Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. augusztus 5. A Szovjetunió űrkutatási programja Automaták a világűrben A kozmikus rendszerek egyre növekvő szerepét hang­súlyozó szovjet űrprogram­ban harmonikusan társul egymással mind az automa­ták, mind pedig a pilóták vezette űrhajók felhasználá­sa. Az első szakaszban — 1957—1960-ig — a Szovjet­unióban csupán automata ké­szülékeket bocsátottak fel a Föld, a Föld körüli térség, a Hold és a messzi világűr tanulmányozása céljából As első szakasz Az 1957. október 4-én fel- bocsátott első műhold félméter átmérőjű gömb volt és kb. 84 kiló volt a súlya. A készülék és az áramforrás a hermetikusan zárt testben volt. A világ első szputnyik- ja nem rendelkezett stabilizá- tor-rendszerrel, s a fedélzeti rádióadók jelzéseit a min­den irányba tüskeszerűen meredező 3 méter hosszú antennák sugározták a Földre. Az űrtechnika legújabb vívmányai mellett az első szputnyik fellövése szerény eredménynek tűnhet. Azon a napon azonban első ízben sikerült leküzdeni a Föld vonzerejét s az ember a szolgálatába fogta az égi me­chanika törvényeit. Ezenkí­vül az első szputnyik számos egyedülálló tudományos ada­tot szolgáltatott Az 1957 novemberében pá­lyájára juttatott második szovjet műhold a világ első biológiai szputnyikja volt. A készülék, a Lajka kutya és az áramforrások összsúlya meghaladta az 500 kilogram­mot. A szputnyikban két rá­dióadó, egy telemetrikus rendszer, programozó-időszer­kezet, napkisugárzást és kozmikus sugarakat vizsgáló tudományos műszerek voltak. A regeneráló és hőszabályozó rendszerek a kutya élette­vékenységéhez szükséges fel­tételeket biztosították a fül­kében. Ez a szputnyik 1958 április derekáig keringett pályáján. Az általa végzett mérések révén első ízben szereztek tudományos értesüléseket ar­ról, milyen állapotban van az élő szervezet űrrepülés köz­ben. A harmadik szovjet szput­nyik a világon az első auto­mata geofizikai állomás volt, s 1958. május 15-én lőtték fel pályájára. Méretei impo­zánsak voltak. Az 1327 kilo­gramm súlyú állomás hossza 3,5 méter volt. Számos tudo­mányos és mérőműszerének a súlya majdnem elérte az egy tonnát. Ez a szputnyik széles körű programot telje­sített: 220—1880 kilométeres magasságban kutatta a Föld körüli kozmikus térsé­get. Többek között mérte a légkör felső rétegeinek nyo­mását és összetételét, a töl­tött részecskék koncentráció­ját, a kozmikus kisugárzást, a mágneses és elektromos mezőket, a meteor-részecskék áramlatát. Az általa végzett mérések révén sikerült első ízben megállapítani a Föld radiációs öve külső zónájá­nak jelenlétét. Ezután automata állomáso­kat lőttek fel a Hold felé, ehhez el kellett érni a máso­dik űrsebességet. E kísérle­tek eredményeképpen kidol­gozták a fő rakéta-kozmikus komplexum-rendszereket, ér­tékes tudományos adatokhoz jutottak. Az ember fellövése előtt A hatvanas évék elején új feladat született: biztosítani az ember űrrepülését. Akko­rára a tudósok és mérnökök az automata rendszerek ré­vén elegendő tapasztalatot szereztek a világűrkutatás- ban. Ám az új feladat — az ember űrrepülése — sokkal bonyolultabb volt. Ismét az automaták segítettek. A piló- ta-vezette űrhajó fellövésé­nek megvalósításával kapcso­latos számos probléma még fehér folt volt a tudomány­ban és a technikában. Apró­lékosan meg kellett vizsgál­ni, milyen hatással vannak az emberre az űrrepülés körül­ményei: a súlytalanság, a túlsúlyosság, a sugárzás, s az. hogy hosszabb időt kell el- töltenie a szűk fülkében. Ki kellett deríteni, folytathat-e az ember űrrepülés közben rendes élettevékenységet, tu­dományos-műszaki kutatáso­kat. 1960-ban és 1961 elején egy sorozat űj automata- rendszert — űrhajó-szputnyi- kot bocsátottak fel. Ezeken kísérletezték ki azokat az aggregátorokat, amelyek az ember űrrepüléséhez szüksé­gesek. Állatokon és különféle biológiai egyedeken tanul­mányozták az űrrepülés kö­rülményeinek hatását. Ki­próbálták az űrhajók auto­matikus tájoló rendszereit, ezek stabilizálását repülés közben, s a pályáról való le­térést biztosító technikát. — 1960 augusztusában első íz­ben sikerült az űrhajó-szput- nyikot, a benne lévő állattal visszahozni a Földre. öt automatikus űrhajó- szputnyik kipróbálásának si­keres befejezése lehetővé tette, hogy a szovjet szakem­berek előkészítsék és 1961 áprilisában megvalósítsák Jurij Gagarin történelmi je­lentőségű űrrepülését. Kutatást végző szputnyikok Számos műholdat lőnek fel sokféle tudományos kutatás céljából. A Szovjetunióban erre a célra használják fel a Kozmosz sorozat szputnyik- jait. Az elsőt közülük 1962 márciusában lőtték fel, s számuk ma már csaknem eléri a 300-at. A szputnyik feladatának megfelelően aránylag kis súlyú is lehet. Egyes szput­nyikok konstrukciója egysé­gesített, és csupán készülé­keik különböznek egymástól. Az, hogy nem kerülnek sok- ba részben ennek köszönhető, részben pedig annak, hogy kis kapacitású sorozatgyártá­sú hordozó rakétákat hasz­nálnak fel erre a célra. A Kozmosz sorozat tudo­mányos célú szputnyikjai ál­landó őrséget tartanak a vi­lágűrben. Átkutatták a Föld körüli térséget, kutatást vé­geztek a Nap és a csillagok körül, tanulmányozták a Föld mágneses mezejét, lég­körét, ionoszféráját, és su­gárzási övezetét, a kozmikus kisugárzást és a meteorve­szélyt. A Föld körüli térség és a légkör különböző je­lenségei, köztük a geomág- neses viharok, sarki fény, szoros összefüggésben van­nak a Napban lezajló folya­matokkal. Ezért fontos komp­lex kutatást végezni nagy­számú és különböző pályá­kon keringő szputnyikkal A közeljövőben az ilyen szputnyik-rendszerek állan­dóan működésben lesznek és segítenek az embereknek számos gyakorlati feladatot megoldani. (Folytatjuk.) Színes televízió 1968. május 28-án sugároz­ták az első színes televízió programot Párizsból Moszk­vába a Molnija—1 közvetítő műhold révén. A szovjet és francia tudó­soknak rendszeresen vég­zett közös munkája a CEKAM—3 színes televízió, lehetővé tette a rendes adá­sok megvalósulását. A moszkvai televízió már több mint másfél éve az Osztan- kino toronyból rendszeres színes adásokat sugároz. A Szovjetunió központi televí­ziója majdnem mindennap néhány órán át speciálisan előkészített hangversenyeket, színes filmeket mutat be. Ez év júniusától az össz-szövet- séö televízió központ har­madik csatornájának műkö­désével a színes programok vetítése tovább bővül. Nemrég megkezdte műkö­dését a színes televízió két mozgó állomása. Ezek révén televízió-riportokat adtak a Vörös téri május elsejei fel­vonulásról. a nyári sport­idény megnyitásáról és más eseményekről. A moszkvaiakon kívül szí­nes adásokat láthatnak a nézők Kijevben és Tbiliszi­ben is. A nem távoli jövő­ben a moszkvai színes adá­sokat a Molnija—1 révén ve­hetik Alma Atában. Asha- badban és Frunziéban. Ebből a célból átszerelik a Kazah. a Türkmén és a Kirgiz Szov­jet Szocialista Szövetségi Köztársaságok fővárosához közel elhelyezett Orbita rend­szer vevő állomásait. _____. ŰJ DIÓSGYŐR SZÜLETIK Szuper-gyorsvonatok A Boston—New York—Wa­shington útvonalon két gáz­turbinás vonatot próbálnak ki, amelyeket az United Airc­raft Corporation épített. A vonat három alumínium va­gonból áll. Kettőben közü­lük hat ST—6B gázturbinát helyeztek el. amelyek kapa­citása egyenként 550 lóerő. A három vagon 148 utast szállít. Maximális sebessége óránként 275 kilométer. A 370 kilométeres Boston—New York távolságot a turbina vonat 3 óra 15 perc alatt te­szi meg óránként 120 kilo­méteres átlagsebességgel. Hasonló, de hét kocsiból álló turbinavonatot épített a kanadai United Aircraft cég a Montreal—Toronto vonal­ra. amely 536 kilométer hosszú. Ennek a vonatnak maximális sebessége órán­ként 182 kilométer, utazóse­bessége óránként 152 kilo­méter. A vonat 325 utast szállít. Az utazás 30 száza­lékkal olcsóbb, mint közön­séges vonaton. 1969-ben a Washington— New York vonalon a Budd cég villanyvonatai kezdik meg a közlekedést. Motoros kocsijuk négy. egyenként 640 lóerős villanymotorral működik. A vonat maximá­lis sebessége óránként 256 kilométer« A Miskolci Tervező Válla­lat építésze, Fekete Miklós tízezres lélekszámú, új Diós­győrt tervezett a régi helyén. Már maketten is roppant esztétikusak eredeti megol­dásai; hogy kellemes ívben vonuló két — egyenként 6— 700 méter hosszú — tízeme­letes sávház alkotja a város gerincét és mellőlük 30 la­kószintes, 110 méteres füg­gőkertes épületek emelked­nek a magasba. A fantázia­dús építész munkája kivite­li-terv szinten van. Megva­lósulását — egyelőre a ki­sebb épületekkel — hama­rosan megkezdi az építő­ipar, mert a városnak kb. 4 év alatt — jórészt az új miskolci házgyár termékei­ből — el kell készülnie. Ké­pünkön: a tervező és leendő művének makettje. (MTI foto — Kunkovács László felvétele) Gondolatok a moszkvai nagy találkozó után A szocialista világrendszer szerepe Nem tagadjak, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban is akadnak, akik nem a szocialista vi­lágrendszert tekintik a hala­dás döntő erejének. Egyesek a nemzeti felszabadító moz­galmakat. mások az úgyne­vezett „el nem) kötelezett­ség” politikáját. Mindkét hi­bás álláspont közös nevező­je: a szocialista világrend- szer szerepének, jelentőségé­nek lebecsülése. Ezek a nézetek károsak ugyan mozgalmunkra, de nem tudnak változtatni azon az objektív tényen, hogy a szocialista világrendszerhez már 14 ország tartozik. — benne azok is. akik e hibás álláspontot vallják — a hatalom azonos jellege kö­vetkeztében. E hibás nézetek azonban kétségtelenül gyen­gítik a szocialista világ po­zícióit. Ezért is van nagy jelentősége annak, amit a moszkvai tanácskozás fő do­kumentuma a szocialista vi­lágrendszer jelentőségéről, szerepéről mond. Ebben az olvasható: ,.A szocialista vi­lágrendszer az imperialista- ellenes harc döntő ereje. Mindez felszabadító harc, semmi mással sem pótolható támogatást kap tőle és min­denek előtt a Szovjetuniótól”. E fontos elvi tétel a világ mai reális erőviszonyaiból indul ki. ennek alapján von­ta le következtetéseit. Fél évszázaddal ez­előtt az imperializmus még osztatlanul uralta a világot és uralkodott a népek felett. Az első, be nem gyógyítha­tó csapást 1917-től a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomtól Kapta, amelynek eredményeként új társadalmi rend, a szocializmus győze­delmeskedett a Föld egyha- todán. 1917-et követően mintegy három évtizeddel azonban már nemcsak az egy országban, hanem az orszá­gok egész sorában diadal­maskodott a szocialista for­radalom: a szocializmus vi­lágrendszerré vált. Történel­mi idővel mérve ezt a fej­lődést viharos gyorsaságú­nak kell tekintenünk: A XX. század a szocialista for­radalmak kora. Az imperia­lizmus képtelen visszaszerez­ni az elveszített történelmi kezdeményezést és visszafelé fordítani a világ fejlődésé­nek irányát. Az emberi fej­lődésnek fő útvonalát a szo­cialista világrendszer, a nem­zetközi munkásosztály és az összes forradalmi erő hatá­rozza meg. Ez a felsorolás egyben ob­jektív sorrendiséget is tar­talmaz. Nem azért, mintha ezt valaki így találta volna lei, hanem a történelem lo­gikája által. A 14 országot magában foglaló^ világrend- szer óriási ihlető hatást, a példát jelenti a világ számá­ra és megteremtette a világ szocialista fejlődése meg­gyorsításának előfeltételeit, új távlatokat nyitott az em­beriség. a haladás, a szocia­lizmus világméretű győzelme előtt. Ami ma a világban ha­ladó mozgalom: nemzeti fel- szabadítási harc. nemzetközi békemozgalom vagv az úgy­nevezett ..el nem kötelezett­ség” politikájából azok a célok, amelyek az imperia­lizmus elleni harcot is vál­lalják. mind azért érhet el eredményt, mert az imperia­lizmus ma már nem politi­zálhat úgy. mint a század- fordulón. Minden lépésénél, akciójánál figyelembe kell venni a szocialista világ lé­tezésének ténvét Mint a moszkvai fő dokumentum mondja: „Szakadatlanul nö­vekvő gazdasági és védelmi erejére támaszkodva a szo­cialista világrendszer lebék­lyózza az imperializmust, korlátozza lehetőségeit az ellenforradalom exportjára, és internacionalista köteles­ségét teljesítve, növekvő sen gitséget nyújt a függetlensé­gért harcoló népeknek, meg­szilárdítja a békét és a nemzetközi biztonságot.” Nem véletlen tehát. hogy a nemzetközi imperia­lizmus agresszív stratégiájá­nak éle — akárcsak koráb­ban — most is mindenek­előtt a szocialista államok el­len irányul. Persze az impe­rializmus kénytelen számolni az erőviszonyokkal is. Ázsiá­ban még nem riadt vissza a nyílt katonai agressziótól sem. Háborút visel a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság — a szocialista világ egyik országa — ellen. Euró­pában azonban úgy látszik, lemondott a fegyveres mód­szerekről itt az ismert „fel­lazítás” hosszútávra szóló taktikájával kísérletezik, sokszor nem is eredményte­lenül. Elsősorban a szocia­lista világrendszer egvségét igyekszik gyengíteni s eb­ben kezére játszanak azok a hibák, amelyeket időnként politikájukban eeves ná^ok elkövetnek. Hatásos segítsé­get nyújt az imperializmus­nak most a kínai vezetőség. amelv politikájának közép­pontiéba a szocialista világ- rendszer egységének bom- lasztását, és a szovjetellenes- séget állította. A szocializmus ellenségei nem mulasztanak el egyet­len alkalmat arra sem. hogy belülről is bomlasszák az egves országokat, megkísé­relték aláásni a szocialista államhatalom alapiait — amint ezt 1956-ban és a kö­zelmúltban Csehszlovákiában tették. Az imperializmus táv­lati célja, hogy visszaállítsa a kapitalizmus uralmát a szocialista országokban, ter­mészetesen sohasem sikerül­het. Nyomatékkai hangsú­lyozza azonban a moszkvai fő dokumentum azt az inter­nacionalista törvényt. hogy ..A szocializmus védelme a kommunisták nemzetközi kö­telessége”. Ennek a fontos elvnek a dokumentumban történt elfogadása azt je­lenti, hogy vereséget szen­vedtek azok a próbálkozá­sok. amelyek minden szocia­lista ország sorsát az illető ország dolgozói „magánügyé­nek” akarták csak tekinteni. Számunkra különösen vilá­gos hogy nincs nemzeti szu­verenitás a szocialista vi­lágrendszer erős pajzsa, a szocialista internacionaliz­mus nélkül\ A* egység erősödése fontos feltétele annak, hogy a szocializmus további sike­reket érhessen el mind a szocialista világrendszer, mind az egész földkereksé­gen. Minden egyes szocialis­ta ország fejlődése és erő­södése az egész szocialista világrendszer előrehaladásá­nak fontos feltétele. Ezért örülünk testvérországaink sikereinek, s ezért osztozunk kudarcaikban is. A szocia­lista világrendszer minde­nekelőtt növekvő gazdasági és katonai hatalmával. a magasabbrendűbb új társa­dalom példájával járul hoz­zá az imperialistaellenes erők közös győzelméhez. De ahol kell — mint a vietnami nép esetében, ott a korszerű fegy­verek is beletartoznak a tá­mogatás körébe. A szocialis­ta világrendszer az az erő. amely hatalmával ott áll a világ minden haladó ereje mögött, minden olyan erő­nek megbízható szövetségese és támasza, amely az embe­riség szebb jövőjéért, béké­jéért. boldogságáért küzd. Rácz Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents