Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

1969. augusztus 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 VÍZ, VÍZI Szombaton délután Tokaj­ban Nagy Károly tokaji la­kos a hajózó útban fürdött. A vízen hanyattfekve lassan „csurgott” lefelé. Nem vette észre a közeledő szárnyasha­jót. A hajó szélvédő üvege mögül sem látták meg idejé­ben a vízből csak az arcát mutató férfit. A hajó szár­nyai alá került. Vasárnap délelőtt szüle­tésnapját ünnepelte Tisza- palkonyán Csinos Gyula hely­beli lakos. Több féldeci után nagyon erősnek érezte magát. Fogadásból mélyen beúszott a folyóba. Nem tért vissza. Az oktalan virtuskodás az életébe került. tV A két tragikus baleset in­dított arra, hogy ellenőrző körutat tegyünk a vízirend­őrökkel. Felbőgött a kék motorcsónak. A kormánynál Szénási Pál őrmester foglalt helyet. Gázt adott és elin­dultunk a szolnoki Tisza híd felé. Innen a Tisza közepé­ről látni igazán, mennyire kedvelik a folyót a fürdő­zők. A közkedvelt „potyán” telt ház volt. A folyó közepén késpenge szélességű egy személyes ka­jak billeg. Két oldalába gye­rekek kapaszkodnak. Sz. S. szolnoki lakos választotta a vízisportnak ezt a veszélyes módját. A kajakban az apa ült, a két kapaszkodó pedig 14 éves fia és 12 éves lánya. A felelőtlen apa gyermekei életét kockáztatta. Csak a véletlenen múlott, hogy az ingatag alkotmány nem, bo­rult fel az erős hullámve­résben. Odébb fiatalember küzkö- dik az árral. A túlsó partra úszott át. Most visszafelé igyekszik a barátaihoz. A rendőr figyelmeztetésére önérzetesen válaszolgat: — Nem kell ebből pröblé- mát csinálni — mondja. Itt a pénz — és nyújtja az 50 forint helyszíni bírságot. — Tudta, hogy tilos a fo­lyón átúszni? — Tudtam. Máskor is át­úsztam már. Ha lesz 50 fo­A Tisza cerberusai ellenőrzésre indulnak; Szénási Pál őrmester és Rab Lajos alhadnagy a motorcsónakban rintom és ha úgy adódik, újra átúszom. A két part között két fej feketéllik. Az őrmester gázt ad. Egyszerre érünk partot a szabálysértőkkel. J. L. 52 éves kárpitos kutyájával úsz­kált tiltott helyen. Az 50 forintos helyszíni bírságot először nem hajlandó kifi­zetni. — Majd leülöm, — erőskö- dik. Aztán megszelídül Elve­szi a csekket Tizenöt napon belül befizeti — ígéri. ötödik alkalommal halad­tunk végig a papírgyár és a Tisza vasúti hídja között Azt hinné az ember, a fürdőzők ilyen szigorú ellenőrzés mel­lett „nem érnek rá” szabály­talankodni, hisz állandóan a közelben berreg a kék mo­torcsónak. Sajnos nem így van. Mihelyt a rendőrök el­haladnak, kezdetét veszi a virtuskodás. Az elmúlt évben nyolcán vesztették életüket a Tiszán tiltott helyen való fürdés kö­vetkeztében. Sajnos az idén már több halálos áldozatot követelt az illegális fürdés — pedig még nincs vége a nyárnak. — pb. —< Kötelező a kenyér csomagolása A múlt héten, a Belkeres­kedelmi Minisztérium sajtó­tájékoztatóján bejelentett ke­nyércsomagolási intézkedés most hivatalosan, a minisz­ter rendeletéként is megje­lent A rendelet előírja, hogy Budapesten és a megyeszék­helyeken szeptember 1-től. más városokban január 1-től kenyeret csomagolás nélkül kiszolgálná tilos. Mind az egész, mind a vágott kenye­ret úgy kell csomagolni, hogy a papír a kenyér tel­jes felületét fedje. A csoma­golásért különdíjat felszámí­tani nem szabad. A rendelet az állami, a szövetkezeti és a magánkereskedelmi üzle­tekre egyaránt vonatkozik. A rendelpt végrehajtásá­hoz a minisztérium illetékes főosztálya közli a kenyér­csomagoló papírok szabváav méretét, e szerint a két kilós kenyeret legalább 47.5x55 centiméteres, az egy kilóst legalább 47.5x35, a fél kilós kenyeret pedig legalább 38x32 centiméteres papírba kell csomagolni. Természete­sen ezeknél nagyobb méretű papírt is lehet használni. A nagykereskedelem gon­doskodott a kenyér csoma­golásához előírt méretű pa­pírról. amelyet korlátlan mértékben bocsát a kiske­reskedelmi vállalatok rendel­kezésére. A papíripar - egyelőre csak kisebb meny- nyiségben — az egy és a két kilós kenyerek csomagolásá­ra alkalmas papírzacskót is készít. A minisztérium állásfogla­lásában felhívja az illetékes vállalatok figyelmét. hogy ahol a rendelet nem teszi kö­telezővé. ott is kívánatos a kenyér csomagolását — a csomagolóanyag beszerzési lehetőségétől függően •— be­vezetni. Szénási Pál őrmester szigorúbb fellépésre kéri a „potya” fürdőőrét Magyar tájak Népek táncai Hét magyar és három kül­földi együttes részvételével tartották meg a szakszerve­zeti táncegyüttesek három­napos fesztiválját Szegeden. A negyedszer megrendezett folklór seregszemle része a szegedi ünnepi játékoknak, művészi rangia magas, hi­szen a fesztiválon olyan él­vonalbeli együttesek léptek fel — többek között. — mint a VDSZ Bartók Béla tánc- együttese a HVDSZ Bihari János táncegyüttes, a Törek­vés vasutas tánccsoport és a szolnoki Tisza Táncegyüttes. A fesztivált a Széchenyi téren nyitották meg. a Kállai kettőst táncolták a különbö­ző csoportok, majd mind­egyik együttes rövid ..szig­nál” táncot adott elő. A Magyar tájak című mű­sort az újszegedi szabadtéri színpadon rendezték. nagy­számú közönség előtt. Az együttesek, a műsorcímnek megfelelően, hazánk külön­böző tájainak nénhagyomá- nyait elevenítették fel. A műsorban a Törekvés és a Bihari táncegyüttes aratott kiemelkedő sikert, ez utóbbi Jónás—Manninqer Verbunk- jával vált a közönség első­számú kedvencévé. Zúgó tapsot kapott a Ti­sza táncegyüttes is. a Hej, halászok című tánckompozí­ció előadásáért, de a koreog­ráfiáról megoszlanak a véle­mények. A szegedi kritika túlságosan is kardoskodik a hagyományos folklór mellett, a szolnokiak munkatáncát balettszerűnek véli. azt fej­tegetvén hogy ez már hátat- fordítás a tiszta folklórnak. Mások vitatják, hogy egyál­talán a szegedi fesztivál mű­sorára való volt-e a Hej. ha­lászok? Ehhez természetesen joguk van. csak érdekesség­képpen jegyezzük meg. hogv a IV. alföldi néptáncfeszti­válon éppen ez a kompozí­ció mérsékletes irányzatot képviselt. A Népek táncai műsorban egy liptói szlovák együttes, a bacnui román tánccsoport és a Stara Zagora-i bolgár együttes lépett fel. Zsúfolt nézőtér fogadta őket. pedig pénteken volt a Carmen bemutatója is. amelyre közel hétezren vol­tak kíváncsiak. Az újszegedi szabadtéri színpad közönsége sem csalódott, mert a baráti országok táncosai mesterei a folklórnak. pomoásabhnál pompásabb népi ruhakölte­ményekben táncoltak. (Meny­nyire szegényesebben me­gyünk mi külföldi vendég­szereplésre!) A szaV szeivezeti együttesek IV. néptánc- tesztiválja Szegeden A szakmai bemutatón a Tisza táncegyüttes a Zorba misztériumot adta elő. a kö­zönség lelkesen ünnepelte az együttest, holott ismételten szervezési hibák zavarták a táncosokat hogy teljesértékű műsort adjanak. Még egy idekívánkozó kér­dés: a szolnoki vállalatok némelyike nem engedte el a táncosokat a háromnapos szegedi fesztiválra, csak úgy. ha szabadságuk terhére men­nek. Nem akarunk semmi sértő félrevezető szembeál­lítást. de mégis megjegyez­zük: a Tisza „NB I. osztályú csapat”, a magyar népha- gvománv legjobb ápolói kö­zött. az élvonalban szerepel. Kultúrmissziót tölt be. s a különböző munkahelyektől jutalomként is elvárhatná­nak a táncosok annyit. — hiszen hetenként három este próbálnak —. hogy kapja­nak évente két-három na­pot nemes hivatásuk gya­korlására. az országos fesz­tiválokon való részvételre. Ha már’ a különböző al­sóbb klasszisú futballisták­kal módunkban áll annyi ki­vételt tenni... Mindez még elmondandó- nak kívánkozott a szegedi fesztivál margóéra. Tiszai Lajos Ezen a héten elkezdik Klubkönyvtár épüi S Sajóiban Tegnap délelőtt még nagy csend, bezárt ajtók és abla­kok fogadták az érdeklődőt a könyvtár környékén. Nem sokáig lesz így. Hamarosan építőmunkások jönnek, újjá­varázsolják az elhayagolt, korszerűtlen épületet. A szer­ződés szerint december 20- án adják át az új klubkönyv­tárat a község művelődni és szórakozni vágyó lakosainak. Az új épületben ugyanis nemcsak a könyvtár kap ott­hont, hanem nagyobb ren­dezvények tartására alkal­mas színháztermet is építe­nek, összesen 700 ezer fo­rintért. A munkát részletenként végzik. Először a könyvtár épül fel, addig a könyveket a nagyterembe rakják át, majd a visszaköltözés után kezdik el a színházterem építését. Az élelmiszerüzlet rr.arad Természetesnek tartanánk, hogy az épület egy részét el­foglaló élelmiszerüzlet új helyet kap, s a felszabadult helyiséggel a klubkönyvtár gyarapodik. Sajnos nem így lesz, az üzlet kényszerűség­ből marad, az áthelyezésre nincs pénz. Pedig nagyszerű klubszobát rendezhetnének be a helyén. Minden ötödik ember olvas A könyvtárnak 825 beirat­kozott olvasója van, ez a község lakosságának több mint 20 százaléka. Várható, hogy a felújított klubkönyv­tárba még többen fognak beiratkozni. Az olvasók vala­mivel több mint hétezer könyv közül válogathatnak. A költségvetés 17 900 forint. Tavaly ötszáz könyvvel gya­rapodott az állomány. EXPEES5­PÁLYA A tervezett határidő előtt 15 nappal elkészült a Mis­kolc—Nyékládháza között ki­épített első hazai express- pálya. Százhatvan kilométe­res sebességgel közlekedhet­nek rajta a vonatok. Itt hasz­nálták hazánkban először a d’ósgyőrí Lenin Kohászati Művekben gyártott, nem­zetközi szabálvoknak megfe­lelő 54 kilogrammos síneket. Különleges — két szélükön fecskefarok alakúra kikép­zett — vasbeton aljakra he­lyezték őket. A pálya építé­sének befejeztével megszűnt a Miskolc—Nyékládháza kö­zötti szakaszon a menetren­di korlátozás. PINTÉR ISTVÁN: TEA 5 DOLLÁRÉRT Magyar vérrel táplált jenki poloskák — Búrt is akcióba lép — Érthetetlen kinek mi hászna az egészből 8. Ruthnak ez már sok volt. Az idegei felmondták a szol­gálatot, zokogni kezdett. Az FBI harcias tagjait ez egy cseppet sem zavarta Bizo­nyosan nem Ruth volt az első nő, akit sírni láttak. Az egyik detektív megmo­tozott. Mindenáron fegyvert meg mérget akart nálam ta­lálni, de az sem ejtette őket kétségbe, hogy kénytelenek voltak egy meglehetősen ócs­ka zsebkéssel megelégedni, lgez, elég sovány leletnek fcirtha'rták, mert ráadásul el­vették tőlem és gondosan el­lepték a Magyar Nemzetmen- lők Bajtársi Körének szom­bati teájára szóló belépőt is. Aztán átkutatták a szobát. Mindent felforgattak. Persze nem találtak semmit. Egyikük aztán kijelentette, hogy Ruth elmehet, nekem viszont velük kell tarta­nom. v — De miért; uraim? — Mert engedély nélkül tartózkodik az Egyesült Ál­lamok területén! Megmutattam ideiglenes tartózkodási engedélyemet, amelyet a Bevándorlási Hi­vatal állított ki, három év­re. — Csak a három év eh­telte után folyamodhattam volna végleges letelepedési engedélyért. Az egyik FBI-os erre elővett egy papirt, ame­lyet szintén a Bevándorlási Hivatal állított ki, s amelyen az állt, hogy az 1934-ben Márianádasdon született Ká­sa Bertalan hontalan sze­mély, többé nem rendelke­zik tartózkodási engedéllyel, mert azt visszavonták. — Most m; lesz velem? — kérdeztem elámulva. — Velünk jön az Emig­ration Service vizsgálati fog­dájába. A többit majd ott megtudja.;. Velük mentem, de nem azért, mert kíváncsi voltam a továbbiakra, hanem azért, mert mást nem tehettem. — Ne félj szívem — mond­ta Ruth könnyes szemmel —, van egy újságíró ismerő­söm, az majd segít. Csak légy türelmes, nem hagylak el... Lám, az imént, amikor a harmadik emeleten balra fordultunk, már azt hittem, hogy Ruth az enyém. És most tovább gyakorolhatom a türelem erényét, ráadásul fogdában, amelyet újoncko­romban sikerült elkerülnöm. Türelemre pedig kétszere­sen is szükségem volt ezen az éjszakán. Tudniillik a poloskák miatt. Ezek a kellemetlen ál­latok mindenesetre megkí­méltek attól, hogy megint Ruthtal álmodjak, s aztán rá kelljen ébrednem a kese­rű valóságra. Nemcsak ál­modni nem hagytak, hanem aludnj sem. Azt már gyer­mekkorom óta tudtam, hogy a poloska szemtelen. A taní­tóm egy alkalommal szem­telen poloskának nevezett, mert rajzszeget tettem a székre, és beleült. A jenki poloska egyszerűen kibírha­tatlan, azt csak ezen az éj­szakán tudtam meg, az Emig­ration Service fogdájában. Egyszerűen érthetetlen, hogy ez a szervezet, amelyben ez­ren és ezren kapják fizeté­süket csak azért, hogy ne engedjenek be kellemetlen lényeket Amerikába, mikép­pen adhatott otthont ilyen kellemetlenkedőknek. Meg­jegyzem, valamiképpen a po­loskák ellen is küzdöttek, nem­csak ellenem. Ezt abból gon­doltam, hogy nemcsak a cellám, hanem a reggelire kapott étel is rovarpor sza­gú volt. Ezt a csodaszert azonban a poloskák vígan ették, semmi bajuk sem esett tőle, sőt, csak növeke­dett az étvágyuk, amelyet aztán belőlem elégítettek ki. Alig vártam, hogy reggel legyen, és megszabaduljak a szemtelen élősdiktől. Reggel egy fokkal sem jobb modorú jenki elé ke­rültem, de legalább megtud­tam. miért törtek rám a szállodaszobában, éppen a legalkalmatlanabb pillanat­ban. Egy Búrt nevű úriember színe elé vezettek. Igazi amerikai tempóban támadt rám: — Azonnal mondja meg, hogy kik a cinkosai és mi­lyen titkos üzenetet akart átvenni abban a szállodá­ban! Csak ennyit mondtam neki: — Nem értem, mit be­szél! i Búrt meglazította a nyak­kendőjét, mint aki nagy munkához készülődik. — Mi majd megértetjük magával! — fenyegetett. — Megvannak az eszközeink, hogy magát szóra bírjuk! — Például mi? — kíván­csiskodtam nyugodtan. hi­szen nemigen bírhattak szó­ra: nem tudtam semmit. Búrt elővette az asztal­fiókból a Magyar Nemzet­mentők Bajtársi Körének teájáról szóló meghívót, és diadalmasan az orrom alá tartotta. — Például ez! — Ez? — csodálkoztam. — Mit akar ezzel? — Ez a bizonyíték, hogy maga 3 helyszínre készült aljas tervét végrehajtani! Nem tudtam megérteni, miért aljas terv az, ha vala­ki honfitársaival szeretne ta­lálkozni. hogy anyanyelvén beszélhessen. De eszembe ju­tott a tegnap délutáni újság­cikk. Csak nem engem gya­núsítanak, hogy Csánkó ve­zérelnök életére törnék? — Ha azt az alakot kere­sik, aki le akarja lőni az öregurat, akkor rossz helyen tapogatóznak! — mondtam higgadtan. — Két okból is lehetetlen, hogy megöljem. Először is, nem ismerem, má­sodszor pedig én még egy csirkének sem tudnám el­vágni a nyakát. — Ismerjük mi már az ilyen fickókat. — mondta a nagyhasú Búrt. — A Bob is ilyen volt. Sőt, vegetáriá­nus ..; — Ki az a Bob? — Hogyhogy ki? A virgi­niai gyilkos. Egyszer meg­kérték, hogy nyisson ki egy marhanyel v-konzervet, és rosszul lett tőle. Azután megölt tizenkét nőt. Tizen­hat éves volt a legfiatalabb, tizenhét a legidősebb. Ehhez mit szól? — Mit szólnék? — kérdez­tem vissza kihívóan. — Mit fecseg itt összevisz- sza? Hülyének néz bennün­ket? Jobbnak láttam, ha hall­gatok Igent nem mertem, nemet pedig nem akartam mondani, mert ha nem mu­száj. nem szoktam hazudni. Valóban, őrültnek tartottam Burtot meg a társait. Mi a nyavalyát akarnak tőlem? Hiszen én aztán igazán biz­tos voltam benne, hogy sem­mi közöm sincs az egészhez. Hagyjanak engem békén, és kész! — Ügy. tehát nem vála­szol?!... Ügy is jó! Maidén mindjárt bebizonyítom magá­nak, hogy nem vagyunk hü­lyék! (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents