feszültség, a ren­delésállomány nagymértékű hullámzása, mindaz, aminek egy része előre számításba vett zökkenő az új szabályo­zók „bejáratása” idejére, de aminek másik része kétségte­lenül az érdekeltségi rend­szer finomítását, további tö­kéletesítését követeli meg. A reform hővezetésének első hónapjaiban sűrűn el­hangzott: ezt csak idegcsil­lapítókkal lehet elviselni. S valóban, kitapintható volt a fizikai értelemben is megnyi­latkozó idegesség a vállalati szervezet majd’ minden pont­ján. Ma mélyebbre, e szer­vezet idegpályáira, idegku­darcaiba húzódott a bizony­talanságot s felelősségtudatot egyaránt jelző rezgés. — A vállalatok kezdenek tiszta képet alkotni önállóságuk korlátáiról, tevékenységük távlatairól. E képpel egyidő- ben tárják fel a belső és külső akadályokat, melyek ma ugyan még ideges feszült­séggel telítik a vállalati köz­érzetet, de amelyek legyűrése — vállalati, s felsőbb szintű erőkkel, elhatározásokkal — rohamosan csökkenti majd az idegcsillapító fogyasztást. Egyben gyors ütemben teszi érzékennyé, mégis kiegyen­súlyozottá és cselekvésre al­kalmassá a vállalati szerve­zetet, s ezzel a körérzetet. Mészáros Ottó Partizán emlékünnepség Hangonyban A bükki partizánok emlé­kére nagyszabású ünnepséget rendeztek vasárnap a Bor­sod megyei Hangony község­ben. Mint ismerete, 25 év­vel ezelőtt 1944. augusztus B-án ereszkedett le ezen a vidéken Szőnyi Márton 13 tagú ejtőernyős partizán csoportja, hogy küzdjön a magyar nép szabadságáért, függetlenségéért, meggyorsít­sa a fasizmus feletti győzel­met. A bátor '’állalkozás tra­gikusan végződött, a parti­zánok a hatalmas túlerővel szemben alulmaradtak. Egv- részük hősi harcban életét vesztette, másrészük a fasisz­ták fogságába került. A par­tizáncsoport hősi tette még­sem volt hiábavaló, biztatást, buzdítást adott a fasizmus el­leni további küzdelemhez. A nevezetes esemény ne­gyedszázados évfordulójának megünneplésére Ozdról és környékéről mintegy száz if­júsági alapszervezet fiatal­jai sereglettek össze. Ott voltak a párt és társadalmi szervezetek, állami intézmé­nyek, fegyveres testületek küldöttei, az elesett parti­zánok hozzátartozói. Képvi­seltették magukat a határ­menti csehszlovák párt- és ifjúsági szervezetek. Az egész napos ünnepséget fel­nőtt és ifjúsági csapatok részvételével a természetjá­rók emléktúrája vezette be, majd a hangonvi temetőben, illetve a partizán emlékmű­nél koszorúzási ünnepséget tartottak. Kamilla, csipkebogyó exportra A Drogunion országos ter­melőszövetkezeti gyógynö­vény felvásárló és feldolaozó társulás — amelynek köz­ponti télévé a Nógrád me­gyei Mohorán van — a MEDIMPEX külkeseskedel- mi vállalat közvetítésével megkezdte legfontosabb cik­kének, a Icamillának az ex­portját. Eddig csaknem har­minc mázsa feldolgozott ka­millavirágot küldtek a Né­met Szövetségi Köztársaság­ba, Hollandiába, Olaszország­ba és Dániába. Az év végéig ez a mennyiség négy vagon­ra emelkedik. A napokban kezdődik a csipkebogyó szü­ret. Ez a társulás másik jól jövedelmező export terméke, amelyből erre az évre legke­vesebb húsz vagon szállítá­sát igénylik a külföldi meg­rendelők. Aranykincsek a rács mögött A kincstár a Magyar Nem­zeti Múzeum történeti kiállí­tásának kétségtelenül leg­látványosabb része. Szakítva a korábbi „aranyvasárna­pok” hagyományával, ami­kor a féltett kincseket csak néhány napig állították kt, most a „Magyarország tör­ténete” című kiállítás ré­szeként állandóan láthatók a múzeum legszebb, legértéke­sebb aranytárgyai, ékszerei, ötvösművészeti remekei. A fölbecsülhetetlen értékű drá­gaságok védelmét a súlyos rácsajtón és a golyóálló üve­geken kívül riasztó-jelző be­rendezéssel is biztosítják, hi­szen a tárlaton látható tár­gyaknak nem csupán arany és drágakő értékük van, — minden darab pótolhatatlan történeti emlék. Ilyen példá­ul a világhírű Monomachos- korona. a XI. századi bizán­ci ötvösművészet alkotása, a színarany, fedeles Pálffy-ser- leg — valamint a XVII. szá­zad sok kedvéit ékszere. Két és félméteres harcsa Újabb nagy harcsát fogtak a Tisza felső szakaszán. Gu­lyás Dezső tiszalöki halász egy 260 centiméter hosszú 62.5 kilós harcsát tett szá­razra. Börtönmúzeum Kiskunfélegyházán Vasárnap két állandó lei- állítást nyitottak meg a kis­kunfélegyházi Kiskun Múze­umban. a hajdani kiskun ka­pitányok patinás épületében. A volt kiskun-területi töm­lőé termeiben kapott helyet „A magyar büntetőjog emlé­kei 1514—1919 között” című kiállítás. Ez a húsz évvel ez­előtt megszűnt — s már rég­óta a Kiskun Múzeumban őr­zött — börtönügyi múzeum anyagát tárja kiegészítve és rendszerezve — a látogatók elé. A földszinten a régi bün­tetésvégrehajtási eszközök, míg az emeleti helyiségekben a Bach-korszak emlékei s a híres rabmunkák láthatók. Bemutatják az 1919-es ma­gyar kommün helyi mártír­jainak emlékeit is. (Egyéb­ként annakidején ebben az épületben végezték ki a fe­hérterroristák a kiskunfél­egyházi direktórium tagjait.) A vidéki múzeum főépüle­tének egyik nagy kiállító ter­mében nyílt meg a „Petőfi Kiskunsága” című néprajzi tárlat. Háromezer palack nemesbor A Szőlészeti Kutatóintézet tarcali pincészetében több mint két évtizede vizsgálják, hogy a tokajhegyaljai szőlők­ben termett nemesborok pa­lackokba töltve meddig őrzik meg eredeti színüket. za- matukat és illatukat. 1946- tól minden esztendőben kü­lönböző minőségű — na­gyobbrészt szamorodni és asszu-borokat tartalmazó pa­lackokat helyeznek el a Rá­kóczi pince erre a célra ki­jelölt részében, ahol már háromezer üveaet őriznek. Ezeket a palackokat a ne­mespenész éppúgy bevonta, mint a hordókat. A gyűjte­ményben elhelyezett borok tanulmányozásával értékes adatokhoz jutottak a kuta­tók. Megállapították többek között, hogy a heayaliai ne­mesboroknál a palackozás semmiféle hátrányos válto­zást nem okoz, azok meg­tartják Síytnüke' kiváló za- matukat és illatukat. * / V vÁ Jgp VILÁG 80 XX. évf. 185. sz. 1969. augusztus kedd. j||||^EHHtf3HB4uBlHMBiftJUUEflfi]UBEiMkKHHI^E9E!IHMfläKS3sälllOEEXuEwnM^3ME^ES

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents